Idézetek az irodalomról

Idézetek gyűjteménye a irodalom, emberek, ember, akarat témáról .

Legjobb idézetek az irodalomról-ről

Charles Bukowski fénykép

„Irodalom nélkül az élet pokol.”

Charles Bukowski (1920–1994)

Morvai Krisztina fénykép

„Tisztelt Élet és Irodalom Szerkesztősége!”

Morvai Krisztina (1963) magyar jogász, egyetemi oktató, politikus

Anatole France fénykép

„A filozófia és az irodalom a Nyugat Ezeregyéjszakája.”

Anatole France (1844–1924)

Idézetek az irodalomról

Marcel Proust fénykép

„Mire való más népekkel szemben éles hangot megütni? S kivált az irodalomban, ahol uralkodni csak meggyőzéssel lehet?”

Marcel Proust (1871–1922) francia regényíró, esszéista és kritikus

Lev Davidovics Trockij fénykép

„S mintha csak vérig akarnák sérteni az irodalmat, a stílus egyik klasszikusának nyilvánítják azt a Sztálint, aki képtelen leírni egy helyes orosz mondatot. Bohóc vonásai ellenére van valami mélységesen tragikus ebben a bizantinizmusban, ebben a rendőruralomban.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

François Villon fénykép

„Annyi bizonyos, hogy abban a fontos kultúrtörténeti pillanatban, amikor múlttá vált a középkor és a diadalmas reneszánsszal elkezdődött az európai újkor, François Villon nemcsak a francia irodalom, hanem az egész európai irodalmi kultúra legfőbb és legnagyobb hatású költője volt. Élőbb és életteljesebb, mint bárki kortársai közül.”

François Villon (1431–1463) francia reneszánsz költő

Hegedüs Géza

Mark Twain fénykép

„A kötelező irodalom érdekes dolog. Mindenki szeretné, ha olvasta volna, de senki sem szeretné elolvasni.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

Lev Davidovics Trockij fénykép

„Annak ellenére, hogy a Szovjetunióban a marxizmus a hivatalos tan, az utóbbi tizenkét esztendőben egyetlen olyan, a közgazdaságot, a szociológiát, a történelmet, a filozófiát tárgyaló marxista művet sem adtak ki, amely érdemes lenne a figyelemre vagy a más nyelvre való fordításra. A marxista irodalom nem lépi túl a skolasztikus tudományok kereteit, amelyek ismételgetik a kipróbált régi eszméket és a pillanat szükségleteinek megfelelően újra felhasználják a régi szövegeket. Az állam terjeszti azokat a milliós példányszámban megjelenő könyveket és brosúrákat, amelyekre senkinek a legkisebb szüksége sincs, és amelyeket talpnyalással és egyéb lepedékes kellékkel tákoltak össze. Lakat alá tették vagy hallgatásra intették azokat a marxistákat, akik valami hasznosat és személyeset tudnának mondani. Mindez akkor, amikor a társadalmi formák alakulása minden pillanatban a nagyszabású problémák tömegeit veti föl!”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

Könyvek, Történelem, Tudomány
Jules Renard fénykép

„A fecske a szél legkedvesebb játékszere.
Ha biztosan akarod tudni, hogy kötelességedet teljesítetted, csináld mindig azt, ami a legkellemetlenebb.
Jó az Isten. Nem engedi, hogy megnyíljon alattam a föld, amikor nyelvtani hibát csinálok.
Egyedül a fák ismerhetik a víz titkát.
A madár nem azért száll a rózsabokorra, mert rózsákkal van tele, ─ levéltetveket keres
A temetőket gondozzák, a halottakkal nem törődnek.
A csend istennője a Hold.
Amikor a vízre hó hull: csendre csend esik.
Az irónia a boldogság egyik eleme.
Légy szerény! Bár ez is a gőg egy fajtája, de kevésbé visszatetsző.
Közlik velem, hogy X rosszat beszél rólam. Csodálkozom. Tudtommal soha jót nem cselekedtem vele.
Igazán szabad szellem az, aki képes visszautasítani egy meghívást, anélkül, hogy megindokolná.
Leányainknak megtiltjuk bizonyos könyvek olvasását ─ de ha kedvük tartja, elmehetnek délután az állatkertbe a majomketrec elé, nézni a majmok játékát.
Az irodalom olyan mesterség, ahol szüntelenül bizonyítanod kell tehetségedet, olyan embereknek, akiknek nincs tehetségük.”

Jules Renard (1864–1910)

Isten, Rossz szerencsét, boldogság, Emberek
F. Scott Fitzgerald fénykép

„Ez része az egész irodalom szépségének. Felfedezed, hogy vágyaid egyetemes vágyakozások, hogy nem vagy magányos és elszigetelt senkitől. Hozzátartozzol.”

F. Scott Fitzgerald (1896–1940)

Szépség
Moldova György fénykép

„Az irodalom alighanem úgy kezdődött, hogy egy csomó vadember ült a tűz körül, bámulták a lángokat és az egyik hazudott. Ő volt az író. Azóta az irodalmat bevonta a filozófia, pedagógia és más tudományok zománca, könyvtárak mélyére kényszerült, de az élő mese változatlanul folyik tovább elbeszélőtől hallgatóig.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

Az irodalomról

Tudomány
Szerb Antal fénykép

„(Gilbert Keith Chesterton) …tanulmányaiban félelmetes bőséggel ontja a paradoxonokat és velük annyira bebizonyítja az igazát, hogy az ember már nem is meri elhinni. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 235. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Emberek, Tanulmány
Szabó Lőrinc fénykép

„Egy-egy egyetemi professzor időnként – tanú vagyok rá – el-elmereng, hogy évszázadok éhenkórász költőinek szelleméből, műveiből, erényeiből és hibáiból évszázadokon át biztos pozícióban és köztiszteletben hogy megélnek az irodalom tanárai, taglalói, rendszerezői.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

Emlékezések és publicisztikai írások

Tanárok
Szabó Lőrinc fénykép

„Az irodalom folyton megújul, mint a fa tavasszal, de az irodalom tavaszai nem évenként köszöntenek be. Az új irányok újszerűsége többnyire csak abban áll, hogy egy közös cél érdekében küzdő írók már előbb is felhasznált, de nem túlságosan kiélezett technikai eszközöket fokozottabb mértékben vesznek igénybe.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

Emlékezések és publicisztikai írások

Tavaszi, Fa
Esterházy Péter fénykép

„Összefoglalom a friss kormányprogramot: Öszöd, nem öszöd, nem kapsz mást. [http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0626&article=2006-0703-0918-12PCDB Élet és Irodalom]”

Esterházy Péter (1950–2016) magyar író, publicista, a DIA alapító tagja

Füstölgés

Élet
Nemes Nagy Ágnes fénykép

„Nehéz volna eltitkolni, hogy az irodalom mégiscsak tolvajművészet. Hogy természeténél fogva idegen”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

Idézetek prózai munkáiból

Szerb Antal fénykép

„…inkább egy műveletlen őstehetséget, mint egy tudós csizmadiát. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 244. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Szerb Antal fénykép

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom

Sors, életkor, álmok
Kertész Imre fénykép

„Az anyanyelvem egy kis szigetnyelv, így a munkáim német nyelven terjedtek el – a Nobel-díj a magyar irodalom számára is kitüntetés.
Számomra nagyon érdekes, hogy a díjat a holokausztról szóló, valamint diktatúra-ellenes műveimért kapom.
Ez valami nevelő célzatot is jelenthet a kelet-európai országok számára.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

Forrás: FAZ.NET :: Frankfurter Allgemeine :: Nobelpreis: Imre Kertész: „Endlich Sicherheit“ http://www.faz.net/s/RubCC21B04EE95145B3AC877C874FB1B611/Doc~E35E07A2386484A4FB463C1691216561B~ATpl~Ecommon~Scontent.html elérve: 2008-11-03

Szerb Antal fénykép

„Az irodalom, nagyon jól tudom, igen nagy mértékben gazdasági és társadalmi erők függvénye; de végeredményben a szellem mégis autonóm valami és ha a szellem jelenségei betegek, a betegséget elsősorban magában a szellemben kell keresni. A szellemben van a hiba, a szellem esett valami ormánysági letargiába, nem akar szülni, új, szép szörnyetegeket.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

U. az,168. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, III. kötet: Vegyes tárgyú írások

Betegség, Hit, Hiba, Akarat
Szerb Antal fénykép

„…a verset tartom az irodalom és általában az emberi világ legmagasabb szintjének.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

U. az, 157.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, III. kötet: Vegyes tárgyú írások

Emberek, Világ

„Több csoport vív betűharcot a varázsvessző körüli irodalomban”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

Idézetek műveiből

Nemes Nagy Ágnes fénykép

„Úgy gondolom, az irodalom, a költészet éppen gyöngeségeiben, sokoldalú romlékonyságában rokon”

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja

Idézetek prózai munkáiból

Szerb Antal fénykép

„(Aldous Huxley) …iróniája a mindent megértés és semmit meg nem bocsátás pokoli műszere. (Az angol irodalom kis tükre 1929; 244. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Pokol, Megértés
Bálint György fénykép

„Az irodalom a mítosz ellentéte. A mítosz elrejt, az irodalom megtalál; a mítosz a rejtvény, az irodalom a megfejtés. A mítosz valóságfölöttivé válik a maga leplezéseivel, az irodalom viszont mítoszfölöttivé válik a maga leleplezéseivel, melyek visszavezetnek a valósághoz. (I./595. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

Valóság
Szerb Antal fénykép

„Ha valamiben biztos vagyok, ha maradt még valami, amire azt a komoly szót használhatom, hogy „szent hitem”, akkor az az irodalom elkerülhetetlen, emberileg örök voltában való hit. Hiszem, hogy a legtávolabbi időkben is, az új-zélandi utazón túl, aki oly sokatmondóan mereng a londoni Szent Pál-székesegyház romjain, a technikai utópiák gumiból és villamosságból készült boldogságán és a biológiai antiutópiák tojásból és palackból kitöltött boldogtalanságán messze túl, az utolsó emberig, aki valamilyen irodalmi formulában fogja elzokogni magányát az egyre érthetetlenebb csillagok alatt, mindig élni fog az a valami az emberben, amit, pars pro toto [részt mondva az egész helyett], úgy nevezünk, hogy Irodalom.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Könyvek és ifjúság elégiája 1938. október; 156. o. <br class="br">Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, III. kötet: Vegyes tárgyú írások <br class="br">Forrás: Nyugat, 1938. 10. sz. http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00633/20276.htm

boldogság, Emberek, Könyvek, Ifjúság
Szerb Antal fénykép

„Pálfordulásokban és önmagam ellen fordulásokban gazdag életemben, – noha nem volt mesterem, akit meg nem tagadtam volna tovább vezető nyugtalanságomban, – nem emlékszem egy korszakomra sem, amikor ne olvastam volna újra és újra Babits Mihály verseit. Mint fiú, egy véletlen, egy kedves osztálytárs által hozzá irányítva, ezeken a verseken át eszméltem rá az irodalomra és arra, ami bennem az irodalomra reagál. Mint fiatal ember az õ hangjára és az õ hangján megszólaló Dantéra figyelve igyekeztem felemelkedni egy idealisztikus világszemlélet purgatóriumos magaslataira és első tudományos kísérletem arra irányult, hogy ennek a hangnak megfejtsem a titkát az irodalomtudomány számomra akkor újszerű módszereivel. Amikor pedig íróvá öregedtem, Babits minden egyes verse úgy érkezett hozzám, mint a hívőhöz a pápai bulla, mint csapattiszthez a fentről jött parancs, mint külországban élő követhez a titkos utasítás. (Babits Mihály összes versei 1937; 474. o. )”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom <br class="br">Forrás: Nyugat, 1937. 10. sz. http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00621/19803.htm

Emberek, Titok, életkor, Fiú
Eötvös József fénykép

„Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek becsétől, hanem azoknak számától is függ. Valamint eledeleinkben nemcsak a tápanyag, de egy bizonyos mennyiség is kívántatik, s elvesznénk, ha csak étkeinknek kémiai extraktusát kapnók ebédre, úgy van az elménk táplálékával is, s nagyon csalódik, ki a sok középszerűt, mi napjainkban minden irodalomban megjelenik, haszontalannak gondolja. Egy palack tokaji a hozzáértő előtt egy akó kerti bornál többet érhet, de a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, s pedig azért, mert amaz csak néhány magasabb ízlésűeknek, ez sokaknak ad élvezetet. Valamint a játékosnak, ki mindenét elvesztette, semmi sem fáj inkább azon gondolatnál, hogy más kártyákra vagy számokra rakva tételét, mennyit nyerhetett volna, úgy veszteségeink után semmi nem gyötör inkább, mint midőn eszünkbe jut, hogy minden szenvedéseink oka csak az, mert a szerencsét nem kerestük ott, hol az számunkra feltalálható volt.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

Rossz szerencsét, Szenvedés, Bor, Veszteség
Osvát Ernő fénykép

„A filozófus számára egy filozófia van: az övé. A többi irodalom.”

Osvát Ernő (1877–1929) magyar szerkesztő, kritikus, író, újságíró

Arthur Koestler fénykép

„Többnyire kedvesek és türelmesek voltunk vele, valamelyest segítettük is, és azzal a diszkréten leereszkedő elnézéssel kezeltük, ami az érzékenyeket jóval biztosabban tönkreteszi, mint a patkányméreg. Meg lehetett volna menteni, ha alaposan gondját viselték volna. Ám az ilyen akciók roppant nagy és megerőltető energia- meg időráfordítást igényelnek. Lehangoló tapasztalatokra lehet szert tenni az efféle szertelen mentési művelet során. Senki sem óhajt a lélekmentés Don Quijotéje lenni, inkább megmarad a filantrópia Sancho Panzájának. Az ilyen esetek döbbentenek rá az irodalom és a valóság, az eszmei és a társadalmi lét közt tátongó szörnyűséges szakadékra. Hirtelen megvilágosodik, hogy a humanista értékek, noha szóban és írásban méltó helyükre állítjuk őket, nem illeszthetők bele civilizációnk hétköznapi gyakorlatába, és egyebek közt ezért is el kell pusztulnia ennek a civilizációnak.”

Arthur Koestler (1905–1983) magyar-brit regény- és újságíró, társadalom-filozófus

József Attiláról

Valóság
Szerb Antal fénykép

„A világirodalom nagyjai közt alig akad még egy, akinek oly kevéssé lett volna filozófiája, világnézeti tartalma, mint Shakespeare-nek. … Hamlet nem akar többet jelenteni, mint amennyit szó szerint jelent: egy egyszeri tragédiát, aminek semmiféle tanulsága nincsen. Hogy Shakespeare drámái mögött mindegyre titokzatos és megmérhetetlen mélységeket érzünk, az nem azért van, mintha valami mélységes gondolat rejtőzködnék mögöttük, hanem azért, mert a tökéletes költői forma varázsa, a Shakespeare-darabok páratlan költőisége és drámaisága, feltárja előttünk, ködös sejtelemként, az emberi léleknek, önnönmagunknak beláthatatlan mélységeit.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Az angol irodalom kis tükre, 1929; 190. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, I. kötet: Világirodalom

Emberek, Lélek, Akarat
Osvát Ernő fénykép

„Aki valóban tudni akarja, milyen a mai magyar irodalom, az az aránylag legteljesebb feleletet, némi objektivitással, mégiscsak a Nyugatban fogja megtalálni.”

Osvát Ernő (1877–1929) magyar szerkesztő, kritikus, író, újságíró

Osvát egy interjúban.

Akarat
Spiró György fénykép

„A nyelvvel kapcsolatban különben az jut eszembe, hogy a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is látom. A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel. Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik.”

Spiró György (1946) magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító

Iskola, Kapcsolatok, Olvasás
Anatole France fénykép

„A művészetnek nem az igazság a célja. Az igazságot a tudományoktól kell követelni, mert az ő céljuk az; s nem az irodalomtól, amelynek nincs és nem is lehet más célja, mint a szépség.”

Anatole France (1844–1924)

Igazság, Szépség, Tudomány

„Ismerek egy breton népmesét Jeanról és a balga asszonyokról. Megy, mendegél Jean az országúton, hát egyszerre egy házból rettentő nagy sikoltozást hall, mintha kis gyereket gyilkolnának. Bemegy Jean a házba, hát egy véreskezű asszonyt lát ott, amint egy hatesztendős kisfiú ülőrészéről nagy szelet húsokat vagdos le: «Mit csinált te, pokolszülötte asszony?» «Ne avatkozz a dolgomba, ostoba legény. Nem látod, hogy a szabó szűkre szabta hátul a gyerek nadrágját? Muszáj lemetélnem a gyerekről a húst, hogy beleférjen.»”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

Így tesz a cenzura az irodalommal.
Cenzura és erkölcs; Nyugat, 1929.

Tea, Ház
Kertész Imre fénykép

„Ha Auschwitzról írunk, tudnunk kell, hogy Auschwitz – egy bizonyos értelemben legalábbis – felfüggesztette az irodalmat. Auschwitzról csak fekete regényt lehet írni, tisztesség ne essék szólván: folytatásos ponyvaregényt, amely Auschwitzban kezdődik, és mind a mai napig tart. Amivel azt akarom mondani, hogy Auschwitz óta semmi sem történt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megcáfolta volna. A Holocaust az én írásaimban sosem tudott múlt időben megjelenni.
[…] A Holocaustnak elnevezett kérdéskört én sohasem próbáltam holmi németek és zsidók közti feloldhatatlan konfliktusnak tekinteni; sohasem hittem, hogy a zsidó szenvedéstörténet legújabb fejezete, amely logikusan követi a korábbi próbatételeket; sohasem láttam az úgynevezett történelem egyszeri kisiklásának, a korábbiaknál nagyobb szabású pogromnak, a zsidó állam létrejötte előfeltételének. A Holocaustban én az emberi állapotot ismertem fel, a nagy kaland végállomását, ahová kétezer éves etikai és morális kultúrája után az európai ember eljutott.”

Kertész Imre (1929–2016) magyar író, műfordító

Emberek, Történelem, Akarat, Idő
Czesław Miłosz fénykép

„Milyen politikai rendszert fognak választani, ezt meg sem kísérlem kitalálni. Egyáltalán nem csodálkoznék, ha ez messzemenő dekoncentrációval együttjáró teokrácia lenne. Szükség van minden nemzetre, még a legkisebbekre is, mert olyanok együtt, mint a szivárvány színei - erről ábrándoznak a lengyel romantikusok -, ezért a nemzetek baráti vetélkedésének is túl kell jutnia a manapság zajló paródia szakaszán. Nem fogják hát a szemünkre vetni, hogy csak lengyelül, magyarul, vagy csehül tudtunk vagy akartunk írni, és mindhárom irodalmat váratlanul igazán gazdagnak találják majd.”

Czesław Miłosz (1911–2004)

Az Urlo országa (1994)

Szerb Antal fénykép

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)
A nép sorsával való együttérzés, a nép helyzeténjavítani akaró szándék nem irodalom, hanem szociális és politikai mozzanat. Ez a mozzanat megnyilatkozik az irodalomban, sőt annak egyik legfontosabb ihletõje talán - de ez nem jelenti azt, hogy maga a nép ihleti és termi ezt az irodalmat. Ez olyan összezavarása a fogalmaknak, mintha valaki azt mondaná, hogy a Zalán futását a Honfoglalás hozta létre.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Középosztály és irodalom 1934; 528. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom

Sors, életkor, álmok
P. G. Wodehouse fénykép

„A gyönyörű barátságnak nincs biztosabb alapja, mint a kölcsönös ízlés az irodalomban.”

P. G. Wodehouse (1881–1975) angol író

Barátság
Lev Nyikolajevics Tolsztoj fénykép

„Minden nagy irodalom kétféle történetből áll: egy ember útra kel, vagy egy idegen érkezik a városba.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

Emberek, Út
Mario Vargas Llosa fénykép

„Az én esetemben az irodalom egyfajta bosszú. Valami, ami megadja nekem azt, amit a való élet nem tud megadni - az összes kalandot, az összes szenvedést. Mindazokat az élményeket, amelyeket csak a képzeletben élhetek át, az irodalom kiteljesíti.”

Mario Vargas Llosa (1936)

Élet, Bosszú, Szenvedés
Mario Vargas Llosa fénykép

„Az irodalom testvériséget teremt az emberi sokféleségen belül, és elhomályosítja a tudatlanság, ideológiák, vallások, nyelvek és ostobaság által a férfiak és nők között felállított határokat.”

Mario Vargas Llosa (1936)

Nők, Férfiak, Emberek, Ostobaság