Arisztotelész idézet (288 idézet) | Híres emberek idézetei

Arisztotelész: 288 idézet29 Kedvelés

Arisztotelész híres idézetei

„A boldogság az élet értelme, az emberi lét célja és vége.”

Arisztotelész

„Egy kis őrület nélkül nem létezett volna semmilyen nagyszerű elme.”

Arisztotelész

„A minőség nem cselekedet, hanem szokás.”

Arisztotelész

„Van valami csodálatos a természetben.”

Arisztotelész

„Aki a magányban gyönyörködik, az vagy vadállat, vagy isten.”

Arisztotelész

„Ha sok barátod van, nincs egy sem.”

Arisztotelész

Arisztotelész Idézetek az emberekről

„A nagy gondolkodású embernek inkább az igazsággal kell törődnie, mint más emberek gondolataival.”

Arisztotelész

„A bölcs emberek azért beszélnek, mert van mondanivalójuk; a bolondok azért, mert mondaniuk kell valamit.”

Arisztotelész

„Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.”

Arisztotelész

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.”

Arisztotelész

Forrással ellátott, Egyéb

„Így érthető, hogy csak miután a gyönyörűségre vagy az életszükségletekre irányuló mesterségek feltalálása készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, melyek sem erre, sem azokra nem vonatkoznak, és pedig először azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük. Ezért fejlődtek ki pl. a matematikai szakismeretek először Egyptomban, mert ott volt elég szabad ideje a papi törzsnek.”

Arisztotelész

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„S mi mégis azt hisszük, hogy a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit, … és pedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember meg nem. A tapasztalat emberei ugyanis tudják a micsodát, de nem tudják a miértet - az elméleti tudósok pedig a miértnek és az oknak ismerői.”

Arisztotelész

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

Arisztotelész Bölcsességek az életről

„A művelt elme ismertetőjele, hogy képes foglalkozni egy gondolattal anélkül, hogy elfogadná.”

Arisztotelész

„Az elme oktatása a szív oktatása nélkül egyáltalán nem oktatás.”

Arisztotelész

„Saját magunk megismerése a bölcsesség kezdete.”

Arisztotelész

„A választás, nem a véletlen határozza meg a sorsodat.”

Arisztotelész

Arisztotelész: Aktuális idézetek

„Azok vagyunk amit ismételten teszünk. A kiválóság ezért nem cselekedet, hanem szokás.”

Arisztotelész

Forrással ellátott, Egyéb

„A matematikához nem vezet királyi út.”

Arisztotelész

Forrással ellátott, Egyéb

„A kritikát könnyen elkerülheted, ha nem mondasz semmit, nem teszel semmit, és nem vagy semmi.”

Arisztotelész

Arisztotelész idézetek

„Az anyák jobban szeretik gyermekeiket, mint az apák, mert biztosak lehetnek abban, hogy az övéi.”

Arisztotelész

„Mert ahogy viselkedik az éjjeli madarak szeme a napfénnyel szemben, úgy viselkedik a mi lelkünkben az értelem mindazokkal szemben, amik a természetüknél fogva a legszembetűnőbbek.”

Arisztotelész

II. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Mindig az elsőt kedveljük jobban.”

Arisztotelész

Politika, VII. könyv, 1336b.
Forrással ellátott, Egyéb

„Bizony nehéz ezekről a kérdésekről határozottan nyilatkozni, amíg ismételten meg nem vizsgáltuk. De talán mégsem hasztalan, hogy az egyes esetekben a nehézségeket is fölvetettük.”

Arisztotelész

Kategóriák 7. fej. zárósorai
Forrással ellátott, Egyéb

„S ámbár az igazság és a barátság egyaránt drága nekem, szent kötelesség elsőbbséget adni az igazságnak.”

Arisztotelész

Forrással ellátott, Egyéb

„Általában annak, hogy tud-e valaki valamit vagy sem, a tanítani tudás a jele.”

Arisztotelész

I. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Nos, amik a beszédben elhangzanak, lelki tartalmak jelei, amiket pedig leírunk, a beszédben elhangzottak jelei. És mint ahogy nem mindenkinek az írása azonos, úgy a beszéde sem. Viszont a lelki tartalmak, amelyeknek ezek közvetlen jelei, mindenkinél ugyanazok; s ama dolgok, melyekről e tartalmak képet adnak, szintén ugyanazok”

Arisztotelész

H. 1. fejezet
Forrással ellátott, Egyéb

„Tény, hogy ugyanaz a dolog, ha megízlelik, az egyik embernek édes, a másiknak meg keserű. Ha már most mindenki beteg vagy bolond volna és csak ketten hárman lennének egészségesek vagy józan eszűek, az utóbbiakat tartanánk betegeknek és bolondoknak és nem az előbbieket.”

Arisztotelész

IV. könyv 3. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt könnyű. Jele ennek, hogy bár senki nem ragadhatja azt meg méltóképen, nem is tévesztheti el teljesen, hanem kiki tud valami helyeset mondani. S ha így az egyes ember semmivel vagy csak nagyon kevéssel járul is hozzá az igazsághoz, valamennyiök összefogásából mégis egy csomó tudás születik meg.”

Arisztotelész

II. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Aki kételkedik, olyan, mint a lekötözött ember: egy tapodtat sem tud tovább haladni.”

Arisztotelész

III. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Így van ez a lélekkel nem rendelkezõ dolgok esetén is: némelyik valóban ezüstbõl vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tûnnek, vagy a sárga fémbõl készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk mutatatja õket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról tudják szemlélni ezeket a dolgokat. […] Hiszen lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítások eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma végtelen. Elkerülhetetlen ezért, hogy több jelentése legyen ugyanannak a névnek. […] A vitákban azok, akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos késõbb említendõ okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok. Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tûnjék annak ellenére, hogy valójában nem az; mint hogy valójában bölcs legyen annak látszata nélkül. Hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres látszó és valótlan bölcsessége segítségével.”

Arisztotelész

Forrással ellátott, Egyéb
Eredeti: Sz.cáf. 1.1

„A tudományos előadásokat a hallgatók elmealkatához mérten jó tartani. Azt kívánjuk ugyanis, hogy egy tárgyról úgy beszéljenek előttünk, ahogy megszoktuk, s ami ettől eltér, azt nem tudjuk ismereteink közé beilleszteni, sőt a szokatlanság miatt megértését nehéznek és idegenszerűnek fogjuk találni. Mert csak a megszokottat könnyű megérteni, amire elő vagyunk készülve.”

Arisztotelész

II. könyv 3. f.
Forrással ellátott, Metafizika

„Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lehetséges és nem lehetséges, az esetleges és nem esetleges, meg a lehetetlen és szükségszerű tagadásai és állításai. Mert bizony vannak itt nehézségek.”

Arisztotelész

Herméneutika 12. fej., §1
Forrással ellátott, Egyéb

„A szerencsétlenség megmutatja azokat, akik nem igazi barátok.”

Arisztotelész

„A filozófia az emberek megbetegedését okozhatja.”

Arisztotelész

„Minden földrengés és katasztrófa figyelmeztetés; túl sok a korrupció a világon.”

Arisztotelész

„Ki is az a barát? Egyetlen lélek, amely két testben rejlik.”

Arisztotelész

„A boldogság rajtunk múlik.”

Arisztotelész

„Az oktatás gyökerei keserűek, de a gyümölcse édes.”

Arisztotelész

„A barátkozás gyors munka, de a barátság lassan érő gyümölcs.”

Arisztotelész

„Aki legyőzte félelmeit, az valóban szabad lesz.”

Arisztotelész

„Akik tudnak, azok cselekszenek. Akik értik, tanítanak.”

Arisztotelész

„Azokat, akik jól oktatják a gyerekeket, jobban meg kell becsülni, mint azokat, akik világra hozzák őket; mert ők csak életet adnak nekik, az oktatók pedig a jó élét művészetét adják át nekik.”

Arisztotelész

„Bátrabbnak tartom azt, aki legyőzi vágyait, mint azt, aki meghódítja ellenségeit, mivel a legnehezebb győzelem az önmaga fölötti győzelem.”

Arisztotelész

„A művészet célja nem a dolgok külső megjelenését, hanem azok belső jelentőségét képviselni.”

Arisztotelész

„Ötven ellenség ellenszere egy barát.”

Arisztotelész

„Nem elég a háborút megnyerni; sokkal fontosabb a béke megszervezése.”

Arisztotelész

„A szegénység a forradalom és a bűnözés szülője.”

Arisztotelész

„A munkaból fakadó öröm a munka tökéletességét jelenti.”

Arisztotelész

„Az elme energiája az élet lényege.”

Arisztotelész

„Egy zenekar vezetéséhez hátat kell fordítanod a tömegnek.”

Arisztotelész

„Minden változás édes.”

Arisztotelész

„Az erkölcsi kiválóság a szokás eredményeként jön létre. Az igazságos cselekedetek által válunk igazságossá, a mértékletes cselekedetek által mérsékeltekké, a bátor cselekedetek által bátrakká.”

Arisztotelész

„A kiválóság tehát egy olyan állapot, amely a választással kapcsolatos, egy középútban fekszik, és ezt az értelem határozza meg, mégpedig úgy, ahogyan a gyakorlati bölcsesség embere meghatározná.”

Arisztotelész

„A barátság alapvetően partnerség.”

Arisztotelész

„A megkezdett munka félig kész.”

Arisztotelész

„Az igazságosság erénye a bölcsesség által szabályozott mértékletességben áll.”

Arisztotelész

„Ha az egyik út jobb, mint a másik, akkor biztos lehetsz benne, hogy az a természet útja.”

Arisztotelész

„Észlelni annyit tesz, mint szenvedni.”

Arisztotelész

Hasonló szerzők

Szókratész22

ókori görög filozófus None

Platón19

ókori görög filozófus, iskolaalapító None

Epiktétosz34

ókori görög filozófus None

Szinópéi Diogenész21

ókori görög cinikus filozófus None

Epikurosz7

ókori görög atomista filozófus None

Plutarkhosz15

ókori görög életrajzíró None

Kitioni Zénón4

ókori görög sztoikus filozófus None

Arkhimédész2

None

Cicero29

ókori római író, filozófus, politikus None

Hippokratész7

None

Hasonló szerzők

Szókratész22

ókori görög filozófus None

Platón19

ókori görög filozófus, iskolaalapító None

Epiktétosz34

ókori görög filozófus None

Szinópéi Diogenész21

ókori görög cinikus filozófus None

Epikurosz7

ókori görög atomista filozófus None