Idézetek a vallásról

„Budapesten születtem, egy zsidó családban, amelynek anyai ága az erdélyi Kolozsvárról, az apai pedig a Balatonvidék délnyugati sarkából származik. Nagyszüleim még gyertyát gyújtottak a Sabbat beálltakor, péntek este, de nevüket már magyarosították, és természetes volt számukra, hogy a zsidóságot a vallásuknak, a hazájuknak pedig Magyarországot tekintsék. Anyai nagyszüleim a Holocaustban lelték halálukat, apai nagyszüleimet a Rákosi-féle kommunista hatalom pusztította el, amikor a zsidó aggok házát Budapestről az ország északi határvidékére kitelepítették. Úgy érzem, hogy e rövid családtörténet mintegy magában foglalja és szimbolizálja az ország legújabb kori szenvedéstörténetét. Engem mindez arra tanít, hogy a gyászban nemcsak keserűség, de rendkívüli erkölcsi tartalék is rejlik. Zsidónak lenni: szerintem ez ma újra elsősorban erkölcsi feladat. Ha a Holocaust mára kultúrát teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megtörtént –, célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist. Ez a vágyam inspirált mindent, amit valaha is létrehoztam.“

—  Kertész Imre magyar író, műfordító 1929 - 2016

Forrás: Kertész Imre – Koltai Lajos: Sorstalanság – Oktatási segédanyag a film iskolai feldolgozásához – Készítette Fenyő D. György http://www.intercom.hu/honlapok/sorstalansag/study_guide.doc Letöltve: 2008.11.03.

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

„Szeretek és elvettem egy lányt, Dobrev Klárát. Némileg elkeseredve hallom és látom, hogy a parlamenti politikai viták során azt vágja az ellenzék nagyobbik pártjának frakcióvezetője a fejemhez, hogy ennek a lánynak milyen politikai szerepet vállalt a nagyapja. Ezért tőlem a Fidesz önmagát polgárinak mondó pártjának frakcióvezetője elvitatja demokratikus meggyőződésemet? Ön azt mondja, hogy Magyarországon, a harmadik köztársaságban származási alapon kell a politikai vitát elintézni? Jól értem, hogy holnaputántól vallásomról, kulturális és politikai hátteremről, szüleimről, családomról, s azok múltjáról is be kell számolnom? Lesznek jó és rossz magyarok? Én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárává lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal?“

—  Gyurcsány Ferenc magyar politikus, közgazdász, pedagógus 1961

Válasz Áder Jánosnak a Parlamentben, 2005. október 24.
2004. november 30.

„Az elméletem szerint a zene jó, ez az egyetlen vallás, ami a lényeget karcolgatja. És bárki, aki valamilyen zenét hallani szeretne, az hadd hallgassa, mert az jó“

—  Frank Zappa amerikai zeneszerző, gitáros 1940 - 1993

attól az ember jól érzi magát. Ha tetszik, hadd menjen. Csak mert valaki másnak nem tetszik, az még semmit nem jelent - ez csupán egyéni ízlés kérdése.

„… a hamis szándék néha az igazság, sőt a vallás leplével álcázza magát.“

—  Charles Dickens angol író 1812 - 1870

Neki tulajdonított idézetek

„Ahogy a fának is egy törzse van, de sok ága és levele, úgy csakis egy vallás létezik - az emberi vallás - és annak sok hitvallása.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

Eredeti: Even as a tree has a single trunk but many branches and leaves, there is one religion — human religion — but any number of faiths.

„Mert Thomas Mann a humanizmus híve. Fanatikusa a régi, szép, háború [első világháború] előtti humanizmusnak, bármennyire is ellene fordul a korszellem és az események. Elméleti írásaiban mindig a humanizmust tanította, regényeit a humánum hozza közel a szívekhez, és humanizmusa miatt vállalta az utolsó években a keserű száműzetést. Humanizmusában nincs semmi szentimentalizmus, és kevés a részvét, nem Dickens és nem Gerhart Hauptmann humanizmusa ez. Hűvös humanizmus, és nagyon jól összefér az iróniával és az átlagember csendes megvetésével. … Alapja az emberi méltóság tudata – és a szellemi ember derűje, szelídsége, iszonyodása a harcoktól, mert mérhetetlenül felette áll a szenvedélyeknek, amelyek az embereket kegyetlenségre és vérre ingerlik. Ethosz, ami nem gyökerezik semmi vallásban, érzésben, hanem egyes-egyedül a szellemben. (…)“

—  Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész 1901 - 1945

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

„A szervezett vallás az előző háború (értsd: I. világháború) során elvesztett tekintélyéből visszaszerezhet valamennyit, ha arra szenteli magát, hogy követői energiáját és jóakaratát a növekvő szűklátókörűség ellen mozgósítja.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

New York Times-nak adott interjú (1934. április 30.)

„Olyan Amerikában hiszek, ahol az állam és az egyház elválasztása teljes, ahol a katolikus papok nem szabják meg az elnöknek, miként viselkedjen, és a protestáns lelkészek sem mondják meg híveiknek, kire szavazzanak; ahol semmilyen egyház vagy egyházi iskola sem kap támogatást közpénzből vagy politikai preferencia alapján. Olyan Amerikában hiszek, amely sem protestáns, sem katolikus, sem zsidó, ahol a köztisztviselők nem kérnek és fogadnak el politikai instrukciókat, jöjjenek azok a pápától vagy bármely más egyházi forrásból; ahol a vallási testületek nem kívánják közvetlenül vagy közvetetten érvényesíteni akaratukat a lakossággal szemben vagy tisztviselőik nyilvános szereplései révén.
1960 szeptemberében Houstonban mondta egy beszédében.“

—  John Fitzgerald Kennedy amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke (1961-1963) 1917 - 1963

Neki tulajdonított idézetek

„Tisztelnünk kell más vallásokat is, mint amennyire a sajátunkat is tiszteljük. A merő tolerancia nem elég.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

Eredeti: We must respect other religions, even as we respect our own. Mere tolerance thereof is not enough.

„Ha a vallást pszichoterápiás rendszernek nevezem, az nem játék a szavakkal. Ez a kidolgozottabb rendszer, jelentős praktikus igazság áll mögötte.“

—  Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, pszichológus 1875 - 1961

Analitikus pszichológia

„Törekvésem nem szabad, hogy aláássa valaki más hitét, hiszen a célom, hogy a saját vallásának jobb követője legyen.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

Eredeti: My effort should never be to undermine another's faith but to make him a better follower of his own faith.

„Gyakran hallani, hogy nem lenne szabad támadni a vallást, mert a vallás erényessé teszi az embereket. Ezt mondják, de én ezt nem vettem észre.“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„A vallás véleményem szerint elsõsorban és fõképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõl való rettegésrõl van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõl, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Akár hisz valaki egy vallásban, akár nem, és akár hisz valaki az újjászületésben, akár nem, nincs olyan ember, aki ne értékelné a kedvességet és a kegyelmet.“

—  Tendzin Gyaco 1935

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Whether one believes in a religion or not, and whether one believes in rebirth or not, there isn't anyone who doesn't appreciate kindness and compassion.

„[hvg:] Szakértők szerint az új közoktatási törvénytervezet figyelmen kívül hagyja, hogy alkotmánybírósági határozat mondja ki: az oktatás nem kötődhet sem valláshoz, sem világnézeti felfogáshoz.“

—  Hoffmann Rózsa magyar politikus 1948

HVG Interjú, 2012.02.25 ( hoffmannrozsa.hu http://hoffmannrozsa.hu/oktatas/szigorubb-erettsegi-vizsgak-hat-targybol)
A világnézeti semlegességről, 2012

„"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja…
Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít… "Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály."… Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem… átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít - kivéve a Mindent…
Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat - nem számít."“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

Eretnekek (1905)

„Titkárnőként az ember odafigyel arra, hogy a főnöke mi iránt érdeklődik. Mondjuk például zene, vallás, filozófia vagy esetleg építészet. De nem, az embernek az az érzése támadt, hogy Keitel csakis és kifejezetten katona.
Hilda Haenichen, Keitel titkárnője“

—  Wilhelm Keitel Második világháborús német katonai főparancsnok 1882 - 1946

„Az egyik kor vallása a rákövetkező kor irodalmi mulatsága.“

—  Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882

Neki tulajdonított idézetek