Idézetek a szívről

oldal 2

„…a divatot kell követni, úgy kell élni, mint a többiek, és a szív fölösleges. Csak így lehet meglenni a földön.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„(…) nem a zseb, hanem a szív számít. Hogy ha jót teszel, az nem, sohasem merül feledésbe. Nem vész kárba semmiféle segítő-energia. (…) az emberi segítség a legfontosabb dolgok egyike, főként, ha önzetlen…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Volt egy szívrohamom, ami azt bizonyítja, hogy van szívem.”

Serge Gainsbourg (1928–1991) francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező

„(…) volt valamije, ami ma már az emberek többségéből hiányzik. Volt szíve. S mert volt szíve, és azt az állatok felé nyitotta meg, sosem érezhetett csalódást, elhagyottságot, magányt – mert az efféle dolgokat csakis emberektől kaphatjuk. Állatoktól, főként kutyáktól: sohasem.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Sokmindent megláttam az Életből, nem kapirgáltam a szemétdombon. Igen, és a jöbőt és az ifjúságot szemléltem; magam is, ha másban nem is, de szívben ifjú maradtam.”

Nagy Imre (festő) (1893–1976) magyar festő, 1893-1976

„Ha mindenkor csak az erős tél uralkodnék ez világon, s korosként minden időben csak az nagy hó és jéggel volna az föld béborulva, az füvek s az fák hogy mutathatnák az ő szép virágokot, s hogy ádhatnának jó gyümölcseket? Ezenképpen, ha valami múlatság és vigasság meg nem könnyebbítené azt az nagy terhet és gondot, mely az emberekre szállott, hogy tartana sokáig az emberi állat? Annakokáért én is, midőn nagy búsulásban volnék, hogy azban; azkiben minden reménségemet Isten után vetettem vala, megcsalatkozván, akarám ez komédiában nyerhetetlen jóm után valami búmot elvernem, vagy inkább valamennyire megenyhítenem; azért is penig, hogy megtetszenéjék, hogy nemcsak fegyverre jó szívvel, hanem egyébre is mindenre jó elmével szerette volna Isten az mi nemzetségünket.”

Balassi Bálint (1554–1594) költő, író, katona

„Ha valaki, akit szeretünk, hirtelen meghal, az nagy fekete lyukat éget a szívünk lözepébe. E lyuk betömésének leghatásosabb módja, ha elfogadjuk, hogy az illetőt valami ostoba balszerencse érte. Még jobb, ha el tudjuk hinni – talán csak egy kis időre –, hogy valaki vagy valami megfogható a felelős. Ez kisebbíti a lyukat. Ennyit még egy hülye is tud.”

Stephen King A rémkoppantók

„Filmedben érződnie kell lelkednek és szívednek, de úgy kell elkészülnie, mintha csak két kezeddel készítetted volna.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

„Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyűn mindent bevalljak,
S hogy büszkén ne hallgass te meg.

Kellett nekem beléd szeretnem,
Kellett, hogy meggyötörj,
Hogy bálványozzalak szívemben,
S hogy te viszonzásul megölj.”

Romain Gary (1914–1980) litván származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata

„Hála a színház különlegesd varázsának…az igazi csodálat olyan gondolatokkal szemben tölti el szívünket, amelyek előzőleg talán távol álltak tőlünk, és mégis annyira hatnak ránk, hogy azt képzeljük, bennünk is éppúgy megfoganhattak volna.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.”

Gustave Flaubert (1821–1880) francia író

„Én vérbeli bohóc vagyok, születésemtől fogva, főtisztelendő úr, olyan, mint egy eszelős; nem vitatom: lehet, hogy talán ördög bujkál bennem, egyébként csak kis kaliberű, mert a rangosabbja más kvártélyt választott volna, no nem magát, Pjotr Alekszandrovics, mert maga is gyatra szállás lenne. De én azért hiszek, hiszek Istenben. Csak az utóbbi időben fogott el kétség, de azért most itt ülök, és várom a nagy igéket. Úgy vagyok, főtisztelendő úr, mint Diderot, a filozófus. Talán tudja, szentséges atyám, hogy a filozófus Diderot Katalin cárnő idejében hogyan állított be Platon metropolitához. Belépett, és rögtön azt mondta: "Nincs Isten." Erre a nagy főpap felemelte ujját, és így szólt: "Mondá a bolond az ő szívében: nincs Isten!" Az pedig ahogy volt, a lába elé borult, és azt kiáltotta: "Hiszek, és felveszem a keresztséget!"”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Zenével születtem. A zene a testrészem volt. Mint a bordáim, a veséim, a májam, a szívem. Mint a vérem. Mint egy erő lakozott bennem, amikor színre léptem. Szükség volt számomra, mint az étel vagy a víz.”

Ray Charles (1930–2004)

„Körünkben fonák pártoskodások űzik dulongásaikat. (…) Nem hon és mesterség szeretete az, ami embereinket a dulásokra ragadozza, hanem szilaj tűz, neveletlenség, éretlen gőg. Ha a vázakat döntik, azzal nem gondolok; még örvendek neki; de azt tenni méltósággal illik, nem vadsággal. Hol a Kritikai Lapokban legkisebb nyoma a szív meleg érzéseinek? Pedig a kritika ki nem zárja a szívet…
(356. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„És amikor barátod hallgat, szíved akkor sem szűnik meg figyelni rá. Mert a barátságban minden gondolat, minden vágy, minden remény szavak nélkül születik, közös és kimondatlan örömmel.1898 körül”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Ha deréknek születtél, ha a természet egyenes észt és érzékeny szívet adott neked, kerüld egy időre az emberek társaságát, és tanulmányozd magadat.”

Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője

„Engem ez a dolog nagyon sokáig csak intellektuálisan érdekelt. Mert az üzlet egy idő után már nem nagyon kötött le, azt gondoltam, amit ebből megtanulhattam, az megvan. Szóval én nem akartam a politikával foglalkozni, csak érdekelt. (…) Ez [a Giddensszel való találkozás] 1998 őszén történt, amikor mi itt javában főttünk a saját levünkben, éppen csak elindult az Orbán-kormány, amelyet én nem fogadtam rossz szívvel.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Ti, kik erős lélekkel birván,
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, akiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!”

Petőfi Sándor könyv A helység kalapácsa

„Nem hibáztathatja azokat, akik mindenütt szerelmet keresnek, hisz lehet, hogy csupán a test zsongása nem ismeri fel a szív rebbenését, mely egy estére és nem egy életre szól. De ettől az nem lehet mégis szerelem? – ([http://www.citatum.hu/szerzo/Casanova Citatum])”

Giacomo Casanova (1725–1798) velencei kalandor, író (1725-1798)

„A szerelem jórészt illúzió - két szív álommá változtatja a valóságot. A szerelem azonban maga a valóság, amelyben elfogadjuk, dédelgetjük és élvezzük azokat az egyéni tulajdonságokat, amelyek a férfit és a nőt azzá teszik, akik.”

Pam Brown (1948)

„(…) ha elérkezik majd az idő, mikor az élet útjaitól megfáradt lábaim megállnak végleg, és porba hullik minden, ami én magam voltam, a Dunántúl ezerarcú, szivárványos, kakukkszavas hazájának emlékektől zsongó rétje fogad magába. Ott leborulok majd a kedves földre, beléhullok örök időkre, s a csend engem is elnyel, elringat, s tollam letehetem, fejem lehajthatom végül Szőlőhegy kedves, szép szívére…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Az élet rövid, ezért nincs sok időnk megörvendeztetni azok szívét, akik velünk együtt utaznak ezen a ködös úton. Siessünk hát szeretni! Siessünk kedvesek lenni!”

Henri-Frédéric Amiel (1821–1881)

„Hogyan várhatod, hogy kezedben kinyíljon a virág, ha egy vulkán izzik szívedben?”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.”

Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász

„Csak az a tudományosság életképes, mely erőit a nemzetnek abból az áldozatkész meggyőződéséből szívja, hogy a népek világtörténelmi létjogosultsága abban rejlik, tudnak-e haszonnal közreműködni az emberiség haladásán a művelődés útján.”

Klebelsberg Kunó (1875–1932) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszt…

„Jó, ha szívünk együgyű, de elménk nem az.”

Anatole France (1844–1924)

„Állat, fa, ember - mind ugyanazt a levegőt szívja. Úgy látszik a fehér ember nem vesz tudomást a levegőről, amelyet beszív; akárcsak a napokon át haldoklóé, az ő szaglása is eltompult, érzéketlen […]”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

„Boldog csak az, akinek szíve megtalálta a békességet… Békesség pedig csak ott van, ahol minden szenvedély és bűn tüze kialudt.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Ma is naplóm nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú gondolatok keletkezének bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak megvallhatók. Könnyen visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is lehetnék. De igen sajnálom megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is?”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

„Amikor megfogom egy gyerek puha, meleg kezét, és érzem, hogy dobog a szíve, nem tudom elhinni, hogy nem kell senkinek. Pedig gyereket befogadni jó. Jó buli.”

Böjte Csaba (1959) magyar katolikus pap, ferences szerzetes

„Valami tisztességes félelem visszatart attól, hogy egykor valóban élt személyek szájába olyan szavakat adjak, amelyeket sosem mondtak el, szívébe érzéseket, amelyekről nem tudom ellenőrizni, vajon nemcsak a saját érzéseim-e, utakat tétessek meg velük, amerre sosem jártak.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Elvégre is hányféleképpen lehet összetörni egy szívet, miközben még mindig elvárják tőle, hogy dobogjon?”

Stephenie Meyer (1973)

„Állhatatosság és makacsság úgy állanak egymás ellen, mint bátorság és vakmerőség. Valamint egyiket tisztelned: úgy másikat megvetned illik. (…) Makacsság és értelmetlenség: együtt járó dolgok. E két utolsó gyakran hamis szégyennel van egybekötve: mondásunkat vagy tettünket félben hagyás által hibásnak ismerni nem akarjuk. De ha öntudatunk, s maga a dolog kiált: mit használ ellenkezőt kiáltoznunk? Az állhatatost még süllyedésében is önérzés boldogítja: a makacs szívet pedig késő, sikertelen megbánás vérezi.”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„Sohasem vagyunk elégedetlenebbek másokkal, mint amikor önnönmagunkkal vagyunk elégedetlenek. Hibánk tudata türelmetlenné tesz bennünket, és ravasz szívünk kifelé pöröl, hogy elkábítsa magát.”

Henri-Frédéric Amiel (1821–1881)

„Drága testvéreim, tudom, hogy szívetek szerént kívánnátok valami jót hallani rólam, de még az Udvartól nem jött semmi, de minden órába várjuk. Különben kosztom és becsületes ágyam a porkoláb úr házánál, amint előbb megírtam, aszerént vagyon mostan is. Azért téged, édes érzékeny szívű testvérem, Ilona különösen kérlek, ne sirass engemet és ha éppen sírnál is, nemcsak te siratsz, hanem három falu gyászba borult lakosai gyászba borult szívvel kesergik esetemet és talán egy prókátort [Bohăţelt] magok mellé vévén két vagy három ember, ők is felmentek volna Bécsbe ezen dologért. Mert ők úgy tekintettek magok közt engemet, mintha az Istentől küldött jóltévő angyalt látták volna, becsülték hívségemet, meg voltak győződve igazságomról. A fizetésemet sem fogják elhúzni, most pedig vége szakad a pereknek. Azért édes öcsém, édes igaz testvérem ne sirass, ne búsulj rajtam. Mert nem olyan állapotban vagyok, mint más rabok, vagy mint rab, hanem becsületes ház, ágy és koszt van részemre rendelve a felsőbbségtől, csak hogy még letartóztatva vagyok egy ideig […] Hív testvéretek Varga Katalin, 3 helységek képviselőnője.”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„Az utcában azt mondták róla, hogy ennek a nőnek nincs szíve, és ami igaz, senkije se volt, aki utánanézett volna a szívének.”

Romain Gary (1914–1980) litván származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata

„Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél. Atyám, a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.
Damjanich Emíliának vigasztalásul”

Damjanich János (1804–1849) magyar katona, országgyűlési képviselő, a 13 aradi vértanú egyike

„Az emberek próbálják takargatni az igazságot, hogy amit esznek, annak arca és szíve is volt, és még lelke is.”

Paul McCartney (1942) angol zenész, producer

„Bármennyit is vétettünk, vagy az ellenség miatt bármi rosszat is tettünk, mindezek miatt kérjük bocsánatát magunknak; azok pedig, akik a lázongás és a megosztottság vezérei voltak, jobb lenne ha tekintettel lennének a közös reménységre. Jobb, ha az ember megvallja vétkeit, minthogy szívét megkeményítse, ahogyan Mózes, az Isten szolgája ellen is megkeményítették szívüket azok, akik fellázadtak ellene.
Tanuljatok meg engedelmeskedni, vessétek el magatoktól nyelvetek fennhéjázó és gőgös hencegését, mert jobb az tinéktek, ha Krisztus nyájában kicsiknek és jó hírben állóknak találtattok, minthogy látszatra tündöklésben, de kivetnek benneteket annak reménységéből. irgalmas és könyörületes,
bocsásd meg törvényszegéseinket,
igazságtalanságainkat, botlásainkat és vétkeinket,
ne említsd fel szolgáidnak és szolgálóidnak bűnét,
hanem tegyél tisztává minket igazságod tisztításával,
irányítsd lépteinket az igazságosságban
és abban, ami méltányos, hogy szívünk alázatosságában járjunk,
azt tegyük ami szép,
ami előtted tetszésre talál
és vezetőink előtt.”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

„A férfiemberek nem szeretik, ha búsul az asszony…Azok azt akarják, hogy az asszonyfélének egy csepp szíve se legyék. Mindegy a, akármi történik, vagy akármi jut eszébe, örökké olyan jókedvű legyék, mit a parancsolat…”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Bénító érzés volt; az érzés, hogy egy hatalmas lyukat vágtak ki belőlem a mellkasomon keresztül, amik tovább dobognak és véreznek, az idő haladásának ellenére. Igazából tudtam, hogy a tüdőmnek még mindig épnek kell lennie, mégis ziháltam, mert a fejem forgott, mintha a próbálkozásaim nem segítenének semmit. A szívemnek is dobognia kellett, de nem hallottam a pulzust a fülemben, a kezeim kéknek tűntek a hidegtől. Befelé dőltem, tartottam a bordáim, hogy egyben tartsam magamat. Küzdöttem a zsibbadtságért, a tagadásért, de az elkerült engem. És mégis, úgy éreztem, hogy túlélhetem. Óvatos voltam, éreztem a fájdalmat - a fájó veszteséget ami a mellkasomból sugárzott, miközben a seb roncshullámai végigszaladtak a végtagjaimon és a fejemen keresztül - de ez kezelhető volt. Át tudtam vészelni.”

Stephenie Meyer (1973)

„A hála legritkább tünemények közé tartozik, szintúgy egyes személyekben mint a nép sokaságában. (…) Minden jó, amit más az emberiséggel teszen, reád is, mint emberre háramlik; azért tégy jót te is, hogy tetteid az egészre s az egész által az egyesekre jótékonyan háramoljanak. (…) Háláért tenni jót, uzsorástól is kitelik. Mert ki tettéért valamit kíván, nem csuda, ha annak mértékét is meghatározza, s tettére tetszés szerint tesz kamatot. Az ily tevő, legtöbbször csak hálátlant csinál, s később bűnösnek hiszi maga iránt az emberiséget, s annak gyűlölésére szívét teljes joggal véli felhatalmazottnak.”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„Ha nekem választanom kell, hogy a szovjeturalom megmaradjon-e Budapesten, egy szűkebb területen és ha ennek az az ára, hogy a most felszabadított területeknek egy részét visszaadjuk, nem habozom és az utóbbit választom, mert ennek a forradalomnak szíve Budapest és a budapesti proletariátus. Ha területeket kell feladni, ám ezt az árat sem tartom nagy árnak azért, hogy itt megmenthessük a proletárforradalmat.”

Kunfi Zsigmond (1879–1929) magyar újságíró, politikus

„Sok idő eltelik míg a szeretet törvénye a nemzetközi viszonyokban is megmutatkozik. Az államgépezet az emberek szívei közé férkőzik, és elrejti őket.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Különösen azt jegyezd meg, hogy nem lehetsz bírája senkinek. Mert e földön senki se lehet bírája egy bűnösnek, amíg a bíró maga rá nem ébred, hogy ő is pontosan ugyanolyan bűnös, mint az előtte álló, és hogy talán elsősorban ő a felelős az előtte álló bűntettéért. Csakis akkor lehet bíró, ha erre ráeszmél. Bármennyire esztelenségnek látszik is – ez az igazság. Mert ha én magam igaz ember volnék, talán nem is lenne bűnös az előttem álló sem. Ha képes vagy magadra vállalni az előtted álló és a szívedben elítélt bűnös bűnét, akkor vállald azonnal, és szenvedj helyette magad, őt pedig bocsásd el egyetlen zokszó nélkül.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Ne félj, van fejed, és van szíved. Ne félj. Én hiszek a fejemben és hiszek a szívemben, és hiszem, hogy együtt tudnak működni”

Teller Ede (1908–2003) magyar–amerikai atomfizikus

„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.”

Wass Albert (1908–1998) erdélyi magyar író, költő

„A bizalom oázis a szívedben, amelyet a gondolkodás karavánja sosem ér el.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Megjegyzem, az a mintegy háromezer hallgató, aki a felsőoktatás kb. négyszázezer hallgatójából a múlt héten feljött a Szalay utcába, a tüntetés végén a szózatot énekelte el. A szózat utolsó sora így szól: "Itt élned, s [sic! ] halnod kell". Kérdezem: nincs ellentmondás aközött, hogy nem akarnak a hazájuk érdekében dolgozni, ugyanakkor hangzatosan, szívükre tett kézzel eléneklik, hogy "Itt élned, halnod kell?"”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

„És kik csinálták a bársonyos forradalmat? Kisjézusok milliói, akik diákruhát, színész- és bohócjelmezt öltöttek, fiatalok bőrébe bújtak, akik a kemény kézzel szemben előnyben részesítik a szív útjait… Bár Šalgovič tábornok, aki biztosította a szovjet nehézbombázók leszállását a ruzynĕi repülőtéren, tegnap felakasztotta magát a mosókonyhájában… Hiába, bizonyos foltok nem távolíthatók el a ruhából anélkül, hogy az anyaga meg ne sérülne. (39. oldal)”

Bohumil Hrabal (1914–1997) cseh író

„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Ne az ember bőrszínét nézzétek, hanem szívét. Akinek a szíve megtelik fénnyel, az az ember közel van Ura küszöbéhez, de akinek nem, lett légyen bár fehér vagy fekete, bizony nem törődik az Urával.”

Abdolbahá (1844–1921)

„Szerelmes szívem, áldjon meg az úristen elébbeni jó egészséged magadásával és hosszú élettel. Nem kevés panaszom vagyon reád, édes asszonkám, hogy nekem ilyen ritkán íratsz magad felől. Ím mostan bizonyos postát küldött gubernátorunk hozzám, ki ötödnapra jött ide, s Vincen voltál, mégis nekem semmit nem írattál, én pedig ez óráig minden héten legalább két levelet, de bizony némely héten négyet is írtam és küldtem.”

Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem

„Mi jó az értelemnek? Kacagni ott, hol szívek megrepednek.”

Madách Imre (1823–1864) író

„Sok nő kölcsönveszi egy férfi szívét, de nagyon kevesen tudják birtokukba venni.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Ha szinte tőletek engem elválasztnak,
Úgyis az én szívem hozzátok hív marad,
Ha ártatlanságom még napfényre jöhet,
A tiétek lészek s e könnyen meglehet.
Imé mely változó világ állapotja,
Mely könnyen fordulhat sorsunk jobbra s balra.
Én is csak ezelőtt egynehány hetekkel
Bírtam más országon szép szabad élettel.
Úgy tetszett, hogy bírok a világ kincsével,
Csakhogy tehessek jót a félholt szegénnyel.
Nem hiszi meg senki s ámbár ne is higyje,
Mely törekedéssel igyekeztem erre,
Hogy a kinlódónak táguljon kötete,
Ne nyomorgottasson ő épen ennyire.”

Varga Katalin (1802) magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető

„A szív észt ad, de az ész nem ad szívet.”

Anatole France (1844–1924)

„Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmű ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket.”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„Egy év alatt annyit tapasztaltam az antiszemitizmusról, ami elég lenne három emberöltőre. Mivel nem sebezheted meg egy nép szent meggyőződéseit, amit a szívük szeret és tisztel, anélkül hogy mély fájdalmat és a szív vérének hullását ne okoznád. 17 éve történt, és a szívem még mindig vérzik.”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

„De aztán a következő borongós napon olyan iszonyatos erővel hasított a lelkébe Scott hiánya, hogy nem érzett mást, csak ürességet, többé nem érezte magát nőnek, mintha egy halott fa lett volna, amelynek ágai között keresztül fúj a metsző novemberi szél. Liseyt most is ez az érzés gyötörte, Scott nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd' megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tűnődött, mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember.”

Stephen King könyv Lisey története

„A kétségbeesés gyöngíti látásunk, és süketté teszi fülünk. Nem látunk mást, csak a vég kísérteteit, és nem hallunk mást, csak zaklatott szívünk dübörgését.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Magyar az, kinek a Himnusz hallatán elszorul a szíve.”

Galsai Pongrác (1927–1988) magyar író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár

„Az igazi szörnyek szívét semmiféle bűvös karóval nem lehet átszúrni.”

Stephen King könyv Bilincsben

„Hogyan nyithatnám fel szívemet összetörés nélkül?”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„Döglött oroszlánba rúgni jó szívre vall. Az élőnek fájna!”

Feleki László (1909–1989)

„Ábrahám, a kiválasztott barát, hűségesnek találtatott abban, hogy Isten szavaira figyelmes volt. Engedelmessége következtében hagyta el földjét, rokonságát és atyai házát… Hűsége és vendégszeretete következtében adatott neki fia öregségében, és az engedelmessége folytán még ezt is áldozatul ajánlotta fel az egyik hegyen az Istennek, mégpedig azon, amelyet ő mutatott meg neki.
Vendégszeretete és istenfélelme következtében menekült ki Lót Szodomából, arról a vidékről, mely körülötte mindenütt tűz és kénkövek általi pusztulásra ítéltetett; és ezzel jelét adta az Uralkodó, hogy a benne remélőket nem fogja magukra hagyni, míg azokat, akik a neki járó engedelmességet elhagyták, kínokra és gyötrelmekre fogja juttatni. Ennek felesége pedig, noha együtt vándorolt ki férjével, de másképpen gondolkodott az engedelmességről, és nem élt egyetértésben vele, intő jelül állíttatott fel azzal, hogy sóoszlop lett belőle egészen a mostani napokig…
Hite és vendégszeretete következtében menekült meg Ráháb, a parázna asszony is.
Mi pedig, akik az ő osztályrésze vagyunk, tegyük meg mindazt, ami a megszentelődésünkhöz tartozik. Meneküljünk a rágalmazásoktól, az alávaló és tisztátalan kapcsolatoktól, a részegeskedéstől és az újdonságok hajhászásától, az utálatos vágyaktól, az undorító házasságtöréstől és az utálatos gőgtől. "Az Isten ugyanis" - mint ő mondja -, "a kevélyeknek ellenáll, az alázatosnak pedig kegyelmét adja" (vö. 1Pét 5,5). Azokhoz kapcsolódjunk, akik megkapták Isten kegyelmét; öltsük magunkra alázatos lelkülettel az egyetértést, legyünk önmegtartóztatóak, de távol álljon tőlünk mindenféle pusmogás vagy rágalom. A tetteinkben bizonyuljunk igazaknak, és ne a szavainkban. Jótetteinkről mások tegyenek tanúságot, ahogy ezt megadták atyáinknak, akik valóban igazak voltak.
Kapcsolódjunk tehát az áldáshoz, és látni fogjuk, hogy melyek az áldás útjai. Idézzük csak vissza mindazt, ami kezdettől fogva történt. Kinek a kegyelméből nyert áldást atyánk, Ábrahám? Nemde a hit által cselekedte az igazat és az igazságosságot? Engedelmességében, mivelhogy ismerte a jövőt, szívesen ajánlotta fel Izsákot áldozatnak.
Mindannyian dicsőségre és nagyságra emelkedtek, de nem a saját erejükből, cselekedeteik vagy az igazsággal egyező tetteik következtében, hanem Isten akaratából. Mi is az ő akaratából lettünk kiválasztottak Jézus Krisztusban, nem mi juttattuk magunkat a megigazulásra, nem saját bölcsességünk, elmésségünk, istentiszteleteink vagy szívünk megszenteltségében véghezvitt cselekedeteink folytán, hanem hit által, amely által a mindenható Isten a világ kezdetétől fogva mindenkit megigazulttá tett, akinek legyen dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Mit tegyünk tehát, testvéreim? Tartsuk távol magunkat a jócselekedetektől, és hagyjuk el a jót? Semmiképpen sem engedné meg az Uralkodónk, hogy ez bekövetkezzen; inkább igyekezzünk buzgón és készségesen mindenféle jócselekedeteket véghezvinni. Beláthatjuk azt is mindannyian, hogy jócselekedetekkel ékeskedett minden igaz ember, és maga az Úr is műveiben felékesítve találta örömét. Előttünk áll a példakép, sietve járuljunk az ő akaratához, teljes erőnkből tegyük az igazságosság műveit!
Aki jól munkálkodik, jó lelkülettel veszi át munkájáért kenyerét; a hanyag és lusta, alig mer munkáltatójára nézni. Mindenképpen szükséges, hogy készségesek legyünk a jót megtenni, mert minden az Istentől származik. Ő ugyanis előre megmondotta nekünk: "Íme az Úr, a bére szeme előtt van, hogy mindenkinek megadja azt, cselekedeteinek megfelelően" (vö. Iz 40,10).”

Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

„Rohadjon ki a szívem, ha engedem őket továbbjutni.”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

„Amikor az ember érzi, hogy úgy szeretik amilyen, amikor bizalmat és szeretetet tapasztal, akkor szíve mélyén táplálékot kap. S ha minket a többiek táplálnak, ez felhívás arra, hogy mi is táplálék legyünk azok számára, akik szenvednek, akik magányosnak, szerencsétlennek érzik magukat. Az ember így megtanul eledellé válni.”

Jean Vanier (1928–2019)

„… követeltem a nő s a gyermek jogait; úgy véltem: jobb az agy, ha melegebb a szív …”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Szanaszét a világban, öt világrészen, hány szegény és tanulatlan magyar ember bizonyítja szíve vérével, kétségbeesett fájdalommal, hogy kell a vers, mégiscsak kell, mindenütt. Lehet akármilyen, mégis életszükséglet. Lehet akármilyen, de legyen!”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„A színes csend az, ami fenntartja a szívem.”

Claude Monet (1840–1926) francia impresszionista festő

„Az az igazi szerető, aki akkor is megdobogtatja a szíved, amikor homlokon csókol, vagy rád mosolyog vagy csak bámul az űrbe.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„Pablo Neruda, Latin-Amerika nagy költője, Chilében született, az a hazája. Sok versét fordítottam le lengyel nyelvre. Örültem, amikor sikerült megszöknie a letartóztatás elől. Pablo Neruda kommunista. Hiszek neki, amikor a chilei nép nyomoráról ír, és becsülöm őt érző szívéért. Mikor testvéreiről ír, s nem önmagáról, megadatott neki a szó hatalma. De amikor a kapitalista világ őrültségével a Szovjetunió népeinek boldog életét állítja szembe, már nem hiszek neki. Addig hiszek neki, ameddig olyasmiről ír, amit ismer. Nem hiszek neki, amikor olyasmiről kezd írni, amit én ismerek.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„Ezek a belső felindulások és érzések tették számomra nyilvánvalóvá a haza szó jelentését. Hirtelen visszatértem a múltba és szívemben tisztán és érintetlenül megtaláltam gyermekkori kincseit. Nagyszerű táj jelent meg szemem előtt… Magyarország volt a hazám! Én is, kiáltottam kissé nevetséges patriotizmussal, én is ehhez az erős fajhoz tartozom, én is ennek az eredendően szabad népnek a fia vagyok, amelynek még biztosan jobb napokat tartogat a sors!”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Olyan vagyok, ahogy a szívem diktálja.”

Thalía (1971) mexikói énekes-dalszövegíró, színésznő

„Mindennek kisebb jelentőséget kell tehát tulajdonítanunk, és mindent könnyű szívvel viselnünk; az emberhez illőbb nevetni, mint siránkozni az életen. S vedd hozzá: az emberi nemnek is jobb szolgálatot tesz, aki nevet rajta, mint aki bánkódik miatta, az ugyanis meghagy neki némi jó reményt, ez viszont ostoba módon siratja, mivel nem reméli, hogy rendbe hozható.”

Lucius Annaeus Seneca Maior (-54–39 i.e.)

„…
viszek egy szívet viszek egy májat
viszek egy kívül-belül lakhatatlan tájat
naná hogy úgy van ahogy azt sejted:
viszek egy lassú burjánzásnak indul sejtet
viszek egy csúnyán beszopott mesét
viszem a legesleges legutolsó esélyt
ki tudja, lesz-e búcsúzni időm
viszem a Duna-parton levetetett cipőm
mit bánom úgyis elviszem lazán
elviszem gond nélkül a hátamon a hazám
aki ma büntet az holnap lövet
viszek egy mindig újra föl-földobott követ

Ezt is elviszem magammal…”

Erdős Virág (1968) magyar költő, író (* 1968)

„Ám fellibben olykor a szembogarak
nehéz fátyla. Akkor Kép vetül be;
Lábak izmába villan, majd felszalad,
S kihúny, a Szívbe merülve.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

„Halvány, halvány a szerelem,
már nem vakítja a szemem,
már nem tombol a szívemen,
elcsöndesült a szerelem.

Múló öröm, dús pillant
álomvilágból villanat
ragyog felém, - de nem nekem:
neked ragyogjon gyermekem.”

Lányi Sarolta (1891–1975) magyar költő, műfordító, pedagógus

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

„Bizony, furcsának tűnt kissé e szózat,
Keblemet nehéz gyanakvás gyötörte,
Az arcát lesve, szívem összeborzadt.”

George Topîrceanu (1886–1937) román költő és publicista

„Ha majd egyszer, mint barátom állítja, Zeusz színe elé kerülök (akár természetes halállal halok meg, akár a Történelem ítélő keze sújt le rám), nagyjából ezeket mondhatom el mentségemre. Sok ember fecsérelte életét bélyegek, régi pénzérmék gyűjtésére vagy ritka tulipánfajták termesztésére. Biztos vagyok abban, hogy e mulatságos és haszontalan mániájuk ellenére Zeusz kegyes lesz hozzájuk, feltéve, ha teljes szívvel adták át magukat ennek a szenvedélynek. Ezt mondom neki: „Nem az én bűnöm, hogy költőnek teremtettél, hogy olyan szemmel ajándékoztál meg, amely látja, hogy mi történik Nebraskában és Prágában, a balti államokban és a Jeges-tenger partján. Éreztem, hogy ha nem használom fel ezt az ajándékot, költészetem íztelen, a dicsőség visszataszító lesz számomra. Bocsáss meg.””

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„Ha majd egyszer, mint barátom állítja, Zeusz színe elé kerülök (akár természetes halállal halok meg, akár a Történelem ítélő keze sújt le rám), nagyjából ezeket mondhatom el mentségemre. Sok ember fecsérelte életét bélyegek, régi pénzérmék gyűjtésére vagy ritka tulipánfajták termesztésére. Biztos vagyok abban, hogy e mulatságos és haszontalan mániájuk ellenére Zeusz kegyes lesz hozzájuk, feltéve, ha teljes szívvel adták át magukat ennek a szenvedélynek. Ezt mondom neki: „Nem az én bűnöm, hogy költőnek teremtettél, hogy olyan szemmel ajándékoztál meg, amely látja, hogy mi történik Nebraskában és Prágában, a balti államokban és a Jeges-tenger partján. Éreztem, hogy ha nem használom fel ezt az ajándékot, költészetem íztelen, a dicsőség visszataszító lesz számomra. Bocsáss meg.””

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

„Bizonyos kivételes érzések tartalma és folytonossága nem függ ilyen vagy amolyan külső döntésektől. A szívnek is megvannak a maga okai, amiket az ész nem ért. Nos a szívnek ezen okai voltak és maradnak mindörökre feltétlenül döntők számomra.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelv sajnálatos nem tudása ellenére a születésemtől a halálomig szívben és lélekben magyar maradjak, és ezért a magyar zenei kultúrát erőteljesen szeretném támogatni.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Az arany csillagok át-áttűznek a fákon.
Szétoldják selymüket a sápadt óceánon
az olajos habok.
A felhő mint madárraj suhan odafent el,
s szaggatott szavakat ejt a szél, mint az ember
ha álmában dadog.
…
Ki sejti, avilág titkai mire érnek?
Nádszálak, csillogó nyálú kis földi férgek:
magunkról sincs elég
bizonyosságunk; s vajon hogyan tudnánk mi itt lenn:
nem dísziti-e még új tiarával Isten
az éjszaka fejét?
…
Az ember tanu csak, s szívében döbbenet nő.
Mint az állatokat, az eget is teremtő
életnedv járja át.
Sarjad, alakul és gyarapszik a csodás fa,
és mint egy óriás kévét, az égbe tárja
sötét lombozatát.
…
Talán e percben is, vak éjből kicsapva
homály-hullámait s fény-habjait dagasztja
a titkos tengerár,
a néma Végtelen, hogy egünket elöntse
világot görgető sodrában hömpölyögve
egy új csillag.-dagály!”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Igyekszem, törekszem, teljes szívemmel.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„A legelső pillanatban, amikor megláttam, a szívem visszavonhatatlanul eltűnt.”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„Nem lehet sem látni, sem megérinteni a világ legszebb dolgait. Ezeket a szívnek kell éreznie.”

Helen Keller (1880–1968)

„Ha az elmém el tudja képzelni; és a szívem hinni tud benne - akkor én el tudom érni.”

Muhammad Ali (1942–2016) olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó

„Lehet, hogy elvesztettem a szívemet, de nem az önkontrollom.”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„Ne engedj félelmeidnek. Ha megteszed, akkor nem tudsz a szíveddel beszélni.”

Paulo Coelho (1947)

„Az elme oktatása a szív oktatása nélkül egyáltalán nem oktatás.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„Úgy gondolom, hogy egy erős nő erősebb lehet, mint egy férfi, különösen, ha véletlenül szerelem van a szívében. Úgy gondolom, hogy egy szerető nő elpusztíthatatlan.”

John Steinbeck (1902–1968) amerikai író

„Inkább elénekelnék egy vad dalt, és megrepeszteném a szívem, mintsem ezer évet élnék, miközben figyelném az emésztésemet és félnék a nedvességtől.”

Jack London (1876–1916)

„Ennek az emberi világnak az üdvössége nem rejlik sehol máshol, mint az emberi szívben, a tükröződő emberi erőben, az emberi szelídségben és az emberi felelősségben.”

Václav Havel (1936–2011) cseh drámaíró, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök

„Az emberek által viselt jégmaszk mögött ott lobban a szív tüze.”

Paulo Coelho (1947)

„A szív memóriája a rossz emlékeket kiveti magából, a jókat pedig felnagyítja, s ezzel a csalafintasággal érjük el, hogy el tudjuk viselni a múlt terheit.”

Gabriel García Márquez (1927–2014)