Idézetek a természetről

„A fegyverek a félelem eszközei, csak azok használják, akik félnek. Akik megtanulnak a puszta kezükkel harcolni, mindig előnyt élveznek azokkal szemben, akik a kardjukra hagyatkoznak, (…) mert ők arra számítanak, hogy győzni fognak. A fegyverek hamis barátok - nem a természet művei -, és hamis önbizalmat ébresztenek.“

—  Darren Shan ír származású, angolul alkotó író 1972

„Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tudunk, az hogy változik.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„Eddigi tapasztalataink… arra a feltevésre jogosítanak, hogy a természet a matematikailag elgondolható legegyszerűbb megoldást valósítja meg.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

„A természet semmit sem tesz hiába, s mindaz, ami sok ok révén történik, bár kevesebbel is megvalósítható lett volna, fölösleges. A természet ugyanis egyszerű, s nem használja a dolgok felesleges okait.“

—  Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista 1643 - 1727

„Az élet célja az önfejlesztés. Hiánytalanul megvalósítani a természetünket- ezért vagyunk itt mindannyian.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„… De végülis, itt a természet, művészet és költészet, és ha ez nem elég, akkor mi?“

—  Vincent van Gogh 19. századi holland festő 1853 - 1890

„A fizikai csapások és az emberi természet kalamitása szükségessé tették a társadalmat. A társadalom pedig megtetézte a természet csapásait. A társadalom kellemetlenségei szükségessé tették a kormányt; és a kormány megtetézte a társadalom csapásait. Íme az emberi természet története.“

—  Chamfort francia író 1741 - 1794

„Az ember a természettől függ, de a természet is függ tőle. A természet alkotta őt; ő pedig átalakítja a természetet. Szüntelenül újjáteremti egykori teremtőjét, s olyanná formálja, amilyen nem volt őelőtte.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott.“

—  Galileo Galilei olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós 1564 - 1642

„A természet nem determinál, hanem lehetőséget ad: bizonyos dolgokat elősegít, másokat akadályoz.“

—  Kosáry Domokos magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja és elnöke 1913 - 2007

„Jacob egész egyszerűen sugárzóan derűs természet, és ezt a vidámságot úgy hordja magával, mint valami aurát. Megosztja mindazokkal, akik elég közel kerülnek hozzá. Mint a Nap, meleget sugároz minden vonzáskörébe került bolygóra. Nem szándékosan, hanem mert a természetéből fakad, egyszerűen ilyen. Nem csoda, ha alig vártam, hogy viszontlássam.“

—  Stephenie Meyer 1973

„A hinduizmus egy élő organizmus, amely képes növekedni, és hanyatlani a természet törvényei szerint. Egy, oszthatatlan gyökérből hatalmas fává terebélyesedett, amelynek megszámlálhatatlanul sok ága van. Az évszakok változása hatással van rá. Megvan a maga tavasza, és nyara, a maga tele, és ősze. Egyszerre alapszik az írásokon, és független tőlük. nem egy könyvön alapul a hatalma. Az erőszakmentesség a hinduizmusban talált rá a legmagasabb szintű kiteljesedésre, és megvalósításra.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

„Az ember eleve a természet része, még akkor is, ha megkülönbözteti magát tőle azért, hogy kihasználhassa.“

—  Arnold Joseph Toynbee 1889 - 1975

„Az ember, természeténél fogva, állat; és sem a természet, sem az alkat eredeti vonásait nem lehet soha eltörölni.“

—  Hippolyte Adolphe Taine francia kritikus, irodalomtörténész 1828 - 1893

„A természet búvári abban az értelemben vannak, hogy minden dolgok származása, éltetése és nevelkedése valamely más dolognak fogyatkozását és enyészését hozza.“

—  Michel Eyquem de Montaigne francia esszéíró, filozófus 1533 - 1592

„A fizika minden nehézsége, úgy látszik, abban áll, hogy mozgásjelenségekből a természet erőit kikutassuk, s azután ezeknek az erőknek a segítségével a többi jelenséget megmagyarázzuk.“

—  Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista 1643 - 1727

„A természet realitás persze, de az én festővásznam sem kevésbé.“

—  Pablo Picasso spanyol képzőművész, író, festő. 1881 - 1973

„Az emberi természet olyan - és ezt ügyesen kihasználták a zsarnokok és fogdmegek -, hogy amíg le tudná leplezni az árulókat, vagy lázadást szíthatna a tömegben, vagy saját halálával megmenthetné mások életét, él benne a remény, még hisz a szerencsés végben, még belekapaszkodik a javak szánalmas maradékaiba, ezért hallgat és alázatos. Amikor elkapják és sarokba szorítják, amikor nincs több veszítenivalója, és képes volna hőstettre, elkésett dühét csak a magánzárka kőkalickáján töltheti ki. Vagy a halálos ítélet közömbössé teszi minden földi dolgokkal szemben.“

—  Alekszandr Szolzsenyicin orosz író 1918 - 2008

„A regény [angliai] nagy kultuszának az okát talán az angol természet mélységes komolytalanságában kell keresnünk. Az angol általában keveset dolgozik és sok szabadideje van. Ha nem sportol és nem bridzsezik akkor regényt olvas. … A magasabbrendű, gentlemanlike komolytalanságban az angolok előnyben vannak, sok évszázados gyakorlat folytán. Megszokták, hogy a munkát úgy kezeljék, mintha játék volna és a játékot úgy, mintha komoly dolog volna.“

—  Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész 1901 - 1945

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.“

—  Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus 1893 - 1986

„A festészet nagyobb igazsággal, hívebben állítja az érzékszerv elé a természet műveit, semmint a szavak vagy betűk, viszont a betűk hívebben állítják a szavakat az érzékszervünk elé, semmint a festészet…“

—  Leonardo da Vinci olasz/itáliai polihisztor (1452-1519) 1452 - 1519

„Ha a szegények szenvedéseit nem a természet törvényei, hanem a mi intézményeink okozzák, nagy a mi bűnünk.“

—  Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809 - 1882

„… természet a tapasztalat összes tárgyainak foglalata.“

—  Immanuel Kant német idealista filozófus 1724 - 1804

„Ember! ne félj! Tudja a titkot a természet és mosolyog.“

—  Victor Hugo francia romantikus költő, regény- és drámaíró 1802 - 1885

„A jó konyhafőnöknek tisztelnie kell a természet örök törvényeit, ezenkívül mesterien kell bánnia a tűzzel.“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

„Egyedül vagyok, egyéni vagyok, csak én vagyok, és éppen az egyes ének, az egyének és az egyedek azok, ami nem számít a természetben, amivel nem törődik sem a történelem, sem a csillagok járása, sem az évszakok, sem a mítoszok istenei – az egyén semmi, nulla, névtelen sejtszilánk, jön-megy, anyja buta hús-koporsójából ki, vacak puhafa koporsókba be, mint aki csak bujkál és szégyenkezik, és öt percig sem bírja a világosságot: ez vagyok én, a megtestesült elhanyagolandó, nem szorzó és nem osztó – pedig! pedig! ugyanakkor az egyén egyéni világa az egyetlen valóság, az első és az utolsó pozitívum, az, amit én láttam, az az istenség, az a természet, az a szerelem, az a történelem – anyám méhe előtt a dolgok mind legfeljebb jámbor vagy bárgyú hipotézisek számomra, és ami sírom lakatjának csattanása után következik, bolond fikció, hisztérikák tolonc-kórházbeli látomása. Az egyéniségemet érzem csak valóságnak, s a természet, ha valamivel egész bizonyosan nem törődik, akkor az egyéniségem az!“

—  Szentkuthy Miklós magyar író, esszéíró, műfordító 1908 - 1988

„Az általjános érdek, melyet a természettudományok korunkban gerjesztenek, kétségen kívül nagy befolyást fog gyakorolni az esmeretek minden ágaira, de e befolyás nem — mint sokan hiszik — az leend, hogy az úgynevezett humanisztikus tudományok egészen el fognak hanyagoltatni. Ha ez jelenleg történik, és sokan úgynevezett praktikus irányokban annyira mennek, hogy minden, nem az anyaggal foglalatoskodó vizsgálódást csaknem nevetségesnek tekintik, ez részint a reakciónak tulajdonítható, mely újabb időben az idealizmus ellen támadt, s melynek közepében állunk, részint annak, mert bármi nagy előmeneteleket tettünk a természettudományok körében, még kezdők vagyunk e mezőn is, távol a ponttól, hol a tudomány egész körét belátva, annak határait észrevesszük, s éppen mert nagy előmenetelt tettünk, szerényebbek leszünk. — Míg emberi természetünk olyan marad, minőnek azt esmerjük, míg érzések és szenvedelmek reá befolyást fognak gyakorolni, míg a hatalom, melyet a föld minden teremtményei felett gyakorol, a belátás, mellyel a természet titkos működéseibe bír, szellemi tulajdonainak kifolyása leend, addig az anyagnak esmerete őt nem elégítheti ki, addig azon tények, melyeket az anyagi természet törvényei meg nem magyarázhatnak, szinte érdekkel fognak bírni előtte, addig ezen tényekből fogja keresni azon törvényeket, melyek szellemi kifejlődésének feltételei. — Azon esmeretvágyat, melyet Isten mint emelkedésének csíráját az emberi természetbe rejtett, a természettudományok soha egészen nem elégíthetik ki, s így ezen tudományok azokat, mik közelebbről az emberrel s annak szellemi természetével foglalkoznak, soha nem is zárhatnák ki; a [hatás], melyet a természeti tudományok a tudomány minden ágaira gyakorolni fognak, a módban fekszik, a metódusban, melyet az egyes tudományokban követünk. — Mennyivel több ember foglalkozik természettudományokkal, mennyivel inkább megszokjuk az embere is oly tárgyként tekinteni, mely kifejlődésében nagyrészt természeti törvények szerént kormányoztatik, mennyivel inkább meggyőződünk, hogy a legszebb spekuláció meddő, s csak az indukció ösvényén haladhatunk, annál nagyobb lesz azoknak száma is, kik a gondolkozás ezen eszközét a politika, erkölcstudomány, egyszóval azon tudományok körében alkalmazzák, hol most a spekuláció uralkodott.“

—  Eötvös József magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő 1813 - 1871

„Az igazságosság az, ha a polgár nem hágja át a törvényeit a városállamnak, amelyben él. A legnagyobb haszna az embernek az igazságosság alkalmazásából származik, ha tanúk előtt cselekedvén tiszteletben tartja a törvényeket. Ám ha egyedül vagyunk, és nincsenek jelen tanúk, akkor a természet törvényei szerint szoktunk eljárni. A törvény parancsait ugyan meghozták, a természet parancsai ellenben szükségszerűek. A törvény parancsai továbbá a közmegegyezéseken alapulnak, nem pedig természettől fogva léteznek. A természet parancsai ellenben természettől fogva léteznek, nem pedig közmegegyezésen alapulnak. Aki úgy hágja át a törvényt, hogy tette rejtve marad azok előtt, akiknek közös megegyezésén alapul a törvény, az elkerüli a szégyent és a büntetést. Ha tette nem marad rejtve, nem kerüli el ezeket. Ha ellenben valaki a természeten akar erőszakot tenni, annak nem lesz kisebb vétke akkor sem, ha minden ember előtt rejtve marad is, és nem lesz nagyobb azáltal, ha valamennyien látják. Mert nem a vélelem szerint, hanem valóságosan árt önmagának, aki így tesz.“

—  Antiphón -479 - -409 i.e.

„Hiszem, hogy az embereiség a 20. században sok-sok tapasztalatot szerzett. Néhány jót, és rengeteg rosszat. Micsoda nyomor, micsoda pusztítás! A legtöbb emberi lényt e század két világháborújában ölték meg. De az emberi természet olyan, hogy amikor ilyen rettenetes válságos helyzettel kell szembenéznünk, az emberi elme képes felriadni és más megoldást találni.“

—  Tendzin Gyaco 1935

„…aki meg akarja ismerni a természet legnagyobb titkait, az nézzen körül az egymással szemben álló, ellentétes jelenségek legszűkebb és legtágabb határai között, és elmélkedjék róluk. Mélységes varázs van abban, ha rá tudunk jönni az ellentétre, miután megtaláltuk az egyesülés pontját.“

—  Giordano Bruno olasz dominikánus szerzetes 1548 - 1600

„A legtöbben, akik az indulatokról és az emberek helyes életmódjáról írnak, úgy járnak el, mintha nem természeti dolgokról szólnának, amelyek a természet közös törvényeit követik, hanem a természeten kívül eső dolgokról. Sőt úgy látszik, az embert a természetben úgy fogják fel, mint az államot az államban. Mert azt hiszik, hogy az ember a természet rendjét inkább megzavarja, mintsem követi, s hogy feltétlen hatalma van a cselekedetein, és semmi más nem determinálja őt ön-saját magán kívül. Azután az emberi tehetetlenség és állhatatosság okát nem a természet közös hatalmának tulajdonítják, hanem az emberi természet nem tudom micsoda hibájának, s ennélfogva megsiratják, kinevetik, megvetik vagy - s ez történik legtöbbször - elátkozzák; s aki pedig az emberi lélek tehetetlenségét különös ékesszólással és élességgel tudja gáncsolni, azt szinte isteni lénynek tartják.“

—  Baruch Spinoza holland filozófus 1632 - 1677

„Ha deréknek születtél, ha a természet egyenes észt és érzékeny szívet adott neked, kerüld egy időre az emberek társaságát, és tanulmányozd magadat.“

—  Denis Diderot francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője 1713 - 1784

„A természet úgy programozta az emberi értelmet, hogy észlelni tudjuk a percek és órák múlását. De mi magunk határozzuk meg, hogy hogyan tesszük ezt.“

—  Stefan Klein 1965

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk. (Érdekes például, hogy ámbár a Svájc a rómaiak által jól esmértetett, sok író zordonságát, de tájainak szépségét egy sem írta le. Caesar a Svájcon átutazva egy grammatikus munkán dolgozott. Suet. Caes. Cap. 56.)“

—  Eötvös József magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő 1813 - 1871

„Az anya mindenekelőtt gyermeke szeretete után áhítozik, még akkor is, ha ez a gyermek fejlődésére káros. A kedves is hatalmában akarja tartani a férfit, s természetesnek találná, ha a világ legnagyobb szellemét egy szerelmes óráért feláldoznák. A harc majdnem mindig egyenlőtlen, mert az igazság a nők oldalán van: az élet és a természet nevében akarnak bennünket visszatéríteni.“

—  Pierre Curie francia fizikus, kémikus 1859 - 1906

„A művészet a magával és a természettel összhangban lévő, testileg szépen fejlett ember legméltóbb tevékenysége.“

—  Richard Wagner német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83 1813 - 1883

„Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála.“

—  Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista 1623 - 1662

„Az emberi természet olyan, hogy bölcsen gondolkozik, de esztelenül cselekszik.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„A természet örökké közönyös, se nem siet, se nem késik.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„A művészet s a természet összhangja között párhuzamot vonhatunk mit gondoljunk a tökfilkókról, akik azt mondják, hogy a művész sohasem érheti utol a természetet?“

—  Paul Cézanne francia festő 1839 - 1906

„A táj antroposzociocentrikus fogalom… A táj a kultivált (művelt), humanizált (emberiesített) természet.“

—  Mőcsényi Mihály magyar kertészmérnök, egyetemi tanár 1919 - 2017

„Mindenféle viselkedés természet és neveltetés interakciója, a kettő kölcsönös hozzájárulása a viselkedéshez éppen olyan elválaszthatatlan, mint az, ahogyan a négyszög hossza és szélessége meghatározza a területét.“

—  Steven Pinker 1954

„A természet csak homlokába tett
Látó szemet, hátát, a védtelent,
Csupán a jámbor hűség védi meg.“

—  Friedrich Schiller 1759 - 1805

„Igazat beszélj, és az egész természet az összes szellemekkel melléd áll! Igazat beszélj, és minden élő és élettelen is téged fog igazolni, még a fű gyökerei is megmozdulnak a föld alatt, hogy melletted tanúskodjanak.“

—  Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882

„A dinnyén a természet intézkedése folytán azért vannak gerezdek, hogy a család asztalán felosztható legyen.“

—  Ráth-Végh István magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész 1870 - 1959

„Általában alábecsüljük a közöttünk és mások között lévő különbségeket. Nem csak a következtetésekbeli különbségeket, de a természet és képességbeli különbségeket, a helyzet és erőforrásbeli különbségeket, az észrevehetetlen tudás, készség és szerencsebeli különbségeket, és a belső tájképbeli különbségeket.“

—  Eliezer Yudkowsky 1979

„A Tudomány sosem képes a Természet végső rejtélyeit megoldani, mivel a rejtélynek mi magunk is részei vagyunk.“

—  Max Planck német fizikus 1858 - 1947

„Sose téveszd szem elől, hogy a természet nem isten, az ember nem gép, a feltevés nem tény.“

—  Denis Diderot francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője 1713 - 1784

„Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne.“

—  Richard Wagner német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83 1813 - 1883

„A mi korunkban az ember átélheti azt az örömet, és részesülhet abban a semmihez sem hasonlítható élvezetben, hogy kitalálhatja, hogyan fog viselkedni a természet egy eddig még sosem vizsgált, új helyzetben.“

—  Richard Feynman amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő 1918 - 1988

„A tompa elme számára az egész természet ólomszürke. A felvilágosodott elme számára az egész világ színekben tobzódik, és szikrázik a fénytől.“

—  Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882

„…a teljes kondicionálás a szó biológiai értelmében vett kollektív tudatosságot eredményez. A természet tökéletes modellt kínál: az afrikai hóhérhangyák városállamait.“

—  Arthur Koestler magyar-brit regény- és újságíró, társadalom-filozófus 1905 - 1983

„A legtöbb faj elvégzi saját fejlődését, menet közben ókumlálja ki a dolgot, ami pontosan az a módszer, amit a Természet szándékolt. És ez az egész roppant természetes meg szerves meg összhangban áll a világmindenség titokzatos körforgásával, amely azt hiszi, hogy semmi sem ad olyan jól egy fajnak erkölcsiséget (…), mint az évmilliókig tartó, igazán csalódást keltő "próba és tévedés" módszer. Ez alkalmasint rendben is van a faj szempontjából, ám a ténylegesen belekeveredett egyének szemszögéből igazi disznóság.“

—  Terry Pratchett angol fantasy- és science fiction-író 1948 - 2015

„A keresztény szentatyák már nagyobb figyelmet fordítanak a természetre, mert nagyszerű rendjében s pompájában az istenség legfenségesebb képét látják. — A legújabb felfogás szerént az ember csak mint a nagyszerű természet egyik lénye tűnik fel, a legmagasabb az állatok hosszú sorában, semmi más.“

—  Eötvös József magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő 1813 - 1871

„A természet harmonikus eleganciáját szemlélni és valamelyest meg is érteni a legnagyobb élmény, amelyben az ember részesülhet.“

—  Selye János osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus 1907 - 1982

„Isten akaratából az ember a természet királya, és minden, amit a föld termel, neki terem.“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

„A boldogság és a boldogtalanság (…) a tanítómesterünk, akiknek segítségével a természet nevel bennünket.“

—  Stefan Klein 1965

„A penicillint senki sem találhatta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította…“

—  Sir Alexander Fleming 1881 - 1955

„A barát a természet paradoxona, egyszersmind mesterműve. Az egyedüli lény, (…) akitől nem azt kívánom, amije van, hanem azt kívánom, aki ő maga.“

—  Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882

„A természet rákényszerítvén minden élőlényt, hogy lehajolva vegye magához a táplálékot, egyedül az embert egyenesítette föl, és buzdította arra, hogy az ég felé emelje tekintetét.“

—  Cicero ókori római író, filozófus, politikus -106 - -43 i.e.

„A természet minden igaz kutatója vallásos tiszteletet érez, mert nem tudja elképzelni, hogy ő az első, aki kigondolta a rendkívül törékeny szálakat, amelyek észleléséhez kötődnek.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

„Az emberi élet és a Föld számtalan területén tapasztalható negatív jelenségek a megismerés és a moralitás önálló és egymást feltételező valóságának tagadásából vagy korlátozásából következtek. Észre kellene vennünk, hogy ez az agnosztikus magatartás tette féloldalassá a civilizált emberiség életét, fosztotta meg egészséges arányérzékétől és tette a világ, a természet gátlástalan bekebelezőjévé.“

—  Rudolf Steiner osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója 1861 - 1925

„A természet titkai rejtve vannak előttünk; jóllehet állandóan alkot, nem látjuk mindig az eredményt; csak idővel s koronként ismerjük meg, s bár a természet mindig egyforma, mi sem ismerjük mindig egyformán. Egyre többet tapasztalhatunk, mert elménk egyre fejlődik…“

—  Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista 1623 - 1662

„… a természet legfőbb törvényhozásának bennünk, azaz értelmünkben kell rejlenie…“

—  Immanuel Kant német idealista filozófus 1724 - 1804

„Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.“

—  William James 1842 - 1910

„A temészetet szolgáló és magyarázó ember annyit tehet és foghat fel, amennyit a természet rendjéből a dolgokra vagy elméjére vonatkozóan megfigyelhet: ennél többet nem tudhat és nem tehet.“

—  Francis Bacon brit filozófus, államférfi 1561 - 1626

„A művészet feladata nem a természet utánzása, hanem a kifejezése.“

—  Honoré de Balzac francia regényíró 1799 - 1850

„Az emberi természet alapvetően nem gonosz. Az vadságról tudjuk, hogy behódol a szeretet hatalma előtt. Soha ne mondj le az emberi természetről.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

„A szerelem csak egy ócska trükk, amit a természet játszik velünk, hogy fennmaradjon a fajunk.“

—  William Somerset Maugham 1874 - 1965

„Ha egy olyan istenség hitéről és eszméjéről van szó, akit kiválónak és jónak tartanak, és mint ilyen csodálják és tisztelik, mert tudják, mert a puszta hatalom és tudás mellett a legkiválóbb természet is az övé, ami mindenki számára szeretetre méltóvá teszi, és ha az uralkodó és hatalmas lény olyannak mutatkozik, vagy történelmileg úgy ábrázóltak, hogy nagyfokú és különleges megbecsülésben részesít mindent, ami jó és kiváló, mindenki javával törődik, jótékony és szerető indulat füzi az egész iránt; egy ilyen példa kétségtelenül létrehozza és növeli az erény iránti indulatot, az össze többit pedig megfékezi, és egyedül ennek veti alá.“

—  Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja 1671 - 1713

„Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmű ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket.“

—  Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja 1790 - 1838

„A természet a valóság, az igazság, de egész jelentősége, értelme, jellegzetessége csak annyi, amennyit a művész kiemel és kifejezésre juttat belőle.“

—  Vincent van Gogh 19. századi holland festő 1853 - 1890

„Az elidegenedés megragad bennünket: érzékeljük, hogy a világ tömör, sejtjük, mennyire idegen egy kő, áthatolhatatlan számunkra, és hogy mekkora intenzitással tagad minket a természet vagy a táj… A világ kicsúszik kezünkből és megint önmaga lesz… Az abszurd a kérdező ember és az oktalanul hallgató világ szembenállásából keletkezik… Sziszüphosz elgondolkodik azon az összefüggő cselekmény-sorozaton, amelyet emlékezetének pillantása forraszt egybe, és amelyre nemsokára halála üt pecsétet… De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűséget hirdeti, amely tagadja az isteneket és felemeli a sziklákat… Nem létezik az a sors amit a megvetés nem képes legyőzni… Ő a sorsból emberi ügyet csinál, amelyet az emberek közt kell szabályozni.“

—  Albert Camus francia író, újságíró, filozófus 1913 - 1960

„A természet szépsége nem maradt hatás nélkül a régiekre sem. Cic[ero] (De nat.) egy gyönyörű helyet tartott fel Arisztotelészből, hol ez a természet szépségéből az istenség tételének meggyőződését következteti. Hésziodosz a telet írja le. Homér többször írja le a természet egyes tüneményeit, s így Pindar, Theokrit a görögök, Vergil, Tibull, Horác, Cicero, Lucretius sat. a rómaiak között; de a régiek munkáiban a természet leírása mindég csak mellékes dolog, a fő mindég s mindenütt az ember marad, s mint Pindar Tavaszi ditirambusában, miután a tavaszt, s az égnek oszlopát, Etnát röviden leírta, Hierón, a szürakuzai tirannosz dicséretéhez s a görögöknek a perzsák elleni győzelmeinek magasztalásához siet, úgy tettek a többiek.“

—  Eötvös József magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő 1813 - 1871

„A természet fortélyossága lépten-nyomon kijátssza az érzékek és az értelem fortélyosságát, úgyhogy bolond időtöltés volna mind a sok szép elmélkedés, emberi okoskodás, vitatkozás, ha nem akadna, aki felhivja erre a figyelmet.“

—  Francis Bacon brit filozófus, államférfi 1561 - 1626

„Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. Úgy gondolta, hogy ezek a tudományok nem hasonlíthatók össze a többiekkel, mert bennük a tartalom versenyre kel a bizonyítással: az előbbi nyújtja a nagyságot és a szépséget, az utóbbi a szabatosságot és a meggyőző erőt. A geometriában ugyanis nem akadt egyetlen nehezebb és fogasabb kérdés sem, amelyet ne a legegyszerűbben és a legvilágosabban fejtett volna ki. Ezt egyesek természet adta tehetségének, mások rendkívüli szorgalmának tulajdonítják, bár úgy tűnt fel, hogy fáradság nélkül és könnyedén oldott meg minden feladatot. Ha valaki hiába kereste valamely probléma megfejtését, Arkhimédész könnyedén és rövid úton elsegítette a bizonyítékokhoz. Nyugodtan elhihetjük hát, amit mesélnek róla, hogy, mintha egy szirén varázslata alatt lett volna, megfeledkezett az evésről, ivásról és teste ápolásáról, és ha nagy keservesen elhurcolták, hogy fürödjék meg és kenje be a testét olajjal, a tűzhely hamujába geometriai ábrákat rajzolt, és a testén mértani vonalakat húzgált olajos ujjával; látszott rajta, hogy leküzdhetetlen szenvedély rabja és valósággal a Múzsák foglya. És ez az ember, aki oly sok nagyszerű találmányt mondhatott magáénak, állítólag azt kérte barátaitól és családja tagjaitól, hogy halála után állítsanak egy gömböt tartalmazó hengert a sírjára, s írják fel rá azt a viszonyt, amely a körülvevő nagyobb test és a benne foglalt test között fennáll.“

—  Plutarkhosz ókori görög életrajzíró 46 - 127

„Bármilyen módszert is használunk, a kitartás és az állhatatosság elsőrendű fontosságú. Mert bármilyen módszert is használunk, a természettel kapcsolatos ellenállás ott lesz, hogy szembeszálljon vele.“

—  Sri Aurobindo indiai hazafi, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru, és költő 1872 - 1950

„Az ember nemcsak él, hanem szeret és gondolkozik is; a biológiai élet benne éri el tetőfokát. De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a „szellemi” élet, az a magasabb rendű és másféle élet, amely Istenben van meg. Ugyanazt a szót - „élet” - használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.“

—  C. S. Lewis ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója 1898 - 1963

„Erőszakmentesség, erőszakosság, a kettő között annyi a különbség, hogy az egyiket a természet a másikat az emberiség találta fel …vitathatatlan, hogy melyik a tisztességesebb.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

„A szerelem soha nem hal természetes halált. Azért hal meg, mert nem tudjuk, hogyan kell utánateölteni a forrását. Vakság, hibák és árulások miatt hal meg. Betegség és a sebek, kimerültség, elszáradás és szennyezés miatt múl ki.“

—  Anaïs Nin 1903 - 1977

„Vajon mit akart velünk a természet, amikor úgy rendezte, hogy néhány év alatt, mindjárt kezdetkor kiégjünk, és azután csak a hamvakat őrizzük egy életen át?“

—  Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész 1901 - 1945

„A természet azzal tette nekünk a legnagyobb szolgálatot, hogy miután tudja, milyen fájdalmakra születtünk, feltalálta a megszokást, a legsúlyosabb helyzetekkel is gyorsan megbarátkoztatva minket.“

—  Lucius Annaeus Seneca Maior -54 - 39 i.e.

„A tehetség, ha kényszerítik, nem felel meg a várakozásoknak, és a fáradozás, ha a természet ellenére való, eredménytelen.“

—  Lucius Annaeus Seneca Maior -54 - 39 i.e.

„Vár rád a Természet. Mély csendje ünnepi,
lábadnál vadvirág, éjszínű fellege,
ha búcsut mond a nap, sőhaja lengeti,
mint füstölőket, a liliomkelyheket.
Órjás pilléreik az erdőt eltakarják,
elrejtőzik a rét, a fűz kinyujtja karját,
s tartja oltárait a szűz habok felett.
…
Ó, költészet, te kincs! Eszméink gyöngyszeme!.
A szív vad árja, mely mint tenger, égre csap,
hiába zúg: marad lényednek lényege:
a hét szín lepleden s a sok-sok árnyalat.
Ám retteg a profán, s átokra nyíl szája,
bántja szemét tüzed misztikus ragyogása,
egy férfi homlokán ha látja lángodat.
…
Zord Természet, csak élj! Újulj meg szűntelen,
alant és fent, ahogy törvényed hírdeti,
te istennő vagy, élj s dölyfösködj! Földeden
az ember csak utas, nem, mi megilleti,
királyod. Mit nekem pompád és birodalmad?
Én nem vagyok rabod, nem zengem hatalmad,
szívem a szenvedők fenségét szereti.“

—  Alfred de Vigny francia költő, író és drámaíró 1797 - 1863

„A halhatatlan istenek közt a legdicsőbb, kit sok néven neveznek,
a Természet Nagy Ura, Változhatatlan Egy, Minden-erejű,
Te vagy mindenek egyetlen ura.
Üdvözlünk téged, ahogy minden halandó:
Üdvöz légy, Zeus!
Gyermekeid vagyunk …
[…]“

—  Kleanthész ókori görög sztoikus filozófus -330 - -232 i.e.

„Egyike azon különbségeknek, mely a régi s a keresztény civilizáció között létezik, a természet iránti közönyösségben fekszik, melyet az előbbieknél találunk.“

—  Eötvös József magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő 1813 - 1871

„A következő hat-tíz évben jelentős árhullámtól nem kell tartani, azt követően pedig a természet és a Jóisten kezében van a sorsunk.“

—  Gyurcsány Ferenc magyar politikus, közgazdász, pedagógus 1961

„Azt hiszem, hogy a Holdra megyünk, mert az emberi természet szereti a kihívásokat.“

—  Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdon járt 1930 - 2012

„Bárki megértheti a barátja szenvedését, de ahhoz nagyon finom természet szükséges, hogy megértse barátja sikerét.“

—  Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900

„A balszerencsét a legtöbb ember elviseli. Ha igazán próbára akarjuk tenni egy ember jellemét, adjunk neki hatalmat.“

—  Abraham Lincoln amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke (1861-1865) 1809 - 1865

„A gyönyörű fiatalok a természet véletlenei, de a gyönyörű idős emberek műalkotások.“

—  Eleanor Roosevelt 1884 - 1962

„Nincs semmi, amit ne tennék meg azok számára, akik valóban a barátaim. Nem vagyok képes félig szeretni az embereket - ez nem az én természetem.“

—  Jane Austen angol regényírónő 1775 - 1817

„A festőnek minden festményt azzal kéne kezdenie, hogy feketére festi a vásznat. Hiszen a természetben minden dolog sötét, kivéve azt, amelyet fény éri.“

—  Leonardo da Vinci olasz/itáliai polihisztor (1452-1519) 1452 - 1519

„A prűd egy olyan személy, aki azt gondolja, hogy a saját illendőségi szabályai természetes törvények.“

—  Robert A. Heinlein 1907 - 1988

„Védekezne mondván, hogy a szerelem, bármi is legyen, elsősorban természetes tehetség. Azt mondaná: Vagy úgy születtél, hogy tudod, hogy kell szeretni, vagy sosem tudod meg.“

—  Gabriel García Márquez 1927 - 2014

„Feladatunk az, hogy felszabadítsuk magunkat az együttérzés körének bővítésével, hogy minden élőlényt és természetet teljes szépségében befogadhassunk.“

—  Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

„A szerelem nem egy természetes dolog. Inkább fegyelmet, koncentrációt, türelmet, hitet és a nárcizmus legyőzését igényli. Ez nem egy érzés, hanem gyakorlat.“

—  Erich Fromm 1900 - 1980

„Merj bölcs lenni! Energiára és szellemre van szükség ahhoz, hogy legyőzzük azokat az akadályokat, amelyekkel a természet tunyasága, valamint a szív gyávasága száll szembe az utasításainknak.“

—  Friedrich Schiller 1759 - 1805

„A természettudomány azt akarja, hogy az ember tanuljon, a vallás azt akarja, hogy cselekedjen.“

—  Max Planck német fizikus 1858 - 1947