Idézetek a tudásról

Idézetek gyűjteménye a tudás, bölcsesség, emberek, ember témáról .

Legjobb idézetek a tudásról-ről

„Az életről való tudásunk korlátozva van a halállal.”

Erich Maria Remarque (1898–1970) német pacifista és antifasiszta író

„Minden tudásunk a mi felfogásunkból ered.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„Az élet egy utazás a tudás határáig, majd egy ugrás.”

D. H. Lawrence (1885–1930) angol regényíró, költő, drámaíró, irodalmi kritikus és festő

„A jó döntés a tudáson és nem a számokon alapul.”

Platón (-427–-347 i.e.) ókori görög filozófus, iskolaalapító

„A tudás nem csak az igazságon, hanem a tévedésen is alapul.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Egy kis tudás veszélyes dolog. És a sok tudás is.”

Alexander Pope (1688–1744)

„A tudás nem hatalom, amíg nem alkalmazzák.”

Dale Carnegie (1888–1955)

„Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a tudatlanságunk.”

John Fitzgerald Kennedy (1917–1963) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke (1961-1963)

„A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.”

Jimi Hendrix (1942–1970) amerikai gitáros, énekes, zeneszerző

„A tudásnak nincs értéke, ha nem ültetjük át gyakorlatba.”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

Sun Zi idézet: „A győzelem legfőbb feltétele az előzetes tudás, amely érdekében titkos ügynököket kell alkalmazni.”

Marilyn vos Savant idézet: „A tudás megszerzéséhez tanulnunk kell; de ahhoz hogy bölcsességet szerezzünk, figyelnünk kell .”

+ 2 idézet

Erich Maria Remarque idézet: „Az életről való tudásunk korlátozva van a halállal.”

Johann Wolfgang Goethe idézet: „A tudás nem elég, alkalmazni is kell. Akarni nem elég, tenni is kell.”

Idézetek a tudásról

„Jómódban légy bőkezű, balsorsban pedig hálás. Légy méltó embertársad bizalmára, sugárzó és barátságos arccal tekints rá. Légy a szegényeknek kincs, a gazdagoknak meg figyelmeztető, a szűkölködők kiáltására válaszoló, ígéreted szentségének megtartója. Légy igazságos ítéletedben és megfontolt a beszédedben. Senkivel se bánj igazságtalanul és légy szelíd minden emberrel. Légy lámpás a sötétben járónak, öröm a bánatosnak, tenger a szomjazónak, kikötő az elfáradtnak, támasza és védelmezője az elnyomás áldozatának. Minden cselekedetedet tisztesség és becsületesség jellemezze. Légy otthon az idegennek, balzsam a szenvedőnek, erős bástya a menekülőnek. Légy a vaknak szem és vezérlő fény a tévelygő lába előtt. Az igazság orcájának légy ékessége, a hűség koronája, a tisztesség templomának oszlopa, az élet lehelete az emberiség testének, az igazságosság seregeinek címere, az erkölcs láthatárán fénylő égitest, harmat az emberi szív talajának, bárka a tudás óceánján, nap a jótékonyság égboltján, drágakő a bölcsesség fejékén, sugárzó fény nemzedéked láthatárán, gyümölcs az alázat fáján.”

Baháalláh (1817–1892)

Forrás: Gyöngyszemek Bahá’u'lláh írásaiból http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/gyongyszemek-bahaullah-irasaibol/, 130. szemelvény

Élet, Bölcsesség, otthon, Nap

„A tudás lelkünk végső tökéletessége.”

Dante Alighieri (1265–1321) itáliai költő, filozófus

I. 1.
Vendégségben

Tökéletesség

„Sem a nagy tudás, sem a kreativítás nem teszi az embert géniusszá. A szeretet az, amin egy elme alapszik.”

Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) osztrák klasszicista zeneszerző

Emberek, Szeretet

„Hiszek a megérzésben és az ihletben. A képzelet fontosabb, mint a tudás. Míg a tudás véges, addig a képzelet felöleli az egész világot, haladásra ösztökél, létrehozza az evolúciót.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Forrás: "Kozmikus vallás: más egyéb véleményekkel és aforizmákkal" (1931)
Eredeti: I believe in intuition and inspiration. Imagination is more important than knowledge. For knowledge is limited, whereas imagination embraces the entire world, stimulating progress, giving birth to evolution.

Világ, Képzelet

„A szenvedély képtelen várni; nagy emberek életében a konfliktus gyakran nem az idővel és az embertársak aljasságával következik be, hanem a várni nem tudásból adódik.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

Idézetek műveiből, Forrás nélküli idézetek

Szenvedély, életkor, Idő, Emberek

„Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

Emberek

„A tudás lovagának képesnek kell lennie arra, hogy ne csak ellenségeit szeresse, hanem gyűlölje is barátait.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

Gyűlölet

„Ez a világ, minden tudásunk és tudományunk ellenére, még mindig egy csoda; csodálatos, kifürkészhetetlen, varázslatos és még annál is több, mindazok számára, akik gondolnak rá.”

Thomas Carlyle (1795–1881) skót író, filozófus, történész, 1795-1881

Tudomány, Világ

„Tekints e Bántalmazottra. Bár a legvilágosabb bizonyítékok tanúskodnak Ügye igazáról; bár a jövendöléseket félreérthetetlen nyelven beteljesítette; bár annak ellenére, hogy nem számít a tanultak közé, nem járt iskolába és a hittudósok között szokásos vitákban nem járatos, az emberekre záporoztatta sokféle és Istentől ihletett tudását; mégis nézd, miként tagadja fennhatóságát ez a nemzedék, és lázad fel Ellene!”

Baháalláh (1817–1892)

Forrás: Gyöngyszemek Bahá’u'lláh írásaiból http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/gyongyszemek-bahaullah-irasaibol/, 23:4. szemelvény

Emberek, Iskola

„Ha van benned szeretet, akkor van remény, hogy igazi családod, igazi testvéreid, igazi egyenlőség, igazi béke legyen. Ha a szeretet elveszlik az elmédből és másokban csak az ellenséget látod, akkor nem számít, hogy mennyi tudással, műveltséggel, pénzzel rendelkezel, csak szenvedésben és zavarodottságban lesz részed.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: If there is love, there is hope that one may have real families, real brotherhood, real equanimity, real peace. If the love within your mind is lost and you see other beings as enemies, then no matter how much knowledge or education or material comfort you have, only suffering and confusion will ensue

Szeretet, Pénz, Béke, Szenvedés

„A modern fizika leginkább azon régi dogma igazolásával nyűgöz le minket, mely arra tanít, hogy léteznek az érzékelésünkön kívüli világok és olyan problémák, amelyek megoldásában nagyobb szerepük van ezen új világoknak, mint az összes korábbi tapasztalaton alapuló tudásunknak. (Max Planck, 1931: The Universe in the Light of Modern Physics. London: Allen & Unwin Ltd.)”

Max Planck (1858–1947) német fizikus

Világ

„A science-fiction írók – sajnálom, hogy ezt kell mondanom – tényleg nem tudnak semmit. Nem beszélhetünk a tudományokról, mert csak behatárolt és nem hivatalos tudással rendelkezünk róluk, és általában a történeteink is borzasztóak.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

Hogyan építsünk olyan univerzumot, ami nem esik szét két nap múlva (1978)

Tudomány

„A filozófiát az orvostudományba és az orvostudományt a filozófiába kell átnevezni, mert a filozófiai tudással rendelkező orvos Istenhez hasonlatos.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

A tisztességről 5.

„Ha a pénz jelenti számodra a függetlenséget, soha nem éred el. Az egyetlen igazi biztonságot, amit egy ember elérhet az életben a felhalmozott tudás, tapasztalat és képesség jelenti.”

Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember

Emberek, életkor, Pénz

„Korunkat megkülönböztetik a csodálatos eredmények a tudományos megértés területein és ezen területeken a technika alkalmazása. Ki ne örülne ennek? De ne feledjük, hogy az emberi tudás és a szakértelem egymagában nem képes az emberiséget egy boldog és méltóságteljes életre vezetni.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Eredeti: Our time is distinguished by wonderful achievements in the fields of scientific understanding and the technical application of those insights. Who would not be cheered by this? But let us not forget that human knowledge and skills alone cannot lead humanity to a happy and dignified life.

Megértés, Emberek, életkor

„Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

Forrással ellátott, Egyéb

Tudomány, Pénz, Kérdés, Segítség

„A győzelem legfőbb feltétele az előzetes tudás, amely érdekében titkos ügynököket kell alkalmazni.”

Sun Zi (-543–-495 i.e.)

Idézetek könyvéből

Győzelem

„Tudásunk abból fakad, amit érzékeink közvetítenek számunkra.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

Idézetek műveiből

Érzék

„Az emlékezés a találkozás egyik formája. A feledni tudás a szabadság egyik formája.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

Szabadság

„Minthogy meddő vagyok a tudásban, s az isten (Apollón) megtiltotta, hogy nemzzek, arra kényszerít, hogy bába legyek.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

Theaithetosz, 149a--150c.
Neki tulajdonított idézetek, Platón

Isten

„Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.”

Edgar Allan Poe (1809–1849)

Forrás nélküli idézetek

boldogság, Bölcsességek

„Amíg az etika abból a vágyból keletkezik, hogy az élet végsõ értelmérõl, az abszolút jóról vagy az abszolút értékesrõl mondjon valamit, addig nem lehet tudomány. Azzal amit mond, tudásunk semmilyen értelemben nem gyarapodik.”

Ludwig Wittgenstein (1889–1951) osztrák-brit filozófus

Logika-filozófiai vizsgálódások

Tudomány, Élet

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Akarat, Világ, Halott, Félelem

„A tudás megszerzéséhez tanulnunk kell; de ahhoz hogy bölcsességet szerezzünk, figyelnünk kell .”

Marilyn vos Savant (1946)

Bölcsesség

Max Planck (1858–1947) német fizikus

Max Planck, 1931: The Universe in the Light of Modern Physics. London: Allen & Unwin Ltd.

Világ

„Soha ne keverd össze a tudást a bölcsességgel. Az egyik segít megélhetést szerezni; a másik segít életet teremteni.”

Eleanor Roosevelt (1884–1962)

életkor, Bölcsesség

„Ha egy embernek csak tudást adunk, de erkölcsöt nem, az fenyegetés a társadalomra nézve.”

Theodore Roosevelt (1858–1919) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke (1901-1909)

Emberek

„A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Világ, Képzelet

„Az emberek olyan érdekessé teszik az életet. Sikerült feltalálniuk az unalmat a csodákkal teli univerzumban.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

Emberek, életkor

„Lenyűgözött a cselekvés sürgőssége. A tudás nem elég; alkalmaznunk kell. Nem elég, ha hajlandóak vagyunk; cselekednünk kell.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„A bölcsesség, azt hiszem, a tudás helyes felhasználása. A tudás nem jelent bölcsességet. Sokan sokat tudnak, és annál nagyobb bolondok. Nincs nagyobb bolond, mint a tudó bolond. De ha valaki tudja, hogyan kell használni a tudást, az bölcsességgel rendelkezik.”

Charles Haddon Spurgeon (1834–1892)

Bölcsesség, Bolondok

„A testgyakorlás, ha kötelező, nem árt a testnek; de a kényszer alatt megszerzett tudás nem hat az elmére.”

Platón (-427–-347 i.e.) ókori görög filozófus, iskolaalapító

„A meditáció a gondolatok feloldódása az örök tudatosságban vagy a tárgyiasítás nélküli Tiszta tudatosságban, a gondolkodás nélküli tudás, a végesség beleolvadása a végtelenbe.”

Voltaire (1694–1778)

Gondolkodás

„Az igazságosság nélküli tudást inkább ravaszságnak, mint bölcsességnek kellene nevezni.”

Platón (-427–-347 i.e.) ókori görög filozófus, iskolaalapító

Bölcsesség

„Ahelyett, hogy megveszed a gyerekeidnek mindazt, ami neked sosem volt, inkább tanítsd meg nekik mindazt, amit neked sosem tanítottak meg. Az anyagiak elhasználódnak, de a tudás megmarad.”

Bruce Lee (1940–1973) amerikai-kínai színész, kínai harcművész

„Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

Akarat, Szeretet, Élet

„A csekély tudás tetterővel párosulva sokkal többet ér, mint a nagy tudás, amely parlagon hever.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„[Idézi Szent-Györgyi Albert professzort:] „Nem az a lényeg, hogy a magunk nemzetségét, faját vagy pártját helyezzük mindenki más fölé, hanem az, hogy a tudást helyezzük a tudatlanság fölé, a képességet, a szaktudást, a tehetséget a protekció és a pártérdek fölé, a szeretetet a gyűlölet, a megértést a marakodás, az építést a rombolás fölé.” (184. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

Az utolsó percek című könyvből

Megértés, Fa, Gyűlölet

„A bölcsesség eleven folyam, nem lehet egyszer s mindenkorra rögzíteni, műtárgyként tárolni. Csak akkor folyhat tovább a jövő nemzedékek számára, ha a tanítvány felfedezi a bölcsesség forrását a saját életében. A tudás tüzének táplálása mindannyiunk közös feladata, mindannyiunké, akik megpróbálunk ösvényt vágni a sűrű rengetegben.”

Thich Nhat Hanh (1926)

életkor, Bölcsesség, Feladatok, Jövő

„Általában annak, hogy tud-e valaki valamit vagy sem, a tanítani tudás a jele.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Mivelhogy bizonytalan, hol vár bennünket a halál, várjuk mi őtet mindenütt. A halálról gondolkodni annyit tesz, mint a szabadságról gondolkodni. Aki meghalni megtanult, leszokott a rabszolgaságról. Aki által látta, hogy az élettől megfosztatni nem szerencsétlenség, annak semmi sem szerencsétlenség többé az életben: a meghalni tudás minden alá vettetés és kényszer alól megszabadít.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

Szabadság, életkor, Halál

„A speciális tudás szörnyű hátrány. Olyan messzire viszi el az embert, hogy nem képes többé másokkal megosztani.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

Analitikus pszichológia

Emberek

„Hogy a hatalomfogalom ilyen elleplezett módon származik az igazságra és a tudásra törő akarat metafizika-kritikai fogalmából, ez magyarázza a “hatalom” kategóriájának rendszertanilag kétértelmű használatát is. Egyfelől ugyanis megőrzi a deskripcióra használható fogalom ártatlanságát s a hatalmi technológiák empirikus elemzését szolgálja […] Másfelől viszont a hatalom kategóriája - eltitkolt keletkezéstörténetéből eredően - megtartja a konstitúció-elméleti alapfogalom értelmét is, amely először ad észkritikai jelentést a hatalomtechnológiák empirikus elemzésének, s ez biztosítja a genealógiai történetírás leleplező hatását.”

Jürgen Habermas (1929)

Jürgen Habermas: A hatalomelmélet apóriái

Akarat, Igazság

„A fizika fejlõdése az elmúlt századokban, de különösen az elmúlt néhány évtizedben, egyre inkább az elméletek szerkesztésének, ellenõrzésének és alkalmazásának ama módszeréhez vezetett el, amelyet formalizálásnak nevezünk, azaz egy interpretációval kiegészített kalkulus szerkesztésének. A formalizálás terjedését tudásunk növekedése és a tárgy sajátos szerkezete sugallta, és tette egyszersmind gyakorlatilag lehetõvé. Következésképpen egyre kevésbé kellett a tudomány absztrakt terminusainak és a segítségükkel megfogalmazott axiómáknak és tételeknek valamiféle "szemléletes" megértésére törekedni. A tudósok sokáig nem ismerték fel, hogy a tudomány felhagyhat, és fel is kell, hogy hagyjon az ilyesféle megértés keresésével.”

Rudolf Carnap (1891–1970)

Forrással ellátott idézetei, Az Elmélet, Mint Részlegesen Interpretált Formális Rendszer http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Carnap31.htm

Tudomány, Megértés, Keresés, Segítség

„Egy dolgot alaposan megtanultam - és ez a tudás átitatott a csontom velejéig, a fejem búbjától a sarkamig, üres mellkasom legmélyéig -, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak, hogy összetörjön.”

Stephenie Meyer (1973)

„Mindez már a korábbiakban is megmutatkozott számunkra; bepillanthattunk az isteni tudás mélységeibe is, ezért hát mindent a maga rendjének megfelelően kell végeznünk, amit csak uralkodónk meghatározott időnkre véghezvinnünk rendelt. Felajánlásaink, és a szent cselekményeinket gondosan végezzük, mert parancsaiban nem hanyag és rendetlen módon hagyta ránk, hanem meghatározott időre és órára. Meghatározott helyen, és meghatározott személyek által akarta ő ezeket végeztetni, legfelsőbb akaratával rendelte el, hogy mindent méltó módon, neki tetszően történjen, és szívesen fogadott legyen akaratának. Mindazok boldogok és tetszésére vannak, akik az uralkodó törvényeit követik, nem fognak eltévelyedni. Adottak voltak ugyanis a főpapnak a maga szent cselekményei, ugyanúgy a papoknak is megvannak a nekik rendelt feladataik, a leviták számára az előírt szolgálataik, és a néphez tartozó embert (laikosz) is kötik a nép számára előírt rendelkezések.
Közülünk mindenki a maga rendjében, jó lelkiismerettel adjon hálát az Istennek, megszentelődésében, senki se lépje át a szent cselekmények számára előírt szabályát. Mert nem mindenütt lehetett felajánlani, testvéreim, a fogadalmi áldozatot, a könyörgést, a bűnökért bemutatott, a tisztulás áldozatát, csupán csak Jeruzsálemben, és ott sem minden helyen lehetett felajánlani, hanem csak a templom előtti áldozati oltáron, azután hogy a főpap és a fentebb említett istentiszteleti szolgák előzőleg gondosan megvizsgálták a felajánlásra kerülő adományt. Akik pedig akaratával egybehangzó dolgokon kívül bármit is tettek, halállal bűnhődtek. Láthatjátok tehát, testvéreim, hogy a tudásban minél nagyobb megtiszteltetés jutott ki minekünk, annál nagyobb a ránk leselkedő veszély is.
Nem kis mértékben vétkeznénk, ha azokat, akik feddhetetlenül és illendő módon ajánlják fel adományainkat, kivetnénk a püspökségből. Boldogok az előttünk járt presbiterek, gyümölcsöző és tökéletes megnyugvásban lett részük.”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

40-41. 44,4-5.
Levél a korintusiakhoz (Kr. u. 88-96?)

Halál, Feladatok, Idő, Hála

„Ez nagyon fontos életszemléleti irányultságot jelent a számomra: magamra és a társadalomra nézve is azt tartom az egyik legfontosabb erkölcsi parancsnak, hogy becsületesen, a legjobb tudásunk szerint kell dolgozni, gyarapítani szellemi és anyagi értelemben a kisebb és nagyobb közösséget, felhalmozni és megtakarítani, hogy legyen biztosabb a jövő. Mindez párosul bennem egy nyakas kálvinista attitűddel; lehet, hogy ezzel is magyarázható az önfejűség, a makacsság, a szókimondás, a kemény kiállás s olykor a saját érdekekkel való szembemenetelés is.
Életfelfogásáról 1996 májusában.”

Bokros Lajos (1954) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus

http://mek.niif.hu/05500/05549/html/bossanyi0011.html Magyar Elektronikus Könyvtár

Jövő

„Én ateista vagyok, a lehető legnagyobb mértékig. Sokáig tartott, amíg kimondtam. Már jópár éve ateista vagyok, de valahogy úgy éreztem, intellektuális felelőtlenség azt mondani, hogy valaki ateista, mert ez valami nem létezéséről a tudásunk. Valahogy jobb volt azt mondani, hogy humanista vagy szabadgondolkodású. Végül úgy döntöttem, hogy én legalább annyira érzelmi lény vagyok, mint gondolkodó, érzelmileg pedig ateista vagyok. Nincs rá bizonyítékom, hogy megmutassam, Isten nem létezik, de ezt olyan erősen gyanítom, hogy nem akarom pazarolni az időmet.”

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus

Free Inquiry (1982 tavasza)
Forrással ellátott idézetek

Akarat, Idő, Isten, Erős

„Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a 'természetről' írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

A régi orvostudományról

Világ, Akarat, Képzelet, Emberek

„A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisai. Egymás kiegészítői.”

Martin Luther King könyv Strength to Love

Strength to Love (1963)
Eredeti: Science investigates; religion interprets. Science gives man knowledge which is power; religion gives man wisdom which is control. Science deals mainly with facts; religion deals mainly with values. The two are not rivals. They are complementary.

Vallás, Bölcsesség, Tudomány

„Képzelj el egy olyan világot, ahol mindenki szabadon hozzáférhet az emberiség egyetemes tudásának összességéhez!”

Jimmy Wales (1966) amerikai internetes vállalkozó, a Wikipédia társalapítója

Világ

„A holt tudás megfakítja a szellemet, megtölti a gyomrot anélkül, hogy táplálná a testet.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

„Amikor megalapítottam az Altust, volt tudásom és kapcsolatom, ám egyvalamit nem tudtam: mit vegyek meg ebből az őrült nagy [állami] vagyonból.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

Népszabadság, 1996. szeptember 21.
1994 - 1997

Kapcsolatok

„A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Könyvek, Hal

„Végső érvként hadd mondjam el egy illúziómat, amely azt hiszem, általános. Félünk a haláltól. S a halállal szemben a halhatatlanság lehetőségével áltatjuk magunkat. A fáraók piramisokat építettek, a költők ódákat írtak, a mérnökök Eiffel-tornyokat szerkesztettek. A társadalmi halhatatlanság azonban sajnos, csak kevés embernek adatik meg. Van viszont a halhatatlanságnak egy hétköznapibb, de sokkal emberibb megnyilvánulása: a gyermek, a gyermekek. Hiszen gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes nézeteinket, elveinket, tudásunkat. S gyermekeinktől remélhetjük megvalósított terveink és tetteink folytatását, elvetélt reményeink megvalósítását-s így, akinek gyermeke van, az tulajdonképpen halhatatlan..”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

Gyermekkor, Halál, Emberek, Gyermekek

„Általában alábecsüljük a közöttünk és mások között lévő különbségeket. Nem csak a következtetésekbeli különbségeket, de a természet és képességbeli különbségeket, a helyzet és erőforrásbeli különbségeket, az észrevehetetlen tudás, készség és szerencsebeli különbségeket, és a belső tájképbeli különbségeket.”

Eliezer Yudkowsky (1979)

Eredeti: We underestimate the distance between ourselves and others. Not just inferential distance, but distances of temperament and ability, distances of situation and resource, distances of unspoken knowledge and unnoticed skills and luck, distances of interior landscape.

Természet

„A tudatlanság gyakrabban vezet önhittségre, mint a tudás: olyanok szokták határozottan kijelenteni, hogy a tudomány soha sem fogja ezt vagy azt megoldani, akik keveset tudnak, nem pedig olyanok, akik sokat.”

Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója

Neki tulajdonított idézetek

Tudomány

„Mindennapi tudásunk csak a tárgyat mutatja be, amiről tud, de nem egyszersmind önmagát, nevezetesen a tudást magát.”

Georg Hegel (1770–1831) német filozófus, egyetemi tanár

„A nem tudás - a bizonytalanság, a kétség - inkább olyan, mint a termeszek, vagy mint egy gyógyíthatatlan betegség. Belülről emészt fel. Nem tudod megállítani a rothadást. Nem tudod újjáépíteni magad, mert a kétség örökké gyötörni fog.”

Harlan Coben (1962)

Betegség

„Mindaddig, amíg Isten úgy tűnik, hogy kívül és messze távol van, addig fennáll a tudatlanság. De amikor belül realizáljuk Istent, akkor ott igazi Tudás van.”

Rámakrisna (1836–1886) Indiai hindu szerzetes és filozófus

Távoli, Isten

„A legnehezebb a legkönnyebb, amit mindenki úgyis tud. Mi könnyebb és mi nehezebb, mint, hogy eredj és add el mindenedet? De igazán mindenedet. Nemcsak házadat és ruhádat és barmaidat és bútoraidat és földedet és értékpapírjaidat és edényeidet és párnáidat és ágyadat és ne tarts meg egyetlen takarót, egyetlen csészét, egyetlen lepedőt, egyetlen zsebkendőt, egyetlen takarékkönyvet sem. Add el elveidet és műveltségedet és tudásodat, mint vagyonodat, az összes bizonyosságokat és búvóhelyeket és a világnézetet és a rejtekhelyeket, szóval add el mindenedet.”

Hamvas Béla (1897–1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

Ház

„A szellem tudás nélkül… olyan tejszín, amely egyetlen éjszaka összegyűlik a felszínen, s amelyből az ügyes kéz hamarosan habot ver.”

Jonathan Swift (1667–1745)

Éjszaka

„Ha egy olyan istenség hitéről és eszméjéről van szó, akit kiválónak és jónak tartanak, és mint ilyen csodálják és tisztelik, mert tudják, mert a puszta hatalom és tudás mellett a legkiválóbb természet is az övé, ami mindenki számára szeretetre méltóvá teszi, és ha az uralkodó és hatalmas lény olyannak mutatkozik, vagy történelmileg úgy ábrázóltak, hogy nagyfokú és különleges megbecsülésben részesít mindent, ami jó és kiváló, mindenki javával törődik, jótékony és szerető indulat füzi az egész iránt; egy ilyen példa kétségtelenül létrehozza és növeli az erény iránti indulatot, az össze többit pedig megfékezi, és egyedül ennek veti alá.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

Értekezés az erényről és az érdemről

Természet

„Nagy kérdés, remeket mi teremt: a tudás vagy az ihlet.”

Horatius (-65–-8 i.e.)

Kérdés

„Ebben a helyzetben a politikai elit saját küldetésének beteljesítéséért nem tekinti nagy áldozatnak, hogy kiszolgálja ezt a társadalmi kultúrát. Nem szembesít, hanem ígér. Azt, hogy a jövő elkezdődött - négyszáz százalékos béremeléssel, hétszázalékos növekedéssel, tizenharmadik havi nyugdíjjal, sőt. A határ pedig a csillagos ég, hiszen csak akarni kell. Ráadásul illúziót épít, amikor azt üzeni, hogy nem nekünk, cselekvő polgároknak kell mást akarni - több teljesítménnyel, tudással, alkalmazkodással, versennyel -, hanem a kormánynak, a jóságos és gondoskodó vezetőknek. Ezekkel az ígéretekkel két esetben van baj. Ha betartják, meg ha nem. Ha betartják, akkor tönkremegy a gazdaság, ha elfelejtik, sérül az egyébként is gyenge demokratikus kultúra.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2005 - 2006

Jövő

„A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Forrás: "Mit jelent az élet Einsteinnek: George Sylvester Viereckkel interjúja" (1929)
Eredeti: Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world.

Világ, Képzelet

„A kétkedés a tudás kezdete.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„A kevés tudás veszélyes. A sok is.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt könnyű. Jele ennek, hogy bár senki nem ragadhatja azt meg méltóképen, nem is tévesztheti el teljesen, hanem kiki tud valami helyeset mondani. S ha így az egyes ember semmivel vagy csak nagyon kevéssel járul is hozzá az igazsághoz, valamennyiök összefogásából mégis egy csomó tudás születik meg.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

II. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

Emberek, Igazság

„Az ember olyan lény, aki csak a másik kezéből, szeméből, öléből kaphat kenyeret, poharat, tudást, örömöt - mindent. Ki mondja meg, hogy miért megyünk ölre mégis és annyiszor?”

Ancsel Éva (1927–1993) magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja

Idézetek a Bekezdések műből