Idézetek értelem-ről

„Nem hihetem, hogy az az Úristen, aki ésszel és értelemmel ruházott fel minket, egyszersmind elvárná, hogy feledkezzünk meg ezek használatáról.”

Galileo Galilei (1564–1642) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós

„A szívnek megvan a maga ésszerűsége, amit az értelem egyáltalán nem ismer.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„Az értelmet át kell verni, meg kell vakítani, és el kell pusztítani. A hitnek lábbal kell taposnia minden értelmet, érzéket, és megértést, és bármit is lát figyelmen kívül kell hagyni és… semmit sem ismerni, csak az Úr szavát.”

Luther Márton (1483–1546)

„A fundamentalizmus rettenetes, mert pusztán az érzelmeken alapul, és nem az értelmen. Követőit megfosztja az egyénekben való gondolkodástól és a világ jóságától.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Mihelyt az irónia megszűnik az ékesszólás közvetlen, klasszikus eszköze lenni, amely a józan értelem számára egyetlen pillanatig sem lehet félreérthető, nyomban léhasággá válik, a civilizáció kerékkötőjévé, a megrekedéssel, szellemtelenséggel, bűnnel való tisztátalan kacérkodássá.”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Az értelem a tett. Akkor veszíted el az értékedet, ha lemondasz a változásról és a tapasztalatról. Hatalmadban áll választani: válassz valamit, és szenteld neki magad. A tettek adnak célt és reményt.”

Christopher Paolini (1983)

„[A meggazdagodásáról:] Nekem egyébként (…) két dolog okozott csalódást ebben az ügyben. Először is az, hogy korábban azt hittem, ezt a dolgot helyre fogom tudni tenni, meg fogom tudni értetni az emberekkel. El fogom mondani, mi történt, és kész. Tévedtem, mert - most már tudom - a politikai küzdelemben bizonyos értelemben részletkérdés, hogy kinek van igaza.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Vannak emberek, akikben az értelem az úr, ezek filozófusok vagy tudósok; vannak emberek, akikben az érzés az úr, ezek misztikusok és próféták, passzív vallásalapítók vagy átvett vallási rendszerek médiumai; vannak emberek, akikben az akarat az úr, és ezek államférfiak és katonák,…”

Fernando Pessoa (1888–1935) portugál költő

„Ha az emberi értelem akarja, hogy erősebb legyen a sorsszerűségnél, akkor már erősebb is.”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Bizonyos értelemben azt lehetne mondani, hogy minden jellem komikus, feltéve, hogy a jellemen azt értjük, ami személyünkben máris kész, vagyis ami automatikus működésre képes mechanizmus állapotában van. Ez pedig, ha úgy tetszik, mindaz, amiben ismételjük magunkat. És következőleg az is, amiben mások ismételhetnek minket. Minden komikus személy típus. És megfordítva a dolgot, minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában.”

Henri Bergson (1859–1941) Nobel-díjas francia filozófus

„A régi barátok eltávoznak, új barátok érkeznek. Pont úgy, mint a napok. Egy régi nap elmúlik, egy új nap kezdődik. A lényeg, hogy értelmet adj neki: egy értelmes barát, vagy egy értelmes nap.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Az Értelem… az ördög legnagyobb szajhája.”

Luther Márton (1483–1546)

„A hülyeség az értelem ellazulása.”

Serge Gainsbourg (1928–1991) francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező

„A valódi együttérzés nemcsak érzelmi viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló meggyőződésből ered. Ezért az igazán együttérző viselkedés még akkor sem változik, ha éppen negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség, és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk társainknak gondjaik leküzdésében.”

Tendzin Gyaco (1935)

„A pénzt magát szeretem, és nem bánnám, ha sokkal többem lenne belõle - de nem azért, hogy úriember legyek rajta. Tisztában vagyok vele, hogy sosem lesz belõlem úriember, ahhoz nemcsak sokkal több pénz és sokkal több ráérõ idõ, hanem sokkal több származás is kellene - így legfeljebb pesti értelemben lehetek úr. (Egy polgár vallomásai)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Ahogy a vasat belepi a rozsda, a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„Ellentétek nélkül nincs haladás. Vonzás és Taszítás, Értelem és Erő, Szeretet és Gyűlölet: ezek kormányozzák az emberi létet.”

William Blake (1757–1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász

„Amíg az etika abból a vágyból keletkezik, hogy az élet végsõ értelmérõl, az abszolút jóról vagy az abszolút értékesrõl mondjon valamit, addig nem lehet tudomány. Azzal amit mond, tudásunk semmilyen értelemben nem gyarapodik.”

Ludwig Wittgenstein (1889–1951) osztrák-brit filozófus

„Mert ahogy viselkedik az éjjeli madarak szeme a napfénnyel szemben, úgy viselkedik a mi lelkünkben az értelem mindazokkal szemben, amik a természetüknél fogva a legszembetűnőbbek.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„…a kapitalisták érzik a halálos veszélyt, és növekvő ellenállással reagálnak… nemcsak azért, mert támogatja őket a kapitalista világrend, hanem azért is, mert…annak ellenére, hogy relatív növekedésünk a szocializmus előretörésével csökken, mégis abszolút értelemben növekednek, és ez bizonyos mértékben lehetővé teszi, hogy erőt gyűjtsenek a szocializmus ellen.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

„Kell gondolkozni; ha nincs gondolat,
bár lelke van, az ember léte aljas;
kell szeretni, célt, értelmet ez ad:
az emberélet enélkül siralmas.”

Voltaire (1694–1778)

„Csak abban az értelemben reflektálok, hogy megtanulok előrehaladni. Gondolkodom egy céllal.”

Kobe Bryant (1978–2020) amerikai olimpiai bajnok kosárlabdázó

„Az elme ingája az értelem és a hülyeség között oszcillál, nem a helyes és a rossz között.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Tarts minden pillanatot szentnek. Adj mindegyiknek tisztaságot és értelmet, mindegyiknek a tudatosságod súlyát, mindegyiknek az igaz és megfelelő beteljesülést.”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„A legkisebb dologért, ha értelme van, mindig érdemesebb élni, mint az értelem nélkül való legnagyobbért.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„A könyvek a barátaim, a társaim. Megnevettetnek, megríkatnak és értelmet adnak az életnek.”

Christopher Paolini (1983)

„Reménységünk középpontja Jézus Krisztus, a Megváltó. Nem egy eszmében vagy egy szlogenben bizakodunk, hanem Jézus Krisztusban. Így benne nyer értelmet minden: az imádság, a cselekvés, a szenvedés, de mindaz a feszültség is, amely a keresztény élet utolsó szakaszát jellemzi. Mária a mi reménységünk csillaga, ő vezet bennünket és tanít meg, hogyan reménykedjünk.”

Francis Arinze (1932) római katolikus egyházi bíboros

„Az ébredéskor nem az ember vezeti a gondolatokat, hanem az állat, a növény - az ösztön. a gondolat primitív és őszinte, nincs kifestve. Szörnyűnek lárjuk a mindenséget, mert tisztán látunk, hamisítatlanul. Aztán jön az értelem, rendez, simít és mesterkedik. Kirakja a kis játékokat, amiket az ember azért talált ki, hogy ne vegye észre az Űrt.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„Nyilvánvalóan értenünk kell egy mondatot, azaz ismernünk kell jelentését, mielõtt megpróbálhatnánk megállapítani igazságát vagy hamisságát. (…) Ha tudnánk, hogy mi volna akkor, ha az adott mondatot igaznak találnánk, akkor tudnánk azt is, hogy mi a mondat értelme. És ha két mondat esetében azonosak a feltételek, amelyek mellett igaznak kellene tartanunk õket, akkor azonos az értelmük is. Ennélfogva egy mondat jelentése bizonyos értelemben azonos azzal a móddal, ahogyan igazságát vagy hamisságát meghatározzuk; és egy mondatnak csak akkor van jelentése, ha ilyen meghatározás lehetséges.”

Rudolf Carnap (1891–1970)

„Értelem: azt hisszük mindig elegendő van belőle – látva, hogy ez az, amivel ítélünk…”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„A' Játék Szinben pedig minden vallásbéli külömbség nélkül egyben gyülvén a' Nép, egyszerre 's egy formán halya az Szin Játszó szájából azon erköltsi principiumokat, melyekkel a' tudós Dráma irók munkájokat felékesitették. Ugyanazon egy principiumát hallván mindenik egyformán hat az a' szivre, 's végre egyesül a' sok különböző értelem és vélekedés, 's utoljára a' sok különböző valláson lévők meg egyeznek abban, a' mi felett a' Játék Szin be fojása nélkül sokáig vetélkedtenek volna.”

Kótsi Patkó János (1763–1842) magyar színész

„Mint gongütésre a díszletek, a láthatár egyszeriben megvilágosodott körülöttünk, kinyílt. A négy égtáj felé kanyargó utak hirtelen értelmet és jelentőséget kaptak: valamelyiket végre mi is használni fogjuk? De melyiket? Apám egyelőre nem akart pusztára menni, csábította a szabadság. Valami kis tájékozódási és tanulási időt szánt magának, szeretett volna újra körülnézni a világban. Úgy határozott, fölmegy Pestre, letesz még egy-két vizsgát, a malomgépek és Diesel-motorok kezelését, s közben megpróbál valami gyárba bejutni, illetve megkóstolja, milyen is az a gyári élet. (18. fejezet, 360. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

„A természet búvári abban az értelemben vannak, hogy minden dolgok származása, éltetése és nevelkedése valamely más dolognak fogyatkozását és enyészését hozza.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„Senki sem értheti meg a 13. század nagyságát, ha nem fogja fel, micsoda új dolgok nőttek itt naggyá, és ha nem érti meg, hogy élő valami hozta őket létre. Ebben az értelemben ez a korszak bátrabb és szabadabb volt, mint az, amelyet renaissance-nak nevezünk. A renaissance-ban csupán régi dolgok támadtak fel és holt anyagban fedezték fel őket. Ha így nézzük; a középkoriság nem is renaissance volt, nem újjászületés, hanem naissance, születés. Nem régi templomokat másolt sírjai fölé és nem holt isteneket idézett fel az alvilágból. Új építészetet teremtett, olyan újat, mint a modern gépszerkesztés és annyira újat, hogy a gótika még ma is a legmodernebb építészet. Csak nem vesszük eléggé észre, mert utána a renaissance sokkal régimódibb építészete következett. Ebben az értelemben nyugodtan nevezhetjük a renaissance-ot visszaesésnek. Akármit is mondanak egyesek a gótikáról és a Szent Tamás-féle evangélium-magyarázatokról, annyi bizonyos, hogy ez nem volt visszaesés. Új előretörés volt, akár a gót építőművészet titáni lendülete, ereje pedig a mindent megújító Istenben nyugodott.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„… az idegrendszer működése kétféle közléstípuson alapszik: egyfelől olyanokon, amelyek nem foglalnak magukban aritmetikai formalizmusokat. Másfelől olyanokon, amelyek igen. Az előbbi típusba tartoznak az utasítás-közlések (logikai közlések). Az utóbbiba pedig a számközlések (aritmetikai közlések). Az előbbieket szorosabb értelemben vett nyelvként jellemezhetjük, míg az utóbbiakat matematikának tekinthetjük.”

Neumann János (1903–1957) magyar származású amerikai matematikus

„Maga az értelem is hit kérdése. Hiten alapul, ha azt állítjuk, hogy gondolatainknak bármiféle köze van a valósághoz.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Éld meg most, amit a többi ember majd csak a jövőben fog megélni! Mit akarsz? (…) Értelmet akarsz adni az életednek, ezért a lehető legintenzívebben akarod megélni. Ez egyszerre csapda és eksztázis. Maradj tehát éber, vedd észre a veszélyt, de éld át az örömöt, a kalandot, hogy az a Nő vagy, aki a tükörképeden túl van.”

Paulo Coelho (1947)

„Én túllépek e mai kocsmán, / az értelemig és tovább! (Ars poetica)”

József Attila (1905–1937) költő

„Az embernek a szelleme és a szenvedélye a kormánylapát, (…) és a tengerjáró lelkünk vitorlái. Ha valamelyik eltörik, az ember csak hánykolódni és sodródni tud, vagy még mozdulatlanul vesztegel a tenger közepén. Az értelem számára egyedül az irányítás a meghatározó erő; és a szenvedély, amit nem tartunk kordában, olyan láng, amely saját magát pusztítja el.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Minden bimbó csak egyszer virágzik, s minden virágnak csak egyetlen olyan pillanata van, amikor tökéletes szépségben pompázik; hasonlóképpen, a lélek kertjében is minden érzelemnek megvan a maga virágzási ideje, vagyis egyetlen olyan pillanata, amelyben bája kiteljesedik, és uralma fenségesen tündököl. Minden csillag éjszakánként egyszer halad át a fejünk fölötti délkörön, és csak egy pillanatig ragyog ott; ugyanígy, az értelem egén is, minden gondolatnak csak egyetlen - hogy úgy mondjam - zenit-pillanata van, amelyben teljes fényében és egész nagyságában delel. Művész, költő vagy gondolkodó: ott, ezen az egyszeri és tűnő ponton ragadd meg gondolataidat és érzelmeidet, hogy rögzítsd vagy megörökítsd őket, mert ez a tetőpontjuk.”

Henri-Frédéric Amiel (1821–1881)

„Sikerült kimutatni, hogy a stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke, és bizonyos értelemben párhuzamos az élet intenzitásával.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„És azzal újra két keze közé fogta az arcomat. Elakadt a lélegzetem. Habozott - de nem a szokásos értelemben, emberi módon. Nem úgy, ahogy egy férfi hezitál, mielőtt megcsókol egy nőt, de szeretné előbb kipuhatolni, miként fog a nő reagálni. És nem úgy, amikor azért habozik, hogy meghosszabbítsa a pillanatot, a várakozás eszményi pillanatát, amely néha jobb, mint maga a csók. Edward azért habozott, hogy kipróbálja magát, hogy lássa, biztonságos-e a dolog, hogy megbizonyosodjék róla, még mindig ura önmagának.”

Stephenie Meyer (1973)

„A művészetem egyetlen elmélkedésben gyökerezik: miért nem vagyok olyan, mint mások? … a művészet ad értelmet az életemnek.”

Edvard Munch (1863–1944) világhírű norvég expresszionista festő

„Isten nem hal meg azon a napon, amikor többé már nem hiszünk egy személyes Istenben, de mi meghalunk akkor, amikor az életünket már nem ragyogja be a csodálkozásnak az a naponta megújuló, állandó sugárzása, amelynek a forrása minden értelmen túl van.”

Dag Hammarskjöld (1905–1961) svéd diplomata, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2. főtitkára

„Ez nagyon fontos életszemléleti irányultságot jelent a számomra: magamra és a társadalomra nézve is azt tartom az egyik legfontosabb erkölcsi parancsnak, hogy becsületesen, a legjobb tudásunk szerint kell dolgozni, gyarapítani szellemi és anyagi értelemben a kisebb és nagyobb közösséget, felhalmozni és megtakarítani, hogy legyen biztosabb a jövő. Mindez párosul bennem egy nyakas kálvinista attitűddel; lehet, hogy ezzel is magyarázható az önfejűség, a makacsság, a szókimondás, a kemény kiállás s olykor a saját érdekekkel való szembemenetelés is.
Életfelfogásáról 1996 májusában.”

Bokros Lajos (1954) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus

„Az értelem (a priori) nem meríti törvényeit a természetből, hanem szabja neki.”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

„A természet úgy programozta az emberi értelmet, hogy észlelni tudjuk a percek és órák múlását. De mi magunk határozzuk meg, hogy hogyan tesszük ezt.”

Stefan Klein (1965)

„A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk.”

Richard Dawkins (1941) brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író

„Dicséret ugyan az eredetit annyi versbenn ki tenni, a mennyibe iratott: de meg-kell mellet-te aztis tartani, hogy a’ nyelv és értelem tiszta legyen, kivált képpen pedig ha nem érzékenyebb, legalább ollyan érzékeny legyen a’ fordítás, mint az eredeti munka.”

Aranka György (1737–1817) magyar író, költő, tudományszervező, nyelvész, műfordító

„… a nagy darab emberek álltak mindig a legrosszabbul értelem dolgában.”

Jonathan Swift (1667–1745)

„A versek akár a gyerekek. Szeretnek olykor a szülők köré gyűlni, körbeülni őket, lábukhoz kuporodni, áhítattal figyelni minden egyes rezdülésüket. Kíváncsiak, folyton érdeklődőek: hogyan születtem, miért születtem, vártatok rám, ilyennek képzeltetek? Önmagukat kereső keserű út kezdete. A versek akár a gyerekek. Lehetnek fáradtak, energikusak, simulékonyak olykor hamisan huncutak. Nem lehet haragudni rájuk. Sokszor értelmetlenül idegennek hatnak szavaik, melyek sérülékeny lelkük bölcsőjéből szállanak a nagy, ijesztő világ vákuumába. Ezek idővel mind értelmet nyerő, igazán mély jelentésekké válnak.”

Egri László

„"Virág" alatt átvitt értelemben fiatal leányokat és nőket kell érteni. Megfordítva zsebmetszők részére alkalmazható: minden virágnak (leány, nő) leszakaszd óráját”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

„Miért nem hagytok fel a gyászos hangú gyilkolással? Nem látjátok, hogy az értelemmel nem törődve, egymást zabáljátok.”

Empedoklész (-490–-430 i.e.) ókori görög filozófus, orvos

„A fasizmus a ruházattal van elfoglalva (jelesül, az államszervezet kérdésével), a nemzeti szocializmus a testtel (jelesül, a faji eugenikával), míg a mi mozgalmunk valami sokkal mélyebbel: a lélekkel (jelesül, a lélek erősítésével a keresztény erények által és lélek fölkészülésével a végső megváltásra, a Keresztény Egyház által nyújtott megváltásra, a lehető legtökéletesebb értelemben).”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

„A hegedű nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg. Az emberi test is hegedű.”

Gárdonyi Géza (1863–1922) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Az értelem előírása, vagy általános szabálya, hogy mindenki békére törekedjék, ameddig annak elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé reménye, a háború minden eszközét és előnyét igénybe veheti és felhasználhatja.”

Thomas Hobbes (1588–1679) angol filozófus

„Milyen boldog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből. Milyen jókedvű, kiegyensúlyozott egészséges nép lakhatik ott! Mily forró szerelem, mennyi kultúra, hűség, barátság, értelem…”

Anatole France (1844–1924)

„Lelketek gyakran csatatér, melyen az értelem és a mérlegelés vív háborút a szenvedéllyel és az étvággyal.
(…)
Engedjétek hát lelketekben az értelmet a szenvedély magasába emelkedni, hogy dalra keljen;
És lelketek értelemmel kormányozza a szenvedélyt, hogy a szenvedély minden nap új erőre kapjon, és miként a főnix, saját hamvai fölé repüljön.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Semmit sem oldottam meg: örök idők óta ugyabban az állapotban vagyok: a kérdező állapotában. Akkor vagyok a kérdezőnek az állapotában, amikor a tudatom éber. Ennek ellenkező esete a feledés, ami egyenértékű az értelem alvásával.”

Eugène Ionesco (1909–1994) román–francia származású francia író

„Már ahhoz is néminemű értelem szükségeltetik, hogy észrevegyük tudatlanságunkat; és meg kell nyomnunk az ajtót, hogy tudjuk, miképpen az számunkra zárva van.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„Vajon ki is tett szert értelemre a logikából?… Inkább szeretném, ha a fiam a korcsmában tanulna meg beszélni, sem mint a szófiabeszéd oskoláiban.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„A tapasztalat szerint pozitív és nem negatív eredményt hozott az, hogy maguk a parasztok – persze főként a tsz-községeknél – válogassák ki a kulákjukat, és akit akarnak, bevesznek, akit nem akarnak, nem vesznek be. Ez nagyon sokat segített abban az értelemben is, hogy a parasztok felelőssége növekedett, örülnek, hogy ilyen dologban is bízik bennük a párt, és az osztályellenség vagy a volt osztályellenség megosztása sem utolsó kérdés.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„A valóság befolyásolásának alapvető módja a szavak manipulálása. Ha irányítani tudjuk a szavak jelentését, irányíthatjuk az embereket, akik kénytelenek használni a szavakat. George Orwell tette ezt teljesen világossá az 1984-ben. De van egy másik mód is az emberek gondolatainak irányítására: az észlelés befolyásolása. Ha képes vagy rá, hogy az embereket rávedd, a világot úgy lássák, ahogyan te, azt is fogják gondolni, amit te. Az értelem követi az érzékelést.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„Mielőtt megismertelek, Bella, az életem olyan volt, mint egy holdtalan éjszaka. Nagyon sötét, de azért akadtak csillagok, az értelem apró fénypontjai… Aztán egyszer csak te átszáguldottál az egemen, mint valami meteor, s hirtelen minden lángba borult, minden csupa szépség és ragyogás lett. Amikor elváltunk, amikor a meteor lehullt a láthatár mögé, minden elsötétült. Csakhogy a szememet már elvakította a fény: nem láttam többé a csillagokat. És így már nem volt értelme semminek.”

Stephenie Meyer (1973)

„Nem követem Arisztotelészt, és eljön az idő, amikor önmagamtól is eltérek: az emberi értelem művei állandóan tökéletesíthetők…”

Roger Bacon (1220–1292) brit filozófus, alkimista

„A féltékenység nem hallgat az értelemre.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„A megismerés sohasem lesz tökéletes abban az értelemben, hogy elérheti és megértheti a legfőbb tárgyat, de tökéletes lesz ahhoz viszonyítva, amennyit értelmünk felfoghat…”

Giordano Bruno (1548–1600) olasz dominikánus szerzetes

„Józan ésszel nem lehet felfogni, hogy egy-egy nő mit lát, mit érez egy bizonyos férfiban. Nem lehet mást tenni, mint tudomásul venni a tényt. Ugyanaz a nő, aki ragyogó értelemmel nyúl a világ minden kérdéséhez, egy bizonyos férfival kapcsolatban teljesen elveszti a fejét.”

Agatha Christie (1890–1976)

„…amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk - természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataink különböző utakon járnak…”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Mi jó az értelemnek? Kacagni ott, hol szívek megrepednek.”

Madách Imre (1823–1864) író

„A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Nem vagyunk kommunisták, mert a mi szellemi centrumunk nem az osztályhatalom. Nem vagyunk fasiszták, mert a mi szellemi centrumunk nem az államhatalom. Nem vagyunk nemzeti szocialisták, mert a mi szellemi centrumunk nem a faji hatalom. De nagyon fontos, hogy jól értse mindenki: demokraták sem vagyunk. Demokraták sem vagyunk abban az értelemben, amivé ez mára züllött. Nem vagyunk, mert a mi szellemi centrumunk nem a pénz és a tőke!”

Vona Gábor (1978) magyar politikus, pedagógus

„Elfogadom azt a nézetet (amit már az igazság klasszikus vagy korrespondencia elmélete is magába foglalt), hogy akkor és csak akkor tekinthetünk egy tényállást "valóságosnak", ha az ezt leíró kijelentés igaz. Súlyos tévedés volna azonban ebből arra következtetni, hogy egy elmélet bizonytalansága, azaz hipotetikus vagy sejtésszerű jellege bármilyen értelemben csökkentené azt az igényt, hogy valamit valóságosat írjon le.”

Karl Popper (1902–1994)

„A tipikus tévénéző, a rossz értelemben vett tévénéző, leül a láda elé így, amerre világit arra ül. Aztán vagy tévéműsor, vagy villám, a franc tudja.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Az élet értelmét nem keresni kell, hanem nekem kell értelmet adni az életnek.”

Palotai Erzsi (1907–1988) színésznő, író, műfordító, 1907-88

„A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára megrendítő, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökről az a véleményük, hogy azok csupán állati impulzusok, melyek a szőrös vagy tollas zombikat arra késztetik, hogy gátakat építsenek vagy magasra szálljanak és elinduljanak délnek.”

Steven Pinker (1954)

„Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat. (Meg vagyok győződve, hogy a házasságok döntő többségéből is ilyen gyermekek születnek…)”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

„Prohászka Ottokár a magyar szociális gondolkodásnak nemcsak csúcspontja, hanem a megalapozója is. A mai értelemben használt antiszemita vád azért abszurd vele szemben, mert 1927-ben meghalt. Számon kérni rajta olyat, ami a '30-as vagy később, a '40-es években történt, történelmietlen és igazságtalan. […] Prohászka semmiféle hungarizmusnak az ideológiáját nem alapozta meg. Azért sem, mert ezek a náci, hungarista típusú ideológiák mindig neo-pogány, keresztényellenes mozgalmak voltak. Prohászka egy keresztény-szociális gondolatkört alapozott meg. […]”

Semjén Zsolt (1962) magyar politikus, teológus

„Hála neked, nő, aki édesanya vagy, aki egyedülállóan örömteli és fájdalmas tapasztalattal anyaöllé leszel az ember számára, aki a világra jövő gyermek számára Isten mosolyává leszel, aki első lépéseit irányítod, gondját viseled, míg felnő, és olyan pontot jelentesz további életútján, ahová mindig visszatérhet. Hála neked, nő, aki feleség vagy, aki sorsodat visszavonhatatlanul egy férfiéhoz kapcsolod, önmagatok kölcsönös elajándékozásában szolgálva a közösséget és az életet. Hála neked, nő, aki leány és nővér vagy, aki érzékenységeddel, intuitív adottságoddal, önzetlenségeddel, állhatatosságoddal gazdagítod a szűkebb családot, s általa a társadalom egész életét. Hála neked, dolgozó nő, aki a szociális, gazdasági, kulturális, művészeti és politikai élet minden területén jelen vagy - azért, hogy nélkülözhetetlen módon hozzájárulsz az értelmet és az érzelmet összekapcsoló kultúra fölépítéséhez, az életnek a misztériumra mindig fogékony értelmezéséhez, az emberibb gazdasági és politikai struktúrák létrehozásához. Hála neked, nő, aki szerzetesnő vagy, aki Krisztus, a megtestesült Ige édesanyjának, minden nők között a legnagyobbnak példája szerint engedékenyen és hűséggel nyílsz meg az isteni szeretet számára, így segítvén az Egyházat és az egész emberiséget, hogy élete Istennek adott jegyesi válasz legyen, mely csodálatos módon fejezi ki azt a közösséget, melyet a teremtményeivel meg akar valósítani. Hála neked, nő, azért, hogy nő vagy! Női mivoltodban gyökerező érzékenységeddel gazdagítod a világ megértését és hozzájárulsz az emberi kapcsolatok teljes igazságához.
II. János Pál pápa levele a nőkhöz”

II. János Pál pápa (1920–2005) a római katolikus egyház 264. pápája

„Minden ember más-más lény, kinek-kinek a szemében. S ebben az értelemben azt mondhatjuk, hogy ugyanaz az asszony sohasem volt két férfié.”

Anatole France (1844–1924)

„Az ember igazi értékét úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, mily mértékben és milyen értelemben tudta Énjétől felszabadítani magát.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A vallás a legtágabb értelemben önmegvalósítás, vagy önismeret.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„A természet fortélyossága lépten-nyomon kijátssza az érzékek és az értelem fortélyosságát, úgyhogy bolond időtöltés volna mind a sok szép elmélkedés, emberi okoskodás, vitatkozás, ha nem akadna, aki felhivja erre a figyelmet.”

Francis Bacon (1561–1626) brit filozófus, államférfi

„Ha… a valóságról szerzett tudomásunk kezdete és vége a tapasztalat, mi szerepe van a tudományban az értelemnek?”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

„A világegyetemnek csak az élet ad értelmet, és minden, ami él, táplálkozik.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Ha Auschwitzról írunk, tudnunk kell, hogy Auschwitz – egy bizonyos értelemben legalábbis – felfüggesztette az irodalmat. Auschwitzról csak fekete regényt lehet írni, tisztesség ne essék szólván: folytatásos ponyvaregényt, amely Auschwitzban kezdődik, és mind a mai napig tart. Amivel azt akarom mondani, hogy Auschwitz óta semmi sem történt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megcáfolta volna. A Holocaust az én írásaimban sosem tudott múlt időben megjelenni.
[…] A Holocaustnak elnevezett kérdéskört én sohasem próbáltam holmi németek és zsidók közti feloldhatatlan konfliktusnak tekinteni; sohasem hittem, hogy a zsidó szenvedéstörténet legújabb fejezete, amely logikusan követi a korábbi próbatételeket; sohasem láttam az úgynevezett történelem egyszeri kisiklásának, a korábbiaknál nagyobb szabású pogromnak, a zsidó állam létrejötte előfeltételének. A Holocaustban én az emberi állapotot ismertem fel, a nagy kaland végállomását, ahová kétezer éves etikai és morális kultúrája után az európai ember eljutott.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

„… az érzékek dolga szemlélni. Az értelemé gondolkodni. Gondolkodni pedig nem egyéb, mint képzeteket egy tudatban egyesíteni.”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

„Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat.”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

„Elvesztettük a háborút, de nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még továbbra is szívósan és hősiesen védekezni, nem abban az értelemben, hogy a végleges győzelmet ne tudnánk drágábbá tenni az ellenségnek, hanem igenis abban az értelemben, hogy az erőviszonyok terén olyan eltolódás állott be, amely megfoszt bennünket attól a reménytől, hogy a végleges győzelem a mienk lesz.”

Tisza István (1861–1918) (1861-1918) magyar politikus

„Süketnéma démonok járják az országot,
ellopják az értelmet és a szabadságot.”

Makszimilian Alekszandrovics Volosin (1877–1932)

„Féléves miniszterelnökként azt mondhatom, hogy ma Magyarországon nem elég erős a kritikai közélet, nem elég erős a kontroll, a magyar közélet az indokoltnál lényegesen nagyobb belenyugvással figyeli, ami történik. Az új Magyar Köztársaság alapító atyái nagyon tisztességes, erős, működőképes struktúrát hoztak létre, de ebben a struktúrában az élet és az azt meghatározó demokratikus ethosz, a hétköznapok demokráciája, a demokratikus viselkedésmód és kultúra nem egészséges. Ezernyi bajtól szenved. És ebben közös a felelősségünk.
Ebben az értelemben nincs magány, más értelemben viszont van. Abban az értelemben, hogy túlságosan erős velem szemben a megrendelő attitűd. Az ország megváltoztatására vonatkozó igényeket - még közületek is, önök közül is - nagyon sokan megrendelésként fogalmazzák meg: csináld meg, azért tartunk.
Nem az a baj, hogy ha - egyébként méltatlanul - mindenféléket egymás fejéhez vágnak a politikusok. Ezt ki lehet bírni. Nem muszáj politikusnak állni. Az a baj, hogy ezek a viták kikerülik a lényeget. Ezek a viták önmagáról a politikáról, a politika szereplőiről, az egymáshoz való viszonyukról, a felszínről, a fecsegésről szólnak, Magyarországról alig. S végképp nem szólnak az összefüggésekről.
„Ez elképesztő kihívást jelent a következő három évben az igazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális és munkanélküli-ellátás, a lakástámogatás és a családtámogatás területén. És e területek melyikéről tudjuk, hogy mit csináljunk vele? Egyikéről sem.””

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Rövidre fogott tanácsok és életbölcsességek, melyek szimbolikusan, vagy átvitt értelemben fejeznek ki egy tapasztalatokon alapuló igazságot, melyet kellő magyarázattal és értelmezéssel körülményekre és helyzetekre hasznosan alkalmazhatunk. Vigyáznunk kell azonban, hogy helyesen alkalmazzuk őket, és ne tévesszük össze a körülményeket, amelyekre alkalmaztuk. Néhány példát magyarázattal alább közlünk:”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

„Megkettőztem szivem és semmit nem tagadtam.
Szerelmem alkotott képzeltet és valót,
S én voltam, ki hevet, formát, értelmet adtam
S örök sorsot neki, aki bennem ragyog.”

Paul Éluard (1895–1952) francia költő

„Bizonyos szempontból a szenvedés megszűnik szenvedésnek lenni abban a pillanatban, amikor értelmet kap, példáulamikor áldozáthozássá válik.”

Viktor Frankl (1905–1997)

„Az értelem hangja halk, de nem nyugszik, amíg meghallgatást nem nyert.”

Sigmund Freud (1856–1939)

„Hogyan lehetséges egy véges világban értelmet találni, a derekam es az ingem méreténél?”

Woody Allen (1935) amerikai író, színész, humorista, filmrendező, filmproducer