Idézetek a napról

„Krisztus olyan folyó, amely sosem szárad ki; Nap, amely nem ismer fogyatkozást. Ő minden mindenekben, de Ő mindig több, mint minden.“

—  Charles Haddon Spurgeon 1834 - 1892

„Kevésbé lehetetlen dolog a napot átfogni, egy csillagot megragadni, a szúnyoggal elefántot elnyelni, mint az örökkévalóság minden kérdését kivétel nélkül megérteni.“

—  Charles Haddon Spurgeon 1834 - 1892

„Nem ismerjük föl azokat a napokat, amelyek megváltoztatják az életünket.“

—  Stephen King, Álomcsapda

Álomcsapda (2001)

„A nap lenyugvása után az utcalámpáké a dicsőség.“

—  Victor Eftimiu 1889 - 1972

„Ha csakis a rossz létezne, nem látnád, mint ahogy az éjszakának sem volna neve, ha sohasem kelne fel a nap.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„Élj úgy mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy mintha örökké élnél.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

„Ha a Jóisten és Ti is úgy akarjátok, én a nemzet templomában, a magyar Országgyűlésben fogok ebben a mellényben első nap megjelenni.“

—  Vona Gábor magyar politikus, pedagógus 1978

Ígérete, hogy a Jobbik parlamentbe jutása esetén az újjáalakuló Országgyűlésben a Magyar Gárda egyenruháját viseli majd. 2009. július 11-én, a gárda feloszlatása elleni tiltakozáson.
Youtube http://www.youtube.com/watch?v=MV7ji8amKhI (7:35-nél)

„A régi barátok eltávoznak, új barátok érkeznek. Pont úgy, mint a napok. Egy régi nap elmúlik, egy új nap kezdődik. A lényeg, hogy értelmet adj neki: egy értelmes barát, vagy egy értelmes nap.“

—  Tendzin Gyaco 1935

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Old friends pass away, new friends appear. It is just like the days. An old day passes, a new day arrives. The important thing is to make it meaningful: a meaningful friend — or a meaningful day.

„Ne fordulj el egy szegény embertől… ha csak egy fél datolyát tudsz is neki adni. Ha szereted a szegényt, és közel engeded őt… Isten is közel fog téged engedni a Feltámadás napján.“

—  Mohamed Arab politikai vezető és az iszlám alapítója 570 - 632

Eredeti: Al-Tirmidhi, 1376. Hadith

„Különleges idők, napok, hetek egyetlen ponttá tudnak sűrűsödni életünkben, mintha egyetlen pillanatig tartottak volna. Csillaggá változnak és halhatatlanok. Október 23-án varázsütésre álltunk talpra. Néhány óra alatt megbukott a kommunizmus, megalakult a nemzetőrség, a munkástanácsok, újra éledtek a betiltott pártok, felállt az új kormány, kiléptünk a Varsói Szerződésből. Egyetlen hét alatt a Szovjetunió egyik tartományából újra nemzeti közösség, önálló állam lettünk.“

—  Orbán Viktor magyar politikus 1963

Beszéd az Astoriánál, 2006. október 23.
Idézetek, 2006

„A korbácsnak tömör, sűrű struktúrája volt, a fájdalom már az első ütés után otthonosan érezte magát az emberben; voltaképp ez az első ütés elég volt egy egész napra, sőt még tovább, voltaképp az első „első ütés” elég lett volna egész életemre, de ezt nem tudtam elmagyarázni az idősebb K.-nak. Csak kiabálni tudtam, „Apu, ne bánts”, mindig ugyanazt, úgyhogy az idősebb K. rám se hederített; nem tudtam elmagyarázni neki, nem tudhatta, hogy egyetlen ütés a korbáccsal elég volt ahhoz, hogy egész nap ne tudjak leülni, hogy egész éjszaka ne tudjak elaludni, hogy másnap egész nap kerüljem az emberek tekintetét. Nem tudhatta mindezt, hiszen sosem verték meg a korbáccsal, noha volt már hagyománya a korbácsnak, noha már nem egy nagyobb állat megismerte a keménységét, a hatékonyságát, sőt alighanem a szagát is; hiába, én voltam az első embergyerek, aki megízlelte a korbács hagyományát, aki nem felejtette el a fájdalmat, amit okoztak neki, amit az idősebb K. okozott neki; mert senki más nem merte volna a kezébe venni azt, senki másnak nem jutott volna eszébe, hogy a kezébe vegye, hogy ilyen célra használja. Ilyen, mondjuk ki, pedagógiai célra.

A korbácshoz hasonlóan a fájdalomnak is megvolt a maga sűrűsége. Már az első ütés után mázsás teherként ömlött szét a testemen; az első ütést a hirtelensége különböztette meg a többitől, ezt volt a legnehezebb kapni, mert erre vártam a legtovább, ez volt a legeredményesebb, minthogy a felkészületlen testbe tört be. Voltaképp az első ütés elég lett volna az úgynevezett pedagógiai hatás eléréséhez, vagyis jelen esetben az abszolút és feltétel nélküli engedelmesség kikényszerítéséhez, mert ezt az elvet oltotta bele az idősebb K. a kutyáiba és az embergyerekébe; az első ütés után azonban, amely csupán beinjekciózás volt, jöttek az újabb, egyre erősebb, az átható fájdalmat kiterjesztő, mindent átható fájdalommá fokozó ütések is. S ahogy az injekció utáni fájdalom is folyékony, akár az ólom – és az ülepen, az epicentrumon keresztül szétfolyik mindenfelé, elhatol egész a velőig, a gerincen végigfutó libabőrökig, és csak amikor ezek elmúlnak, adja át óvatosan a helyét a megkönnyebbülésnek, a nővérke kiveszi a tűt, és megtörli a szúrás helyét –, hasonlóképpen folyt szét a fájdalom is, csak ez makacs volt, a megkönnyebbülés nem győzte cérnával, és rosszkedvűen, dolgavégezetlenül távozott; kegyetlen fájdalmat okozott a korbács, minthogy önző fájdalom volt ez, pöffeszkedett a bőségben és a hely-idő egységében. Az idősebb K. gondoskodott róla, hogy mindig egy ütéssel többet adjon a kelleténél, hogy adjon egyet tartalékba, hogy jobban belém vésődjön (nem tudhatta, hogy az már nem vésődhet belém jobban), hogy el ne felejtsem – nem tudtam elmagyarázni neki, hogy azt nem lehet elfelejteni. Ha képes lettem volna beszélni erről az egészről, akkor sem hitte volna el, hiszen soha senki nem ütötte meg a korbáccsal; – ha képes lettem volna, akkor sem… De nem voltam képes semmire, csak kiabáltam, hogy „Apu, ne bánts!”; bár később, a második vagy harmadik alkalommal, a második vagy harmadik pedagógiai szeánszon túl már csak azt, hogy „Ne bánts!”; később, a huszadik vagy harmincadik alkalommal meg csak azt, hogy „Nem!”. A „Nem” volt a talán legtágabb válasz minden felmerülő tisztázatlanságra, minden feltételezhető kérdésre, nem különben arra, amit az idősebb K. kérdezgetett, miközben vert a korbáccsal. Amit az idősebb K. egymás után kérdezgetett, amikor egymás után mérte rám az ütéseket is a korbáccsal. Azt kérdezte:

– Fogsz még? – (ütés) – Fogsz még? – (ütés) – Fogsz? – (ütés) – Fogsz? – (ütés) – Fogsz még?“

—  Wojciech Kuczok 1972

(ütés)

És bár nem voltam egészen biztos benne, hogy mire gondol, arra-e, hogy fogok-e még, ahogy a szülők mondani szokták a gyerekeiknek, „rosszalkodni” (ami az ő esetében a nem teljesen abszolút és nem igazán feltétel nélküli engedelmességet jelentette), vagy esetleg arra gondol, hogy fogok-e egyáltalán létezni – márpedig amikor belém fészkelte magát az a fájdalom, amikor megsokszorozódott és kezdte otthonosan érezni magát, mindig szilárdan hittem, hogy nem fogok; hogy soha többé nem fogok enni, inni, lélegezni, létezni, csak hagyja abba a verést. Úgyhogy kiabáltam, hogy „Nem!”, vagy néha, ha még volt bennem annyi erő, hogy kimondjak két szót egymás után: „Nem fook!”, így, minden eshetőségre készen, mert nem akartam megsérteni a szép kiejtéssel.
61–64.
Bűz (2003)

„Azon a napon, amikor eltemette feleségét, az emberi érzés utolsó szikrája is kiveszett belőle. Lelkét eltöltötte a kimondhatatlanul gonosz indulat, amit még kegyetlen apja kezdett kisgyerek korában beléoltani. Tulajdon szegénységre kárhoztatott sorsa iránt közömbössé vált, és az egyre ritkábban jelentkező erkölcsi megfontolásokat éles kacajjal nyomta el. Kíméletlenné lett önmagával is, akárcsak minden más emberhez is.“

—  Joszif Visszarionovics Sztálin a Szovjetunió diktátora 1879 - 1953

Iremasvili

„A napsugarak csintalan gyerekként szaladgáltak a fák között, el-elbújva, futkározva az erdőben. A friss, reggeli égbolton egyetlen felhő sem sétált, a Nap uralkodóhoz mérten járatta tekintetét a Földön, rendre utasítva elkószált sugárgyermekeit.“

—  Papp Olivér magyar író (1975–) 1975

Hazafelé - András bácsi
Idézetek műveiből

„Végül, ma örökké van, a tegnapi nap még mindig a mai és holnap már ma van.“

—  William Saroyan 1908 - 1981

„Drága anyukám! Van egy örvendetes hírem. Most kaptam egy táviratot H. A. Lorentz-től, hogy az angol expedíciónak sikerült bizonyítani a fény elhajlását a nap közelében.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

Képeslap az édesanyjának, Pauline Einsteinnek (1919)
Eredeti: Dear mother! Today a joyful notice. H. A. Lorentz has telegraphed me that the English expeditions have really proven the deflection of light at the sun.

„Kerüljétek a kegyetlenséget, és az igazságtalanságot, mert az ítélet napján ugyanaz sok sötétségbe fordul; és őrizzétek magatokat a nyomorúságtól; már előtettek élt nemzeteket is romba döntött.“

—  Mohamed Arab politikai vezető és az iszlám alapítója 570 - 632

Eredeti: Riyadh-us-Salaheen, 203. Hadith

„Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.“

—  Martin Luther King, I Have a Dream

I Have a Dream (1963)
Eredeti: I have a dream that my four little children will one day live in a nation where they will not be judged by the color of their skin but by the content of their character.

„Élj minden napot úgy, mintha az utolsó lenne, mert egy nap valóban úgy lesz.“

—  Muhammad Ali olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó 1942 - 2016

Egyéb idézetek
Eredeti: Live every day like it’s your last, because someday you’re going to be right.

„Lehetséges, hogy a katolikus tanítás és fegyelem olyan, mint egy fal, de ez a fal játszóteret kerít be. A kereszténység az egyedüli keret, melyben a pogány öröm fennmaradhatott. Képzeljük csak el, hogy gyermekek játszadoznak a tengerből magasan kiemelkedő sziget gyepes ormán. Míg a szirt szélén ott állt a fal, a legbolondabb játékba is nyugodtan belevethették magukat, s a sziget olyan lett, mint egy lármás gyerekszoba. Ám egy napon leomlott a fal, és elébük tárult a veszély a maga meztelenségében. Nem zuhantak a mélybe, de mikor barátaik visszatértek, ott találták őket összebújva és dideregve a sziget közepén, és ajkukon elnémult a dal.“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)