Idézetek a kapcsolatokról

„„(…) Bajcsy-Zsilinszky Endre soha életében nem szolgált idegen ország érdekében, nem kémkedett, nem jelentett és nem árult hazát sem az úgynevezett „nácik”-nak és kommunistáknak. /…/ Amikor politikai ellenfelei a szerencsétlen Áchim-halálesettel kapcsolatban igyekeztek nevét és becsületét befeketíteni, és azt is megtudta, hogy kik álltak a támadások mögött, önkénytelenül is védekezésbe ment át. /…/ mint parlamenti képviselő arról volt híres, hogy egyetlen „izmus” szolgálatában sem tevékenykedett. /…/”“

—  Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar politikus, újságíró, kivégzett nemzeti ellenálló 1886 - 1944

Új Idők, 2002. szept. 15.
Róla

„Mint mondottam, nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást.“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felsõ rétegben lévõ narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: "Az alatta lévõknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly", hanem azt: "Valószínûleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik"; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban. Így érvelne: "Ebben a világban nagymértékû igazságtalanságot találunk, s ez kellõ alapot jelent annak feltételezésére, hogy a világot nem az igazság kormányozza; ennek következtében mint morális érv, inkább Isten létezése ellen szól, semmint mellette."“

—  Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat. (Meg vagyok győződve, hogy a házasságok döntő többségéből is ilyen gyermekek születnek…)“

—  Czeizel Endre magyar orvos-genetikus, biológus 1935 - 2015

„Sötétben és hidegben nem lehet élni. Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét, melegét.“

—  Popper Péter magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár 1933 - 2010

„Milyen ironikus, az emberek fejlődnek, a bizalmuk a tudományban van, és ez irányítja a világukat, több dolgot is felfedeznek. Még mindig hitetlenek a természetfelettivel kapcsolatban, de ha elég erős lesz a technológiájuk, ők valóban túl sokat kutatnak és fenyegetést jelenthet számunkra, akár el is pusztíthatják néhányunkat.“

—  Stephenie Meyer 1973

„Az Úr rendezte ezt a látogatást számunkra itt a földön, de a legtöbben közülünk nem kívánatos vendégekké válunk az által, hogy bizonyos dolgokat egészen sajátunknak tartunk. Elfeledkeztünk helyZetünk ideiglenes természetéről, különböző kapcsolatokat alakítunk ki: az én otthonom, az én művem, az én pénzem, az én aládom.“

—  Paramahansza Jógánanda Jogi és guru 1893 - 1952

„Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése, a szembenállás és a vállalt magány.“

—  Popper Péter magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár 1933 - 2010

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.“

—  Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus 1893 - 1986

„Olyan elfoglaltak vagyunk, hogy alig szakítunk időt azokra az emberekre, kiket szeretünk, lakjanak bár ugyanott, ahol mi magunk; ahogy nem tekintünk magunkra sem. Társadalmunk szervezettsége olyan, hogy még amikor akad némi szabadidőnk, akkor sem tudjuk, miként használhatnánk fel arra, hogy újra kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal. Milliónyi módja kínálkozik az értékes idő elvesztegetésének – bekapcsoljuk a tévét, felemeljük a telefonkagylót vagy beindítjuk a kocsit és elmegyünk valamerre. Nem szokunk hozzá, hogy magunkban legyünk, ezért úgy cselekszünk, mintha nem is kedvelnénk magunkat, és minden erőnkkel próbálnánk elszökni magunk elől.“

—  Thich Nhat Hanh 1926

„Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin legfontosabb műveit és az orosz bolsevizmus arcát: tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. E tekintetben mindig hiányoltam – a Horthy-korszakban is – a felvilágosító munkát. Ami volt, az hézagos és fogyatékos volt, s majdnem teljesen megszűnt, hivatalos vonalon, a Bethlen- kezdeményezte kereskedelmi kapcsolatok után. Engem első fogságom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzésére, ideológiájának – amennyire lehetett – maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor elmélyedtem a materializmus bölcseletében és tulajdonképpen már 1917 óta igyekeztem elolvasni azokat a kritikai-ismertető műveket, amelyeket itthon és külföldön az orosz forradalom kezdetéről s későbbi étapjairól, terjedéséről felhajtani tudtam. Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat: »Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött, vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«“

—  Mindszenty József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros 1892 - 1975

„Jegyezzétek meg mindnyájan: vagy tisztességes nővel tartsatok kapcsolatot, vagy tisztességtelennel… Csak egy választás lehetséges! Máskülönben okvetlenül belegabalyodik az ember…“

—  Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író 1821 - 1881

„Amit másokban szeretünk, az nem ők maguk. Az emberek csakis azoknál a kapcsolatoknál fogva becsesek nekünk, amelyek hozzánk fűzik őket. Ezek a kapcsolatok változnak az élet folyamán, s velük együtt érzelmeink is megváltoznak.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„Múltammal, tetteimmel kapcsolatban nincs titkolnivalóm, nincs szégyellnivalóm.“

—  Medgyessy Péter magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, országgyűlési képviselő 1942

„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.“

—  Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai művek írója 1883 - 1956

„A Korea-közi kapcsolatok múltbéli eseményei megmutatják: a két állam közti feszültségek máshoz nem vezetnek, csak háborúhoz.“

—  Kim Dzsongun a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője 1984

„Tulajdonképpen úgy tudom, hogy kormányaink között jók a kapcsolatok. – Az USA és Dél-Korea közötti kapcsolatokról (2005. november 8., Washington D. C.)“

—  George W. Bush amerikai üzletember, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke (2001-2009) 1946

„Összességében az Észak és Dél közti kapcsolatokat a nemzeti megbékélés, az egység és újraegyesítés érdekében fejlesztjük.“

—  Kim Dzsongil észak-koreai politikus, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hajdani vezetője 1941 - 2011

„Amikor megalapítottam az Altust, volt tudásom és kapcsolatom, ám egyvalamit nem tudtam: mit vegyek meg ebből az őrült nagy [állami] vagyonból.“

—  Gyurcsány Ferenc magyar politikus, közgazdász, pedagógus 1961

Népszabadság, 1996. szeptember 21.
1994 - 1997