Idézetek a segítségről

Idézetek gyűjteménye a segítség, emberek, ember, állam témáról .

Idézetek a segítségről

„A kilencvenes évek elején kezdte a pályafutását, cigarettát csempészett, lopott autókkal kereskedett, kétes ingatlanügyleteket bonyolított. Akkoriban rengeteget lehetett kaszálni az eff éle dolgokkal. Borkowski gyorsan kinőtte magát, jelentős vagyonra tett szert, amit aztán ügyesen tisztára mosott. Kilépett a gengszterszerepből, és öltönyös üzletemberré vált. Hamarosan már nem csak a saját pénzét mosta, hanem másokét is. Sokan fordultak hozzá, mert
a szervezete hatékonyan, diszkréten, és megbízhatóan működött. Rendőrtisztek, titkosszolgálatosok, politikusok soraiból szervezett védelmet magának, komoly tőkét biztosított néhány ambíciózus
alaknak, akik a segítségével magas pozíciókba jutottak, de akkor már a lekötelezettjei voltak. Mindent alaposan megszervezett és hibátlanul kivitelezett. Ravasz, dörzsölt, és gátlástalan. A hatóságok sohasem tudtak fogást találni rajta.”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

195. Oldal

Élet, Pénz

„A fizika minden nehézsége, úgy látszik, abban áll, hogy mozgásjelenségekből a természet erőit kikutassuk, s azután ezeknek az erőknek a segítségével a többi jelenséget megmagyarázzuk.”

Isaac Newton (1643–1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista

Neki tulajdonított idézetek

Természet

„Nehéz valamit hibátlanul megcsinálni, de még nehezebb, hogy utána ne akadjunk oktalan bírálókra. (…) Csak olyan feladatot kell elvállalni, amit el tud végezni az ember, s erején felül semmit sem szabad vállalni. De amibe belefogsz szépen és figyelmesen csináld végig. Azt hiszem így elkerülheted a vádaskodást, segítségre lelsz a szükségletben, könnyű és veszélytelen lesz az életed, és vénségedig mindened megesz, amit szemed-szád kíván.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

Emlékeim Szókratészról, II. 8. 5.
Neki tulajdonított idézetek, Xenophón

Emberek, életkor, Feladatok

„Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberét, és igyekszik a lehetőségekhez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek.”

Albert Schweitzer (1875–1965) német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos

Emberek, életkor, állatok, Szenvedő

„Az állam, miután kimutatta, hogy képtelen a magzatelhajtásra szoruló asszonyokat a szükséges orvosi segítséggel és higiénikus berendezésekkel ellátni, hirtelen irányt változtat és a tilalmak útjára lép. Mint más esetekben, a bürokrácia ezúttal is erénynek próbálja feltüntetni az eszmei szegénységet. Solz, a szovjet Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, a házassággal kapcsolatos kérdéseknek a szakértője, a magzatelhajtási tilalommal foglalkozó, közeljövőben meghozandó rendelet indoklását abban keresi, hogy - mint mondja - mivel a szocialista társadalomban nincs munkanélküliség, a nőnek nem áll jogában visszautasítani az „anyaság örömeit”. Mi ez, ha nem papi filozófia, amely ráadásul zsandárököllel rendelkezik? Az imént olvastuk a párt központi lapjában, hogy a gyerekszülés az asszony számára - és igazságosabb lenne azt mondani: a legtöbb asszony számára - „veszélyt jelent”. Az imént hallottuk egy magas állású szovjet személyiség megállapítását, hogy „a csavargó és felügyelet nélküli gyermekek helyzetének a rendezése gyengén folyik” ami minden bizonnyal a gyermekcsavargás növekedését jelenti; és íme, egyik magasrangú köztisztviselő kijelenti, hogy az „édes élet országában” a magzatelhajtást börtönnel büntetik, pontosan úgy, mint a kapitalista országokban, ahol szomorú az élet. Előrelátható, hogy a Szovjetunióban éppúgy, mint nyugaton, többnyire éppen a munkásnők és parasztasszonyok, a cselédek lesznek azok, akiknek nehéz lesz eltitkolni bűnüket, akik tehát a fegyőrök martalékává lesznek. Ami a „mi asszonyainkat” illeti, akiket a jó minőségű parfümök, és más hasonló cikkek érdekelnek, ők továbbra is csinálják, ami nekik tetszik a jó akaratú igazságszolgáltatás orra előtt. „Szükségünk van az emberekre”, teszi hozzá Solz, és behunyja szemét az elhagyott gyermekek láttán. A dolgozó nők milliói válaszolhatnának neki, ha a bürokrácia nem forrasztotta volna torkukra a szót: „Csináljatok magatok gyerekeket!””

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Ezek az urak láthatólag elfelejtették, hogy a szocializmusnak ki kellene küszöbölnie a magzatelhajtásra kényszerítő okokat, nem pedig aljasul rendőrt állítani a nő intimitása elé, hogy így kényszerítse rá „az anyaság örömeit”.
Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

Élet, Nők, Házasság, Gyermekek

„Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

Forrással ellátott, Egyéb

Pénz, Emberek, Művészet, Kérdés

„Nem tudok csodát felajánlani önöknek. Ha valakinek lenne csodatévő hatalma, én is az ő segítségét kérném.”

Tendzin Gyaco (1935)

„A forradalom hősies kísérletet tett a posványos, ósdi „családi körnek”, e rutinos, fullasztó őskori intézménynek a megsemmisítésére, amelyben a dolgozó osztályok asszonyai gyermekkoruktól halálukig tartó kényszermunkára voltak ítélve. A forradalmárok elképzelése szerint a családot mint egy bezárt, kicsiny „vállalatot” a szociális közszolgátatások rendszere volt hivatva helyettesíteni: szülőotthonok, bölcsődék, óvodák, éttermek, tisztítóvállalatok, orvosi rendelők, kórházak, sportszervezetek, mozik, színházak stb. A család gazdasági funkcióinak a szocialista társadalom által vállalt teljes átvétele, amely egy egész nemzedéket fon össze a szolidaritás és a kölcsönös segítség révén, lehetővé kellett tegye az asszony, és így a házaspár igazi felszabadulását az évszázados járom alól. Mindaddig, amíg ez a mű nem nyer befejezést, a negyven millió szovjet család nagy többsége a középkori erkölcsöknek, az asszony szolgaságának és hisztériájának, a gyermek mindennapos megaláztatásának, mind az egyik, mind a másik babonáinak a zsákmánya marad.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

Halál, Család, Gyermekkor

„Az ima döntő eleme a győzelemnek. A háborúkat azok nyerik, akiknek sikerült máshonnan, az egekből, a láthatatlan világ rejtélyes erőit bevonzani és támogatásukat megszerezni. E rejtélyes erők a halottak lelkei, az őseink lelkei, akik egyszer, hozzánk hasonlóan, a porhüvelyhez, a barázdákhoz voltak kötve, akik a haza védelmében haltak meg, akik az életük emléke által és általunk, a fiaik, unokáik, dédunokáik által még mindig ide kötődnek. De a holtak lelkei fölött ott van Isten. Amint ezen erőket sikerült bevonzani, tekintélyes erőt képeznek, megvédenek minket, bátorságot, akaratot adnak nekünk, a győzelemhez szükséges összes összetevőt, amelyek által nyerni tudunk. Pánikot és terrort keltenek az ellenségben, megbénítják a tevékenységét. Végsősorban a győzelmek nemcsak az anyagi előkészítésen múlnak, a hadviselők anyagi erőin, hanem ama erőn, amely megszerzi a spirituális erők támogatását. A becsületes és erkölcsös tettek, valamint a buzgó, ismételt segítségül hívásuk, szertartás és közösségi ima keretében, ilyen erőket vonzanak be.”

Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938)

Légionáriusaimnak: A Vasgárda (1936), Politika, Vallás

Isten, Háború, életkor, Világ

„Vannak festők, akik a napot sárga foltnak festik meg, de vannak olyanok, akik művészetük és intelligenciájuk segítségével a sárga foltot nappá alakítják.”

Pablo Picasso (1881–1973) spanyol képzőművész, író, festő.

Nap

„Nem annyira a barátaink segítsége segít rajtunk, mint inkább a segítségükbe vetett bizalom.”

Epikurosz (-341–-269 i.e.) ókori görög atomista filozófus

Bizalom

„Rendkívüli jelentőségű ipari felfedezés, melynek segítségével nagy mennyiségű fekete lakkot és festéket meg lehet takarítani azok részére, akik ragaszkodnak hozzá, hogy a tehenek feketék legyenek, nem szőkék.”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

A közmondásokról

„Móricz Zsigmond megelőzi a kritikát és maga vádolja be önmagát: regényét egy valóságos élő paraszt elbeszélésének keretébe állítja. Elmondja, hogy egy napon megjelent nála egy falujabéli paraszt, távoli rokona, Joó György és nyomorában segítségét kérte. Ő aztán tollba mondatta véle az élet-történetét.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

Róla írták/mondták

Élet, Távoli, Nap

„Volt egyfajta sablon az életemben. Sosem voltam elég erős, hogy foglalkozzam azokkal a dolgokkal, amik az irányításomon kívül estek; hogy megküzdjek az ellenségekkel, vagy elüldözzem őket; hogy elkerüljem a fájdalmat. Mindig emberi és gyenge voltam, az egyetlen dolog, amit mindig is képes voltam megtenni, az, hogy nem adom fel. Kitartottam. Túléltem. Eléggé felkészült voltam ebből a szempontból. Elégnek kell lennie mára. Ki kell tartanom, amíg jön a segítség.”

Stephenie Meyer (1973)

Fájdalom, Emberek, életkor, Erős

„Ha majd Kuba felszabadul, tiszteletben, támogatásban, segítségben kell részesíteni azoknak az özvegyeit és árváit, akik ellenünk harcolva estek el.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Támogatás

„Egy hang sohasem siethet a kép segítségére, és ez fordítva is igaz.”

Robert Bresson (1901–1999) francia filmrendező, forgatókönyvíró

Neki tulajdonított idézetek

„Tegyük világossá a gyermekeink előtt – és az államtól ebben várunk segítséget –, hogy az, aki a kábítószerhez nyúl, az ördöggel cimborál. Nem kell az életben minden rosszat kipróbálni ahhoz, hogy nemet tudjunk rá mondani.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

2002. október 16. <br class="br">Idézetek, 2002–2005 <br class="br">Forrás: Ki kell állnunk az értékeink mellett http://2001-2006.orbanviktor.hu/hir.php?aktmenu=2&id=1324

Rossz szerencsét, életkor, Gyermekkor

„A francia gyarmatosítók jelenleg kénytelenek nyíltan bevallani, hogy fogytán az erejük és nem képesek a háborút amerikai segítség nélkül folytatni. Segítséget kérnek az Egyesült Államoktól, s közben attól félnek, hogy az amerikaiak éppúgy kiszorítják őket Indokínából, ahogy néhány éve a japánok tették. Amióta a háború megindult, az amerikaiak minden eszközzel segítik a franciákat. de most újabb lépést is tettek: közvetlenül is beavatkoznak Vietnámban.”

Ho Si Minh (1890–1969)

:Az augusztusi forradalom 5. évfordulója és a nemzeti ünnep alkalmából mondott beszéd, 1950. szeptember 2.

Háború

„Néha, amikor rosszul mennek a dolgok, több segítséget kapunk, mint amire számítunk. És néha még ez sem elég.”

Stephen King könyv Rémautó

Rémautó (2002)

Rossz szerencsét

„(…) nem a zseb, hanem a szív számít. Hogy ha jót teszel, az nem, sohasem merül feledésbe. Nem vész kárba semmiféle segítő-energia. (…) az emberi segítség a legfontosabb dolgok egyike, főként, ha önzetlen…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Látogatók holdfénynél – 312
Idézetek műveiből

Emberek, Szív

„Ha viszont a figyelmet a tudomány és a valóság összefüggésére irányítjuk, akkor a tudomány állításainak rendszerében azt látjuk, ami ez valóban, ti. olyan eszközt, aminek segítségével eligazodunk a tények között, a bizonyítás örömének, a végérvényesség érzésének eléréséhez szolgáló eszközt -- s ekkor a „fundamentum” problémája magától átváltozik az ismeret és a valóság rendíthetetlen érintkezési pontjainak problémájává. Ezekkel az abszolút szilárd érintkezési pontokkal, a konstatálásokkal ismerkedtünk meg a maguk sajátos mivoltában; a konstatálások az egyedüli olyan szintetikus állítások, amelyek nem hipotézisek.”

Moritz Schlick (1882–1936) német filozófus és fizikus (1882–1936)

Érzés, Valóság, Tudomány

„Nincs mivel hencegnem. Az erkölcsi bátorságnak tanújelét nem adtam soha, mivel a fitogtatást hiábavalónak láttam - az embert még azon az éjjelen vitte el az ÁVO. nem álltam ki senkiért, már azért sem, mert segítségem inkább ártott, mint használt volna az illetőnek.”

Faludy György (1910–2006) magyar költő, műfordító

Idézetek prózai munkáiból

Emberek, Bátorság

„A fizika fejlõdése az elmúlt századokban, de különösen az elmúlt néhány évtizedben, egyre inkább az elméletek szerkesztésének, ellenõrzésének és alkalmazásának ama módszeréhez vezetett el, amelyet formalizálásnak nevezünk, azaz egy interpretációval kiegészített kalkulus szerkesztésének. A formalizálás terjedését tudásunk növekedése és a tárgy sajátos szerkezete sugallta, és tette egyszersmind gyakorlatilag lehetõvé. Következésképpen egyre kevésbé kellett a tudomány absztrakt terminusainak és a segítségükkel megfogalmazott axiómáknak és tételeknek valamiféle "szemléletes" megértésére törekedni. A tudósok sokáig nem ismerték fel, hogy a tudomány felhagyhat, és fel is kell, hogy hagyjon az ilyesféle megértés keresésével.”

Rudolf Carnap (1891–1970)

Forrással ellátott idézetei, Az Elmélet, Mint Részlegesen Interpretált Formális Rendszer http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Carnap31.htm

Keresés, Megértés, Tudás, Tudomány

„Az imperialisták már sokszor kifejtették, nyilvánosan is, hogy milyen jellegú politikát folytatnak a kelet-európai szocialista országokkal kapcsolatosa. A Kongresszusban és az újságokban állandóan arról beszélnek, hogy ösztönözni kell a liberális áramlatokat, bizonyos szelektív gazdasági segítséget kell nyújtani, meg kell ígérni és be kell vetni minden alkalmas eszközt az elégedetlenség szítására, és ki kell alakítani az ellenzéket a szocializmuson belül.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus