Henri-Frédéric Amiel idézet

„Nem kérek azokból a szalmaláng-szenvedélyekből, amelyek elkápráztatnak, elemésztenek vagy megperzselnek; a nagy, a szent, a mélységes és komoly szerelmet hívom, várom és áhítom, amelyet a lélek minden hajlama és ereje éltet. S ha magamra kell maradnom, inkább megőrzöm reményemet és álmomat, semhogy elalkudjam lelkemet.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Az egyéniség kultuszának századát az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek többé igazi egyéniségei.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Első tekintetre a történelem csupa zűrzavar és véletlenség; másodszorra logikusnak és szükségszerűnek látszik; harmadszorra szükségszerűség és szabadság keverékének; ha pedig negyedszerre is szemügyre vesszük, nem tudjuk többé, hogy mit is gondoljunk róla.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Légy az, amivé felebarátaid akarod, hogy váljanak. Ne szavad, hanem lényed legyen prédikációd.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Minden bimbó csak egyszer virágzik, s minden virágnak csak egyetlen olyan pillanata van, amikor tökéletes szépségben pompázik; hasonlóképpen, a lélek kertjében is minden érzelemnek megvan a maga virágzási ideje, vagyis egyetlen olyan pillanata, amelyben bája kiteljesedik, és uralma fenségesen tündököl. Minden csillag éjszakánként egyszer halad át a fejünk fölötti délkörön, és csak egy pillanatig ragyog ott; ugyanígy, az értelem egén is, minden gondolatnak csak egyetlen - hogy úgy mondjam - zenit-pillanata van, amelyben teljes fényében és egész nagyságában delel. Művész, költő vagy gondolkodó: ott, ezen az egyszeri és tűnő ponton ragadd meg gondolataidat és érzelmeidet, hogy rögzítsd vagy megörökítsd őket, mert ez a tetőpontjuk.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Mindenki csak azt érti meg, amit önmagában is megtalál.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Furcsa dolog, hogy aminek véljük magunkat, az nem vagyunk, s ami lenni szeretnénk, az gyakran a legkevésbé való nekünk. Elméletünk ítél el bennünket, s gyakorlatunk hazudtolja meg elméletünket.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Az élet rövid, ezért nincs sok időnk megörvendeztetni azok szívét, akik velünk együtt utaznak ezen a ködös úton. Siessünk hát szeretni! Siessünk kedvesek lenni!“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Istent mindig bűntársunkká tesszük, hogy törvényesítsük saját méltánytalanságunkat. Minden sikeres öldöklés meg van szentelve a Te Deummal.“

—  Henri-Frédéric Amiel

Eredeti: Journal Intime (1866), James A. Haught, szerkesztő., 2000 Years of Disbelief

„Sohasem vagyunk elégedetlenebbek másokkal, mint amikor önnönmagunkkal vagyunk elégedetlenek. Hibánk tudata türelmetlenné tesz bennünket, és ravasz szívünk kifelé pöröl, hogy elkábítsa magát.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Minél jobban szeretünk, annál inkább szenvedünk. A lehetséges szenvedések összessége minden lélek számára a maga tökéletességi fokával arányos.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Az elemzés megöli az ösztönösséget. A mag, ha lisztté őröljük, nem csírázik, és nem sarjad ki többé.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Mondd meg, mire vagy büszke, s én megmondom neked, mi az, ami nem vagy.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Tisztelni kell minden emberben az embert; még ha nem is azt, aki - hanem azt, akinek lennie kellene.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Minden táj egy-egy lelkiállapot.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Szabadságunk, ha bölcsen értelmezzük, csak önkéntes engedelmeskedés az élet egyetemes törvényeinek.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„A tűz, amely világít, az a tűz, amely emészt is.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Tudnunk kell tétlennek lenni, ami korántsem lustaság. Az álmodozás felüdíti a fáradt gondolatokat, akárcsak az éjjeli eső az út letaposott füvét. Az álmodozás a gondolkodás vasárnapja.“

—  Henri-Frédéric Amiel

„Életmódunkra szokásainknak nagyobb hatalmuk van életelveinknél, mert a szokás eleven életelv, amely hússá-vérré vált. Életelveinket megjavítani, az semmi: annyi, mint könyv címét megváltoztatni. Szokásainkat megváltoztatni, az minden, mert ezzel az élet velejére hatunk. Az élet csak szokások szövedéke.“

—  Henri-Frédéric Amiel