Idézetek a zenéről

Idézetek gyűjteménye a zene témáról .

Kapcsolódó témák

Teljesen 36 idézet zene, szűrés:


Grandpierre Attila fénykép
Bárdos Artúr fénykép

„Mai álláspontom szerint, a színpad lényege a darab lelkét kivetítő szó és mozdulat, másszóval: a színészi játék és ennek egy magasabb, túlnyomóan zenei egységben összefogott kicsengetése, összhangja.“

—  Bárdos Artúr magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista 1882 - 1974

1943
Neki tulajdonított idézetek

Stephen King fénykép
Bob Marley fénykép

„Egy jó dolog van a zenében: amikor üt, nem érzel fájdalmat.“

—  Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző, emberi jogi aktivista 1945 - 1981

Louis Armstrong fénykép
Sidonius Apollinaris fénykép
Bob Geldof fénykép
Rob Thomas fénykép
Frank Zappa fénykép
Henri-Frédéric Amiel fénykép

Help us translate English quotes

Discover interesting quotes and translate them.

Start translating
Ray Charles fénykép
Stéphane Grappelli fénykép
Ray Charles fénykép
Bob Marley fénykép
John Lennon fénykép

„Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni“

—  John Lennon brit énekes, zeneszerző, a The Beatles gitárosa 1940 - 1980

Wolfgang Amadeus Mozart fénykép
Ray Charles fénykép
Ray Charles fénykép
Halíl Dzsibrán fénykép
Kertész Imre fénykép

„Gyereket választottam »hősül«, mert a gyerek nagyon jó paradigmája a náci totalitarizmus dinamikájába belevetett embernek: ott a felnőttek tudata is infantilis tudattá fokozódik le, részben az érett ésszel követhetetlen események súlyánál fogva, részben pedig az ember anyagszerű kezelése által, amelyben szükségképpen felőrlődik mindaz a védekezési erő és lehetőség, amelyhez egy polgári neveltetésben részesült ember hozzászokott. Ebben az infantilis tudatban nincsenek primér morális elvek: csak a tapasztalat van jelen, és az üres fogalmak, amelyeket egy gyerek az iskolában, a szülői házban megkap. Regényem a tizenkét fokú zene kompozíciós elvét követi. Atonális regény. S ahogy a zene tonalitása egy hagyományon, egy harmonikus konszenzuson alapszik, amelyet az atonális zene bizonyos – és nem tisztán zenei – törvények hatására elvet, úgy a regény atonalitása is egy ilyen konszenzusnak a feladását, elvetését jelenti. Egy regényben a tonalitás nem egyéb, mint a társadalomban abszolút érvényes erkölcsi konszenzus. Pont ezt az erkölcsi konszenzust sodorta el Auschwitz. Úgyhogy olyan regényt írtam, amelyben az erkölcsi fogalmak nyelvkritikai viszonylatba kerülnek, és a szemünk előtt mondanak csődöt.
[…] Tizenhárom évig tartott, amíg a regény első gondolatától a regény utolsó mondatáig értem; de természetesen tizenhárom éven keresztül nem állandóan csak a Sorstalanságot írtam. Elsősorban is tudnom kellett, hogy miről akarok írni, mit akarok írni, föl kellett derítenem a saját tehetségemet, föl kellett dolgoznom az élményeimet, ki kellett alakítanom a víziómat az egész történelmi háttérről. Tapasztalnom kellett, majd el kellett képzelnem ennek a két apokaliptikus embertípusnak, a rettenet előidézőjének és a borzalom elszenvedőjének a karakterét. Nyelvet kellett teremtenem mindehhez, el kellett döntenem, hogyan kezelem az elbeszélésben az időt. 73-ban készült el, 60-ban határoztam el, hogy megírom, 31 éves voltam.“

—  Kertész Imre magyar író, műfordító 1929 - 2016

„Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Etiam egestas wisi a erat. Morbi imperdiet, mauris ac auctor dictum.“