Idézetek a kétségről

„A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!“

—  Kossuth Lajos (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök 1802 - 1894

Forrással ellátott idézetei
Eredeti: Torino, 1890. szeptember 20.
Forrás: Kossuth hangja fonográfhengeren http://vmek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/html/nyito.htm
Forrás: Kossuth hangja az eredeti fonográf hengerről http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU

„Kevésbé lehetetlen dolog a napot átfogni, egy csillagot megragadni, a szúnyoggal elefántot elnyelni, mint az örökkévalóság minden kérdését kivétel nélkül megérteni.“

—  Charles Haddon Spurgeon 1834 - 1892

„A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út.“

—  Franz Kafka prágai német író 1883 - 1924

Neki tulajdonított idézetek

„Európában szinte valamely varázslatnak hisszük azon eszközöket, melyek az amerikai népet egyes személyenként oly hirtelen a mívelődésnek ily magas pontjára emelték, s az egész nemzetet ily virágzó állapotba tették, s pedig azok Amerikában nézve csupa egyszerű és igen természetes eszközök. […] Ezen varázslóeszközöknek egyike Amerikában az újságok kiadása. A nemzet törvényei szerint minden egyes amerikai polgárnak teljes és kérdés alá sem jöhető jussa lévén ott, ahol és mikor tetszik, nyomtatóműhelyt állítani, s abban minden engedelemkéregetés s cenzúrai felvigyázat nélkül, akármely - a több polgárok vele egyforma jussait meg nem sértő - írásait szabadon kinyomtatni, ezen egyszerű mód által születnek Amerikában a tudományok és tudnivalók minden nemében annyi újságok, s terjednek oly könnyen és olcsón mindenüvé a tudományosság, értelmesedés és mívelődés. […] Erdély népessége majd egyforma a New York-i státussal, s Erdélyben 1, azaz egyetlenben egy újság adatik ki, és a New York-i státusban 237. A magyar haza népessége majd egyforma az Egyesült Státusokéval, s a magyar hazában mindöszve újság és folyóírás 10, azaz csak tíz teng-leng, és az Egyesült Státusban 1.015 adatik ki. Peekskill faluban már rég újság nyomattatik, s Marosvásárhelyt és Debrecenben s magyar városainknak nagy részében a magyar polgár még hazug levélnek hiszi az újságot.“

—  Bölöni Farkas Sándor erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja 1795 - 1842

Utazás Észak-Amerikába (1834)

„Megélhetési szempontból a felkínált állás akkori helyzetemben mentőöv volt. Fiatal koromból adódóan akkortájt még sem világnézeti, sem politikai kérdésekben nem voltam érett. Ma már mosolyogva, és némi nosztalgiával tekintek vissza akkori énemre. Teljesen kielégített az, hogy boldog házasságban élek, van két gyönyörű gyerekem, van mit ennünk és hol laknunk, és csodálatos nyarakat élünk át a Mátrában. Közéleti szempontból úgyszólván közömbös voltam, de ez bizonyára így volt elrendelve.“

—  Hoffmann Rózsa magyar politikus 1948

HVG interjú, 2010. június 24.
Állampárti múltjáról, 2010

„Az államszerveződéseknek eddig ismertük három formáját: a nemzetállamot, a liberális államot és aztán a jóléti államot. És a kérdés az, hogy most mi következik? A magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely (…) karakterét tekintve nem liberális természetű.“

—  Orbán Viktor magyar politikus 1963

Tusványos, 2014

„A történelem sok részlete vitatható, de van egy dolog, amit Magyarországon nem szeretnénk vitatni. Magyarország a Szovjetunió és a vörös hadsereg segítségével szabadult meg a fasizmustól 60 évvel ezelőtt. Ezért köszönettel és hálával fog tartozni mindig. Sohasem fogjuk megengedni, hogy ez a kérdés kisstílű viták tárgya legyen.”“

—  Gyurcsány Ferenc magyar politikus, közgazdász, pedagógus 1961

http://ma.hu/page/cikk/aa/0/113295/1

2005-ös moszkvai sajtóértekezlet
2004. november 30.

„A fasizmus a ruházattal van elfoglalva (jelesül, az államszervezet kérdésével), a nemzeti szocializmus a testtel (jelesül, a faji eugenikával), míg a mi mozgalmunk valami sokkal mélyebbel: a lélekkel“

—  Corneliu Zelea Codreanu 1899 - 1938

jelesül, a lélek erősítésével a keresztény erények által és lélek fölkészülésével a végső megváltásra, a Keresztény Egyház által nyújtott megváltásra, a lehető legtökéletesebb értelemben
A Fészekvezető Kézikönyve (1933)

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?"“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.
Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Mert a tétlenségtől te éppúgy félsz, mit a többiek – mint barátod, az orvos, a bankár, színész. Félsz a tétlenségtől, mert akkor eljöhet egy pillanat, amikor egyedül maradsz önmagaddal. Nem mintha ilyenkor gyötrő kérdések ébrednének benned, lelkiismeret, emlékek, vágyak, nem… hanem éppen azért, mert önmagadnak semmi mondanivalója nincs önmagad számára. A horror vacui fog el, ha arra az űrre gondolsz, ami önmagad vagy, a Semmitől félsz, amely benned tátong.“

—  Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész 1901 - 1945

Író, ne írj, 285. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, III. kötet: Vegyes tárgyú írások

„Világos, hogy mindig mindenki jobban akar élni. De arról a kérdésről, hogy ez lehetséges-e, nem lehet pártpolitikai vagy gazdaságszervezési igények szerint, pusztán a demokratikus választási elv alapján dönteni. Ezek geológiai, ökológiai és nem utolsósorban antropológiai kérdések, amelyeket csak akkor lehetne demokratikus viták és döntések tárgyává tenni, ha ezzel egy időben a matematika, a kémia és a fizika kérdéseiről is mindenki a saját ízlése szerint vélekedhetne vagy dönthetne.“

—  Nádas Péter magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja 1942

Boldogságról és boldogulásról

„Orbán egyelőre nem tud magyarázatot adni a Fidesz-MDF választási vereségére, hiszen az előrejelzések jelentősen eltértek az első forduló eredményeitől. „Van valami összefüggés, egy tény, amit nem ismerek, nem értek” – fejtette ki Orbán, aki szerint a kérdésekre majd az idő választ ad. A választások tisztaságával szemben felmerült kifogásokat – még hivatalban lévő miniszterelnökként – Orbán nem kívánta minősíteni. (2002. május 1.)“

—  Orbán Viktor magyar politikus 1963

Idézetek, 2002–2005

„Egyszer szeretnék egy lemezt készíteni Michaellel, mert valóban remek vele dolgozni. De ez csak idõegyeztetés kérdése, mert soha nem vagyunk egy idõben ugyanott. Gondolj csak bele: szerepeltem volna a Thrillerben! Számold ki mennyi jogdíjtól estem el!“

—  Freddie Mercury brit énekes, zenész és dalszövegíró 1946 - 1991

Michael Jacksonról
Neki tulajdonított idézetek

„Az Éhségnek van metafizikája, és ezt a dimenziót akkor érthetjük meg igazán, ha az Északi Genius által áthatott műveket olvassuk; a figyelmes ember ezt a transzcendens érintést érzi meg Csehov Osztriga című elbeszélésében avagy Hamsun Éhség-ében. A „délieknek” e kérdésben nem tudok hinni; amikor Stendhal és Balzac hősei öklüket rázzák a „társadalom” felé, és azt követelik, hogy a kollektívum – vélt vagy valós – értékeiket respektálja, voltaképpen nassolni akarnak. Azaz még többet kívánnak azokból az ínycsiklandó nyalánkságokból, melyet Dél csillogó kirakataiban cukros csaliként felhalmoz.“

—  Orosz László Wladimir költő 1966

Aranyláz a Benső Alaszkában – Jack London műveiről
Esszé-idézetek

„Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.“

—  Arisztotelész ókori görög filozófus és tudós -384 - -321 i.e.

Forrással ellátott, Egyéb

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Ne vitatkozzunk az "evolúció" és a "haladás" szavak értelmén; bár ami engem illet, szívesebben nevezem reformnak. Mert a "reform" szó magában foglalja azt, hogy a világot valaminek a képére igyekszünk átformálni, és ez a kép már létezik szellemünkben… E kérdésben tetten érhető korunk egész ingatagsága és rettentő zűrzavara. Összekevertünk két különböző és egymással ellentétes dolgot. A haladásnak azt kéne jelentenie, hogy szakadatlanul változtatjuk a világot, mert azt akarjuk, hogy egyre jobban hasonlítson az elképzeléshez. Ma viszont a haladás azt jelenti, hogy szakadatlanul változtatjuk az elképzelést. Azt kéne jelentenie, hogy lassan, de biztosan igazságot és könyörületességet viszünk az emberi világba; manapság ellenben azt jelenti, hogy egy pillanatig sem vagyunk restek kételkedni az igazság és a könyörület kívánatos voltában: elegendő egyetlen bőszült oldal a porosz szofista tollából, hogy máris kétségbe vonjuk. A haladásnak azt kéne jelentenie, hogy az Új Jeruzsálem felé haladunk, holott ma azt jelenti, hogy az Új Jeruzsálem egyre távolodik tőlünk. nem a valóságot alakítjuk az ideál képére, hanem megváltoztatjuk az ideált: ez a könnyebb.“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

VII. Örök forradalom
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„A moszkvai pártbizottságon végzett munkám idején is elég gyakran volt lehetőségem Sztálinnal érintkeznem, hallgatni őt, sőt, közvetlen útmutatásokat kapni egy vagy más kérdésekben…El voltan bűvölve Sztálintól, figyelmességétől, gondoskodásától…Minden amit Sztálintól hallottam és láttam, lenyűgözött engem, Sztálin vonzerejének teljesen a hatása alá kerültem…“

—  Joszif Visszarionovics Sztálin a Szovjetunió diktátora 1879 - 1953

Hruscsov

„Önök természetesen mindannyian tudják, hogy a régi időkben három intellektuális érvet használtak Isten létezésének bizonyítására, s Immanuel Kant mindhármat elintézte A tiszta ész kritikájában. Rögtön kitalált azonban egy újabb érvet, melyet igen meggyõzõnek érzett -- ez volt a morális érv. Olyan volt Kant, mint sok más ember: intellektuális kérdésekben szkeptikus volt, erkölcsi ügyekben azonban mélyen hitt azokban az alapelvekben, amelyeket még kicsi gyerekkorában szívott magába.“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html