Idézetek a fényről
Idézetek gyűjteménye a fény témáról .
Kapcsolódó témákTeljesen 76 idézet fény, szűrés:
„Be jó is látnom, drága lomhám,
ha halkszinü fényt
szép tested tiszta bőre ont rám,
ég csillagaként!
Míg mély hajad zuhongva reng el
s szaga csupa bú,
és árad, mint nagy, kósza tenger,
kék s barna habú,
lelkem mint sajka, hogyha hajtja
friss hajnali szél,
kalandos kedvvel lengni rajta
csodatájra kél.“
— Charles Baudelaire francia költő, esszéíró, kritikus 1821 - 1867
Idézetek verseiből, A táncos kígyó
„Legyetek Ánanda, önmagatok fénye
a menedéket leljétek fel önmagatokban
idegen menedék nélkül.“
— Buddha ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja -563 - -483 i.e.
Neki tulajdonított idézetek(Gellért Simon)
„Ó, Álom, te édes és bársonyos,
Aki gondos ujjaiddal fejted
Fel a fényt, hintvén éji mákonyod,
Ölelj át, hogy isten-mód felejtsek!
Ó, balzsamos, csak te döntesz ebben:
Vagy szemeim hirtelen lefogod,
Vagy hagyod, hogy imám elrebegjem;
Bármint is legyek delejed foglya,
Csak tűnt nap lidércfényétől menten,
Mi sóhajt gyűr nyirkos vánkosomra.
Védelmezz, hisz’ izgága a Tudat,
S lágy homályomba vakondként jár át;
Halkan fordítsd a zárban kulcsodat,
S pecséttel óvd lelkem szarkofágját!“
— Orosz László Wladimir költő 1966
Versfordítások, Az Álomhoz (John Keats)
„Gyakran, míg rőten ég a sarki utcalámpa,
s üvegje szélbe sír s csapkodva leng a lángja,
vén külváros szivén, hol utvesztő a sár,
s a nyüzsgő, vak tömeg zúgón erjedve jár,
látni a rongyszedőt, ingatja furcsa séta,
fejet ráz és falat bökdös, mint egy poéta,
a rendőrökre most - szolgák! - ügyet se vet,
szive áradva ont tündöklő terveket.
(Tóth Árpád)
Gyakorta, hol vörhenyszin fényt sző az utcalámpa,
és tört üvegje csörren, s lángját a szél cibálja,
nyomortanyák és palánkok mögött, amerre sáros
útvesztők közt rohasztó mocsárba vész a város:
agg rongyszedő botorkál feléd magános séta
útján, fejét a falhoz koccintva, mint poéta,
s a rendőrökre - piszkok!“
— Charles Baudelaire francia költő, esszéíró, kritikus 1821 - 1867
Idézetek verseiből, A rongyszedő bora, ügyet se vet, míg részeg
agyában sorra gyúlnak a tündölő remények.
„Felőlem mind sirathatják a balgák
a mult időket, az arany korát,
Saturnus s Rhea földi birodalmát,
ősszüleinknek paradicsomát.
Én a természetnek elégedetten
adok hálát, hogy e korban születtem.
Mit ócsárl nálunk sok bús lázadó,
profán korunk erkölcsömnek való.
Szeretem fényét, sőt a puhaságát,
örömeit, miket müvészi báj ád,
tisztaságát, ízlését, csínjait,
s minden fiát, ki így gondolkozik.“
— Voltaire 1694 - 1778
Idézetek verseiből, Fordította: Jékely Zoltán
„Isten azért engedi az árnyékot, hogy a fény ragyogása annál inkább érvényre jusson.“
— XXIII. János pápa a római-katolikus egyház 261. pápája 1881 - 1963
Neki tulajdonított mondások
„Kövesd a Fényt, mely kioltott téged;
Alant vagy köd-gomoly,
Míg Ő fennen honol,
Mégis kövesd azt, ki mindenben az Élet.“
— Orosz László Wladimir költő 1966
Versfordítások, Kövesd szép Napod… (Thomas Campion)
„Jaj, nincs egészség, nincs remény,
jaj, nincs békém se kinn, se benn,
a lélek kincse sem enyém,
a szemlélődés fénye sem,
mely ott ragyog a bölcseken –
látom, már minden másoké lett,
hatalom, hír és szerelem,
másokra mosolyog az élet –
ezen a lakomán helyet már nem remélek.“
— Percy Bysshe Shelley 1792 - 1822
Idézetek verseiből, Vas István fordítása
„Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény csak lopva csúsz még rejtekembe,
Imádott kedves kép! te tűnsz szemembe,
S ah, gyúladni érzem régi lángomat.“
— Kazinczy Ferenc magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja 1759 - 1831
Verseiből, Az Ő képe, 1811
„Az arany csillagok át-áttűznek a fákon.
Szétoldják selymüket a sápadt óceánon
az olajos habok.
A felhő mint madárraj suhan odafent el,
s szaggatott szavakat ejt a szél, mint az ember
ha álmában dadog.
…
Ki sejti, avilág titkai mire érnek?
Nádszálak, csillogó nyálú kis földi férgek:
magunkról sincs elég
bizonyosságunk; s vajon hogyan tudnánk mi itt lenn:
nem dísziti-e még új tiarával Isten
az éjszaka fejét?
…
Az ember tanu csak, s szívében döbbenet nő.
Mint az állatokat, az eget is teremtő
életnedv járja át.
Sarjad, alakul és gyarapszik a csodás fa,
és mint egy óriás kévét, az égbe tárja
sötét lombozatát.
…
Talán e percben is, vak éjből kicsapva
homály-hullámait s fény-habjait dagasztja
a titkos tengerár,
a néma Végtelen, hogy egünket elöntse
világot görgető sodrában hömpölyögve
egy új csillag.-dagály!“
— Victor Hugo francia romantikus költő, regény- és drámaíró 1802 - 1885
Idézetek verseiből, Rónay György
„Gyönyörű alkony az ablakon át.
Mennyi fény, mennyi nyomoruság!
Kék árvíz: jön az est.
Meghalnék örömest.“
— Szabó Lőrinc magyar költő, műfordító 1900 - 1957
Idézetek verseiből, Ellentétek
„…figyelembe véve tíz év fejleményeit, amióta Magyarország szabad és, úgymond, demokratikus állam, s amely tíz év során még inkább bezártak a „zsidóság” ketrecébe (a műveimmel együtt): mindennek fényében többé semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett „magyarsággal”, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával…„egy nemzet vezetõ értelmiségi elitje” erre az irrealitásra alapozza helyzet- és valóságismeretét, nemzeti és történelmi tudatát…“
— Kertész Imre magyar író, műfordító 1929 - 2016
eakciója a „kétségbeesett magyar ideológiára”
„Gyermek voltam, mikor megszülettem
Nem tudom hová, de indulnom kell
Elindulnék én a fények útján
De folyton lekapcsolják óh a lámpát
Egy út van előttem, melyiket válasszam
Csak egy út van előttem, melyiket válasszam“
— Nagy Feró magyar énekes 1946
Dalszövegek, Altatás, társíró: Hirlemann Bertalan [dobos], előadó: Beatrice
