Idézetek a szenvedélyről

Idézetek gyűjteménye a szenvedély, emberek, ember, életkor témáról .

Legjobb idézetek a szenvedélyről-ről

Albert Einstein fénykép

„Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

Egy levélben Carl Seelig-nek (1952 Március 11.)

Anatole France fénykép
Stendhal fénykép
Anatole France fénykép
Benjamin Franklin fénykép

„A szenvedély elsodor. Az ész a gyeplő, amely megfékez.“

—  Benjamin Franklin amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász 1706 - 1790

Rochefoucauld fénykép
Rochefoucauld fénykép
Samuel Johnson fénykép
Émile Zola fénykép

„Inkább szenvedélybe halnák bele, mint unalomba.“

—  Émile Zola francia naturalista regényíró, műkritikus 1840 - 1902

All idézetek a szenvedélyről

Teljesen 49 idézet szenvedély, szűrés:

Oscar Wilde fénykép
Voltaire fénykép
Rochefoucauld fénykép
Angelina Jolie fénykép
Anatole France fénykép
Szerb Antal fénykép
Gustave Flaubert fénykép
Halíl Dzsibrán fénykép
Anatole France fénykép
Paul Valéry fénykép
Oscar Wilde fénykép

„A futó kaland és a sírig tartó szenvedély közt csak az a különbség, hogy a futó kaland kissé tovább tart.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

Neki tulajdonított idézetek

Marcel Proust fénykép
Ayrton Senna fénykép
Buddha fénykép

„Boldog csak az, akinek szíve megtalálta a békességet… Békesség pedig csak ott van, ahol minden szenvedély és bűn tüze kialudt.“

—  Buddha ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja -563 - -483 i.e.

Neki tulajdonított idézetek(Gellért Simon)

Friedrich Nietzsche fénykép
Halíl Dzsibrán fénykép
Anatole France fénykép
Gustave Flaubert fénykép
Mahatma Gandhi fénykép
Sir Winston Churchill fénykép
Rochefoucauld fénykép
Blaise Pascal fénykép
Akutagava Rjúnoszuke fénykép

„Gőg, kétkedés és szenvedély: háromezer év óta ez minden bűnnek - és talán minden erénynek - forrása.“

—  Akutagava Rjúnoszuke japán költő, író 1892 - 1927

Híres idézetei

Jean de La Bruyère fénykép
Marcel Proust fénykép
Benjamin Franklin fénykép

„Valójában talán alig van más természetes szenvedélyünk, amely olyan nehezen volna leigázható, mint a büszkeség.“

—  Benjamin Franklin amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász 1706 - 1790

Démokritosz fénykép
Georg Hegel fénykép
Plutarkhosz fénykép

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.“

—  Plutarkhosz ókori görög életrajzíró 46 - 127

Arkhimédészről

Rochefoucauld fénykép
Czesław Miłosz fénykép

„"Ora et labora. Imádkozz és dolgozz. Nulla dies sine linea, vagyis egyetlen nap se teljen el anélkül, hogy legalább egy vonalat húzol, állítólag ezt parancsolta magának (bár nem latinul, mert görög volt) Apellész, a rajzművész. Ezek az antik jó tanácsok díszítették az osztálytermek falát, amikor még alsó tagozatos voltam a Zsigmond Ágost Gimnáziumban. Pusztán akarattal nem jutunk messzire, inkább abban áll a titok, hogy engedünk valaminek, nem pedig a cselekvésben. Mindenekelőtt azoknak a hajlamoknak kell engedünk, amelyek tizenhat éves korunkban mutatkoztak meg először; az a lényeg, hogy be kell teljesítenünk azokat a szellemi ígéreteket, amelyekről eleinte csak ködös sejtéseink vannak. Hatalmas ívvel kell összekötni a kora ifjúságot az érett vagy idősebb korral. Vagy szellemünk története rébuszra emlékeztet, lassan, fokozatosan kell kirakni az ábrát a szétszórt darabkákból. Csak így köthetünk szövetséget a szenvedélyünkkel, megadjuk magunkat neki, így könnyen telnek majd a munkával töltött hosszú órák. Berkeleyben évekig képeztem magam olyan területeken, amelyek mintha már kisfiú koromban is rám vártak volna, emellett ösztönzőleg hatott rám az előadótermem, de csak kis százalékát használta el az úgynevezettt tárgyi tudásnak, amire magánszemélyként szükségem volt.
Az ingadozásból, tanácstalanságból, csalódásokból és különféle próbálkozásokból a vártnál logikusabb egész áll össze."
39-40“

—  Czesław Miłosz 1911 - 2004

Kiemelések a wikipédia-szerkesztőtől
Az Urlo országa (1994)

Czesław Miłosz fénykép

„"Ora et labora. Imádkozz és dolgozz. Nulla dies sine linea, vagyis egyetlen nap se teljen el anélkül, hogy legalább egy vonalat húzol, állítólag ezt parancsolta magának (bár nem latinul, mert görög volt) Apellész, a rajzművész. Ezek az antik jó tanácsok díszítették az osztálytermek falát, amikor még alsó tagozatos voltam a Zsigmond Ágost Gimnáziumban. Pusztán akarattal nem jutunk messzire, inkább abban áll a titok, hogy engedünk valaminek, nem pedig a cselekvésben. Mindenekelőtt azoknak a hajlamoknak kell engedünk, amelyek tizenhat éves korunkban mutatkoztak meg először; az a lényeg, hogy be kell teljesítenünk azokat a szellemi ígéreteket, amelyekről eleinte csak ködös sejtéseink vannak. Hatalmas ívvel kell összekötni a kora ifjúságot az érett vagy idősebb korral. Vagy szellemünk története rébuszra emlékeztet, lassan, fokozatosan kell kirakni az ábrát a szétszórt darabkákból. Csak így köthetünk szövetséget a szenvedélyünkkel, megadjuk magunkat neki, így könnyen telnek majd a munkával töltött hosszú órák. Berkeleyben évekig képeztem magam olyan területeken, amelyek mintha már kisfiú koromban is rám vártak volna, emellett ösztönzőleg hatott rám az előadótermem, de csak kis százalékát használta el az úgynevezettt tárgyi tudásnak, amire magánszemélyként szükségem volt.
Az ingadozásból, tanácstalanságból, csalódásokból és különféle próbálkozásokból a vártnál logikusabb egész áll össze."
39-40“

—  Czesław Miłosz 1911 - 2004

Kiemelések a wikipédia-szerkesztőtől
Az Urlo országa (1994)

Czesław Miłosz fénykép
Czesław Miłosz fénykép
Jack Kerouac fénykép
Woody Allen fénykép
Bertrand Russell fénykép
Harriet Tubman fénykép
Nikosz Kazantzakisz fénykép
Alfred Tennyson fénykép
Henri-Frédéric Amiel fénykép
Nelson Mandela fénykép
Marilyn Monroe fénykép
Jane Austen fénykép
Franz Kafka fénykép
Stefan Zweig fénykép