Idézetek a képzeletről

„A várakozás százszor gyötrelmesebb, mint a valóság, és a fenyegetés szörnyűbb nekem, mint a csapás. Mihelyt bekövetkezik a baj, lefoszlik róla mindaz, ami a képzelet szüleménye, s csak annyi marad, amennyi csakugyan valóságos.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Hiszek a megérzésben és az ihletben. A képzelet fontosabb, mint a tudás. Míg a tudás véges, addig a képzelet felöleli az egész világot, haladásra ösztökél, létrehozza az evolúciót.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Tudod mit csinálok, ha kijózanodom? Berúgok, képzeld el! Te-tervgazdálkodás a lényege az egésznek.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Így képzelem el a poklot: olasz pontosság, német humor és angol bor.”

Peter Ustinov (1921–2004)

„Képzeld el, az idők szavára hallgatva, március 30-án a fürdőkádat televettem benzinnel.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Mint képzelik azt, hogy a néző úgy élhesse át képeimet, ahogyan én átéltem? A kép hozzám messziről jut el, ki tudja, milyen messziről; kitaláltam, láttam, megfestettem, s emellett másnap magam sem látom, hogy mit csináltam.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

„Kérem, a pesszimista olyan ember, akinek mindig igaza van, de nincs benne öröme. Az optimista viszont olyan, aki azt képzeli, hogy a jövő bizonytalan. És én mindentől eltekintve azt mondom: az ember kötelessége, hogy optimista legyen! Mert ha azt képzeli, hogy a jövő bizonytalan, akkor úgy fog cselekedni, hogy a jövő jobb legyen. Én optimista vagyok…, s a jövőt úgy tekintem, mint nyersanyagot, amiből valamit teremteni kell.”

Teller Ede (1908–2003) magyar–amerikai atomfizikus

„Addig elmélkedünk az emberiség nyomorúságáról, míg végül leroskadunk e nyomorúság képzelt terhei alatt…”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„A várakozás százszor gyötrelmesebb, mint a valóság, és a fenyegetés szörnyűbb nekem, mint a csapás. Mihelyt bekövetkezik a baj, lefoszlik róla mindaz, ami a képzelet szüleménye, s csak annyi marad, amennyi csakugyan valóságos.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Utálnék absztinens lenni. Képzeljük el, hogy reggel felkelünk, és lehet tudni, hogy ennél jobban már nem is fogjuk érezni magunkat.”

Dean Martin (1917–1995)

„A színjátszó sokkal fontosabb ember a köz társaságban, mint amilyennek sokan képzelik. Az ő kezében vannak a lélek munkáját ébresztő szerek, melyeket sem törvény, sem a király munkája mozgásba nem hozhat. A hatalmas, a hipokrita, a magát tettető kivonja magát a törvény hatalma alól, de a színjátszóé alól bajosan. Sőt nem is, ha a színjátszó jól játszik… Ezekből nyilván kitetszik az, hogy a szív formálására és a nemzet karakterének jobbítására vagy elrontására a játékszínnél alkamatosabb eszközt még az emberi elme fel nem talált.”

Kótsi Patkó János (1763–1842) magyar színész

„Nincs több jó s gonosz a világban, mint amennyit naivságból vagy irigységből mi magunk képzelünk bele.”

Carlos Ruiz Zafón (1964)

„Az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

„Néha olyan körülményekbe képzeljük magunkat, amilyent az isteni gondviselés egyáltalán nem szabott ránk; félünk ezernyi szenvedéstől, amelyek közül soha egyetlen egyet sem kell átélnünk.”

Charles Haddon Spurgeon (1834–1892)

„Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt. – S'te, mit csináltál?”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A képzelet történetei hajlamosak idegesíteni azokat, akiknek nincs képzelőerőjük.”

Terry Pratchett (1948–2015) angol fantasy- és science fiction-író

„Képzeld el, hogy mennyire hülye az átlagos ember, és rá jössz arra, hogy az emeberek másik fele még ennél is hülyébb.”

George Carlin (1937–2008)

„A fantáziával való játék nélkül még soha nem született kreatív alkotás. A képzelet játékának felbecsülhetetlen adóssággal tartozunk.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„A képzelet rendelkezik mindennel; megteremti a szépséget, az igazságosságot és a boldogságot, és ezek mindent jelentenek ezen a világon.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

„Van az a különös képességünk, hogy a képzelet erejével megváltoztathatjuk a tényeket.”

Virginia Woolf (1882–1941) angol regényíró

„Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan, mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd.”

Elbert Hubbard (1856–1915)

„Képzeld el, mennyire buta az átlagember, és rá fogsz jönni, hogy 50 százalékuk még annál is butább.”

George Carlin (1937–2008)

„Vörösmarty képzeletének megszállottja volt – ez a csodálatos benne, és ez a végzete is, ez a megszállott, rettenetes gazdagságú képzelet sodorta az őrület örvényei felé. Képzeletében a mese és a mítosz tündérei, sárkányai és szörnyetegjei oly otthonosak voltak, oly fesztelenül jártak-keltek, mint a hétköznapi ember tudatában a házbér és a fűszeres.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„A dolgok azáltal lesznek, hogy nevet adunk nekik, s így lehetségesnek tartjuk őket. Minden, amit lehetségesnek tartunk, meg is történik. A valóságot az emberi képzelet teremti.”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

„Képzeld el az embereket, akik elhiszik ezeket a dolgokat, és nem szégyellik teljes mértékben figyelmen kívül hagyni a türelmes felfedezéseit a gondolkodó agyaknak mióta a Bibliát megírták. És ezek a tudatlan emberek, a legtanulatlanabbak, a legfantáziátlanabbak, a közülünk legkevésbé gondolkodók azok, akik mindannyiunk pásztorai, vezetői akarnak lenni. Akik ránkerőltetnék a gyarló és gyerekes hiedelmeiket. Akik megszállnák iskoláinkat, könyvtárainkat, otthonainkat. Én bizony keservesen neheztelek rájuk.”

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus

„Hála a színház különlegesd varázsának…az igazi csodálat olyan gondolatokkal szemben tölti el szívünket, amelyek előzőleg talán távol álltak tőlünk, és mégis annyira hatnak ránk, hogy azt képzeljük, bennünk is éppúgy megfoganhattak volna.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„…Kezd túlságosan szubjektív lenni s nem elég, hogy indokolatlanul sértegeti az embereket, sértéseit tetézi azzal, hogy nem bízik bennük, azt kezdi hinni, hogy valami csak akkor készül el jól, ha azt ő csinálja és csak úgy jó, ahogy ő képzeli el…”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

„Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a 'természetről' írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

„Egy ausztrál nő a férje hamvait belerakatta a mell implantátumába. Hú, képzelem hány pasi kérte a temetésen, hogy láthassa az elhunytat.”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

„A tévénézők EEG-hullámai azt mutatják, hogy az agy fél óra elteltével, mivel túl kevés szemmozgás történik, úgy érzékeli, hogy semmi sem történik, így egyfajta hipnotikus alkonyállapotba kerül, alfa hullámokat kibocsátva. Ez a szemmozgások ritkasága miatt történik. […] Csupán képzeljük azt, hogy tudatosan látjuk, amit nézünk. Az információk zöme elkerüli a figyelmünket, néhány óra tévézés után szó szerint nem is emlékszünk arra, hogy mit néztünk. Az emlékeink nem valóságosak, mint az álmok emlékei, a hiányzó részeket utólag pótoljuk ki: és ezzel meg is hamisítjuk őket. Egy hamis valóság létrehozásában segédkezünk, anélkül, hogy tudnánk róla, és szolgálatkészen meg is etetjük magunkkal. Összejátszunk a saját végzetünkkel.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„Ne képzeld, hogy a jellem öreg szmoking; nem arra való, hogy szellőztessük és időnként átalakíttassuk. (Jellemesek előnyben, 263. o.)”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Nem a valóságos, hanem a képzelt lények keltik bennünk a legmélyebb és a legmaradandóbb hatást.”

Anatole France (1844–1924)

„Lehetséges, hogy a katolikus tanítás és fegyelem olyan, mint egy fal, de ez a fal játszóteret kerít be. A kereszténység az egyedüli keret, melyben a pogány öröm fennmaradhatott. Képzeljük csak el, hogy gyermekek játszadoznak a tengerből magasan kiemelkedő sziget gyepes ormán. Míg a szirt szélén ott állt a fal, a legbolondabb játékba is nyugodtan belevethették magukat, s a sziget olyan lett, mint egy lármás gyerekszoba. Ám egy napon leomlott a fal, és elébük tárult a veszély a maga meztelenségében. Nem zuhantak a mélybe, de mikor barátaik visszatértek, ott találták őket összebújva és dideregve a sziget közepén, és ajkukon elnémult a dal.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Azt gondolta ugyanis, hogy ha mindig a lehető legrosszabbat képzeljük el, egyúttal el is hárítjuk bekövetkeztét, hiszen semmi sem történik az életben pontosan úgy, ahogyan az ember elképzeli. Ezért, ha felkészülünk a legrosszabb eshetőségre is, már csak valami kevésbé rossz következhetik. Kár, hogy az élet nemegyszer alaposan megcáfolta Szaniszlónak ezt a túlságosan optimista vélekedését.”

Kálnoky László (1912–1985) magyar költő, műfordító

„Képzeld el, előbb próbából fölakasztottam magam. Hát, valahova kötődni kell, tudod hogy van…”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Gyerekként úgy képzeljük, hogy a barátaink sosem halhatnak meg, hogy akiket ismerünk és szeretünk, örökre velünk maradnak. Aztán az élet fityiszt mutat, mégpedig olyan hirtelen és olyan egyszerűen, hogy onnantól kezdve meg azon gondolkozunk, vajon a családtagjaink és barátaink közül megéri-e bárki is épségben a holnapot.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

„Képzeljük el, hogy azt a feladatot kapjuk, hogy tervezzünk meg egy új éttermet. Ebben az étteremben marhasültet fogunk felszolgálni. És mivel marhasültet szolgálunk fel, a vendégeknek éles késekre lesz szüksége. És mivel a vendégeknél éles kések lesznek, lehet, hogy le fogják szúrni velük egymást. Emiatt az asztalok köré kerítést kell emelnünk. Rácsokra lesz szükség, hogy megvédjük egymástól az embereket, különben isten tudja, mit művelnek majd egymással azokkal az éles késekkel.

Ez nem jó ötlet. Nem így tervezünk éttermet, és nem így élünk a társadalom tagjaiként sem. Az a társadalom, amelyikben nincs meg a bizalom, gyanakvó és erőszakos társadalom lesz. Normális esetben gondolkodás nélkül leülünk valaki mellé, akinél éles kés van, mivel megbízunk benne. És igen, néha tényleg előfordul, hogy az éttermekben megőrülnek emberek és leszúrják egymást. De ezt akkor is elfogadjuk valahogy, mert az viszont nagyon is jó dolog, hogy elmehetek és leülhetek valahova anélkül, hogy azon kéne aggódnom, mikor szúr le valaki. És nem azért, mert nincsenek rácsok, hanem mert valójában jók az emberek.

A Wikipédiánál mindig is az volt a filozófiánk, hogy a lehető leggyengébb biztonsági módszereket alkalmazzuk. Nem zárunk le semmit, hacsak nem elkerülhetetlen.”

Jimmy Wales (1966) amerikai internetes vállalkozó, a Wikipédia társalapítója

„Az ember eleven húsába, legmélyebb valójába hasító ellentmondás a szubjektivitás-objektivitás ellentéte. Kétségbeejtő alapvetés. A szubjektum-objektum reláció, vagyis a tudat és annak tárgya a filozófiai gondolkodás kiindulópontja. Képzeljük el, hogy a világot egyetlen tárgyra redukáljuk. Ha nem volna senki, akiben e tárgy léte tudatosulna, akkor a tárgy nem is létezne. A tudat mindenen felül áll, ő a legvégső instancia, tudatában vagyok gondolataimnak, testemnek, érzéseimnek, tapasztalataimnak, ezért számomra mindez létező.”

Witold Gombrowicz (1904–1969) lengyel író

„Logika által A-tól Z-ig jutsz; de a képzelet mindenhová eljuttat.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Képzeld el, előbb próbából fölakasztottam magam. Hát, valahova kötődni kell, tudod hogy van…
Felakasztva himbálództam, mert kurva huzat volt tudod, elütöttem a tizenkettőt, …meg a professzor urat – há’ mé’ mászkál arra, nem?
Nyakamba tábla is, ki volt írva: “Lengő teher alá ne állj!” – Aztán képzeld el, ott himbálództam, aszongya a professzor úr nekem, aszongya: “Mi van, nyolcaska? Száradunk-száradunk?” – “Az Isten fölvitte a dolgomat””

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

„Amikor fantasy-val foglalkozounk, nem szabad szem elől tévesztenünk a valóságot.”

Walt Disney (1901–1966) amerikai rajzfilmrendező, producer, és forgatókönyvíró

„Disneyland soha nem lesz kész. Mindaddig növekedni fog, amíg a világon marad képzelet.”

Walt Disney (1901–1966) amerikai rajzfilmrendező, producer, és forgatókönyvíró

„A képzelet minden. Ez az élet eljövendő látványosságainak áttekintése.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„A képzelet gyakran elvisz minket olyan világokba is, amelyek sosem léteztek. De viszont nélküle nem jutunk sehova.”

Carl Sagan (1934–1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus, ismeretterjesztő

„Képzelet ugrása vagy álmodozás nélkül elveszítjük a lehetőségek izgalmát. Az álom végül is a tervezés egyik formája.”

Gloria Steinem (1934)

„Hogy bármit behozz az életedbe, képzeld azt, hogy már itt van.”

Richard Bach (1936) amerikai író

„A tudomány minden nagy előrelépése a képzelet új merészségéből fakadt.”

John Dewey (1859–1952)

„A józan ész az intelligencia gyakorlása; a képzelet az intelligencia erekciója.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„A képzelet az élő erő és minden emberi észlelés elsődleges hatóereje.”

Samuel Taylor Coleridge (1772–1834)

„A képzelőerő fontosabb, mint a tudás. Mert míg a tudás meghatározza mindazt, amit jelenleg tudunk és megértünk, a képzelet rámutat mindarra, amit még felfedezhetünk és létrehozhatunk.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Azt állította, hogy sokat hallott felőlem. Sehogyan sem értettem, honnan. Micsoda vad dolgokat képzel az ember, ha kedves önmagáról van szó, és mekkorát téved!”

Jane Austen (1775–1817) angol regényírónő

„A szégyenben az a legrosszabb, hogy azt képzeljük, mi vagyunk az egyetlenek, akik megtapasztalják.”

Annie Ernaux (1940)

„Mindenki azt gondolja és képzeli, hogy a túloldalon könnyebb az élet. Az elméjük úgy mozog, mint egy inga.”

Mwanandeke Kindembo (1996)