Idézetek a művészetről

„Magritte szerint a művészet idézi fel azt a misztériumot, amely nélkül nem létezne a világ!”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

„Egy művészeti alkotás nem matematikai feladvány, ahol mindig
ugyanannak az eredménynek kell kijönnie. A művészetben a kettő
meg kettő nem mindig négy, lehet három, vagy huszonkilenc is.
Klee szerint „a művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá
tesz.” Érzéseket, benyomásokat, hangulatokat, személyes élményeket.
Ezeket adja át magából egy művész az alkotása által!”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

„Egy éve volt a pasas szeretője. A neve Kozłowska. Művész – morogta az orra alatt. – Sose tudni, épp milyen hangulatban találja az ember. A keze folyton remeg, bizonyára felváltva vándorol benne az ecset meg a piásüveg. Kokaint szív, meg még ki tudja mit, maffiózók ágyát melegíti, akiktől méregdrága bundát kap.”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

„Mennél többet gondolkodom rajta, annál inkább érzem, hogy semmi sincs, amiben több művészet lenne, mint szeretni az embereket.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„… De végülis, itt a természet, művészet és költészet, és ha ez nem elég, akkor mi?”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„A művészet az a varázslatos tükör, amelyet láthatatlan álmaid látható képekkévaló megjelenítéséhez használod. Tükorben az arcodat látod: művészi alkotásokban a lelkedet.”

George Bernard Shaw (1856–1950)

„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben, hasonlóképp az ő tanítványaikban. Hiszek a Szentlélekben, az egyetlen, oszthatatlan művészet igazságában; hiszek abban, hogy a művészet Istentől való, és minden megvilágosodott emberben él; hiszem, hogy aki csak egyszer is megfürdette lelkét a művészi élvezet fennkölt légkörében, az örökké alázatos híve marad, és sohasem tagadja meg azt. Hiszem, hogy mindenki üdvözül a művészetben, és éppen ezért mindenkinek joga van ahhoz, hogy éhen is haljon érte!”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„A Művészet sokkal inkább fátyol, mintsem tükör.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„A művészet a magával és a természettel összhangban lévő, testileg szépen fejlett ember legméltóbb tevékenysége.”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„Minden gyerek egy művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„…az igazi művészetet a legteljesebb szabadság és csak a legteljesebb szabadság hozhatja létre, sohasem parancs vagy rendelet, egyszóval nem tisztán művészi cél.”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„A művészet éppen olyan szükséglete az embernek, mint az evés és az ivás.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Ábrázoló és nem ábrázoló művészet nincs. Minden formában és figurában jelenik meg. Még a metafizikában is alakok fejezik ki a gondolatokoat, képzeljék hát el, mennyire lehetetlen festészetre gondolni az alakok képe nélkül.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„Ha a világnak nincs is a tudomány által felfedezhető értelme, mi emberek adhatunk neki azzal, ahogyan élünk, hogy szeretjük egymást, hogy megtudunk dolgokat a természetről, hogy művészi alkotásokat hozunk létre. Bár nem vagyunk egy kozmikus dráma főszereplői, abban a színjátékban, amelyet mi hozunk létre előrehaladásunkkal, mi játsszuk a fő szerepet. Nem elhanyagolható, hogy miközben egy rideg, személytelen univerzummal nézünk szembe, a melegség, a szeretet, a tudomány, a művészetek egy kis szigetét hozzuk létre. Ez a szerep nem teljesen érdemtelen arra, hogy eljátsszuk.”

Steven Weinberg (1933) amerikai fizikus

„A művészet hivatása, hogy pótolja az életet, melyet nélkülözünk.”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„A művészet soha semmi mást nem fejez ki, csakis önmagát.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„A tehetség olyan, mint sportolónál az erő. Sokféle adottsága lehet az embernek, mégsem lesz senkiből világbajnok pusztán azért, mert magasnak, erősnek, gyorsnak született. A munka teszi a sportolót, a művészt pedig a munka, a technika, a szorgalom. Bármilyen okosnak születik is valaki, az csak útravaló. Akkor tudod felhasználni, ha előbb jó fegyvert kovácsolsz a gondolataidból.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

„Minden érzéssel festett portré a művész, és nem a modell portréja.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„A művészet az egyetlen komoly dolog a világon. És a művész az egyetlen személy, aki soha nem komoly.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Ha azt kérdezed tőlem, mit csináltam ezen a világon, én, művész, válaszolok neked: azért vagyok itt, hogy hangosan éljek!”

Émile Zola (1840–1902) francia naturalista regényíró, műkritikus

„Tanulja meg a szabályokat, mint egy profi, így megszegheti őket, mint egy művész.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„A művész semmi az ajándék nélkül, de az ajándék semmi a munka nélkül.”

Émile Zola (1840–1902) francia naturalista regényíró, műkritikus

„Bármennyire is paradoxnak tűnik, nem kevésbé igaz, hogy az élet sokkal inkább utánozza a művészetet, mint a művészet az életet.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Kérlek, ne csinálj belőlem viccet. Fejezd be az interjút azzal, amiben hiszek. Nem bánom a vicceket, de nem akarok annak látszani... Művész akarok lenni, egy tisztességes színésznő.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„A művészet arra való, hogy megvigasztalja azokat, akiket megtört az élet.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„A művészet belül találja meg a saját tökéletességét, és nem önmagán kívül. Nem lehet őt a hasonlóság külső mércéje szerint megítélni. Ő inkább fátyol, mint tükör.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„A művészet nem a szobák díszítésére készült. Támadó fegyver az ellenség elleni védekezésben.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„Ha hinni akarom, hogy a művészet tükörképe az életnek, hinnem kell, hogy az élet is művész. Történeteit megszerkeszti, történeteivel célja van…”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

„Nem azon fordul meg a dolog, hogy elhihető-e valami, vagy nem, hanem hogy el tudja-e hitetni az író vagy nem. Az elhitetés művészete a legnagyobb művészet.”

Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, muzeológus, történész, régész, a „tiszteletbeli makai"

„Az olvasók hűségével semmilyen más művészet közönsége nem veheti fel a versenyt.”

Stephen King könyv Tóparti kísértetek

„… mit gondoljunk a tökfilkókról, akik azt gondolják, hogy a művész sohasem érheti utol a természetet?”

Paul Cézanne (1839–1906) francia festő

„Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy, kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat.”

Németh László (1901–1975) magyar író (20. század)

„Valódi ínyenc számára egy tökéletes konyhaművészettel összeállított lakoma ugyanolyan élményt jelentett, mint zenekedvelőnek egy művészi tökéletességgel előadott zenedarab. S ahogyan a zenei élményt meg szokták újrázni, a római ínyenc is megújrázta az asztali élményt. Ujját a torkába dugta, s megszabadulván az immár tárgytalan tölteléktől, kezdte megint elölről.”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

„Stanley Kubricknak továbbra is létező hősöket kell megfilmesítenie, s nem pedig olyan idős forgatókönyvírók fiókjaiban heverő ötleteket, akik azt hiszik, hogy a film a hetedik művészet.”

Jean-Luc Godard (1930)

„Élő embernek kell lenni és azután művésznek.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„A nagy művész rajzának össze kell foglalnia az eszményt és a modellt.”

Charles Baudelaire (1821–1867) francia költő, esszéíró, kritikus

„Ha mindent szabad, művész és közönség egyaránt unatkozni fog.”

Henry Moore (1898–1986)

„Lehet, hogy az írók meghívják a szellemeket. A színészekkel és más művészekkel együtt ők azok a médiumok, akiket a társadalom elfogad. Olyan világokat teremtenek, amelyek sosem léteztek. Olyan emberekkel népesítik be a világokat, akik sosem születtek meg. Majd pedig meghívnak bennünket, hogy csatlakozzunk ehhez a kitalált világhoz. És mi csatlakozunk. Igen. Még fizetünk is érte.”

Stephen King Halálos árnyék

„Az egyik legizgalmasabb művésze volt a múltnak tekintett huszadik századnak, és egyik legmegfelelőbb meghatározója a művészi kifejezésnek is. Egyszerre volt költő, író, festő, filmrendező, aki mindig bohém, játékos kedvű, látásmódjában szürrealista, alkotásaiban mindig újat kereső, akit a különlegességre mindig fogékony szellem jellemzett leginkább. [http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbe/0/24566/1]”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„A háború nem művészet, s a csaták sorsát csakis a véletlen dönti el. Két ostoba tábornok közül, akik egymással szemben állnak, az egyiknek szükségszerűen győztesnek kell lennie.”

Anatole France (1844–1924)

„Franciának lenni, fiatalnak, gazdagnak, művésznek és szerelmesnek: ez a boldogság öt kelléke.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„Miközben a fénykép hitele mindig is a témához fűződő viszonyától függ (hiszen valaminek a fényképe), a fényképezés művészet voltát alátámasztó érvek kénytelenek a látás szubjektivitását hangsúlyozni. A fénykép mindenfajta esztétikai értékelése – valahol a mélyben – kétértelmű; ez a magyarázata a fotós ízlés megrögzött védekezésének és végletes változékonyságának.
A fényképezésről, Európa Könyvkiadó, 1981”

Susan Sontag (1933–2004)

„Minden bimbó csak egyszer virágzik, s minden virágnak csak egyetlen olyan pillanata van, amikor tökéletes szépségben pompázik; hasonlóképpen, a lélek kertjében is minden érzelemnek megvan a maga virágzási ideje, vagyis egyetlen olyan pillanata, amelyben bája kiteljesedik, és uralma fenségesen tündököl. Minden csillag éjszakánként egyszer halad át a fejünk fölötti délkörön, és csak egy pillanatig ragyog ott; ugyanígy, az értelem egén is, minden gondolatnak csak egyetlen - hogy úgy mondjam - zenit-pillanata van, amelyben teljes fényében és egész nagyságában delel. Művész, költő vagy gondolkodó: ott, ezen az egyszeri és tűnő ponton ragadd meg gondolataidat és érzelmeidet, hogy rögzítsd vagy megörökítsd őket, mert ez a tetőpontjuk.”

Henri-Frédéric Amiel (1821–1881)

„Én fikciót író filozófus vagyok, nem regényíró; a regény- és novellaírói képességem az érzékelésemhez igazodott. Az írásművészetem lényege nem a művészet, hanem az igazság. Ezért amit elmondok, az az igazság, noha semmit sem tehetek, hogy megkönnyítsem az elviselését, sem tettel, sem magyarázattal. Bár már ez is segít egy bizonyos érzékeny, zavaros személynek, akinek az érdekében beszélek. Szerintem közös nevezőn vagyok azokkal, akik értik az írásom: ők nem tudják és nem fogják tompítani sejtéseiket a valóság irracionális, rejtélyes természetéről, így számukra az írásaim egyetlen, terjedelmes érvelést jelentenek a valóság megmagyarázhatatlan természetéről, az integrációról és prezentációról, elemzésről és reakcióról, és saját sorsukról.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„Az a művész aki meg van magával elégedve, az nem művész többé. Az meghalt.”

Rodolfo (1911–1987) magyar bűvész

„A modern művészetben inkább a művész, mint egy szent válik példamutató mártírrá.”

Susan Sontag (1933–2004)

„Másodrendű művész sohasem válik elsőrangú mesterré pusztán azáltal, hogy megváltoztatja művészetének anyagát vagy stílusát. Mert érzékenysége, formalátása, emberi tulajdonságai ugyanazok maradtak, és ezektől függ, hogy jó vagy rossz, első- vagy másodrangú művész-e.”

Henry Moore (1898–1986)

„… ki képes kiválasztani mindig a jó elemeket; s hogy vajon a művészi s tudományos alapelvek legelemibb ismertetése is nem egy mester remeke-e inkább, mint egy növendék kísérlete …”

Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője

„A művészetem egyetlen elmélkedésben gyökerezik: miért nem vagyok olyan, mint mások? … a művészet ad értelmet az életemnek.”

Edvard Munch (1863–1944) világhírű norvég expresszionista festő

„A szenvedés csakugyan nagy dolog, de szenvedni egy lókupec is tud, sőt, egy ló is, néha mélyebben, mint sok költő. A szenvedéstől – szerencsés esetben – mártírrá lehet az ember, de nem művésszé. Tudja, mi teszi a művészt? Az, amit Ön egy könnyed „csak”-kal intéz el úgy mellékesen, mikor megjegyzi, hogy: „csak a gondolat kifejezésének módját kell még tökéletesíteni.” Igen, uram, a kifejezésen fordul meg minden. Hiába valódi az élmény, ha a kifejezés nem tudja elhitetni. Emlékszik a Vojtina példázatára a malacsivításról? A malacutánzó jobban, hitelesebben sivított, mint maga a malac. Ő művész volt – a malacnak csak élményei voltak. (II./103. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„A művész vagy a saját életét leheli alkotásaiba, vagy puszta bábokat faragcsál, babákat öltöztet.”

Anatole France (1844–1924)

„A színészet is, mint minden művészet, olyan, hogy csak amikor már benne van az ember, akkor érzi, hogy a határ beláthatatlan és minél messzebb jut az ember, annál kisebbnek érzi magát.”

Karády Katalin (1910–1990) magyar színésznő

„Művész nem gondolhat ki olyan nagyot, hogy egy márványtömb ne rejtse már magában.”

Michelangelo Buonarroti (1475–1564) olasz szobrász, festő, építész és költő

„A történetírás nem tudomány, hanem művészet.”

Anatole France (1844–1924)

„Művész úr, régen láttam!”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Minden művészet egyazon forrásból ered.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„A művész nemcsak az eszközeiben él, sőt ott érzi magát a legjobban, ahol a kifejező tárgyhoz az anyagot kapja.”

Nagy Imre (festő) (1893–1976) magyar festő, 1893-1976

„…a művészet egyike ama kevés lehetőségnek, amely életet ad, és megőrzi az életet, azét, aki alkotja, és azét, aki befogadja. Amilyen kevéssé válhatik rutinná élet és halál, és mindaz, ami a kettő között fekszik, olyan kevéssé lehet azzá a művészet. Persze van, aki rutinnal éli az életét, de akkor nem is él igazán. Vannak művészek, mesterek, akik üres mesteremberekké lettek, de ezek… megszűntek művészek lenni. Azzal, hogy valami rosszat alkot az ember, nem szűnik meg művész lenni, de abban a pillanatban igen, amikor minden kockázattól riadozni kezd.”

Heinrich Böll (1917–1985) német író és műfordító

„A művészet célja nem a pénzszerzés. Semmi gyakorlati célja nincs. Arra való, hogy mi, emberek, felfogjuk – elsősorban az érzékeinken keresztül –, milyen csodás világban élünk.”

Henry Moore (1898–1986)

„Én úgy dolgozom, hogy közben nem vagyok ura az anyagomnak. Joyce minél többet tudott, annál többre volt képes. Mint művész, ő a mindenttudás és a mindenhatóság felé tendál. Én a tehetetlenségből és a tudatlanságból dolgozom.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Erősen hiszem és vallom, hogy minden igaz művészet – a külvilágból magunkba szedett impressziók – az „élmények” hatása alatt nyilvánul meg. Aki fest egy tájképet csakhogy éppen tájképet fessen, aki ír egy szimfóniát csakhogy éppen szimfóniát írjon, az legjobb esetben is nem egyéb jó mesterembernél. Nem tudok másképpen művészeti terméket elképzelni, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredettségének, bánatának, dühének, bosszújának, torzító gúnyjának, szarkazmusának megnyilatkozását.”

Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, egyetemi tanár

„A művészek nagy gyermekek, kik, midőn teremtő szerszámukat megragadják, óriássá válnak.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„A művészet s a természet összhangja között párhuzamot vonhatunk mit gondoljunk a tökfilkókról, akik azt mondják, hogy a művész sohasem érheti utol a természetet?”

Paul Cézanne (1839–1906) francia festő

„A beszéd maga a művészet. Egyetlen határa a hallgatóság türelme, mert ha ráunnak, mi sem egyszerűbb, mint kifizetni a kávéjukat, és szépen kisétálni.”

John Dos Passos (1896–1970)

„A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.”

Anatole France (1844–1924)

„A művészet szerintem nem valaminek a szócsöve. Inkább olyasvalami, ami felszabadító hatást gyakorolhat a lélekre, beindíthatja képzeletünket és fejlődésre ösztönöz minket. A művészet nem manipulálja hanem ünnepli az emberiséget.”

Keith Haring (1958–1990) amerikai pop-art és graffiti művész és társadalmi aktivista

„A tudóst, aki méltó erre a névre, s mindenekfölött a matematikust, ugyanaz az érzés keríti hatalmába műve szemlélése közben, mint a művészt; élvezete éppen olyan intenzív s ugyanolyan természetű. Munkánkkal nem kizárólag a pozitív eredményeket hajszoljuk, amint a laikusok feltételezik, mert fáradozásaink célja ezenkívül az is, hogy ezen esztétikai érzelem hatása alá kerüljünk, s másokat is ezen hatás alá vonjunk.”

Henri Poincaré (1854–1912)

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit.”

Emil Cioran (1911–1995)

„Minden ismeret egyesek által találtatott fel, minden tudományos haladás s minden, mi a művészet körében kitűnő, egyesek műve, s mégis a nemzet joggal büszke tudományára és művészetére, mert a nemesebb ág, melyet az egyes szorgalma beoltott, csak annyiban nőhet, mennyiben a törzs, melybe az beoltatott, a nemesebb ággal rokon.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„A hadi dicsőség még mindig szélesebb elismerést nyer, mint a tudományos vagy művészi alkotás. A londoni Szent Pál templom kriptájában nyugszik Wellington és Nelson. Mindkét nagy katonának hatalmas síremléke van. Közelükben egy szerény sírkövön mindössze két betű áll : „A. F.” Ki ez? Alexander Fleming, a penicillin felfedezője. Több ember életét mentette meg, mint amennyit Wellington és Nelson valaha is elpusztított.”

Feleki László (1909–1989)

„Mindig is vonzódtam a művészekhez meg a bűnözőkhöz; ugyanis egyik sem fogadja el az életet olyannak, amilyen.”

Stanley Kubrick (1928–1999) amerikai filmrendező és producer

„Mikor a munka nem lesz robot, és a művészet nem lesz fényűzés, akkor jön el az ország, amelyről a legjobbak jövendöltek.”

Juhász Gyula (1883–1937) magyar költő, pedagógus

„A művész szemével, fizikai testével kell érzékelje a probléma megoldásainak titkait. A fények egymáshoz való viszonya, mint a kristály ahogyan létrejön, azon törvényszerűségek kell létrejöjjenek az alkotásban.”

Nagy Imre (festő) (1893–1976) magyar festő, 1893-1976

„Hiszen igaz, hogy a művész szellemileg egyre magasabbra tör, de az ember maradjon a háttérben. Öröme csupán a munka legyen.”

Paul Cézanne (1839–1906) francia festő

„Minden egyes pillanat az élet mozaikköve - világos és sötét, színes vagy kopott, arany vagy ébenfekete. És ahogy a mozaikot is csak egész képként a távolról szemléljük, és csak ritkán vesszük szemügyre egyenként a művészien egymás mellé rakott kövecskéket, ugyanúgy nem látjuk a pillanatot sem, melynek mindent köszönhetünk. Amit életnek nevezünk, az végül is nem más, mint számtalan pillanat gyűjteménye.”

Stefan Klein (1965)

„Az ételkészítés a legrégebbi művészet, mivel Ádám éhesen született.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Amikor egy művész azt mondja, hogy nem kapott esélyt, azt is számba kellene venni, hányszor jött el az esély feleslegesen.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél. Aki nem ismeri, aki nem tud többé csodálkozni és nem érez meglepetést, az olyan, akár a halott, akinek lezáródott a szeme. (Hogyan látom a világot?)”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A hazugság fikció, mondta az öreg hüllő száraz, cinikus vigyorral, a fikció művészet, ebből következőleg minden művészet hazugság.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

„A művészet feladata nem a természet utánzása, hanem a kifejezése.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„A fordítottját csináltam annak, amit gyermekkoromban. Akkor egész nap lebzseltem, és este sunyi, jámbor pofával somfordáltam szüleim elé. Itt meg a művészek között adtam a ledér, javíthatatlan szoknyavadászt és borisszát: de otthon, a négy fal között kétségbeesett komolysággal ültem a papír elé, és összeszorított fogakkal küzdöttem a kifejezéssel. … Olyat akartam írni, amilyet senki még. Nem volt mintám, nem volt esztétikám, mindent magamból merítettem, a legnagyobb küszködéssel és a legszentebb írói áhítattal.”

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

„A színház sokkal magasabb rendű művészet, mint a film, és mindig az is marad. Ez nagyon könnyen érthető. a színész sokkal szívesebben játszik közönség előtt, ahol tudja előre, hogy melyik mondat után jön taps vagy nevetés, mint filmfelvevő előtt, ahol csak a rendező bólint egyet esetleg.”

Tolnay Klári (1914–1998) magyar színésznő

„A természet a valóság, az igazság, de egész jelentősége, értelme, jellegzetessége csak annyi, amennyit a művész kiemel és kifejezésre juttat belőle.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„A film gyermekcipőben járó művészet.”

Jean-Luc Godard (1930)

„Cocteau… nem az egyetlen zseniális dilettáns a művészet történetében – ám ő az egyetlen Cocteau. Ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem dilettáns, mert a művésznek egyetlen szent kötelessége van: a nevét megalkotni, mely összetéveszthetetlen. Igazi kobold, szellemes, mint Puck, könnyed, mint Ariel, és kissé szemtelenül enervált: nem behelyettesíthető. Tudja, hogy mi a művész feladata. Önmaga. – ([http://www.hamlet.ro/eloadas.php?id=79 Forgách András])”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit”

Emil Cioran (1911–1995)

„Becsét a tárgynak az adja meg, mivé a művész alakítja.”

Heinrich Heine (1797–1856) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró

„Mindig bekövetkezik a sokatmondó fejcsóválás, mikor egy nem közönséges ember a nagy művészi tehetség révén kiragad valamit a világból.”

Christian Morgenstern (1871–1914)

„Minden vallás, művészet és tudomány egyazon fának a különböző ágai. Ezeknek a törekvéseknek a célja az ember életének megnemesítése, a pusztán fizikai létezésből való kiemelése és az egyén elvezetése a szabadsághoz.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„(Babits Mihály:) Az elvont gondolatnak ritmustestet faragott, a formát a műves nyugodt tudatosságával kezelte, őséül Arany Jánost választotta, és megvetett az őszinteség hazug attitűdjét… Az újítók minden balsorsa elérte, a kétfelől támadtatás keserűsége is: a régieknek nagyon új volt, és az újaknak nagyon régi és hideg tudatosságának művészet-etikai értékét, a szemérmességében tökéletes forma mögött rejlő igaz érzésvilágot kevesen értették meg.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Az igazi művészet, mint a mozarti felhangzás, tökéletesen érthető, és tökéletesen megmagyarázhatatlan.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„A kommunizmus ideológiai megnyilvánulásai, művészi és társadalmi állásfoglalásai, történelmi megemlékezései és monográfiái az eszmék, a művészet avagy a történelem birodalmából az idiotizmus kuriózumai közé költöztek át.”

Faludy György (1910–2006) magyar költő, műfordító

„A művészet az élet fája, a tudomány a halálé.”

William Blake (1757–1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász

„A művészet a józan ész garanciája.”

Louise Bourgeois (1911–2010) francia-amerikai szobrász

„A szervezett államgépezet nyomása eltörpül a mindent elsöprő érveléshez képest. Magam is részt vettem Lengyelországban a különféle művészeti ágak képviselői számára rendezett konferenciákon, melyeken első ízben vitatták meg a szocialista realizmus elméletét. A terem hallgatósága határozottan ellenségesen fogadta a hivatalos referátumokat tartó szónokokat. Mindenki hivatalból rákényszerített elméletnek tartotta a szocialista realizmust, mely siralmas eredményekkel jár, amint az orosz művészet példáján is látható. Hiába próbáltak vitát provokálni. A terem néma maradt. Rendszerint akadt egy bátor ember, aki maró gúnnyal támadásba lendült az egész hallgatóság néma, de szemmel látható helyeslése közepette. Az előadók remekül alátámasztott érveléssel hallgattatták el a támadót, és hogy a dolog még hatásosabb legyen, konkrét fenyegetéseket is megeresztettek az engedetlen egyén karrierjére és jövőjére nézve. A séma: érvelni, és kényszerrel megteremteni a szükséges körülményeket. Tűzszerszám és tapló. Üllő és kalapács. A várt szikra kipattan. Ez matematikai bizonyosság.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„A hangom mindig is ott volt, de szintén ott volt a szórakoztatás, a divat és a külsőségek. Sokszor a művész a külső dolgok viharába burkolózva látszik, és megfeledkezik a legfontosabbról, egy énekes szerves részéről, a hangjáról. Úgyhogy, ez most saját magam újramegtalálása volt mint előadó.”

Thalía (1971) mexikói énekes-dalszövegíró, színésznő