Idézetek a szenvedésről

Idézetek gyűjteménye a szenvedés, emberek, ember, életkor témáról .

Legjobb idézetek a szenvedésről-ről

„A bölcsesség egyedül a szenvedésen keresztül jön.”

Aiszkhülosz (-525–-456 i.e.) görög tragédiaköltő, a „tragédia atyja”

„Néha persze elsősorban a művészet teremti meg a szenvedést.”

Elfriede Jelinek (1946)

„Mindenkinek megvannak a maga kis szenvedései.”

Marcel Proust (1871–1922) francia regényíró, esszéista és kritikus

„Ahol több az érzés, több a szenvedés is!”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

Neki tulajdonított idézetek

„Az aggódás és a szenvedés a legbiztosabb szórakozásunk.”

Anatole France (1844–1924)

„Az unalom: ok nélküli szenvedés.”

Emil Cioran (1911–1995)

Idézetek a szenvedésről

„A magányban, a betegségben, a zűrzavarban a barátság puszta gondolata is lehetővé teszi a túlélést, még ha barátunknak nem is áll hatalmában segíteni bennünket. Elég a tudat, hogy ő létezik. A barátságot nem halványítja el a távolság vagy az idő, a börtön vagy a háború, a szenvedés vagy a súlyos csend. Éppen ezekben a dolgokban gyökeredzik a legmélyebben, és ilyen talajból bontja ki legszebb virágait.”

Pam Brown (1948)

Magány, Idő, Betegség, Barátság

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket. A legsúlyosabb megpróbáltatás előtt állunk. Több küzdelemmel és szenvedéssel teli hónap előtt állunk. Azt kérdik tőlem, mit fogunk tenni? Ezt válaszolom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességeink szerint, és mindazzal az erővel, amit Isten adni tud nekünk. Háborút viselünk egy szörnyűséges zsarnok ellen, akinek a bűneinél nincsenek sötétebbek az emberi bűnök történetében. Ezt fogjuk tenni. Azt kérdik tőlem, mi a célunk? Egyetlen szóval válaszolok: a győzelem. Győzelem mindenáron, győzelem minden szörnyűség ellenére, győzelem, legyen a hozzá vezető út bármilyen hosszú és nehéz, mert győzelem nélkül nincs túlélés.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

Beszéd a parlamentben, 1940. május 13.

Könny, Erőfeszítés, Isten, Győzelem

„Három szenvedély, egyszerű, de elsöprő erejű, irányította az életemet: a szeretet utáni vágy, az ismeret keresése és az emberiség szenvedése iránti elviselhetetlen szánalom.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Szenvedély, életkor, Szeretet, Keresés

„Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. Ha így teszünk, képesek leszünk nevetni kisebb-nagyobb szenvedéseinken, és félelem nélkül menni előre, abban a biztos tudatban, hogy minden lépésünknek megvan a maga értelme.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Félelem

„Ha van benned szeretet, akkor van remény, hogy igazi családod, igazi testvéreid, igazi egyenlőség, igazi béke legyen. Ha a szeretet elveszlik az elmédből és másokban csak az ellenséget látod, akkor nem számít, hogy mennyi tudással, műveltséggel, pénzzel rendelkezel, csak szenvedésben és zavarodottságban lesz részed.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: If there is love, there is hope that one may have real families, real brotherhood, real equanimity, real peace. If the love within your mind is lost and you see other beings as enemies, then no matter how much knowledge or education or material comfort you have, only suffering and confusion will ensue

Szeretet, Pénz, Béke, Remény

„A háború legalább akkora szenvedés a megtorlónak, mint a szenvedőnek.”

Thomas Jefferson (1743–1826) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809)

Háború, Szenvedő

„Hiszem, hogy minden szenvedés forrása a tudatlanság. Az emberek a boldogság vagy kielégülés önző hajhászása által okoznak másoknak fájdalmat. Az igaz boldogság mégis a belső békéből és elégedettségből származik, amelyet úgy érhetünk el, hogy gyakoroljuk az önzetlenséget, a szeretetet, a kegyelmet és megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést és a kapzsiságot. Azok a problémák amikkel ma szembenézünk, az erőszakos konfliktusok, a környezetpusztítás, a szegénység, az éhezés és a többi, mind ember alkotta problémák, amelyeket emberi erőfeszítés árán a testvériesség eszményét megértve és fejlesztve meg lehetne oldani. Egyetemes felelősséget kell gyakorolnunk egymásért és a bolygóért amit megosztunk. Bár én a saját Buddhista vallásomat hasznosnak találom, a szeretet és kegyelem gyakorlásában még az ellenségeink irányában is, meggyőződésem, hogy vallásosan vagy hitetlenül mindenki képes kifejleszteni magában egy jó szívet és az egyetemes felelősség érzését.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: I believe all suffering is caused by ignorance. People inflict pain on others in the selfish pursuit of their happiness or satisfaction. Yet true happiness comes from a sense of inner peace and contentment, which in turn must be achieved through the cultivation of altruism, of love and compassion and elimination of ignorance, selfishness and greed. The problems we face today, violent conflicts, destruction of nature, poverty, hunger, and so on, are human-created problems which can be resolved through human effort, understanding and the development of a sense of brotherhood and sisterhood. We need to cultivate a universal responsibility for one another and the planet we share. Although I have found my own Buddhist religion helpful in generating love and compassion, even for those we consider our enemies, I am convinced that everyone can develop a good heart and a sense of universal responsibility with or without religion.

Önzés, Szeretet, Érzés, Erőfeszítés

„A szorongó emberek kínlódása abból ered, hogy nem ismerik a róluk alkotott véleményt. Mihelyt ezt a véleményt világosan kifejezik, akármilyen is az, a szenvedés megszűnik.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

Emberek

„Ahogy ennek az évezrednek az utolsó évtizedébe lépünk, optimista vagyok, hogy az ősi értékek, amelyek fenntartották az emberiséget, ma újra igazolják létjogosultságukat, hogy egy kedvesebb és boldogabb 21. századba lépjünk. Mindannyiunkért imádkozom, elnyomóért és barátért, hogy együtt egy jobb világot építsünk az emberi egyetértés és szeretet által, és hogy ezáltal csökkentsük a fájdalmát és a szenvedését minden érző lénynek.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: As we enter the final decade of this century I am optimistic that the ancient values that have sustained mankind are today reaffirming themselves to prepare us for a kinder, happier twenty-first century. I pray for all of us, oppressor and friend, that together we succeed in building a better world through human understanding and love, and that in doing so we may reduce the pain and suffering of all sentient beings.

Emberek, Világ, Szeretet

„Nem azok közé tartozom akik félnek a néptől. A nép, és nem pedig a gazdagok továbbélő szabadságunk támaszai. És, hogy megõrizzük népünk függetlenségét, nem engedhetjük meg, hogy vezetõink állandó adósságal terheljenek meg bennünket. Választanuk kell takarékosság és szabadság, vagy tékozlás és szolgaság között. Ha olyan adósságokba verjük magunkat, hogy adót kell fizetnünk a húsra, italra, szükségleteinkre és kényelmünkre, munkánkra és szórakozásunkra, hivatásunkra és hitünkre - ahogy Anglia népe is kénytelen -, akkor népünknek, mint nekik is, huszon-négyből tizen-hat órát kell majd dolgoznia és tizenöt óra jövedelmét a kormánynak adnia adósságaira és költségeire; és a tizenhatodik óra keresete nem lévén elég kenyérre, kénytelenek leszünk - mint ők is - zabkását és krumplit enni. Nem lesz időnk gondolkozni, nem lesz módunk a hûtelen gazdákat számadásra vonni, hanem örülünk majd ha létfenntartásunkat megkereshetjük, bérbeadván magunkat társ-szenvedőink nyakára bilincset verni. Földbirtokosaink is, mint az övéik, névleg megtartják ugyan a sajátjuknak nevezett ingatlant és annak igazgatását, de valójában csupán mint a kincstár intézői, és kénytelenek lesznek - mint övéik is - külföldön vándorolni és megelégedni nyomorral, ismeretlenséggel, kivetettséggel és a nemzet glóriájával. E példa áldásos tanulságként állhatna elõttünk, hogy köz- és magán szertelenség miként teszi tönkre a magán vagyonokat. Az alapelvtõl való eltérés elsõ esete a második példájává válik, a második a harmadikévá, és így tovább, míg a társadalom nagy része nyomorúság automatáivá alakul és nem lesz máshoz érzéke mint bûnhöz és szenvedéshez. Azután indul el majd a bellum omnium in omnia [harc mindenki mindenkik ellen], amit egyes filozófusok oly elterjedtnek találtak ebben a világban, hogy azt képzelték az embertelenség az emberiség természetes állapota. Az államadósság e félelmetes fogat első lova. Amit adózás és az annak nyomában járó nyomorúság és elnyomás követ.”

Thomas Jefferson (1743–1826) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809)

Eredeti: levél Samuel Kerchival http://www.yamaguchy.com/library/jefferson/jeffkerch.html-hoz, 1816. július 12.

Érzék, Világ, Idő, Szabadság

„A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom, ijedség és szenvedés érje.”

Platón (-427–-347 i.e.) ókori görög filozófus, iskolaalapító

Idézetek műveiből, Egyéb

Fájdalom

„Se szeri, se száma azoknak a módozatoknak, ahogyan az egyház napjainkban szükségtelen és meg nem érdemelt szenvedést ró emberek tömegeire azáltal, hogy görcsösen ragaszkodik ahhoz, amit önkényes választása szerint erkölcsnek nevez.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Emberek, Nap

„Az amerikai imperialisták fokozzák háborújukat az ország déli része ellen. Ottani honfitársainkat ezernyi szenvedés sújtja az amerikaiak és Diem barbár uralma alatt. Nem múlik el nap, hogy e szörnyetegek ne zaklatnák razziákkal, ne pusztítanák terrorcselekményekkel, tömegmészárlással a lakosságot, ne gyújtanának fel falvakat, ne szórnának mérgeket a megművelt földekre, ne hurcolnák el honfitársainkat koncentrációs táborokba, ezekbe a „stratégiai falvak”-nak elkeresztelt pokolbugyrokba.”

Ho Si Minh (1890–1969)

:Beszéd a nemzetgyűlés VI. ülésszakán, 1963. május 8.

Múlt, Háború, Nap

„Az emberek nagy része úgy fogadta mások életének tragédiáit, mintha nagyon szeretne segíteni - holott valójában nagyon is élvezték mások szenvedését, boldognak érezhették magukat, hogy mindez nem velük történik, mert az élet kegyes hozzájuk.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Emberek, életkor, Élet

„Engedni kellene talán az ösztöneinknek, hogy bántsunk vagy öljünk meg mindenkit, akire megharagszunk, vegyünk el a gyengébbtől mindent, amire kedvünk támad, és általában gázoljunk át mások érzésein? Nem vagyunk tökéletesek, vigyáznunk kell a gyarlóságainkra, különben elpusztítanak. (…) Miért kell szükségtelen szenvedést okoznunk?”

Christopher Paolini (1983)

Érzés

„Mielőtt elmenekülnénk szenvedéseink elől, először mélyen meg kell értenünk azok okát és természetét.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Bárki megértheti a barátja szenvedését, de ahhoz nagyon finom természet szükséges, hogy megértse barátja sikerét.”

Oscar Wilde (1854–1900) ír költő, író, drámaíró

Természet, Siker

„A szenvedés elmúlik, de a tény, hogy szenvedtünk soha nem múlik el.”

Léon Bloy (1846–1917)

Múlt

„Az örömünkben való öröm, nem pedig a szenvedésünkön való szenvedés tesz valakit baráttá.”

Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

Öröm

„Mert soha nem volt még egy olyan történet, amely több szenvedést tartogatott volna, mint Júlia és Rómeó története.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Nem az okozza a szenvedést, ami velünk történik, hanem az, amit mi mondunk magunknak arról, ami történik.”

Pema Chödron (1936)

„Reménységünk középpontja Jézus Krisztus, a Megváltó. Nem egy eszmében vagy egy szlogenben bizakodunk, hanem Jézus Krisztusban. Így benne nyer értelmet minden: az imádság, a cselekvés, a szenvedés, de mindaz a feszültség is, amely a keresztény élet utolsó szakaszát jellemzi. Mária a mi reménységünk csillaga, ő vezet bennünket és tanít meg, hogyan reménykedjünk.”

Francis Arinze (1932) római katolikus egyházi bíboros

A várakozás és a remény ideje - Arinze bíboros gondolatai Ádventről http://www.archivioradiovaticana.va/storico/2007/12/01/a_várakozás_és_a_remény_ideje_-_arinze_bíboros_gondolatai_ádventről/ung-171107

Élet, Csillag, Krisztus

„Nem számít, mennyi szenvedésen mentél keresztül, soha nem akartad elengedni ezeket az emlékeket.”

Murakami Haruki (1949) japán író, műfordító

„Valahányszor érzem, hogy átjár valamilyen eszme, szenvedek, Nehéz pontosan leírni ennek a szenvedésnek a természetét, de nagyon rossz.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

Idézetek műveiből, Álomtól a felfedezésig

Rossz szerencsét

„A szenvedésben rejlik a gyönyör. S akik szeretnek, tudják ezt.”

Anatole France (1844–1924)

Szeretet, Szomorú

„Mert mindig úgy szerettem volna élni, ahogy azt magamnak megírnám… Mert a valóság csak akkor gyönyör, ha azt az álmok szövik. Mindent elhittem magamnak, mindenüvé követtem magamat azzal a stiláris képességgel s engedelmes hűséggel, ahogy az ember a vágyait tudja követni, a vágyait a nyomorban, a gondolatok szárnyán. Amennyire szenvedtem a valóságban, éppannyira boldog is voltam a képzeletem világában, mert a szenvedés csak addig számít, amíg fel nem váltja egy illúzió.”

Szomory Dezső (1869–1944) magyar író, drámaíró

A párisi regény

Világ, álmok, Emberek, Hűség

„Ha a szegények szenvedéseit nem a természet törvényei, hanem a mi intézményeink okozzák, nagy a mi bűnünk.”

Charles Darwin (1809–1882) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója

Neki tulajdonított idézetek

Természet, Törvény

„Édes jó Jézusom, tudod, rögeszmém, hogy a barokk csak úgy lesz teljes, minden eddigi teljességei után, ha én megszentelem, ha én igazolom, ha saját életemmel, tévedéseimmel, színházaimmal, isteni szenvedéseimmel, földnél mélyebb egyszerűségemmel, prófétákénál rekedtebb vallásosságommal, karthágói nimfomániásokénál érzékibb és líraibb szerelemmel, katonai heroizmusommal, kórházi pöcemosogatásommal megmutatom mindörökre, hogy ezek a spanyolok az egyetlen emberi lehetségeset mutatták a világnak, s aki nem spanyol úgy, ahogy én: az hiába jött a világra! Ezt a mondatot elfojthatta volna számon holmi ál-alázat – de minek, mikor alázat vagyok a részegségig? Van-e megalázóbb köpenyem, mint az örök barokkság fojtó maskarája, melyet mindenki kerül, mint múmiát és maszkot, s én tudom, hogy ők a színészek és én a katolikus bárány, aki először őszinte a világon. És tudom azt, hogy ez a barokk ősemberiség szörnyű veszély: ha csak egy hajszálnyi kompromisszumra merek lépni a nem-barokkal – a semmibe, a meddő guignolba zuhanok, mint egy nagypénteki gyertyatartó, melyet lerúgott a túlbuzgó sekrestyés. A státusom: kétségbeesett státus, patologikus státus, paradox státus – de ha egyszer emberi lényeget és isteni lényeget akarok a legfilozofikusabban és legnéplírikusabban megvalósítani, akkor nincs más út, mint ez a hazugságlátszatú feszültség, áldinamikának látszó, kigúnyolt lelki rémdráma a corpus domini nostri Jesu Christi előtt.”

Szentkuthy Miklós (1908–1988) magyar író, esszéíró, műfordító

Szent Orpheus Breviáriuma

életkor, Akarat, Világ, Hiba

„Az erőszakmentesség és a gyávaság két ellentétes fogalom. Az erőszakmentesség a legnagyobb erény, a gyávaság a legnagyobb vétek. Az erőszakmentesség a szeretetből fakad, a gyávaság a gyűlöletből. Az erőszakmentesség mindig szenved, a gyávaság mindig szenvedést okozna. A tökéletes erőszakmentesség a legnagyobb bátorság. Az erőszakmentes vezetés soha nem romboló, a gyáva vezetés mindig az.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Eredeti: Non-violence and cowardice are contradictory terms. Non-violence is the greatest virtue, cowardice the greatest vice. Non-violence springs from love, cowardice from hate. Non-violence always suffers, cowardice would always inflict suffering. Perfect non-violence is the highest bravery. Non-violent conduct is never demoralising, cowardice always is.

Bátorság

„S alapozhatja-e boldogságát az ember mások boldogtalanságára? A boldogság nemcsak szerelmi gyönyör, hanem a lélek legmagasabb rendű harmóniája. Miben nyugszik meg a lélek, ha becstelen, könyörtelen, embertelen cselekedet áll mögötte? Csak azért szökjön meg, mert "itt a boldogságom"? De milyen boldogság az, amely más boldogtalanságára épül? Nos, képzeljék el, hogy önök épületet emelnek az emberi sorsnak azzal a céllal, hogy boldoggá tegyék az embert, végre békét és nyugalmat adjanak neki. És képzeljék el, hogy evégett elkerülhetetlen szükségből agyon kell gyötörniük csak egyetlen emberi lényt - mi több, nem is valami érdemes személyiséget, hanem holmi nevetséges halandót, nem egy Shakespeare-t, csupán egy derék öregembert, egy fiatal nő férjét, aki vakon hisz az asszony szerelmében, büszke a feleségére, boldogan él vele. Csak meg kell szégyeníteni, megfosztani becsületétől és meggyötörni, s e meggyalázott öregember könnyei árán felépíteni ezt az épületet! Vállalnák-e ezzel a feltétellel? Ez a kérdés. És feltételezik, ha csak egy percre is, hogy az emberek, akiknek az üdvére emelik ezt az épületet, hajlandók elfogadni a boldogságot, ha önök egy jelentéktelen, de könyörtelenül és igazságtalanul megkínzott emberi lény szenvedésére alapozzák – és boldogok tudnának-e lenni így időtlen időkig?”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

Puskin emlékbeszéd - 1880. június 8.

Könny, Élet, Idő, Személyiség

„A szenvedés csakugyan nagy dolog, de szenvedni egy lókupec is tud, sőt, egy ló is, néha mélyebben, mint sok költő. A szenvedéstől – szerencsés esetben – mártírrá lehet az ember, de nem művésszé. Tudja, mi teszi a művészt? Az, amit Ön egy könnyed „csak”-kal intéz el úgy mellékesen, mikor megjegyzi, hogy: „csak a gondolat kifejezésének módját kell még tökéletesíteni.” Igen, uram, a kifejezésen fordul meg minden. Hiába valódi az élmény, ha a kifejezés nem tudja elhitetni. Emlékszik a Vojtina példázatára a malacsivításról? A malacutánzó jobban, hitelesebben sivított, mint maga a malac. Ő művész volt – a malacnak csak élményei voltak. (II./103. o.)”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

Hiba, Könny, Hit, Ló

„A természetben mindenütt harc, küzdés és győzelem váltakozik. Az akarat minden foka küzd egymással anyagért, térért, időért… Az akaratnak önmagából kell táplálkoznia, mivel kivüle semmi nincsen, és ez egy éhes akarat. Innét a hajsza, a szorongás és a szenvedés”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

A világ mint akarat és képzet

Akarat, Idő, Győzelem, Harc

„Ha szenvedést, háborút, rettegést vagy valamilyen különleges, emberfeletti kitartást lát az ember, mindig újraértékeli az életét. (…) Mindent ki lehet bírni. És tényleg, egyszer minden elmúlik.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

Híresebb idézetei

életkor, Háború, Emberek, Kitartás

„Amikor kihantolták a feleségét és a gyermekét, a testek már bomlásnak indultak, és nem látta arcukon semmi jelét a szenvedésnek. […] Milyen mély volt a szemgödrük! Megbánta, hogy újra akarta temetni őket. A sírásók kitörölték a sarat a szájukből is. A fia két első foga vörös volt a sártól.”

Hvang Szunvon (1915–2000)

Gyermekkor

„A Pokol tüze folyékony vér, és látni lehet, mi játszódik le a mélységben. A szenvedések fejei elsüllyedtek, és minden testből egy kar nyúlik a magasba, mint egy fatörzs a tenger vizéből, oda, ahol már nincs tűz. Ott egy harapós kígyó féklik. Mindezt a lángoló vért az a szikla fogja körül, ahonnan lezuhanunk. És egy piros angyal áll itt, amelynek csak egy mozdulatra van szüksége, amely ezt jelenti: FENTRŐL LEFELÉ.”

Alfred Jarry (1873–1907) francia drámaíró

A patafizikus Faustroll doktor cselekedetei és nézetei, VI könyv, XXXIV ford.: Franyó Zoltán

Tenger, Pokol, Angyalok

„Minél jobban szeretünk, annál inkább szenvedünk. A lehetséges szenvedések összessége minden lélek számára a maga tökéletességi fokával arányos.”

Henri-Frédéric Amiel (1821–1881)

Tökéletesség, Lélek, Szeretet

„A féltékenység a nőben csak a hiúság sebe. A férfiban kínszenvedés, amely mélységes, mint a lelki gyötrelem, és folytonos, mint a testi fájdalom.”

Anatole France (1844–1924)

Féltékenység, Fájdalom

„Csak a jövő fogja megmutatni, sikerül-e a stress-fogalom révén jobban megérteni a betegségeket és enyhíteni az emberi szenvedést. De ha értékesnek bizonyul, szolgáljon a kezdők bátorítására, hogy a felfedezőnek sem fényűzően felszerelt laboratóriuma, de még különösebb kutatói tapasztalata sem volt.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

Idézetek műveiből, Álomtól a felfedezésig

Betegség, Siker, Jövő, Emberek

„Arra kell gondolni, hogy az embereknek mennyi komolyabb bajuk van, mint a szerelmi szenvedés. Meghal valakijük. Nincs mit enniük. Operálják őket. Tulajdonképpen szégyellni kellene szerelemtől szenvedni.”

Molnár Ferenc (1878–1952) drámaíró

Emberek, Baba

„És ha a gyermekek szenvedései annak a szenvedéssummának a kikerekítésére kellenek, amely nélkülözhetetlenül szükséges az igazság megszerzéséhez, akkor én jó előre határozottan kijelentem, hogy az egész igazság sem ér meg ilyen árat.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

Idézetek A Karamazov testvérek műből

Gyermekek, Igazság

„Áldozat nélkül nincs megvalósulás. (…) Ami az életünkben szép és nagyszerű, az mind önfeledt örömmel indult az útjára, olyasféle lelki élménnyel, mely érzéki szinten az ölelés testi kéjéhez hasonlatos - de csak komoly áldozattal és szenvedéssel tud "világra" jönni. (…) Áldozatot az ember mindig valakiért vagy valamiért hoz, amibe, vagy akibe "szerelmes!"”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

Híresebb idézetei

Érzék, szerelmesek, életkor, Világ

„Minden irodalomnak hatása nemcsak az egyes művek becsétől, hanem azoknak számától is függ. Valamint eledeleinkben nemcsak a tápanyag, de egy bizonyos mennyiség is kívántatik, s elvesznénk, ha csak étkeinknek kémiai extraktusát kapnók ebédre, úgy van az elménk táplálékával is, s nagyon csalódik, ki a sok középszerűt, mi napjainkban minden irodalomban megjelenik, haszontalannak gondolja. Egy palack tokaji a hozzáértő előtt egy akó kerti bornál többet érhet, de a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, s pedig azért, mert amaz csak néhány magasabb ízlésűeknek, ez sokaknak ad élvezetet. Valamint a játékosnak, ki mindenét elvesztette, semmi sem fáj inkább azon gondolatnál, hogy más kártyákra vagy számokra rakva tételét, mennyit nyerhetett volna, úgy veszteségeink után semmi nem gyötör inkább, mint midőn eszünkbe jut, hogy minden szenvedéseink oka csak az, mert a szerencsét nem kerestük ott, hol az számunkra feltalálható volt.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

Bor, Veszteség, Nap, Rossz szerencsét

„Magyar alkotók sorsa – halálon innen, életen túl – leginkább balsors csak. Küszködéssel, nélkülözéssel, szenvedéssel, nemritkán megaláztatással teli élet, síri koszorúkkal együtt hervadó emlékezés. S ami talán a legfájdalmasabb: közbelenyugvás ebbe, mint valami ősi, másíthatatlan, szükségképpen való rosszba, valóságos nemzeti tradícióba.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

Emlékezések és publicisztikai írások

életkor, Élet, Halál, Sors

„Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

Neki tulajdonított idézetek(Gellért Simon)

Büntetés, Sors

„Irina:) Jön majd idő, mikor mindnyájan megtudjuk, miért mindez, miért ez a sok szenvedés, és akkor nem lesz többé titok … Addig azonban élnünk kell és dolgoznunk. Mindig, mindig dolgoznunk!
(4. felvonás, befejező jelenet, 572-573. oldal”

Anton Pavlovics Csehov Három nővér

Színpadi művek, Három nővér

Idő, Titok

„Nálunk nem tartják igazi írónak azt, aki legalább egyszer nem nyilatkozott úgy, hogy az írás számára mérhetetlen szenvedés, csak az emberiség üdvéért hozza meg azt az áldozatot, hogy tollat fog.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

Idézetek műveiből

„Az ellentmondás visszafelé fordítja az életet. Az élet növekvő folyásának visszafordításást érzékeljük szenvedésnek.(A belső táj)”

Silo (1938–2010)

életkor, Élet

„De most hagyjuk ezeket a kezdeti időkből való példákat, említsük meg inkább a közelmúlt idők atlétáit, vegyük csak számba korunk nemes példaképeit. A lázongás és az irigykedés miatt a legnagyobb és legigazibb oszlopok szenvedtek üldöztetést, és egészen a halálig küzdeniük kellett. Idézzük szemeink elé a jóságos apostolokat! Péter, aki az igazságtalan lázongás miatt nem egy és nem kettő, hanem számtalan szenvedést tűrt, ilyenképpen szenvedte el a vértanúhalált, és jutott a dicsőség megérdemelt helyére. A lázongás és a viszálykodás következtében mutatta fel Pál is a türelmességben való győztes bajvívását. …
Mindezeket, szeretteim, nemcsak azért küldjük el mi hozzátok, hogy figyelmeztessünk benneteket kötelességeitekre, hanem hogy nekünk magunknak is emlékezetünkbe véssük, mivel egyazon versenypályán vagyunk, és ugyanazt a küzdelmet kell megvívni minekünk is.”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

5,1-5; 7,1.
Levél a korintusiakhoz (Kr. u. 88-96?)

Halál, Idő

„A sokaság leginkább szenvedéseire emlékezik. A történet nem feledkezik meg a nagy conquistadorokról, akik jámbor kortársaiknak annyi galibát szereztek!”

Victor Eftimiu (1889–1972)

„Megbékélni annyi, mint mindkét oldalt megérteni; az egyik oldal pártjára állni, és leírni a szenvedést, amit a mások oldal okozott, majd a másik oldal pártjára állni, és leírni a szenvedést, amit az első oldal okozott.”

Thich Nhat Hanh (1926)

Eredeti: Reconciliation is to understand both sides; to go to one side and describe the suffering being endured by the other side, and then go to the other side and describe the suffering being endured by the first side.