Idézetek a kapcsolatokról

„Milyen ironikus, az emberek fejlődnek, a bizalmuk a tudományban van, és ez irányítja a világukat, több dolgot is felfedeznek. Még mindig hitetlenek a természetfelettivel kapcsolatban, de ha elég erős lesz a technológiájuk, ők valóban túl sokat kutatnak és fenyegetést jelenthet számunkra, akár el is pusztíthatják néhányunkat.“

—  Stephenie Meyer 1973

„Az Úr rendezte ezt a látogatást számunkra itt a földön, de a legtöbben közülünk nem kívánatos vendégekké válunk az által, hogy bizonyos dolgokat egészen sajátunknak tartunk. Elfeledkeztünk helyZetünk ideiglenes természetéről, különböző kapcsolatokat alakítunk ki: az én otthonom, az én művem, az én pénzem, az én aládom.“

—  Paramahansza Jógánanda Jogi és guru 1893 - 1952

„Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése, a szembenállás és a vállalt magány.“

—  Popper Péter magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár 1933 - 2010

„A disszertáció megítélése nem feladatom. A körlevelet jó egy éve küldtük szét az egyetemeknek, mert elfogadhatatlannak tartottam hogy egyes cégek szakdolgozatok megírására szerveződnek, és ezt a szolgáltatást hirdetni merik. A tudományos dolgozatok tisztaságával kapcsolatban a véleményem nem változott: ugyanez volt évtizedekkel ezelőtt is, amikor gimnáziumban vagy egyetemen tanítottam. Az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás. A tudomány szempontjai ugyanakkor megkövetelik az idézetek, a hivatkozások és az utalások sokaságát.“

—  Hoffmann Rózsa magyar politikus 1948

Interjú a Heti Válaszban, 2012. február 22. ( hoffmannrozsa.hu http://hoffmannrozsa.hu/oktatas/tandij-vagy-nem-tandij)
Kormányoldali politikusokat érintő plágiumügyekről, Schmitt Pál

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.“

—  Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus 1893 - 1986

„Olyan elfoglaltak vagyunk, hogy alig szakítunk időt azokra az emberekre, kiket szeretünk, lakjanak bár ugyanott, ahol mi magunk; ahogy nem tekintünk magunkra sem. Társadalmunk szervezettsége olyan, hogy még amikor akad némi szabadidőnk, akkor sem tudjuk, miként használhatnánk fel arra, hogy újra kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal. Milliónyi módja kínálkozik az értékes idő elvesztegetésének – bekapcsoljuk a tévét, felemeljük a telefonkagylót vagy beindítjuk a kocsit és elmegyünk valamerre. Nem szokunk hozzá, hogy magunkban legyünk, ezért úgy cselekszünk, mintha nem is kedvelnénk magunkat, és minden erőnkkel próbálnánk elszökni magunk elől.“

—  Thich Nhat Hanh 1926

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«“

—  Mindszenty József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros 1892 - 1975

„Jegyezzétek meg mindnyájan: vagy tisztességes nővel tartsatok kapcsolatot, vagy tisztességtelennel… Csak egy választás lehetséges! Máskülönben okvetlenül belegabalyodik az ember…“

—  Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író 1821 - 1881

„Amit másokban szeretünk, az nem ők maguk. Az emberek csakis azoknál a kapcsolatoknál fogva becsesek nekünk, amelyek hozzánk fűzik őket. Ezek a kapcsolatok változnak az élet folyamán, s velük együtt érzelmeink is megváltoznak.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„Az érzékek azok a szervek, amelyekkel az ember kapcsolatba lép a külvilággal.“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

Forrással megjelölt idézetek, Az ízlés fiziológiája

„Ha a keresztény miszticizmus és célja, az extázis, az ember kapcsolata Istennel az emberi természetből az isteni természetbe való ugrás révén, a nemzeti miszticizmus semmi más, mint az ember és tömegek kapcsolata a fajtájuk lelkével azon ugráson keresztül, amelyet ez erők megtesznek az egyéni és anyagi érdekek világából a fajta külső világába. Nem az elme útján, mivel erre bárki képes, hanem a lelki megélés útján.“

—  Corneliu Zelea Codreanu 1899 - 1938

Légionáriusaimnak: A Vasgárda (1936), Politika, Vallás

„Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerű dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitűzésével és testmozgással.“

—  Al Ghaoui Hesna magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa 1978

Híresebb idézetei

„Múltammal, tetteimmel kapcsolatban nincs titkolnivalóm, nincs szégyellnivalóm.“

—  Medgyessy Péter magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, országgyűlési képviselő 1942

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

Eredeti: New York Times (1930. november 9.)

„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.“

—  Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai művek írója 1883 - 1956

„Azt hiszem, az emberi kapcsolatokban csak az egészen kis dolgok fontosak, hogy el ne felejtsük, melyik a másik ember kedvenc párnája, melyikkel szeret aludni akkor is, ha az az elnyűttebb, öregebbik párna.“

—  Ancsel Éva magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja 1927 - 1993

Idézetek a Bekezdések műből

„A Korea-közi kapcsolatok múltbéli eseményei megmutatják: a két állam közti feszültségek máshoz nem vezetnek, csak háborúhoz.“

—  Kim Dzsongun a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője 1984

„Amikor megalapítottam az Altust, volt tudásom és kapcsolatom, ám egyvalamit nem tudtam: mit vegyek meg ebből az őrült nagy [állami] vagyonból.“

—  Gyurcsány Ferenc magyar politikus, közgazdász, pedagógus 1961

Népszabadság, 1996. szeptember 21.
1994 - 1997

„A régi barátokkal kapcsolatban az egyik legnagyobb áldás, hogy az ember megengedheti magának, hogy hülyét csináljon magából előttük.“

—  Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882

Neki tulajdonított idézetek