Idézetek a vallásról

Idézetek gyűjteménye a isten, krisztus, vallás, emberek témáról .

Legjobb idézetek a vallásról-ről

„Én csak olyan Istenben hinnék, aki tud táncolni.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„A vallásom igen egyszerű. A vallásom a kedvesség.”

Tendzin Gyaco (1935)

„A teológia a vallásokban az, ami a méreg az élelmiszerekben.”

Voltaire (1694–1778)

A vallásról

„A vallásról nem tudok semmit - legalábbis az előnyeiről.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

„A valóságban annyi vallás van, ahány egyén.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: In reality there are as many religions as there are individuals.

„Az egyik kor vallása a rákövetkező kor irodalmi mulatsága.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

Neki tulajdonított idézetek

Idézetek a vallásról

„A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma.”

Karl Marx (1818–1883) német filozófus, közgazdász

Eredeti: Bevezetés a hegeli jogfilozófia kritikájához (Introduction to A Contribution to the Critique of Hegel’s Philosophy of Right)

Világ

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«”

Mindszenty József (1892–1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros

Könyvek, Világ, Hiba, Család

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Eredeti: New York Times (1930. november 9.)

Félelem, Isten, Törvény, Emberek

„A vallási háborúk alapvetően arról szólnak, hogy az emberek azért ölik egymást, hogy eldöntsék, kinek van jobb képzeletbeli barátja.”

Bonaparte Napóleon (1769–1821) francia tábornok, hadvezér, politikus, császár

Emberek, Háború

„Én viszont úgy látom, hogy a vallásháborúk és vallásüldözések a vallási élet középpontjában álltak egész történelmünk során. Vajon mi változott meg, ami miatt a világ egyes részein, egyes emberek szemében ezek ma már csupán az igazi vallásos hit szélsőséges megnyilvánulásainak látszanak? Volt valami természetfölötti jelenés, vagy elveszettnek hitt szent könyveket fedeztek föl, amelyek új megvilágításba helyezték a vallási tanokat? Nem. A racionális és humanitárius gondolkodás indult terjedésnek a felvilágosodás kora óta, s ez visszahatott a vallásos hitre is: a vallási tolerancia terjedésének kedvezett.”

Steven Weinberg (1933) amerikai fizikus

Könyvek, Világ, Hiba, Élet

„Mikor jót cselekszem, jól érzem magam, mikor rosszat, akkor rosszul: ez az én vallásom.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

Rossz szerencsét, Vicces

„Minden nagy vallás alapvetően ugyanazt az üzenetet hordozza, ami a szeretet, kegyelem és megbocsátás… a lényeg, hogy a mindennapjaink részévé kell, hogy váljanak.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: All major religious traditions carry basically the same message, that is love, compassion and forgiveness ... the important thing is they should be part of our daily lives.

Megbocsátás, Szeretet

„Az egyetlen vallás, amelyet tisztelek, az iszlám. Az egyetlen próféta, akit csodálok, Mohamed próféta.”

Adolf Hitler (1889–1945) osztrák származású német politikus, diktátor

„Hogyan higgyük, hogy a vallási eszmék lényegüknél fogva erkölcsnemesítők, amikor azt látjuk, hogy a keresztény népek története háborúk, mészárlások és kivégzések sorozata?”

Anatole France (1844–1924)

Háború

„A muzulmán vallás színvak, de színvak a muzulmán társadalom is: ez a két gondolat egyre mélyebb nyomot hagyott agyamban, egyre jobban eltérített régi gondolkodásmódomtól.”

Malcolm X (1925–1965)

Forrás: Uo. 483. old.

„Három olyan ítélőszék van, amely jóformán sohasem ért egyet egymással: a törvényeké, a becsületé és a vallásé.”

Montesquieu (1689–1755)

Törvény

„Ahogy a fának is egy törzse van, de sok ága és levele, úgy csakis egy vallás létezik - az emberi vallás - és annak sok hitvallása.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: Even as a tree has a single trunk but many branches and leaves, there is one religion — human religion — but any number of faiths.

Emberek

„Vallás dolgában mindig a lelkesedés kezdi meg az építést, de az ügyeskedés fejezi be.”

Voltaire (1694–1778)

A vallásról

„Hiszem, hogy minden szenvedés forrása a tudatlanság. Az emberek a boldogság vagy kielégülés önző hajhászása által okoznak másoknak fájdalmat. Az igaz boldogság mégis a belső békéből és elégedettségből származik, amelyet úgy érhetünk el, hogy gyakoroljuk az önzetlenséget, a szeretetet, a kegyelmet és megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést és a kapzsiságot. Azok a problémák amikkel ma szembenézünk, az erőszakos konfliktusok, a környezetpusztítás, a szegénység, az éhezés és a többi, mind ember alkotta problémák, amelyeket emberi erőfeszítés árán a testvériesség eszményét megértve és fejlesztve meg lehetne oldani. Egyetemes felelősséget kell gyakorolnunk egymásért és a bolygóért amit megosztunk. Bár én a saját Buddhista vallásomat hasznosnak találom, a szeretet és kegyelem gyakorlásában még az ellenségeink irányában is, meggyőződésem, hogy vallásosan vagy hitetlenül mindenki képes kifejleszteni magában egy jó szívet és az egyetemes felelősség érzését.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: I believe all suffering is caused by ignorance. People inflict pain on others in the selfish pursuit of their happiness or satisfaction. Yet true happiness comes from a sense of inner peace and contentment, which in turn must be achieved through the cultivation of altruism, of love and compassion and elimination of ignorance, selfishness and greed. The problems we face today, violent conflicts, destruction of nature, poverty, hunger, and so on, are human-created problems which can be resolved through human effort, understanding and the development of a sense of brotherhood and sisterhood. We need to cultivate a universal responsibility for one another and the planet we share. Although I have found my own Buddhist religion helpful in generating love and compassion, even for those we consider our enemies, I am convinced that everyone can develop a good heart and a sense of universal responsibility with or without religion.

Önzés, Szeretet, Érzés, Erőfeszítés

„A szervezett vallás az előző háború (értsd: I. világháború) során elvesztett tekintélyéből visszaszerezhet valamennyit, ha arra szenteli magát, hogy követői energiáját és jóakaratát a növekvő szűklátókörűség ellen mozgósítja.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

New York Times-nak adott interjú (1934. április 30.)

Háború

„Ez az én egyszerű vallásom. Nincs szükség templomokra, nincs szükség bonyolult filozófiára. A szívünk és az agyunk a templom, a kedvesség a filozófiánk.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: This is my simple religion. There is no need for temples; no need for complicated philosophy. Our own brain, our own heart is our temple; the philosophy is kindness.

Szív

„Vannak emberek, akikben az értelem az úr, ezek filozófusok vagy tudósok; vannak emberek, akikben az érzés az úr, ezek misztikusok és próféták, passzív vallásalapítók vagy átvett vallási rendszerek médiumai; vannak emberek, akikben az akarat az úr, és ezek államférfiak és katonák,…”

Fernando Pessoa (1888–1935) portugál költő

Hírnév és lángelme

Emberek, Akarat, Érzés

„Jó emberek jó dolgokat csinálnak, rossz emberek rossz dolgokat csinálnak, de ahhoz, hogy jó emberek rosszat tegyenek, a vallásra van szükség.”

Steven Weinberg (1933) amerikai fizikus

Forrás: R.Hahn Veronika: Isten megbecsülné az őszinte kétkedőket; Népszabadság 2007.szept. 8.

Emberek, Rossz szerencsét

„Ma sok nehézséggel kell szembenéznünk. Néhányat ideológiai, vallási, faji, gazdasági, vagy más különbségekre alapozva mi magunk teremtettünk. Ezért itt az ideje, hogy mélyebb szinten gondolkodjunk, emberi szinten, és attól a szinttől kezdve az emberi lények azonosságát tisztelnünk kell és megbecsülni.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Today we face many problems. Some are created essentially by ourselves based on divisions due to ideology, religion, race, economic status, or other factors. Therefore, the time has come for us to think on a deeper level, on the human level, and from that level we should appreciate and respect the sameness of others as human beings.

Emberek

„A vallás szavakkal, cselekedetekkel, gesztusokkal és "gondolatokkal látja el az embereket olyan alkalmakra, amikor nem tudják, hogy mit mondjanak, mit cselekedjenek és mit gondoljanak.”

Paul Valéry (1871–1945)

Emberek

„Vannak, akik azért keresztények még, mert azt hiszik, hogy vallásuk mindent megbocsát.”

Jules Renard (1864–1910)

„Az elméletem szerint a zene jó, ez az egyetlen vallás, ami a lényeget karcolgatja. És bárki, aki valamilyen zenét hallani szeretne, az hadd hallgassa, mert az jó - attól az ember jól érzi magát. Ha tetszik, hadd menjen. Csak mert valaki másnak nem tetszik, az még semmit nem jelent - ez csupán egyéni ízlés kérdése.”

Frank Zappa (1940–1993) amerikai zeneszerző, gitáros

Kérdés, Emberek, Zene

„A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Tudomány

„Honnan tudhatnám, melyik vallás az igaz vallás? Csak mert valaki vall valamilyen hitet, az nem szükségszerűen jelenti az igaz ösvényt… Talán nincs is olyan vallás, amelyben benne lenne a teljes igazság. Talán minden vallás tartalmazza az igazság részeit, és a mi feladatunk, hogy felismerjük ezeket a töredékeket, és összeillesszük őket.”

Christopher Paolini (1983)

Feladatok, Igazság

„Nem akarom az embereket áttéríteni a Buddhizmusra - minden nagy vallásban, ha helyesen értelmezik megvan a jóság lehetősége.”

Tendzin Gyaco (1935)

Daily Telegraph-nak adott interjú (2006)
Eredeti: I don't want to convert people to Buddhism — all major religions, when understood properly, have the same potential for good.

Emberek, Akarat

„Gyakran hallani, hogy nem lenne szabad támadni a vallást, mert a vallás erényessé teszi az embereket. Ezt mondják, de én ezt nem vettem észre.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Emberek

„Zsidó: ez nem vallás. Egyetlen vallás sem tud ekkora orrot növeszteni.”

Serge Gainsbourg (1928–1991) francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező

„Hiba azért tanulni a Buddhizmust, hogy azt később fegyverként használjuk más nézetek vagy elképzelések kritizálására. A vallás célja az önuralom, nem mások kritizálása.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: To study Buddhism and then use it as a weapon in order to criticize others' theories or ideologies is wrong. The very purpose of religion is to control yourself, not to criticize others.

Hiba, Hit

„Akár hisz valaki egy vallásban, akár nem, és akár hisz valaki az újjászületésben, akár nem, nincs olyan ember, aki ne értékelné a kedvességet és a kegyelmet.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Whether one believes in a religion or not, and whether one believes in rebirth or not, there isn't anyone who doesn't appreciate kindness and compassion.

Emberek

„Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

Eredeti: letter to the Rev. Francis Hodgson (1811), from James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

életkor, Élet

„Amikor azt látjuk, hogy a tudósok újra meg újra változtatnak véleményükön a kísérletezés és a matematikai elemzés számára megközelíthető kérdésekben, ez arra is figyelmeztet bennünket, hogy soha ne adjuk a büntetőbíráskodás hatalmát semmiféle vallási intézmény kezébe, amely kérdőjelek nélkül nyilatkozik az emberi tapasztalatokon túli dolgokról.”

Steven Weinberg (1933) amerikai fizikus

Kérdés, Emberek

„Azt a furcsa összefüggést figyelhetjük meg, hogy minél erõsebb volt egy adott idõszakban a vallás, minél mélyebb volt a dogmákba vetett hit, annál nagyobb volt a kegyetlenség és annál rosszabbul alakultak a dolgok.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Hiba, Hit

„Budapesten születtem, egy zsidó családban, amelynek anyai ága az erdélyi Kolozsvárról, az apai pedig a Balatonvidék délnyugati sarkából származik. Nagyszüleim még gyertyát gyújtottak a Sabbat beálltakor, péntek este, de nevüket már magyarosították, és természetes volt számukra, hogy a zsidóságot a vallásuknak, a hazájuknak pedig Magyarországot tekintsék. Anyai nagyszüleim a Holocaustban lelték halálukat, apai nagyszüleimet a Rákosi-féle kommunista hatalom pusztította el, amikor a zsidó aggok házát Budapestről az ország északi határvidékére kitelepítették. Úgy érzem, hogy e rövid családtörténet mintegy magában foglalja és szimbolizálja az ország legújabb kori szenvedéstörténetét. Engem mindez arra tanít, hogy a gyászban nemcsak keserűség, de rendkívüli erkölcsi tartalék is rejlik. Zsidónak lenni: szerintem ez ma újra elsősorban erkölcsi feladat. Ha a Holocaust mára kultúrát teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megtörtént –, célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist. Ez a vágyam inspirált mindent, amit valaha is létrehoztam.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

Forrás: Kertész Imre – Koltai Lajos: Sorstalanság – Oktatási segédanyag a film iskolai feldolgozásához – Készítette Fenyő D. György http://www.intercom.hu/honlapok/sorstalansag/study_guide.doc Letöltve: 2008.11.03.

Ház, Család, Halál, Út

„Mint mondottam, nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Emberek, Kapcsolatok

„A vallás véleményem szerint elsõsorban és fõképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõl való rettegésrõl van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõl, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Félelem, Halál, Történelem, testvérek

„A vallás nemcsak a szabályokról, templomokról, monostorokról, vagy más külső jelekről szól, ezek csak, hasonlóan a halláshoz és a gondolkodáshoz csak az elme megszelídítésének mellékes tényezői. Ha az elme gyakorlottá válik, akkor birtoklója a vallása gyakorlójává válik, ha az elme nem válik gyakorlottá, akkor a birtoklója sem.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: Religion does not mean just precepts, a temple, monastery, or other external signs, for these as well as hearing and thinking are subsidiary factors in taming the mind. When the mind becomes the practices, one is a practitioner of religion, and when the mind does not become the practices one is not.

Gondolkodás

„Eljött az ideje, hogy oktassuk az embereket, hogy befejezzünk minden vallási, kulturális, politikai vagy gazdasági vitát. A harc hiábavaló. Öngyilkosság.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: The time has come to educate people, to cease all quarrels in the name of religion, culture, countries, different political or economic systems. Fighting is useless. Suicide.

Emberek, Öngyilkosság, Harc

„Szeretek és elvettem egy lányt, Dobrev Klárát. Némileg elkeseredve hallom és látom, hogy a parlamenti politikai viták során azt vágja az ellenzék nagyobbik pártjának frakcióvezetője a fejemhez, hogy ennek a lánynak milyen politikai szerepet vállalt a nagyapja. Ezért tőlem a Fidesz önmagát polgárinak mondó pártjának frakcióvezetője elvitatja demokratikus meggyőződésemet? Ön azt mondja, hogy Magyarországon, a harmadik köztársaságban származási alapon kell a politikai vitát elintézni? Jól értem, hogy holnaputántól vallásomról, kulturális és politikai hátteremről, szüleimről, családomról, s azok múltjáról is be kell számolnom? Lesznek jó és rossz magyarok? Én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárává lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal?”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

Válasz Áder Jánosnak a Parlamentben, 2005. október 24.
2004. november 30.

Lány, Rossz szerencsét, Szeretet

„Az elméletem szerint a zene jó, ez az egyetlen vallás, ami a lényeget karcolgatja. És bárki, aki valamilyen zenét hallani szeretne, az hadd hallgassa, mert az jó”

Frank Zappa (1940–1993) amerikai zeneszerző, gitáros

attól az ember jól érzi magát. Ha tetszik, hadd menjen. Csak mert valaki másnak nem tetszik, az még semmit nem jelent - ez csupán egyéni ízlés kérdése.

Zene

„A vallás olyan, mint egy pár cipő. Találd meg a neked megfelelőt, de ne kérj arra, hogy én is viseljem a cipődet.”

George Carlin (1937–2008)

Cipő

„Ateistának lenni olyan, mint egy zárt, ablak nélküli cellában élni. Utálnék így élni, te nem? Ma lássuk, hogy a televízióban sok lenyűgöző profi ember ateista, és azt mondják, hogy őrültség az, ha valakinek van Istene, vagy ha valaki hisz a vallásban.
Hát, rendben, Isten áldja meg őket, mert így éreznek, és remélem, hogy boldogok lesznek. De nem tudnák élni ezzel a bizonyossággal, és azért csodálkozom néhányukon: Vajon miért tiltakoznak ennyire? Hogy lehetnek olyan biztosak abban, hogy mi van ott fent? És ki vagyok én, hogy megcáfoljam ennyi nagy filozófus és vértanú hitét annyi év során?”

Anthony Hopkins (1937) walesi-amerikai színész (1937-)

Tea, Isten, Emberek, Őrültség

„A természettudomány azt akarja, hogy az ember tanuljon, a vallás azt akarja, hogy cselekedjen.”

Max Planck (1858–1947) német fizikus

Emberek, Akarat

„A világ az én hazám, az egész emberiség a testvérem, és a jóttevés az én vallásom.”

Thomas Paine (1737–1809) angol-amerikai politikus, újságíró, esszéista

Világ, testvérek

„Az a könnyű magabiztosság, amellyel tudom, hogy egy másik ember vallása bolondság, arra tanít, hogy gyanítsam, hogy a sajátom is az.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

Emberek

„Az a vallás, amelyik nem vesz számításba gyakorlati ügyeket, és nem segít megoldani őket, nem is vallás.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: A religion that takes no account of practical affairs and does not help to solve them is no religion.

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

Eretnekek (1905)

Világ, Nevetés, Pokol, Emberek

„A' Játék Szinben pedig minden vallásbéli külömbség nélkül egyben gyülvén a' Nép, egyszerre 's egy formán halya az Szin Játszó szájából azon erköltsi principiumokat, melyekkel a' tudós Dráma irók munkájokat felékesitették. Ugyanazon egy principiumát hallván mindenik egyformán hat az a' szivre, 's végre egyesül a' sok különböző értelem és vélekedés, 's utoljára a' sok különböző valláson lévők meg egyeznek abban, a' mi felett a' Játék Szin be fojása nélkül sokáig vetélkedtenek volna.”

Kótsi Patkó János (1763–1842) magyar színész

játék

„Amikor a szeretetről beszélek, nem valamiféle gyenge és érzelgős válaszról beszélek. Nem arról az erőről beszélek, ami csak egy érzelmi badarság. Arról az erőről beszélek, ami a világ összes nagy vallása szerint az élet legfőbb egyesítő elve. A szeretet a kulcs, ami a végső valósághoz vezető ajtót kitárja.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

Túl Vietnámon (1967)
Eredeti: When I speak of love I am not speaking of some sentimental and weak response. I am not speaking of that force which is just emotional bosh. I am speaking of that force which all of the great religions have seen as the supreme unifying principle of life. Love is somehow the key that unlocks the door which leads to ultimate reality.

Világ, Szeretet, Élet, Valóság

„Hatalma csúcspontján állva is azért ingadozik és szenved a mai emberiség, mert nem határozta meg szellemi pólusát: nincs vallása.”

Teilhard de Chardin (1881–1955) francia filozófus és jezsuita szerzetes

„Vannak olyanok, akik gyűlölik a kereszténységet, és a gyűlöletüket egy minden vallást felölelő szeretetnek hívják.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

Idézetek forrás nélkül

Gyűlölet

„A vallás nagyon könnyű és ha valaki túlterheli magát a vallásával, akkor nem lesz képes tovább folytatni. Ne legyetek szélsőségesek, de törekedjetek a tökéletességre és fogadjátok a jó híreket, amivel megjutalmaztattok.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

Eredeti: Sahih Bukhari 1:2:38

Tökéletesség

„Mert Thomas Mann a humanizmus híve. Fanatikusa a régi, szép, háború [első világháború] előtti humanizmusnak, bármennyire is ellene fordul a korszellem és az események. Elméleti írásaiban mindig a humanizmust tanította, regényeit a humánum hozza közel a szívekhez, és humanizmusa miatt vállalta az utolsó években a keserű száműzetést. Humanizmusában nincs semmi szentimentalizmus, és kevés a részvét, nem Dickens és nem Gerhart Hauptmann humanizmusa ez. Hűvös humanizmus, és nagyon jól összefér az iróniával és az átlagember csendes megvetésével. … Alapja az emberi méltóság tudata – és a szellemi ember derűje, szelídsége, iszonyodása a harcoktól, mert mérhetetlenül felette áll a szenvedélyeknek, amelyek az embereket kegyetlenségre és vérre ingerlik. Ethosz, ami nem gyökerezik semmi vallásban, érzésben, hanem egyes-egyedül a szellemben. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Szenvedély, Érzés, Szív, Háború

„Olyan Amerikában hiszek, ahol az állam és az egyház elválasztása teljes, ahol a katolikus papok nem szabják meg az elnöknek, miként viselkedjen, és a protestáns lelkészek sem mondják meg híveiknek, kire szavazzanak; ahol semmilyen egyház vagy egyházi iskola sem kap támogatást közpénzből vagy politikai preferencia alapján. Olyan Amerikában hiszek, amely sem protestáns, sem katolikus, sem zsidó, ahol a köztisztviselők nem kérnek és fogadnak el politikai instrukciókat, jöjjenek azok a pápától vagy bármely más egyházi forrásból; ahol a vallási testületek nem kívánják közvetlenül vagy közvetetten érvényesíteni akaratukat a lakossággal szemben vagy tisztviselőik nyilvános szereplései révén.
1960 szeptemberében Houstonban mondta egy beszédében.”

John Fitzgerald Kennedy (1917–1963) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke (1961-1963)

Neki tulajdonított idézetek

Támogatás, Iskola

„A katolikus vallás messze a legelegánsabb imádat, kivéve talán a görög mitológiát. A tömjén, képek, szobrok, oltárok, szentélyek, ereklyék gyónás mellett van valami értelmes, ami megfogható. Egyébként is, nem hagy lehetőséget a kétségre, ugyanis azok, akik térdet hajtanak istenségük elõtt, valóban, és igazán, átéléssel, nehezen találnak mást, csak könnyen emészthetőt.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

Eredeti: Letter, 8 March 1822, to poet Thomas Moore Letters and Journals, vol. 9, 1979

Könny

„A múlt tisztelete az egyetlen vallás, amely megmaradt nekünk; s ez a vallás az új elmék köteléke.”

Anatole France (1844–1924)

Múlt

„Amikor a nyugati hatalmak azzal nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy nem vállalhatnak szerepet minden helyi konfliktusban, egy rendkívül fontos tényezőről mélyen hallgatnak. Arra, hogy a vérontás sokszor arra vezethető vissza, hogy a gyarmatosítók figyelmen kívül hagyták az etnikai határokat, amikor annak idején meghúzták az egyes országok határait. Érdemes megnézni a térképet: számos ország határvonala olyan természetellenesen nyílegyenes, mintha vonalzóval rajzolták volna. Sok-sok népcsoport került mesterséges határok közé, felborítva az évszázados etnikai, hatalmi és vallási viszonyokat.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

Híresebb idézetei

„Ismerünk embereket akik fölöttébb hitbuzgóknak látszanak ugyan, de a legalapvetőbb emberi érzelmek is hiányoznak belőlük, és szerfelett erkölcstelenek és romlottak. Mások viszont, akik ügyet sem vetnek a vallásra, és akiket egyszerűen ateistáknak tekintenek, az erkölcs törvényei szerint élnek, cselekedeteiket az emberi szeretete és a jó szándék hatja át.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

Értekezés az erényről és az érdemről

Emberek, Törvény, Élet

„Lehet dicső birodalmakat bűnre és nemes vallásokat csalásra alapozni.”

Charles Baudelaire (1821–1867) francia költő, esszéíró, kritikus

Neki tulajdonított idézetek

Csalás

„Életük delén, azaz harmincöt éven túli pácienseim közt egyetlenegy sincs, akinek végső problémája ne a vallásos lelkiség, irányulás volna. Igen, végső soron mindegyik abba betegszik bele, hogy elvesztette azt, amit eleven vallások mindenkoron megadtak híveiknek, s egyikük sem gyógyult meg igazán, aki nem nyerte vissza vallásos lelkületét, orientálódását, aminek természetesen semmi köze felekezethez, vagy egyházi hovatartozáshoz.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

Gesammelte Werke, 11. kötet, 362. oldal

életkor

„A vallások különböző utak, amelyek ugyanoda vezetnek. Mit számít, hogy külön úton járunk, ha a célunk közös?”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: Religions are different roads converging to the same point. What does it matter that we take different road, so long as we reach the same goal?

Bölcsességek, Út

„Tisztelnünk kell más vallásokat is, mint amennyire a sajátunkat is tiszteljük. A merő tolerancia nem elég.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: We must respect other religions, even as we respect our own. Mere tolerance thereof is not enough.

„Ha a vallást pszichoterápiás rendszernek nevezem, az nem játék a szavakkal. Ez a kidolgozottabb rendszer, jelentős praktikus igazság áll mögötte.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

Analitikus pszichológia

játék, Igazság

„Meggyőződésem, hogy egy igazi európai gondolat, hogy minden kisebbségnek joga saját anyanyelvén tanulni, vallását gyakorolni, és egyáltalán, közigazgatását szervezni.”

Vizi E. Szilveszter (1936) magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, elnöke

„A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisai. Egymás kiegészítői.”

Martin Luther King könyv Strength to Love

Strength to Love (1963)
Eredeti: Science investigates; religion interprets. Science gives man knowledge which is power; religion gives man wisdom which is control. Science deals mainly with facts; religion deals mainly with values. The two are not rivals. They are complementary.

Bölcsesség, Tudás, Tudomány

„Törekvésem nem szabad, hogy aláássa valaki más hitét, hiszen a célom, hogy a saját vallásának jobb követője legyen.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: My effort should never be to undermine another's faith but to make him a better follower of his own faith.

„A türelmetlenség időtlen dolog. Nincs az a vallás, amelynek ne lettek volna meg a maga fanatikusai.”

Anatole France (1844–1924)

„Még a vallás szolgáinak is a mi bűneinkből és halálunkból vagyon hasznok és becsületük.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

Halál

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

Világ, Érzés, Rossz szerencsét, Szépség

„Aki vallást alapít, nem tudja, mit cselekszik… Az effajta intézmények rendszerint nem sokáig felelnek meg alapítójuk szándékának; sőt megesik olykor, hogy annak homlokegyenest ellenkezőjévé válnak.”

Anatole France (1844–1924)

„A vallások nemigen hatnak az erkölcsökre; ellenkezőleg: azzá lesznek, amivé az erkölcsök teszik őket.”

Anatole France (1844–1924)

„Forradalmi és dialektikus elméletről van szó, nem pedig vallási doktrínáról, a forradalmi akció irányításáról és nem dogmákról. Aki a marxizmust katekizmusokra akarja bontani, az antimarxista.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Akarat

„[hvg:] Szakértők szerint az új közoktatási törvénytervezet figyelmen kívül hagyja, hogy alkotmánybírósági határozat mondja ki: az oktatás nem kötődhet sem valláshoz, sem világnézeti felfogáshoz.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

HVG Interjú, 2012.02.25 ( hoffmannrozsa.hu http://hoffmannrozsa.hu/oktatas/szigorubb-erettsegi-vizsgak-hat-targybol) <br class="br">A világnézeti semlegességről, 2012

Oktatás

„Társadalmunk gazdag faji, vallási és politikai összetétele egy isteni ajándék lesz a 21. században. Nagy lesz azoknak a jutalma, akik képesek együtt élni, együtt tanulni, együtt dolgozni és minket összekötő szálakat kovácsolni.”

Bill Clinton (1946) amerikai ügyvéd, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke (1993-2001)

„Csak az érti ezt meg, aki Erdélyt ismeri; a négy vallás és négy nemzet hazáját, akik alatt még egy ötödik vallás és egy ötödik nemzet mozgatja a földet, mely számra nagyobb, mint együtt ama négy.”

Jókai Mór (1825–1904) regényíró

Egy az Isten c. regényében mondja Zimándy Gábor 1848. márciusában

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Tudomány

„A legförtelmesebb és legkegyetlenebb bűncselekményeket, amiket a történelem feljegyzett a vallás, vagy más hasonlóan nemes indítékok ürügyén követtek el.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: The most heinous and the most cruel crimes of which history has record have been committed under the cover of religion or equally noble motives.

Történelem

„A hinduizmus csodálatos felfedezéseket tett vallási, spirituális és vallási területeken. Nincs érzékünk a nagy, és értékes felfedezésekhez. A nyugati tudomány materialista felfedezései elvakítanak minket. Az ősi India azért maradt fenn, mert nem materialista, hanem spirituális irányban fejlődött.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: Hinduism has made marvelous discoveries in things of religion, of the spirit, of the soul. We have no eye for these great and fine discoveries. We are dazzled by the material progress that Western science has made. Ancient India has survived because Hinduism was not developed along material but spiritual lines.

Érzék, Tudomány

„A vallásról nem tudok semmit - legalábbis olyat nem, ami mellette szól.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

Eredeti: from Rufus K. Noyes, Views of Religion, also James A. Haught, ed., 2000 Years of Disbelief

„A világ megdöbbenne, ha tudná, hogy tündöklő büszkeségeinek, akár a bölcsesség és erény tekintetében legkiválóbbaknak is milyen nagy hányada teljességgel szkeptikus a vallás tekintetében.”

John Stuart Mill (1806–1873)

Bölcsesség, Világ

„A vallás a legtágabb értelemben önmegvalósítás, vagy önismeret.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Egy önéletrajz
Eredeti: Religion in its broadest sense means self-realization or knowledge of self.

„Titkárnőként az ember odafigyel arra, hogy a főnöke mi iránt érdeklődik. Mondjuk például zene, vallás, filozófia vagy esetleg építészet. De nem, az embernek az az érzése támadt, hogy Keitel csakis és kifejezetten katona.
Hilda Haenichen, Keitel titkárnője”

Wilhelm Keitel (1882–1946) Második világháborús német katonai főparancsnok

Idézetek Keitelről

Emberek, Zene, Érzés

„A vallás ténylegesen meggyőzte az embereket arról, hogy lakozik az égben egy láthatatlan ember, aki figyeli minden egyes tettedet minden nap minden egyes percében. Ennek a láthatatlan embernek van egy tíz pontból álló listája arról, amit elvár tőled, hogy ne tegyél. És ha mégis elkövetsz akár csak egyet is ebből a tízből, akkor van egy különleges helye, tele füsttel, tűzzel és égető, kínzó testi-lelki gyötrelmekkel, ahova leküld, hogy szenvedj, égj, fuldokolj, sikoltozz és sírj örökkön örökké, az idők végezetéig! De szeret téged! Szeret téged. Szeret téged, és pénzre van szüksége. Mindig pénzre van szüksége.”

George Carlin (1937–2008)

Idő, Pénz, Nap, Emberek

„Minden vallás, művészet és tudomány egyazon fának a különböző ágai. Ezeknek a törekvéseknek a célja az ember életének megnemesítése, a pusztán fizikai létezésből való kiemelése és az egyén elvezetése a szabadsághoz.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Eredeti: All religions, arts and sciences are branches of the same tree. All these aspirations are directed toward ennobling man's life, lifting it from the sphere of mere physical existence and leading the individual towards freedom.

Tudomány, életkor, Szabadság, Emberek

„… a hamis szándék néha az igazság, sőt a vallás leplével álcázza magát.”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

Neki tulajdonított idézetek

Igazság

„A Heisenberg-Bohr-féle megnyugtatási filozófia - vagy vallás? - kieszeli, hogy a hívőknek puha párnát szolgáltat, ahonnan nem könnyű őket felriasztani. Hagyja tehát feküdni őket. Rám azonban ez a vallás kevéssé hat…”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Azt hiszem, hogy a vallástalanság idején olyan fajta emberek a leginkább kicsapongók, akik a vallási uralom idején fanatikus hitbuzgók lettek volna.”

Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, egyetemi tanár

Emberek

„Minél kevesebbé elegyedik az igazgatóság a magánosok dolgaiba, intézetjeikbe s vallások állapotjába, annál nagyobb fontosságú előtte a nevelés dolga. Az iskoláknak az egész státusban elterjesztésére bámulatos szorgalommal ügyel az igazgatóság, s a státusok azon törekednek, hogy a legszegényebb ember is legalább az alsó iskolákot kitanulja. […] Mert Európában az igazgatóság érdekei közé tartozik, hogy a népnek mely és csak mennyi része míveltessék, és hogy azok ne a fennálló rendszer elleni módon s azokkal ellenkező elvekre taníttassanak. De Amerikában ellenkezőleg áll a dolog: itt a nép a törvény értelménél fogva felügyelője lévén az igazgatóságnak, azon jusst, hogy az ifjúságot miként és mely elvekben neveltesse, fenntartotta magának.”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

Utazás Észak-Amerikába (1834)
Forrás: Bölöni Farkas Sándor szóhasználatában az igazgatóság a mai kormánynak felel meg.

Emberek, Törvény, Ifjúság

„Ha igazam van, a vallási fundamentalisták nem fognak a mennybe kerülni, mert semmilyen menny nem létezik. Ha nekik van igazuk, azért nem fognak a mennybe kerülni, mert képmutatók.”

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus

„A Heisenberg-Bohr-féle megnyugtatási filozófia - vagy vallás?”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

kieszeli, hogy a hívőknek puha párnát szolgáltat, ahonnan nem könnyű őket felriasztani. Hagyja tehát feküdni őket. Rám azonban ez a vallás kevéssé hat...