Plutarkhosz idézet

Plutarkhosz fénykép
14   0

Plutarkhosz

Születési dátum: 46 i.sz.
Halál dátuma: 127
Más nevek: Plútarchos z Chairóneie

Plutarkhosz görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették. Az ókori görög és latin nyelvű nagy jelentőségű történetírók közé tartozik. Ismertségét fő műve, a „Párhuzamos életrajzok” hozta meg számára, melyben a mitológiai időktől kezdődően egészen koráig fontos közszereplők, törvényhozók, államférfiak, hadvezérek életét írja le huszonkét kötetben. Wikipedia

„A rómaiak tehát két oldalról támadtak, a szürakuszaiakat pedig rémület fogta el, s félelmükben elnémultak, mert azt gondolták, hogy ilyen hatalmas erővel semmit nem állíthatnak szembe. Ekkor azonban Arkhimédész megindította gépezeteit, amelyek mindenféle lövedéket, óriási köveket szórtak a szárazföldi csapatokra nagy robajjal és hihetetlen gyorsasággal, úgyhogy senki nem volt képes ellenállni nekik, földre sújtottak mindenkit, akit értek, és összezavarták a hadsorokat. Ami pedig a hajókat illeti, a bástyafalakról hirtelen gerendák nyúltak ki föléjük, teljes súlyukkal rájuk zuhantak és elsüllyesztették őket. Más hajók orrára darucsőrszerű vaskapcsok csappantak, függőlegesen a magasba emelték, majd a tatjuknál visszaejtették őket a vízbe. Voltak hajók, amelyeket körbeforgatott egy távolról irányított gépezet, majd úgy hozzácsapott a falak tövében emelkedő szirtekhez és sziklákhoz, hogy a legénység is mind egy szálig odaveszett. Másfajta gépezetek kiemelték a hajókat a vízből. Szörnyű látvány volt, amint a magasban himbálózott a hajó, az emberek szanaszét repültek a fedélzetről, majd a vaskarmok elengedték az üres hajót és alázuhant a mélybe vagy a falakhoz csapódott. Marcellus gályákra szereltetett gépezete, amelyet sambucá-nak, lantnak neveztek, mert hasonlított ehhez a zeneszerszámhoz, még közel sem ért a várfalakhoz, amikor rázuhant egy tíz talentum súlyú kődarab, majd egy második és harmadik is. A kövek nagy robajjal és recsegéssel összezúzták a gépezet talapzatát, széttörték a gályákat, úgyhogy Marcellus zavarodottságában gyorsan visszafelé irányította a hajókat, és parancsot adott a gyalogságnak a visszavonulásra.“

—  Plutarkhosz

Arkhimédészről

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.“

—  Plutarkhosz

Arkhimédészről

„Jöttem, láttam, győztem.“

—  Plutarkhosz

élthon, eidon, enikésza.

Veni, vidi, vici.
Nagy Sándor és Julius Caesar
Eredeti: (görögül: "ἦλθον, εἶδον, ἐνίκησα."

Help us translate English quotes

Discover interesting quotes and translate them.

Start translating

„Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Etiam egestas wisi a erat. Morbi imperdiet, mauris ac auctor dictum.“

Hasonló szerzők

Szókratész fénykép
Szókratész20
ókori görög filozófus
Szinópéi Diogenész fénykép
Szinópéi Diogenész20
ókori görög cinikus filozófus
Arisztotelész fénykép
Arisztotelész46
ókori görög filozófus és tudós
Epiktétosz fénykép
Epiktétosz16
ókori görög filozófus
Kitioni Zénón fénykép
Kitioni Zénón4
ókori görög sztoikus filozófus
Cicero fénykép
Cicero23
ókori római író, filozófus, politikus
Buddha fénykép
Buddha13
ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja
Mai évfordulók
Thomas Hobbes fénykép
Thomas Hobbes7
angol filozófus 1588 - 1679
Persius fénykép
Persius
34 - 62
Frank Zappa fénykép
Frank Zappa11
amerikai zeneszerző, gitáros 1940 - 1993
Nick Vujicic fénykép
Nick Vujicic
prédikátor és szónok, aki karok és lábak nélkül született 1982
Több 23 mai évfordulók
Hasonló szerzők
Szókratész fénykép
Szókratész20
ókori görög filozófus
Szinópéi Diogenész fénykép
Szinópéi Diogenész20
ókori görög cinikus filozófus
Arisztotelész fénykép
Arisztotelész46
ókori görög filozófus és tudós
Epiktétosz fénykép
Epiktétosz16
ókori görög filozófus
Kitioni Zénón fénykép
Kitioni Zénón4
ókori görög sztoikus filozófus