Idézetek a gondolkodásról

„gondolkodás és okfejtés, szigorúan az emberi félreértés határain és korlátain belül.“

—  Ambrose Bierce 1842 - 1914

Logika
Neki tulajdonított idézetek, Forrással megjelölt idézetek

„…gondolkodunk: egymásban olyan embert látunk, aki gondolkodásra, okoskodásra képes, és ez szolidárissá tesz bennünket, akármilyen különbözőek legyenek is nézeteink.“

—  Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, orvos 1860 - 1904

Forrás nélkül

„Ugyanazon könyv tizenkét év alatti újabb és újabb kiadásainak az egyszerű összehasonlítása számot ad a vezetők gondolkodásának és öntudatának az elfajulásáról.“

—  Lev Davidovics Trockij orosz marxista politikus 1879 - 1940

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

„A mai ember egész életében olyan hatásoknak van kitéve, amelyek megrendítik a saját gondolkodásába vetett bizalmát. A szellemi függőségre ösztönzés, amelynek alá kell vetnie magát, megnyilvánul mindenben, amit hall, vagy olvas. (…) Ahol megszűnik az a meggyőződés, hogy az ember önálló gondolkodás útján jut el az igazsághoz, oda beférkőzik a szkepticizmus.“

—  Albert Schweitzer német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos 1875 - 1965

„Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.“

—  Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus 1893 - 1986

„A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje.“

—  Albert Schweitzer német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos 1875 - 1965

„Én viszont úgy látom, hogy a vallásháborúk és vallásüldözések a vallási élet középpontjában álltak egész történelmünk során. Vajon mi változott meg, ami miatt a világ egyes részein, egyes emberek szemében ezek ma már csupán az igazi vallásos hit szélsőséges megnyilvánulásainak látszanak? Volt valami természetfölötti jelenés, vagy elveszettnek hitt szent könyveket fedeztek föl, amelyek új megvilágításba helyezték a vallási tanokat? Nem. A racionális és humanitárius gondolkodás indult terjedésnek a felvilágosodás kora óta, s ez visszahatott a vallásos hitre is: a vallási tolerancia terjedésének kedvezett.“

—  Steven Weinberg amerikai fizikus 1933

„Ahogy haladunk előre a korban, észrevesszük, hogy a legritkább bátorság a gondolkodásé.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„Ebben a káprázatban, gyöngytyúk az én Bakonyom, nem, ezt most már tényleg nem, ebben a káprázatban gondolkodás nélkül mindenre igent mondtam, Goethe, igen!, Werther, igen! Az egészet, egy éjszaka, németül. Igen! Ez olyan abszurd, hogy csakis igent lehet rá mondani.“

—  Esterházy Péter magyar író, publicista, a DIA alapító tagja 1950 - 2016

„A kételkedés serkenti a gondolkodást. Minél pontosabban tudom, mit kell gondolnom, annál kevésbé tudom, mit gondolok valójában.“

—  Peter Ustinov 1921 - 2004

„Oly magasra értékeli az ember eszét, hogy bármilyen kiváltságos helyzetben éljen is, nem érzi magát boldognak, ha nem fogad el ugyanilyen előnyös helyzetet embertársai gondolkodásában.“

—  Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista 1623 - 1662

„A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

„A bizalom oázis a szívedben, amelyet a gondolkodás karavánja sosem ér el.“

—  Halíl Dzsibrán 1883 - 1931

„A gondolkodás tekintetében a férfi és a nő között meglehetősen apró a különbség, a szerelemben ellenben jelentős.“

—  Stefan Klein 1965

„Ott mélyen belül a tudatosságot táplálni magunkban, a körültekintő és belátó gondolkodást fejleszteni többet ér, mint bármilyen meditáció vagy ima.“

—  Tendzin Gyaco 1935

„Tudnunk kell tétlennek lenni, ami korántsem lustaság. Az álmodozás felüdíti a fáradt gondolatokat, akárcsak az éjjeli eső az út letaposott füvét. Az álmodozás a gondolkodás vasárnapja.“

—  Henri-Frédéric Amiel 1821 - 1881

„Képzeljük el, hogy azt a feladatot kapjuk, hogy tervezzünk meg egy új éttermet. Ebben az étteremben marhasültet fogunk felszolgálni. És mivel marhasültet szolgálunk fel, a vendégeknek éles késekre lesz szüksége. És mivel a vendégeknél éles kések lesznek, lehet, hogy le fogják szúrni velük egymást. Emiatt az asztalok köré kerítést kell emelnünk. Rácsokra lesz szükség, hogy megvédjük egymástól az embereket, különben isten tudja, mit művelnek majd egymással azokkal az éles késekkel.

Ez nem jó ötlet. Nem így tervezünk éttermet, és nem így élünk a társadalom tagjaiként sem. Az a társadalom, amelyikben nincs meg a bizalom, gyanakvó és erőszakos társadalom lesz. Normális esetben gondolkodás nélkül leülünk valaki mellé, akinél éles kés van, mivel megbízunk benne. És igen, néha tényleg előfordul, hogy az éttermekben megőrülnek emberek és leszúrják egymást. De ezt akkor is elfogadjuk valahogy, mert az viszont nagyon is jó dolog, hogy elmehetek és leülhetek valahova anélkül, hogy azon kéne aggódnom, mikor szúr le valaki. És nem azért, mert nincsenek rácsok, hanem mert valójában jók az emberek.

A Wikipédiánál mindig is az volt a filozófiánk, hogy a lehető leggyengébb biztonsági módszereket alkalmazzuk. Nem zárunk le semmit, hacsak nem elkerülhetetlen.“

—  Jimmy Wales amerikai internetes vállalkozó, a Wikipédia társalapítója 1966

„Az atomenergia felszabadítása mindent megváltoztatott, kivéve a gondolkodásunkat, s ez hajt minket fegyvertelenül a katasztrófa felé.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

„A vallás nemcsak a szabályokról, templomokról, monostorokról, vagy más külső jelekről szól, ezek csak, hasonlóan a halláshoz és a gondolkodáshoz csak az elme megszelídítésének mellékes tényezői. Ha az elme gyakorlottá válik, akkor birtoklója a vallása gyakorlójává válik, ha az elme nem válik gyakorlottá, akkor a birtoklója sem.“

—  Tendzin Gyaco 1935

Eredeti: Religion does not mean just precepts, a temple, monastery, or other external signs, for these as well as hearing and thinking are subsidiary factors in taming the mind. When the mind becomes the practices, one is a practitioner of religion, and when the mind does not become the practices one is not.