Idézetek a háborúról

„Mindenki hadban áll különféle dolgokkal … Én néha a saját szívemmel állok hadban.”

Tupac Shakur (1971–1996) amerikai rapper és színész (1971-1996)

„Nem csak egy egyszerű pacifista vagyok, hanem egy harcos pacifista. Hajlandó vagyok harcolni a békéért. Semmi nem vet véget a háborúnak, hacsak nem maguk az emberek tagadják meg a hadba vonulást.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A vallási háborúk alapvetően arról szólnak, hogy az emberek azért ölik egymást, hogy eldöntsék, kinek van jobb képzeletbeli barátja.”

Bonaparte Napóleon (1769–1821) francia tábornok, hadvezér, politikus, császár

„Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki a hadseregével behatol egy területre, az ott érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét…”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„A döbbenetes veszteségek elborzasztottak. Úgy tűnt számomra, hogy a háború úgynevezett „jól küzdő tábornokai” az emberéletet teljesen semmibe veszik.”

Bernard Montgomery (1887–1976)

„Nincs kizárva az a lehetőség, hogy éppen Oroszország lesz az az ország, amely utat tör a szocializmushoz. A háború viszonyai között mindeddig egyetlen ország sem élvezett olyan szabadságot, mint Oroszország, és egyetlen ország sem próbálta megvalósítani a termelés munkásellenőrzését.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Az abortusz ártatlan, még meg sem született gyermekek ellen viselt háború.”

Teréz anya (1910–1997)

„Szerintem jobban volt informálva, mint Roosevelt, realistább volt, mint Churchill, és sok tekintetben ő volt a legsikeresebb e háború vezérei közül.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„A magányban, a betegségben, a zűrzavarban a barátság puszta gondolata is lehetővé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy ő létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idő, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben, és ilyen talajból bontja ki legszebb virágait.”

Pam Brown (1948)

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket. A legsúlyosabb megpróbáltatás előtt állunk. Több küzdelemmel és szenvedéssel teli hónap előtt állunk. Azt kérdik tőlem, mit fogunk tenni? Ezt válaszolom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességeink szerint, és mindazzal az erővel, amit Isten adni tud nekünk. Háborút viselünk egy szörnyűséges zsarnok ellen, akinek a bűneinél nincsenek sötétebbek az emberi bűnök történetében. Ezt fogjuk tenni. Azt kérdik tőlem, mi a célunk? Egyetlen szóval válaszolok: a győzelem. Győzelem mindenáron, győzelem minden szörnyűség ellenére, győzelem, legyen a hozzá vezető út bármilyen hosszú és nehéz, mert győzelem nélkül nincs túlélés.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Ha kell, legyen háború, amíg az életünket védjük a pusztítótól, aki elemésztene mindent; de én a fényes kardot nem azért szeretem, mert éles, a nyílvesszőt, mert gyors, a harcost, mert diadalmas. Én mindezt csak azért szeretem, amit véd.”

John Ronald Reuel Tolkien A Gyűrűk Ura

„Hogyan higgyük, hogy a vallási eszmék lényegüknél fogva erkölcsnemesítők, amikor azt látjuk, hogy a keresztény népek története háborúk, mészárlások és kivégzések sorozata?”

Anatole France (1844–1924)

„Még sohasem fordult elő, hogy egy háború, amely sokáig húzódott volna, valaha is hasznára vált volna az országnak. Aki tehát nem érti meg teljesen a hadviselés okozta károkat, az nem képes teljesen megérteni a hadviselésből fakadó előnyöket sem.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

„Lehetsz akármilyen nagy harcos, a vakszerencse dönti el, ki éli túl a háborút, és ki pusztul bele.”

Christopher Paolini (1983)

„A háború mindig egy küzdelem, ahol a két fél megpróbálja megsemmisíteni a másikat. A felek az erőszak mellett minden lehetséges trükköt és hadicselt kipróbálnak, hogy elérjék céljukat.”

Che Guevara (1928–1967)

„A háborút nem humánusabbá kell tenni, hanem el kell törölni.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A háború legalább akkora szenvedés a megtorlónak, mint a szenvedőnek.”

Thomas Jefferson (1743–1826) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809)

„A szervezett vallás az előző háború (értsd: I. világháború) során elvesztett tekintélyéből visszaszerezhet valamennyit, ha arra szenteli magát, hogy követői energiáját és jóakaratát a növekvő szűklátókörűség ellen mozgósítja.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Amikor megláttam, hogy összerogy, akkor értettem meg, hogy a háború igazi kínszenvedése nem saját sebünk, hanem az, ha látnunk kell, miként sebzik meg azokat, akik drágák nekünk.”

Christopher Paolini (1983)

„Nem dicsőség a gyilkolás, nem büszkeség a rombolás. Semmi jó nincs a háborúban. Kivéve a végét.”

Abraham Lincoln (1809–1865) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865)

„Valódi béke csak akkor van, ha az egész világ megelégedett. Csak a valódi béke nem olyan, mint a háború, azaz végső eszköz.”

Paul Valéry (1871–1945)

„Az embereknek ez a gonosz csoportja hatékonyabban dolgozik ellenünk, mint az ellenség hadseregei. Több százszor veszélyesebbek szabadságjogainkra és nagy ügyeinkre… Igazán kár, hogy mindegyik állam már jó ideje nem választja le őket mint a társadalom pestisét és Amerika boldogságának legnagyobb ellenségeit. (A függetlenségi háború katonáit becsapó pénzspekulánsokról, [http://www.snopes.com/quotes/thejews.htm])”

George Washington (1732–1799) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789-1797)

„Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, s aki elég együgyű embereket talált, hogy ezt elhiggyék, volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat, betemeti az árkot, s azt kiáltja felebarátainak: őrizkedjetek attól, hogy erre a csalóra hallgassatok! Elvesztek, ha elfelejtitek, hogy a föld gyümölcse mindenkié, a föld viszont senkié.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Az amerikai imperialisták fokozzák háborújukat az ország déli része ellen. Ottani honfitársainkat ezernyi szenvedés sújtja az amerikaiak és Diem barbár uralma alatt. Nem múlik el nap, hogy e szörnyetegek ne zaklatnák razziákkal, ne pusztítanák terrorcselekményekkel, tömegmészárlással a lakosságot, ne gyújtanának fel falvakat, ne szórnának mérgeket a megművelt földekre, ne hurcolnák el honfitársainkat koncentrációs táborokba, ezekbe a „stratégiai falvak”-nak elkeresztelt pokolbugyrokba.”

Ho Si Minh (1890–1969)

„„Nekem személyesen fel kell készülnöm arra, hogy az életem materiális alapjai teljesen megváltoznak. Ha a háború sokáig tart, egészen bizonyosan valami olyasmi leszek, amit az ember tönkrementnek mond.” Később pedig így folytatja: „De az istenért! Mit is jelent ez a változásokkal, főleg a lelkiekkel, szemben, melyek ilyen eseményekből szükségszerűen következnek. Hát nem kell az embernek hálásnak lennie a teljesen váratlanért, hogy ilyen nagy dolgokat megélhet? /Levél Heinrich Mann-nak/”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„A gigászi szovjet hadsereg, amely a háború alatt született, Sztálin elvtárs közvetlen vezetése és a sztálini haditudomány alapján jött létre.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Készen állni egy háborúra a béke fenntartásának az egyik leghatásosabb eszköze.”

George Washington (1732–1799) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789-1797)

„A háború és a romantika: rémisztő csapások!”

Anatole France (1844–1924)

„Azt akarják, hogy egyezségbe bocsátkozzam velük. Nem teszem. A háború, az háború.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Úgy hatott rám, mint a háború 1914-es kitörése, mikor felfedeztem, hogy a «legendák» függenek attól a nyelvtől amelyhez tartoznak; de egy élő nyelv ugyanúgy függ a legendáitól, melyeket tradicionálisan közvetít. […] A volapük, eszperantó, ido, novial, stb. stb. mind holtak, sokkal inkább mint az ősi, már nem használt nyelvek, mivel a létrehozójuk soha nem talált ki eszperantó legendákat…”

John Ronald Reuel Tolkien (1892–1973) angol filológus, író, költő

„A háború … több rossz embert csinál, mint amennyit elpusztít.”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

„A háború, néhány év múltán, éppoly szerencsétlenségbe dönti a győzteseket, mint a legyőzötteket.”

Voltaire (1694–1778)

„Bárcsak vége lenne már ennek a háborúnak! Bárcsak eltávolíttatnának azok a szörnyű emberek, akik Németországot ide juttatták, hogy aztán hozzákezdhessünk gondolkodni egy új élet megindításán, a belső és külső romok eltakarításán, az újjáépítésen, a többi néppel történő értelmes kiegyezésen és a velük való méltó együttélésen! - Ez az, amit szeretnétek? Ez a ti vágyatokat is kifejezi? Úgy hiszem. Elegetek van a halálból, a rombolásból, a káoszból, mégha korábban titokban talán vágytatok is rá. Rendet akartok és életet, egy új életrendet, bármilyen nehezen és sötéten is alakulnak majd a következő évek. /Rádióbeszéd, 1945. január 14./”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„A terrorizmus a szegények háborúja, a háború a gazdagok terrorizmusa.”

Peter Ustinov (1921–2004)

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy háborúban állunk, hidegháborúban, ha így jobban tetszik. Háborúban ahol nincsenek frontvonalak, nincs folyamatos bombázás, de ahol két ellenfél – a Karib-tenger kicsiny bajnoka és a roppant imperialista hiéna – szemtől szemben állnak, és tisztában vannak vele, hogy egyikük elpusztul a harcban.”

Che Guevara (1928–1967)

„Az ima döntő eleme a győzelemnek. A háborúkat azok nyerik, akiknek sikerült máshonnan, az egekből, a láthatatlan világ rejtélyes erőit bevonzani és támogatásukat megszerezni. E rejtélyes erők a halottak lelkei, az őseink lelkei, akik egyszer, hozzánk hasonlóan, a porhüvelyhez, a barázdákhoz voltak kötve, akik a haza védelmében haltak meg, akik az életük emléke által és általunk, a fiaik, unokáik, dédunokáik által még mindig ide kötődnek. De a holtak lelkei fölött ott van Isten. Amint ezen erőket sikerült bevonzani, tekintélyes erőt képeznek, megvédenek minket, bátorságot, akaratot adnak nekünk, a győzelemhez szükséges összes összetevőt, amelyek által nyerni tudunk. Pánikot és terrort keltenek az ellenségben, megbénítják a tevékenységét. Végsősorban a győzelmek nemcsak az anyagi előkészítésen múlnak, a hadviselők anyagi erőin, hanem ama erőn, amely megszerzi a spirituális erők támogatását. A becsületes és erkölcsös tettek, valamint a buzgó, ismételt segítségül hívásuk, szertartás és közösségi ima keretében, ilyen erőket vonzanak be.”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

„Bárcsak vége lenne már ennek a háborúnak! Bárcsak eltávolíttatnának azok a szörnyű emberek, akik Németországot ide juttatták, hogy aztán hozzákezdhessünk gondolkodni egy új élet megindításán, a belső és külső romok eltakarításán, az újjáépítésen, a többi néppel történő értelmes kiegyezésen és a velük való méltó együttélésen!”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Nekem személyesen fel kell készülnöm arra, hogy az életem materiális alapjai teljesen megváltoznak. Ha a háború sokáig tart, egészen bizonyosan valami olyasmi leszek, amit az ember tönkrementnek mond.”

Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író

„Mindenki háborúja mindenki ellen”

Thomas Hobbes (1588–1679) angol filozófus

„Isten azért hozta létre a háborút, hogy az amerikaiak megtanulják a földrajzot.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Háború: egymást nem ismerő emberek mészárlása olyan emberek hasznára, akik ismerik egymást, de nem mészárolják le egymást.”

Paul Valéry (1871–1945)

„A háború az ember gondolkodó állatként való kudarcának a jele.”

John Steinbeck (1902–1968) amerikai író

„A háború legfőbb művészete az ellenség harc nélküli legyőzése.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

„A védekezésből a támadásba való átállás a háború egyik legkényesebb művelete.”

Bonaparte Napóleon (1769–1821) francia tábornok, hadvezér, politikus, császár

„De ahhoz, hogy a térképolvasás népszerűvé váljon, háborúra van szükség.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

„Ettől kezdve a háború eltörlésére való törekvés tűnt számomra, és tűnik számomra ma is, az egyetlen politikai célnak, amely számít.”

Robert Cecil, 1st Viscount Cecil of Chelwood (1864–1958) (1864–1958) angol jogász, politikus, Nobel-békedíjas diplomata

„Amerika mikor fejezzük be az emberi háborút? Baszd szájba az atombombádat. Nem vagyok jól ne zavarj. Nem írom meg versem míg eszemnél vagyok.”

Allen Ginsberg (1926–1997) amerikai költő

„Megölhetitek tíz emberemet minden egyes halott katonátokért, de még akkor is ti fogtok veszíteni és én fogok nyerni." (a Franciaország és az Egyesült Államok elleni háborúról)”

Ho Si Minh (1890–1969)

„Egyetlen háború van, mely mindenkor teljesen igazságos, ez a nyomor elleni háború.”

Pierre abbé (1912–2007)

„A háború nem művészet, s a csaták sorsát csakis a véletlen dönti el. Két ostoba tábornok közül, akik egymással szemben állnak, az egyiknek szükségszerűen győztesnek kell lennie.”

Anatole France (1844–1924)

„Az emberek már hosszú évek óta háborúról és békéről beszélnek. De most már nem csak beszélnek róla. Ez már többé nem csak egy választás erőszak és erőszak ellenesség között, hanem egy választás az erőszak ellenesség, és az élet ellenesség között.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

„A háború a politika folytatása más eszközökkel.”

Carl von Klausewitz (1780–1831) porosz katona, hadtörténész, befolyásos katonai teoretikus

„A háború olyan nekem, mint egy gyógyfürdő.”

Paul von Hindenburg (1847–1934)

„Mert Thomas Mann a humanizmus híve. Fanatikusa a régi, szép, háború [első világháború] előtti humanizmusnak, bármennyire is ellene fordul a korszellem és az események. Elméleti írásaiban mindig a humanizmust tanította, regényeit a humánum hozza közel a szívekhez, és humanizmusa miatt vállalta az utolsó években a keserű száműzetést. Humanizmusában nincs semmi szentimentalizmus, és kevés a részvét, nem Dickens és nem Gerhart Hauptmann humanizmusa ez. Hűvös humanizmus, és nagyon jól összefér az iróniával és az átlagember csendes megvetésével. … Alapja az emberi méltóság tudata – és a szellemi ember derűje, szelídsége, iszonyodása a harcoktól, mert mérhetetlenül felette áll a szenvedélyeknek, amelyek az embereket kegyetlenségre és vérre ingerlik. Ethosz, ami nem gyökerezik semmi vallásban, érzésben, hanem egyes-egyedül a szellemben. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A francia gyarmatosítók jelenleg kénytelenek nyíltan bevallani, hogy fogytán az erejük és nem képesek a háborút amerikai segítség nélkül folytatni. Segítséget kérnek az Egyesült Államoktól, s közben attól félnek, hogy az amerikaiak éppúgy kiszorítják őket Indokínából, ahogy néhány éve a japánok tették. Amióta a háború megindult, az amerikaiak minden eszközzel segítik a franciákat. de most újabb lépést is tettek: közvetlenül is beavatkoznak Vietnámban.”

Ho Si Minh (1890–1969)

„Már most is a harmadik világháborúban élünk, ami egy gazdasági háború. Ebben a háborúban nincs hadüzenet: ez az uzsorakamatok, értékcsökkentések és egyenlőtlen cserék háborúja. A távirányított rakéták és a kereskedelmi szerződések már eddig is milliókat gyilkoltak meg az egész kirabolt világon.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„A keresztény Magyarország kifejezés annak idején, a két háború között okkal vagy ok nélkül bánthatta az ország protestáns polgárainak érzékenységét. 1989 után pedig a keresztény kurzus kifejezést próbálták kevésbé tájékozott emberek riogatásra használni. Ezzel szemben nekem meggyőződésem, hogy ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz.”

Montecuccoli (1609–1680) olasz főnemes, német-római császári hadvezér, politikus

„Ha a tigris kitartóan küzd az elefánttal, az elefánt végül meghal a kimerültségtől. (a vietnámi háborúra utalva)”

Ho Si Minh (1890–1969)

„A gonoszság láncreakcióját - gyűlölet gyűlöletet szül, háború háborút eredményez - meg kell törni, vagy a megsemmisülés sötét mélységébe sodródunk.”

Martin Luther King könyv Strength to Love

„Véleményem szerint az Anglia és Németország közötti háború testvérek közötti háború volt. Legbelül tiszteltem az angol kormányt és politikai rendszert.”

Walter Schellenberg (1910–1952)

„A háború előkészítésében a legfontosabb megtanítanunk az embereket utálni az amerikai imperializmust. Másképp nem győzhetjük le az amerikai imperialistákat, akiknek az ereje a technikai fejlettségükben rejlik.”

Kim Ir Szen (1912–1994)

„Ha szenvedést, háborút, rettegést vagy valamilyen különleges, emberfeletti kitartást lát az ember, mindig újraértékeli az életét. (…) Mindent ki lehet bírni. És tényleg, egyszer minden elmúlik.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

„A háborúk történetében még soha nem tartozott hálával ilyen sok ember, ilyen kevésnek.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„A magyar politika vezetőinek első és majdnem egyetlen feladata az, hogy Magyarországot épen és erőben megtartsák a háború végéig.”

Teleki Pál (1879–1941) geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, 1879-1941

„A Korea-közi kapcsolatok múltbéli eseményei megmutatják: a két állam közti feszültségek máshoz nem vezetnek, csak háborúhoz.”

Kim Dzsongun (1984) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője

„Háború idején megváltozik az értékrend, az ősi ösztönök törnek elő, és elnyomják a civilizációs beidegződéseket. Az életben maradás lesz az első számú szempont, minden más e mögé sorolódik.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

„Mondhatnám, csodával határos, hogy a szociáldemokrácia az első világháború megpróbáltatásai és csalódásai után újra életre tudott kelni, s legalábbis a nyugati országokban érvényt tudott szerezni annak a meggyőződésének, hogy pacifizmusát ugyan legyőzte a háborús szellem, de ez a vereség nem végleges. Hisz a fejlett és művelt országokban nem tévedés az emberiség többségének békeszeretetére támaszkodni, és lehetséges újrakezdeni az egyenlőség és igazságosság uralomra jutásáért folytatott küzdelmet. […] Az a tény, hogy az első világháború után kötött békeszerződések (Versailles, Trianon) inkább fegyverszünetet, mint valódi békét teremtettek Európában és a világban, és az hogy az újabb háború eljövetele egyre valószínűbbnek látszott, nem kedvezett a szociáldemokrácia evolúcionista, reformista elveinek, sokkal inkább a radikalizmus malmára hajtotta a vizet.
A szociáldemokráciáról”

Fejtő Ferenc (1909–2008) francia-magyar történész, irodalomtörténész, kritikus, író, baloldali publicista, az MTA tagja

„Bár a háborúkat fegyverekkel vívják, de emberekkel nyerik meg.”

George Patton (1885–1945) amerikai tábornok

„Az értelem előírása, vagy általános szabálya, hogy mindenki békére törekedjék, ameddig annak elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé reménye, a háború minden eszközét és előnyét igénybe veheti és felhasználhatja.”

Thomas Hobbes (1588–1679) angol filozófus

„Lelketek gyakran csatatér, melyen az értelem és a mérlegelés vív háborút a szenvedéllyel és az étvággyal.
(…)
Engedjétek hát lelketekben az értelmet a szenvedély magasába emelkedni, hogy dalra keljen;
És lelketek értelemmel kormányozza a szenvedélyt, hogy a szenvedély minden nap új erőre kapjon, és miként a főnix, saját hamvai fölé repüljön.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Semleges az az ország, amelyik nem ad el fegyvereket háborúban álló országnak, kivéve, ha készpénzben fizet.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„A háború azért borzalmas, mert az emberi élet szentsége, értéke elé valamilyen más ügy, tárgy vagy eszme kerül!”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

„A háború után éjszakánként a falakra meszeltük: "Le az árdrágítókkal!" – Az a problémám, hogy maradt egy vödör mész.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Ön harcol, én küzdök. Harcolni háborúban szoktak, küzdeni nemes versenyben.”

Dávid Ibolya (1954) jogász, politikus, *1954

„A háború vége után Kádár élettörténete jókora változásokon megy át. Nem pusztán arról van szó, hogy a politikai oldalvonalról, az illegalitás veszedelmeiből a legmagasabb politikai posztok egyikére vezet az út… Űzött vadból vadásszá, politikailag másként gondolkodóból a totális rendőrállam egyik építészévé vált.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„Különben fütyülök a tudományra! Én politikus vagyok! Holnap Londonba utazom, beszédet mondok egynéhány meetingen, és meglássa: vagy béke lesz, vagy háború!
Vámbéry Szinnyei Józsefnek”

Vámbéry Ármin (1832–1913) magyar orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja

„Nyomorult népedre egy nagy ostor esék,
Nyolcszáz harminchétbe katonák kievék
Vagyonjokból s őket össze törék s verék,
Nem hiszem, lett volna erre ok még elég.”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„A császár őfelsége már bele kellett hogy hülyüljön ebbe; sose volt valami okos, de ez a háború biztos beteszi neki a kaput.”

Jaroslav Hašek (1883–1923)

„Semmi kétség, hogy egy háború valóban merő ostobaság, ám ez nem gátolja meg abban, hogy sokáig tartson. Az ostobaság mindig rendületlen, s erre rá is jön az ember, ha nem gondolna mindig önmagára.”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

„A háború könyvének első oldalán az első szabály: „Ne vonulj Moszkva ellen!” Számos ember megpróbálta, Napóleon és Hitler is, és nem működik.”

Bernard Montgomery (1887–1976)

„Harcoltam a csehek és a románok ellen, de ellenforradalmárok ellen nem vívok háborút.”

Stromfeld Aurél (1878–1927) magyar katona, hadvezér

„Semmi sem olyan kedves látvány, mint a felszálló füst, és semmi sem olyan ijesztő. Vannak békés füstök, és vannak bűnös füstök. A füst mennyisége és a füst szine… Ez az egész különbség a béke és a háború között, a tesvériesség és a gyülölködés között, a vendégszerető ház és a sírverem között, az élet és a halál között.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„A háború mindennek atyja, mindennek királya, és egyeseket isteneknek tüntetett fel, másokat embereknek, egyeseket szolgákká tett, másokat szabadokká. fr. 53 = Hippolütosz ref. IX 9, 4)”

Hérakleitosz (-535)

„A lelkem mélyén szakadatlan vitában állok Istennel, hogy hogyan engedhet meg olyan olyan szörnyűségeket, mint a háború. Az erőszak ellenességem majdhogynem tehetetlennek tűnik. De a mindennapos vita után megkapom a választ, hogy sem Isten, sem az erőszak ellenesség nem tehetetlen. A tehetetlenség az emberben van. Folytatnom kell, a hitem elvesztése nélkül, még ha tönkre is megyek közben.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Ha békét akarsz, készülj a háborúra!”

Julius Caesar (-100–-44 i.e.) római hadvezér és politikus

„Elvesztettük a háborút, de nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még továbbra is szívósan és hősiesen védekezni, nem abban az értelemben, hogy a végleges győzelmet ne tudnánk drágábbá tenni az ellenségnek, hanem igenis abban az értelemben, hogy az erőviszonyok terén olyan eltolódás állott be, amely megfoszt bennünket attól a reménytől, hogy a végleges győzelem a mienk lesz.”

Tisza István (1861–1918) (1861-1918) magyar politikus

„A háború könyvének első oldalán az első szabály: „Ne vonulj Moszkva ellen!””

Bernard Montgomery (1887–1976)

„Kedves Elnök úr!
…
Tegnap kaptam meg
a behívómat
az általános mozgósítás ügyében
és a háborúba kellene mennem
szerdára virradóra.
…
de úgy döntöttem
hogy dezertálok.
…
Kenyeret fogok koldulni
Franciaország-szerte,
és Bretagné-tól Provence-ig
mindenkinek ezt mondom:
Ne engedelmeskedj!
Utasíts el a háborút!
…
Ha el kell vérezni,
adja a vérét Ön, uram!
…
Ha nyomomat követtetti,
ezt mondja a csendőreinek:
Nekem nincs fegyverem,
Nyugodtan lelőhetnek.”

Boris Vian (1920–1959)

„Nem állítom, hogy egy eltérítés akadályozta meg a háborút, de ennek ellenére eltérítés volt.”

Neil Armstrong (1930–2012) amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdon járt

„Az ellenség felénk fordítja minden dühét és erejét. Hitler pontosan tudja, hogy meg kell minket törnie, különben a háborút elveszti. Ha ellen tudunk neki állni, egész Európa szabad lesz, és a világ élete egy napfényesebb földön folytatódhat. De ha elbukunk, akkor az egész világ, még az Egyesült Államok is és minden, ami valaha fontos volt nekünk, az új középkor sötétjébe süllyed, amit Hitler és perverz tudománya, ha lehet, még hosszantartóbbá tesz. Ezért hát nézzünk szembe kötelességünkkel, és úgy viseljük magunkat hogy ha brit birodalom fennmarad, akkor ezer év múlva is azt mondhassák az emberek: „Ez volt a legnagyszerűbb pillanatuk.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Sose hidd azt, hogy a háború - bármilyen szükséges vagy indokolt is az, - nem bűn.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Azokért cselekszünk, akik megpróbálnak megszabadulni a terror és az erőszak elől. És ha a háborún kívül semmi más nem marad számukra, akkor mi az ő háborújuk mellett állunk majd. És azok ellen megyünk, akik terrorjukat nukleáris fegyverek használatával fokozzák, amit Vietnám kapcsán jelenleg tárgyalnak.”

Ulrike Meinhof (1934–1976)

„Ha mindenki csak a saját meggyőződéséért küzdene, akkor nem lenne háború.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Nem elég a háborút megnyerni; sokkal fontosabb a béke megszervezése.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„Régen azt írták, hogy kellendő és illő meghalni egy országáért. De a modern háborúban semmi sem kellendő, sem illő a haldoklásban. Meghalunk, mint egy kutya, bármilyen ok nélkül.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Nem lehet egyszerre megakadályozni és felkészülni a háborúra.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A legnagyobb lélekkel rendelkező ember mindig a legnagyobb háborút vívja majd az alantas gondolkodású emberrel.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A szeretet nem úgy kezdődik és nem úgy ér véget, ahogyan azt mi gondoljuk. A szerelem harc, a szerelem háború; a szerelem felnőtté válás.”

James Baldwin (1924–1987) afroamerikai író