Idézetek az örömről

„… ez a párt nyitotta fel szemünket,…sem örömben, sem bánatban nem hagyott el bennünket.”

Joszif Visszarionovics Sztálin (1879–1953) a Szovjetunió diktátora

„Mindig legyél tisztességes! Ez majd sok embernek örömet okoz, a többi pedig megdöbben.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az amerikai gyermekek tanítói újra meg újra fölírták ezt a dátumot a táblákra, és felszólították a gyermekeket, hogy büszkeséggel és örömmel véssék az eszükbe:
1492
A tanítók azt mondták a gyermekeknek, hogy a földrészüket ekkor fedezték föl az emberi lények. A valóságban 1492-ben már emberi lények milliói éltek tartalmas és fantáziadús életet a földrészen. 1492 csak az az év volt, amikor a tengeri rablók elkezdték becsapni, kirabolni és megölni őket.”

Kurt Vonnegut könyv Bajnokok reggelije

„Aludtam és arról álmodoztam, hogy az élet öröm. Felébredtem, és láttam, hogy az élet szolgálat. Cselekedtem és íme, a szolgálat öröm.”

Rabindranáth Tagore (1861–1941) Bengáli költő és filozófus

„De semmi mozgatóerő sincs a tapasztalatban. Valójában mindössze csak azt bizonyítja, hogy jövőnk hasonló lesz múltunkhoz, és azt a bűnt, melyet egy ízben elkövettünk szabódva, többször elkövetjük majd örömmel.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Nagy öröm, hogy a sorkatonaság általunk már 2000-ben kezdeményezett eltörlését sikerült alkotmányos módon rendezni. (Magyar Nemzet, 2004. november 20.)”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Minél mélyebbre ás a bánat a lelketekben, annál több örömet tudtok befogadni.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.”

Sylvia Plath (1932–1963) amerikai költő, író, novellista, gyerekkönyvíró

„Az öröm: az ember átmenete a kisebb tökéletességről a nagyobb tökéletességre.”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

„Az élet oly rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is.”

Stendhal (1783–1842) francia realista író

„Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

„Nem vagyok sem a gyomor, sem az alvás, sem a nemi vágy rabja, az szerinted nem attól van, hogy ismerek valamit, ami kellemesebb ezeknél, ami nemcsak a szükség kielégítésének a pillanatában tölt el örömmel, hanem még azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy örök hasznot hajt.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

„… szeretnünk kell újra minden embert, hogy önmagunkat újra szerethessük, és hogy újra örömet leljünk magunkban.”

Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83

„Valamit, valamit, ami hasonlítson az örömhöz
csak amiként a fű a fához
a csillaghoz a mécs világ,
valamit, valamit…”

Lányi Sarolta (1891–1975) magyar költő, műfordító, pedagógus

„A cigaretta egyfajta tökéletes öröm. Csodálatos de nem elégít ki minket. Mit is kívánhatnánk még.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

„Minél tökéletesebb egy dolog,
annál több örömöt és fájdalmat okoz.”

Dante Alighieri (1265–1321) itáliai költő, filozófus

„Ahhoz, hogy az öröm teljes értékét megkapd, kell valaki, akivel megoszthatod.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Az örömünkben való öröm, nem pedig a szenvedésünkön való szenvedés tesz valakit baráttá.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

„Egy rendkívüli adottság kihasználása a legnagyobb öröm az életben.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

„Ha a kudarcnak megvan az ereje ahhoz, hogy az életedet keserűvé változtassa, akkor a türelemnek megvan az ereje ahhoz, hogy az életedet a legédesebb örömmé változtassa. Ne add meg magad a sorsnak egyetlen kudarc után sem. A kudarc legfeljebb a sikert előzi meg.”

Srí Csinmoj (1931–2007) vaisnava szellemi vezető

„Optimista vagyok... Úgy döntöttem, hogy az leszek. A világunkban sok a sötétség, sok a fájdalom, és választhatunk, hogy ezt látjuk, vagy választhatjuk, hogy meglátjuk az örömöt. Ha megpróbálsz pozitívan reagálni a világra, jobban fogod tölteni az idődet.”

Tom Hiddleston (1981) Angol színész

„Én ti testvéretek, noha rabnő vagyok,
De nem szerencsétlen, inkább boldog vagyok,
Egy áteső próbának bajnoknője vagyok,
Az igazság mellett örömmel harcolok.”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„Isten egyháza, mely Rómában tartózkodik, Isten egyházának, amely Korintusban időzik. A bennünket érő, és egymást követő váratlanul jött nehézségek és zavarok miatt, testvéreim, csak megkésve fordíthattuk figyelmünket mindazokra a dolgokra, melyeknek rendezése, szeretteim, olyan kívánatos számotokra, arra az istentelen és hozzátok méltatlan lázadásra gondolunk, ami Isten választottjai számára idegen és tőlük távol áll, de miatta jutott néhány vakmerő és elszánt egyén arra a féktelenségre, hogy a ti tiszteletet érdemlő, nemes, és minden ember előtt megbecsülésben álló neveteket olyan rettenetesen káromolja… Fogadjátok meg tanácsunkat, és nem fogjátok megbánni… Ha pedig valaki nem fogadná el azt, amit ő [Isten] mondott általunk [vagyis, hogy állítsátok helyre az egyházvezetést], tudja meg, nem kis veszélynek teszi ki magát! … Örömöt, igaz örvendezést ajándékoztok minekünk azzal, ha engedelmesek lesztek azok iránt, akikről a Szentlélek által írtunk most nektek; és ha tövestül kivágjátok lázongásaitoknak a rend ellen irányuló, alaptalan haragját, amit a békesség és az egyetértés végett ezen levelünkben vázoltunk.”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

„Elhagyni egy nőt, akit még és még és még szeretünk és kívánunk! Elhagyni kielégítetlenül, mikor tudjuk, hogy hűtlen és rögtön másnak adja magát, mihelyt nem tudjuk tovább megfizetni! Elhagyni egy gyönyörű lakosztályt, egy kis panziót vagy ötödik emeleti padlásszobát, amelynek ablakaiból az öröm, vigasz és feledés vidékeire láttunk ki, s ahonnan csak a féltékeny vágyat visszük magunkkal, az újra-birtokbavevés reménye nélkül! Olyasmi az ilyen búcsú, mint egy kisebbfajta halál, de százszoros erővel él tovább benne az érzéki kívánság. Mint tetszhalottak vágyunk föl és vissza az elhagyottba.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„Kedves néném, nemcsak mi, hanem az egész emberi nemzet olyan, mint a halálra ítéltetett rabok, akik nem tudják, mikor viszik ki a halálra. A mi sorsunk éppen olyan. Mennyi urakot, nemesembereket temettünk már el, kit egy, kit más esztendőben, úgyannyira, hogy már csak ketten maradtunk volt Zay úrral. Az Isten azt is kivevé a bujdosásból 22 octobris. Már most egyedül maradtam a bujdosók közül… … Micsodás a világ! Mennyi változáson mentem már által, de az Istennek gondviselése mindenkor velem volt és vagyon mindnyájunkkal. Egész predikációt csinálhatnék a siralomnak völgyében lévő változó életünkről, amely változást mindaddig próbáljuk, valamég az örömnek hegyére nem megyünk… … Az első levelemet, amidőn a nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, eztet pedig hatvankilencedikbe írom; ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit haszontalan bujdosásba töltöttem. A haszontalant nem kelletett volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nincsen haszontalanság, mert ő mindent a maga dicsőségire rendel. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy mi is arra fordítsuk, és úgy minden irántunk való rendelése üdvességünkre válik. Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és az üdvességet, és azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Amen.”

Mikes Kelemen könyv Törökországi levelek

„A butaság a boldogságra való rátermettség. A legfőbb öröm. A legnagyobb jótétemény a civilizált társadalomban.”

Anatole France (1844–1924)

„Éld meg most, amit a többi ember majd csak a jövőben fog megélni! Mit akarsz? (…) Értelmet akarsz adni az életednek, ezért a lehető legintenzívebben akarod megélni. Ez egyszerre csapda és eksztázis. Maradj tehát éber, vedd észre a veszélyt, de éld át az örömöt, a kalandot, hogy az a Nő vagy, aki a tükörképeden túl van.”

Paulo Coelho (1947)

„Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten; Félni, hogy talán még igazság sincsen; Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge, hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre, és makacs reménnyel mégis, mégis HINNI, hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. És örülni tudni a nagy megnyugvásnak: a fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.”

Teller Ede (1908–2003) magyar–amerikai atomfizikus

„Bizony, mérlegként függtök öröm és bánat között.
Csak aki üres, az mozdulatlan és kiegyensúlyozott.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Örömmel, bánattal teljesen gondolatokba merülve aggódni, kínok közt lebegni, majd égig ujjongani, majd halálra szomorkodni: csak az a lélek boldog, amely szeret.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„A szamárral sok gondom volt, mert nem akartam bölcs szamarat, aki írná, szerkesztené a filmet, ezért az idomított szamarat, a karakterrel bíró állatot ki nem állhattam… Azt akartam, hogy a tekintete ugyanolyan legyen, amikor örömöt okoznak neki, mint amikor bántják.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

„És amikor barátod hallgat, szíved akkor sem szűnik meg figyelni rá. Mert a barátságban minden gondolat, minden vágy, minden remény szavak nélkül születik, közös és kimondatlan örömmel.1898 körül”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Ez egy szürreális pillanat… Az öröm, hogy megoszthatom ezt a győzelmet valaki mással, akit nagyon szeretek, teljesen különbözik mindentől, amit életemben eddig megtapasztalhattam…”

Roger Federer (1981) svájci teniszező

„…a távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek, amelyek csak akor maradhatnak meg, ha szétosztjuk. És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennünk ennek a szellemi örömnek a nagysága!… minden szellemi örömünk megavasodik, megsavanyodik, ha önmagunknak akarjuk megtartani!”

Kulin György (1905–1989) magyar csillagász

„Egy új fogás felfedezése több örömet okoz az emberiségnek, mint egy csillag felfedezése.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

„Amennyi az éjtszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjtszaka, és minden éjtszakához szükséges egy nappal. Minden éjtszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent – ujjával nehányszor rákopogtatott keszeg mellére –, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjtszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjtszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka…! Nagy hangon, szinte kiabálva mondta az utolsó mondatokat, de a szeme még így is kifényesedett tőlük. Aztán lehajtotta a fejét, inge ujját végighúzta az orrán, és fölállt. Fölmarkolta kalapját is a padról. – Na, én megyek. Az asszony elkomolyodva állt a bölcsőmellett, és nézte Birtalant. – De ha az ember – szólalt meg lassan –, de ha az ember mindég csak puliszkát eszik, puliszkát és puliszkát… és a túró szagával is megelégszik… míg mások meg, más asszonyok azalatt csak túrót esznek, puliszka nélkül… akkor mi lesz azzal a túróval, amit elmulasztott megenni az ember…? Megmarad az a gyermeknek? Birtalan már fejére tette a kalapot, a puskát is a vállára vette, úgy állt ott. Nézte az asszonyt. – Aki mindég csak puliszkát eszik – felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan –, mindég csak puliszkát, akarattal… s a túrót félreteszi.. annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék… Ami pedig másokat illet – legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is –, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én… nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Indult. Az asszony nem szólt utána. Nehány lépés után visszafordult még egyszer.”

Wass Albert könyv A funtineli boszorkány

„Népszerűségemet még az alábbi kis eset is jellemzi. Sokat és örömmel jártam az EMKE kávéház sportasztalához. Itt egyszer arról vitatkoztam Cseh Matyival, a Hungária népszerű csatárával, melyikünk a népszerűbb. Matyi kijelentette, ha valaki egy borítékra azt írja "Cseh Matyinak Budapest", azt ő biztos megkapja. Én pedig azt állítottam, ha valaki azt írja "A kis Zolinak Magyarország" – én is biztosan megkapom. Cseh Matyi volt az, aki állításom igazságát bebizonyította, mert amikor a Hungária Svédországban járt, lapot írt, amit megkaptam és amelyen csak ennyi volt a címzés: "A kis Zolinak Magyarország".”

Zoli bohóc (1885–1944) magyar artista, bohóc

„Nincsen öröm üröm nélkül, nincs béke apátia nélkül.”

Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927) japán költő, író

„Valaki azt mesélte, hogy Goethe egész életében folyamatosan írt pornográf szövegeket, de ezek kéziratban vannak. Ezt alig akartam, akarom elhinni. A szerkesztőség örömmel látna erről hírt, anyagot. (Nyilván Goethe-kutató, maga matató! Látszik a kéjsóvár tekintetén és a remegő kezecskén!)”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Az öröm: a mélységnek magassággá változása.
De nem a mélység, sem pedig a magasság.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Ha szenvedélyesen szeretünk valakit, mindig több fájdalomban lesz részünk, mint örömben. De az ember azért mégsem mondana le erről az élményről. Aki sose szeretett igazán, nem is tudja, mi az élet.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Miközben Rieux a városból felszálló örömujjongást hallgatta, arra gondolt, hogy ez az öröm mindig veszélyben van. Mert ő tudta azt, amit nem tud ez a vidám tömeg, de a könyvekben olvasható, hogy a pestis bacilusa sohasem pusztul el, sem el nem tűnik, mert évtizedeken át szunnyadhat a bútorokban és a fehérneműben, türelmesen várakozik a szobákban, a pincékben, a bőröndökben, a zsebkendőkben és a limlomokban, s hogy eljő tán a nap, amikor a pestis, az emberek szerencsétlenségére és okulására, felébreszti majd patkányait, és elküldi őket, hogy egy boldog városban leljék halálukat.
A pestis”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

„Évekkel ezelőtt még utáltam Lara Croftot. Exférjem, Johnny Lee Miller folyton ezzel a játékkal játszott. Ha elment otthonról, mindig óriási örömöt okozott, ha kinyiffanthattam Larát. Ráadásul mindez azzal az elnyújtott „aaaahhh” kiáltással történt, amit én borzasztó szexinek találtam! Mára viszont megkedveltem őt.”

Angelina Jolie (1975) amerikai színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró

„Titokban sok könnyet hullattam az elhagyott zöld-fehér színekért., melynek még ma is változatlanul híve vagyok és az is maradok. Könnyen meg lehet ezt érteni, hiszen az igazi klubszellemet ott szívtam magamba és az FTC-ből lendült futballkarrierem a magasba. Mindig igazi örömet éreztem, mikor a zöld-fehér sávos trikót magamon feszülni éreztem.”

Schlosser Imre (1889–1959) magyar labdarúgó

„Egy író, amint azért kell olvasnom, hogy írjak róla, el van rontva a számomra. Az igazi olvasás naiv, öncélú. Csak az ilyen olvasás szerez örömöt. Hogy sajnálom a kritikusokat! Úgy szeretek olvasni, ahogy a házmester olvas: azonosulni az íróval és a könyvvel. Minden más magatartásról a kém jut az eszembe, vagy a nyomozó. Vagy a hullatrancsírozó.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Csak az ábrándban rejlik az öröm, és csak a tudatlanságban lakozik a béke.”

Anatole France (1844–1924)

„Ahogy a világi érdekek csökkennek, úgy jelenik meg a haladás az igazi öröm felé.”

Anandamayi Ma (1896–1982) Hindu tanár

„Áldozat nélkül nincs megvalósulás. (…) Ami az életünkben szép és nagyszerű, az mind önfeledt örömmel indult az útjára, olyasféle lelki élménnyel, mely érzéki szinten az ölelés testi kéjéhez hasonlatos - de csak komoly áldozattal és szenvedéssel tud "világra" jönni. (…) Áldozatot az ember mindig valakiért vagy valamiért hoz, amibe, vagy akibe "szerelmes!"”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Az élet nem más, mint bánat és öröm, ragyogás és keserűség, milliónyi emlék, rezdülés egybe gyúrva. S ha már egyben van, igazán minden egyben van, jön egy puha szellő és csillámló gyöngysorként szalad szét az ember élete Isten örök kertjében.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Azok a dolgok, amelyekre leginkább áhitozunk, nem történnek meg; vagy ha megtörténnek is, nem abban az időben és nem olyan körülmények között, amikor szertelen örömet okoznának.”

Jean de La Bruyère (1645–1696)

„A mi korunkban az ember átélheti azt az örömet, és részesülhet abban a semmihez sem hasonlítható élvezetben, hogy kitalálhatja, hogyan fog viselkedni a természet egy eddig még sosem vizsgált, új helyzetben.”

Richard Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő

„A legfőbb vágyam ezen a földön, hogy békét, örömöt, fényt leljek a Hinduizmus által.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Mert helyeselni korlátlanul szabad. A helyeslésben senkit sem fog megakadályozni a Harmadik Birodalom vagy valamilyen más hasonló rendszer. Helyeslési szükségleteit mindenki szabadon elégítheti ki – ez az új emberi jogok kinyilatkoztatásának első és legfontosabb pontja, amit kellő örömmel kell üdvözölni. Végre egy szükséglet, amit mindenki szabadon, korlátlan mennyiségben kielégíthet.”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Lehetséges, hogy a katolikus tanítás és fegyelem olyan, mint egy fal, de ez a fal játszóteret kerít be. A kereszténység az egyedüli keret, melyben a pogány öröm fennmaradhatott. Képzeljük csak el, hogy gyermekek játszadoznak a tengerből magasan kiemelkedő sziget gyepes ormán. Míg a szirt szélén ott állt a fal, a legbolondabb játékba is nyugodtan belevethették magukat, s a sziget olyan lett, mint egy lármás gyerekszoba. Ám egy napon leomlott a fal, és elébük tárult a veszély a maga meztelenségében. Nem zuhantak a mélybe, de mikor barátaik visszatértek, ott találták őket összebújva és dideregve a sziget közepén, és ajkukon elnémult a dal.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Ki az köztetek, aki szerelmes lett, s nem hallott zeneszót? Ki az, akit elkap az öröm egy váratlan jó hírre, és ne hallana azonnal muzsikát? Csak a félelem zenétlen! A félelemnek nincs muzsikája, csak zaja. Kegyetlen gépház zsivaja. Trafóház zizegése.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Ha nem fizikus lennék, akkor valószinűleg zenész lennék. Gyakran gondolkozom zenében. Ábrándjaimat a zenében élem. Zenében kifejezve látom az életem… Tudom, hogy a legtöbb örömöt az életemben a hegedűmből csalom elő.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Mit kerestem, amikor kimásztam az odúmból, a hunyorgó fényben vonszolva magam elérhetetlen ködképek felé? (…) A visszautat a sötétbe, a semmibe, a komolysághoz, haza, valakihez, aki még mindig vár, akinek szüksége van rám, és akire nekem is szükségem van, aki a karjába zár és azt mondja, ne hagyjam el soha, aki átadja a helyét és virraszt fölöttem, aki szenvedett, ahányszor csak elhagytam, akit gyakran meggyötörtem és akinek ritkán okoztam örömet, akit sosem láttam.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Az ember olyan lény, aki csak a másik kezéből, szeméből, öléből kaphat kenyeret, poharat, tudást, örömöt - mindent. Ki mondja meg, hogy miért megyünk ölre mégis és annyiszor?”

Ancsel Éva (1927–1993) magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja

„Hiszek benne, hogy úgy fogom szemlélni ezt az új évet, mintha a következő 365 nap most peregne le először a szemem előtt - meglepetéssel és csodával fogom nézni a körülöttem lévőket, örömmel fedezve fel, hogy mellettem vannak, s megosztozunk a szeretet nevű valamin, amiről ugyan sokat beszélünk, de kevésbé értjük.”

Paulo Coelho (1947)

„Lelkünk mélyén rejlik legnagyobb kincsünk, a könny. Két módon tudjuk felszínre hozni: nagy fájdalommal vagy nagy örömmel.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„2006-ban Orbán Viktor elnök úr javaslatára és biztatására képviselő lettem. Ekkor hívott meg a KDNP frakciójába Semjén Zsolt úr […] A két elnök egyetértő támogatását bírva örömmel elfogadtam a hívást, hiszen a kereszténydemokratákhoz köt az értékrendem. […] Ismét csak hazataláltam.”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

„A szerelem varázsló, mágus, az értéktelent örömmé változtatja, királyt formáz közönséges sárból.”

Robert Ingersoll (1833–1899)

„Valaki azt mesélte, hogy Goethe egész életében folyamatosan írt pornográf szövegeket, de ezek kéziratban vannak. Ezt alig akartam, akarom elhinni. A szerkesztőség örömmel látna erről hírt, anyagot.”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

„Halvány, halvány a szerelem,
már nem vakítja a szemem,
már nem tombol a szívemen,
elcsöndesült a szerelem.

Múló öröm, dús pillant
álomvilágból villanat
ragyog felém, - de nem nekem:
neked ragyogjon gyermekem.”

Lányi Sarolta (1891–1975) magyar költő, műfordító, pedagógus

„Áll egy szép fa társtalan:

ott búsulok egymagam.

Hajnal issza könnyemet,

este nem hoz örömet.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„Népszerűségemet még az alábbi kis eset is jellemzi. Sokat és örömmel jártam az EMKE kávéház sportasztalához. Itt egyszer arról vitatkoztam Cseh Matyival, a Hungária népszerű csatárával, melyikünk a népszerűbb. Matyi kijelentette, ha valaki egy borítékra azt írja "Cseh Matyinak Budapest", azt ő biztos megkapja. Én pedig azt állítottam, ha valaki azt írja "A kis Zolinak Magyarország"”

Zoli bohóc (1885–1944) magyar artista, bohóc

„Az a kötelék, amely összeköti az igazi családot, nem a vér, hanem a tisztelet és az öröm. Ritkán nőnek fel egy család tagjai ugyanazon tető alatt.”

Richard Bach (1936) amerikai író

„Számomra úgy tűnik, hogy ha neked vagy nekem kétféle gondolkodás vagy cselekvés közül kell választanunk, emlékeznünk kell a halálunkra és meg kell próbálnunk úgy élni, hogy halálunk ne okozzon örömet a világnak.”

John Steinbeck (1902–1968) amerikai író

„A zene olyan örömet okoz, amelyet emberi természet nem nélkülözhet.”

Konfuciusz (-551–-479 i.e.)

„Soha nem tanulhatnánk meg bátrak és türelmesek lenni, ha csak öröm lenne a világban.”

Helen Keller (1880–1968)

„Találj egy helyet magadban, ahol öröm van, és az öröm majd kiégeti a fájdalmat.”

Joseph Campbell (1904–1987)

„A túlzott örömöt nehezebb elviselni, mint bármilyen mennyiségű bánatot.”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„Az öröm az, ami akkor történik velünk, amikor megengedjük magunknak, hogy felismerjük, milyen jók a dolgok vannak valójában.”

Marianne Williamson (1952) amerikai író, aktivista

„A szerelem öröme csak egy pillanatig tart, a szerelem fájdalma egy életen át.”

Bette Davis (1908–1989)

„A legnagyobb öröm, amit ismerek, az, ha egy jó cselekedetet titokban hajtunk végre, és véletlenül derül ki.”

Charles Lamb (1775–1834)

„Isten nem ellensége a szabadságnak, a hit pedig nem a tiltások sorozatát jelenti, hanem egy hatalmas „igen” az örömre, még akkor is, ha elkötelezettséget kíván. A hit nem ellensége az észnek, hanem kutatja a dolgok értelmét, és az észnek is szüksége van a hitre ahhoz, hogy önmaga lehessen. Tudnotok kell, az élet nem attól szép, hogy nincsenek benne megpróbáltatások, nehézségek, tévedések, nem is akkor, ha sikerekkel lesz tele, ha fontos emberek lesztek, hanem akkor, ha hasznosak lesztek. Az Egyháznak szüksége van rátok, a fiatalságotokra, a lelkesedésetekre. Nektek viszont szükségetek van Jézusra.”

Angelo Bagnasco (1943)

„Valóban örömmel fogadtam a hírt a lelki megújulásról. Szívesen csatlakozom az imádkozók seregéhez. Hiszem, hogy a közös ima, engesztelés és megbocsátás meghozza áldott gyümölcsét.”

Alojz Tkáč (1934) kassai érsek

„Nem akarom, hogy az emberek nagyon kellemesek legyenek, mert így megkímélhetem magam attól, hogy nagyon megkedveljem őket.”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„Nem a mennyiség, hanem a munkánk minősége fog örömet okozni Istennek.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„A gondolataink alakítanak minket; azzá válunk, amire gondolunk. Amikor az elme tiszta, az öröm úgy követi, mint egy árnyék, amely soha nem távozik.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Ez a szerelem: bú is, öröm is,
akár a rózsa: virág és tövis;”

Geoffrey Chaucer (1343–1400)

„A hajdani kisfiú embernyi ember volt már, derék, becsületes ember, sok örömöt leltek benne a szülei.”

Hans Christian Andersen (1805–1875) dán író, meseíró, költő

„Az élet magától is fájdalmat fog okozni. A ti felelősségetek az, hogy örömet teremtsetek.”

Milton H. Erickson (1901–1980)

„A valódi belső örömöt magad teremted. Nem függ a külső körülményektől vagy a külső eredményektől.”

Srí Csinmoj (1931–2007) vaisnava szellemi vezető

„Ha életed nem ad örömet másoknak, hogyan is várhatod el, hogy szíved örömet adjon neked?”

Srí Csinmoj (1931–2007) vaisnava szellemi vezető

„Öröm s bú, érzem,
megszűnt ma, de
elhozta kézen
fogva az álmot ide.

és szárnyalóban,
föl egyre még,
halk altatódal
az élet, semmi egyéb.”

Friedrich Hebbel (1813–1863)

„Jót cselekszel te, jó hír a jussod,
sorsod se romlást, örömet érlel.
Nagy jellem titka szabad virágzás,
közönséges lény gátak közt lépdel.
Mind, aki fennkölt, ott jár, ahol te,
nem száll le, nem tarthat soha Kung-cével.”

Cao Cse (192–232) ókori-középkori kínai költő, író