Idézetek az emberekről

„A világ csakis mint szimbólum fogható fel, s mindaz, ami a Világegyetemben látható, csak jelképes írás, amelyet a közönséges ember betűzget, anélkül, hogy megértené.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„Egy embert nem a külseje, a ruhája vagy a remek autója miatt szeretünk, hanem azért, mert olyan dalt énekel, amelyet csak mi hallhatunk.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„Ha igazán szeretek egy embert, mindent szeretek, szeretem a világot, szeretem az életet.“

—  Erich Fromm 1900 - 1980

Neki tulajdonított idézetek

„Az ember: állat, aki látja magát élni.“

—  Emil Cioran 1911 - 1995

„Élni a legritkább dolog a világon. A legtöbb ember csak létezik, ennyi.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.“

—  Albert Schweitzer német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos 1875 - 1965

„Az emberek néha őrült dolgokat művelnek“

—  Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok

330. o.

„Például ha valakinek valami bőrbetegsége van, és azt egy másik ember kaparja, neki is lesz.“

—  Karinthy Frigyes író 1887 - 1938

A közmondásokról

„Nem érdekel a száraz gazdasági szocializmus. A nyomorúság és az elidegenülés ellen harcolunk. A marxizmus egyik alapvető célja, hogy eltüntesse az érdeket, az egyéni érdek tényezőjét és a kapzsiságot az emberek pszichológiai motivációi közül. Marx belefeledkezett a gazdasági tényezőkbe és a hatásukba a szellemiségre. Ha a kommunizmus nem érdekelt ebben, akkor lehet a javak elosztásának egy módja, de sohasem az élet forradalmi útja.“

—  Che Guevara 1928 - 1967

Vegyes idézetek
Eredeti: Idézet a The Many Faces of Socialism Comparative Sociology and Politics c. könyvből (1983) Paul Hollander, 224. oldal

„Hadd mondjak valamit, barátom. A remény veszélyes dolog. A remény őrületbe kergetheti az embert.“

—  Stephen King amerikai író 1947

„Az állatok szeretetét egy lyukas garasra se becsüljük manapság; a macskák szeretete miatt még ki is nevetjük az embereket. De ha kivész belőlünk az állatok szeretete, nem elkerülhetetlen-e, hogy az embereket se szeressük?“

—  Alekszandr Szolzsenyicin orosz író 1918 - 2008

Idézetek műveiből, Rákosztály

„…a jogi viszonyok és az államformák nem érthetők meg sem önmagukból, sem az emberi szellem úgynevezett általános fejlődéséből, hanem ellenkezőleg, azokban az anyagi életviszonyokban gyökereznek, amelyeknek összességét Hegel… »polgári társadalom« néven foglalja össze, a polgári társadalom anatómiáját pedig a a politikai gazdaságtanban kell keresni.“

—  Karl Marx német filozófus, közgazdász 1818 - 1883

Eredeti: Bevezetés a hegeli jogfilozófia kritikájához (Introduction to A Contribution to the Critique of Hegel’s Philosophy of Right)

„A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.“

—  Hofi Géza magyar humorista, előadóművész, színművész 1936 - 2002

„A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát.“

—  Lewis Carroll angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész 1832 - 1898

„Az élet túl rövid, és túl értékes ahhoz, hogy az
ember hagyja beszennyezni haraggal, és sértettséggel“

—  Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok

512. o.

„Boka okos fiú volt, de azért azt még nem tudta, hogy más emberek egészen mások, mint mi, s hogy nekünk ezt mindig egy-egy fájdalmas érzés árán kell megtanulnunk.“

—  Molnár Ferenc, könyv A Pál utcai fiúk

A Pál utcai fiúk

„Sem a nagy tudás, sem a kreativítás nem teszi az embert géniusszá. A szeretet az, amin egy elme alapszik.“

—  Wolfgang Amadeus Mozart osztrák klasszicista zeneszerző 1756 - 1791

„Egy tehetséges ember utazgatás nélkül is tehetséges; de egy kitűnő tehetség (amit magamról minden szerénység nélkül állíthatok) elvész, ha örökké ugyanazon a helyen marad….“

—  Wolfgang Amadeus Mozart osztrák klasszicista zeneszerző 1756 - 1791

„Csak azok az emberek szenvedhetnek nagy bánatot, akik képesek erősen szeretni, és ugyanakkor a szeretet iránti igény a szomorúságuk elnyomására és a sebeik gyógyítására is szolgál.“

—  Lev Nyikolajevics Tolsztoj 1828 - 1910