„Be akarom bizonyítani, hogy az, aki jól és nemesen cselekszik, emellett még a méltatlanságot is el tudja viselni.“
— Ludwig van Beethoven német klasszicista zeneszerző 1770 - 1827
Idézetek az akaratról
Idézetek gyűjteménye a akarat témáról .
Kapcsolódó témákTeljesen 279 idézet akarat, szűrés:
„Esténként ültem az ágyamban, és azt hajtogattam: Kérlek, kérlek, kérlek, Istenem, hadd kapjam meg, mert az egész világon nincs semmi más, amit ennyire szeretnék! A Harry Potter Hermione c. szerepére célozva (megkapta).“
— Emma Watson brit színésznő, modell, feminista aktivista és filantróp 1990
Hirdetés
„Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.“
— Neumann János magyar származású amerikai matematikus 1903 - 1957
arról, hogy a pszeudovéletlen számokat nem szabad összetéveszteni a valódi véletlen számokkal. (Neumann nem a pszeudovéletlen számok használata ellen van, hiszen ő is előszeretettel használta azokat.)
„Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk. Aki a legkedvesebb. Lelkünkhöz közelálló. Olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni. A szeretet mélyebben van. Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben. A szeretet nem kötelesség, nem feladat. Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot. A szeretet: a szabadság jegyében áll.“
— Müller Péter magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó 1936
„Érzelmileg ateista vagyok. Nincsenek tények, hogy bizonyítsam, hogy Isten nem létezik, de annyira erősen hiszek ebben, hogy nem akarom erre pazarolni az időmet.“
— Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus 1920 - 1992
„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.“
— Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970
„Mondjátok, keresztény-e az, ami a zsidókkal történik? Emberséges? Talán rablás?… kérdezem, keresztény-e, ha a nemzet meg akar szabadulni az örökös ellenségtől?… hogy a szlováknak a zsidó elem az életére tört, arról nem kell senkit meggyőzni. Még rosszabb lett volna, ha nem tisztulunk meg tőle. És ezt Isten intelmére cselekedtünk: Szlovák, rázd le a káros elemet!“
— Jozef Tiso 1887 - 1947
Jozef Tiso, Holics (Holíč), 1942. augusztus 16., Auschwitzba irányuló transzport búcsúja
„Ha Auschwitzról írunk, tudnunk kell, hogy Auschwitz – egy bizonyos értelemben legalábbis – felfüggesztette az irodalmat. Auschwitzról csak fekete regényt lehet írni, tisztesség ne essék szólván: folytatásos ponyvaregényt, amely Auschwitzban kezdődik, és mind a mai napig tart. Amivel azt akarom mondani, hogy Auschwitz óta semmi sem történt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megcáfolta volna. A Holocaust az én írásaimban sosem tudott múlt időben megjelenni.
[…] A Holocaustnak elnevezett kérdéskört én sohasem próbáltam holmi németek és zsidók közti feloldhatatlan konfliktusnak tekinteni; sohasem hittem, hogy a zsidó szenvedéstörténet legújabb fejezete, amely logikusan követi a korábbi próbatételeket; sohasem láttam az úgynevezett történelem egyszeri kisiklásának, a korábbiaknál nagyobb szabású pogromnak, a zsidó állam létrejötte előfeltételének. A Holocaustban én az emberi állapotot ismertem fel, a nagy kaland végállomását, ahová kétezer éves etikai és morális kultúrája után az európai ember eljutott.“
— Kertész Imre magyar író, műfordító 1929
„Azt hinnéd, nem akar s bezzeg akar, csak akard!“
— Publius Ovidius Naso római aranykori költő -43 - 17 i.e.
