Idézetek a családról

„Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke. Ahol ez kivész az elfogultság miatt, ott minden összeomlik.“

—  Wass Albert erdélyi magyar író, költő 1908 - 1998

Idézetek műveiből, Kard és kasza

„Ha egy gyerek úgy megy el melletted, hogy majd' keresztüldöf a szemével, akkor beírathatod akárhány különórára: valamit elrontottál. Ha autóval viszed mindenhová, és nem tud a kortársaival kószálni, múmiát nevelsz belőle. De ha azt látom egy családban, hogy a gyerekek nevetnek, már nem is kérdezek semmit a nevelőtől, mert biztos, hogy jól csinálja.“

—  Böjte Csaba magyar katolikus pap, ferences szerzetes 1959

Heti Válasz, 2008. december 18.

„Csalárd ajkuk csókját orcámra nyomták,
kináltak engem szőlőnek levével,
s közben testem méreggel teliték el –
ezt tette vélem a család s rokonság.“

—  Heinrich Heine zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró 1797 - 1856

Jékely Zoltán fordítása
Verseiből

„Puszta magyarul nemcsak azt a regényesen szabad, tengervégtelenség legelőt jelenti, amelyen Petőfi méneseinek körme dobog, a dunántúli magyar nyelven ezt egyáltalán nem jelenti, abból az egyszerű okból, mert ott ilyenek nincsenek. A Dunántúl a nagybirtokok közepén épült s néha egész faluszámba menő cselédlakások, istállók, fészerek és magtárak együttesét jelenti, amelyet azért nem lehet tanyának nevezni, mert a tanyán csak egy-két család él, ezeken meg néha száz-kétszáz is. (I. fejezet, 7. oldal)“

—  Illyés Gyula magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja 1902 - 1983

Prózai műveiből, Puszták népe

„Kétszázötvenezer főnyire becsülik történetiróink a honfoglaló magyarok számát: férfit, nőt, gyermeket együtt. Kétszázötvenezer főnyi nagy család tört át a vereczkei szoroson s huzódott le a Tisza mellé: itt kezdődik a honfoglalás, annak az áldott, szép földnek a megszerzése, melynek a neve ezer esztendő óta: Magyarország. Jöttek a tiszta magyar fajjal mindenféle keverék-népek is, különösen szlávok, többnyire kénytelen-kelletlenül, de bizonyára sokan önként, jókedvvel is. Amazokat a kényszerűség, emezeket a reménykedés füzte a honkereső magyarhoz: hátha ennek az elszánt, vitéz népnek a társaságában sorsuk jobbra fordul.“

—  Benedek Elek magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó” 1859 - 1929

A magyar nép multja és jelene, 1. kötet. A honfoglaló magyarok, Alter-Natív, 963 9189 21 9, Online elérés http://mek.oszk.hu/04800/04823/index.phtml#

„Nehéz időket éltünk meg gyerekkorunkban. Egy család, távol az otthontól, Németországban. Sokat szenvedtek [a szüleim]. Sok volt a fájdalom, a harc közöttük.“

—  Tarkan Tevetoğlu 1972

2006 – egy, a moszkvai Takvim újságnak adott interjúban.
Forrás: Tarkan-interjú a Takvim újságnak Moszkvában http://tarkandeluxe.blogspot.com/2006/06/tarkan-interview-in-red-square-1.html

„A család jelenlegi kultuszát kiváltó legkényszerítőbb ok kétségkívül abban keresendő, hogy a bürokráciának szüksége van a kapcsolatok szilárd hierarchiájára, valamint a tekintély és a hatalom támpontjaként szolgáló negyven millió családi otthon által kordában tartott ifjúságra.“

—  Lev Davidovics Trockij orosz marxista politikus 1879 - 1940

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

„A dinnyén a természet intézkedése folytán azért vannak gerezdek, hogy a család asztalán felosztható legyen.“

—  Ráth-Végh István magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész 1870 - 1959

Idézetek műveiből

„A forradalom hősies kísérletet tett a posványos, ósdi „családi körnek”, e rutinos, fullasztó őskori intézménynek a megsemmisítésére, amelyben a dolgozó osztályok asszonyai gyermekkoruktól halálukig tartó kényszermunkára voltak ítélve. A forradalmárok elképzelése szerint a családot mint egy bezárt, kicsiny „vállalatot” a szociális közszolgátatások rendszere volt hivatva helyettesíteni: szülőotthonok, bölcsődék, óvodák, éttermek, tisztítóvállalatok, orvosi rendelők, kórházak, sportszervezetek, mozik, színházak stb. A család gazdasági funkcióinak a szocialista társadalom által vállalt teljes átvétele, amely egy egész nemzedéket fon össze a szolidaritás és a kölcsönös segítség révén, lehetővé kellett tegye az asszony, és így a házaspár igazi felszabadulását az évszázados járom alól. Mindaddig, amíg ez a mű nem nyer befejezést, a negyven millió szovjet család nagy többsége a középkori erkölcsöknek, az asszony szolgaságának és hisztériájának, a gyermek mindennapos megaláztatásának, mind az egyik, mind a másik babonáinak a zsákmánya marad.“

—  Lev Davidovics Trockij orosz marxista politikus 1879 - 1940

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

„A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, (…) és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik.“

—  Paulo Coelho 1947

Híresebb idézetei

„A kígyó nem mindig rosszat jelent. Említettem, hogy a kutak, források vizét tisztántartja, de a család fennmaradását is biztosítja, azért nem pusztítják el a háztól sőt enni adnak neki sokhelyt. A kígyóban is az ősök lelke él a nép hite szerint s az születik újjá a gyerekben. […] A béka már inkább egyoldalúan a gonosz lélek szimbóluma. A moldvai csángók például megnézik, ha a béka bemegy a házba, nincs-e nyakában piros cérna. Ha meglelik a cérnát, "küldött béká"-val van dolguk. A tűz fölé akasztják, s addig pirítják elevenen, míg csak meg nem jelenik, aki küldte. A béka helyett, vagy vele együtt ugyanis küldője szenved. Ilyenkor azután, ha meg nem verik, hangos szóval rábizonyítják a rontást: "kígyót, békát kiáltanak rá."“

—  Lükő Gábor magyar néprajzkutató, szociálpszichológus 1909 - 2001

A magyar lélek formái, Néprajzi tárgyú idézetek

„Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.“

—  Sir Winston Churchill Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt 1874 - 1965

Neki tulajdonított idézetek

„Elég volt abból, hogy a gyereket játsszuk, akinek azt mondták, hogy egy káposzta alatt találták és a végén már emlékszik is az életre a kertben és az életre ott, mielőtt a családba került.“

—  Samuel Beckett ír költő, próza- és drámaíró 1906 - 1989

Elég (1966)
Idézetek műveiből, További idézetek

„Amikor a fehérek halottai útra kelnek, hogy a csillagok közt bolyongjanak, elfelejtik a földet, ahol születtek. […] Részei vagyunk a földnek, és a föld része mindannyiunknak. Nővérünk minden illatozó virág, és fivérünk az őz, a ló és a nagy szirti sas. A sziklás magaslatok, a termékeny rétek, a ló testének és az ember testének melege - egyetlen család.“

—  Seattle törzsfőnök 1786 - 1866

Kivonatok a beszédből

„Ha a nemes családok eredetét kutatjuk, vagy semmi nemeset nem találunk, vagy éppen ellenkezőleg azt kell látnunk, hogy kevés az olyan nemes család, amelyik eredetét nem valamely gyalázatnak köszönheti.“

—  Ráth-Végh István magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész 1870 - 1959

Idézetek műveiből

„A keleti szél vitte a Banks család házába Mary Poppinst nevelőnőnek, ahol Banks papa és Banks mama, a szakácsnő, a szobalány és a négy gyerek: Jane, a legidősebb, az öccse, Michael és a még gőgicsélő ikrek, John és Barbara lakott. Az új nevelőnő teljesen megváltoztatta a család, és a gyerekek addig meglehetősen egyhangú életét.“

—  A csudálatos Mary ausztrál írónő 1899 - 1996

„De a család mítosza élt, s ez a misztikus öntudat adott életerőt valamennyiünknek, akik cselekedeteinkkel a család meséjét színeztük. S korszakokban, mikor az emberiség nagy, közös mítosz nélkül kénytelen élni, különösen jelentős élményforrás a család miniatűr világtörténelme.“

—  Márai Sándor magyar író, költő, újságíró 1900 - 1989

Az Egy polgár vallomásai című regényből

„Amikor egy új életet kezdesz építeni valakivel, az válik múzsáddá. Ez lesz minden harc, minden szeretkezés, minden kedves és zavaró dolog, ami az adott személyhez köt. Emlékszem nekem már 17-18 évesen is volt egyféle rockzenész-attitűdöm, valószínüleg most gyűlölném, ha akkori önmagamat visszahallgatnám… De akkor az volt nekünk a rock and roll. Miután felnő az ember, családot alapít, közös életutat épít valakivel, minden megváltozik. Ez most az én rock and roll-om!“

—  Rob Thomas 1972

„A legtöbb magyar helységeinkben szégyennek tartják a menyecskék ha ők házasságuk első 4, sőt 10 évében szülnek, aztán a legegészségesebb és legerősb asszony is ritkán szül többet 2 gyermeknél…Sok menyecske szépségének fönntartása végett akadályozza titkon és bűnös módon a szülést, sokat pedig a szegénység visz arra, minthogy tudniillik, egy-egy fél telken sokszor 3-4 család is kénytelen elélni.“

—  Hölbling Miksa magyar orvos, Baranya vármegye főorvosa 1811 - 1901