Bölöni Farkas Sándor idézet

Bölöni Farkas Sándor fénykép
5   0

Bölöni Farkas Sándor

Születési dátum: 15. január 1795
Halál dátuma: 2. február 1842

Bölöni Farkas Sándor író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.

Irodalmi pályáját műfordítóként kezdte, Döbrentei Gábor és Kazinczy Ferenc nagy reményeket fűztek indulásához, azonban irodalmi munkássága torzóban maradt. Az általa elsőként magyarra fordított Az ifjú Werther gyötrelmei nem jelent meg. Kancelláriai tisztviselőként sem futott be kiemelkedő pályát, szervezőmunkájával azonban maradandó nyomot hagyott Kolozsvár közművelődésében. Országosan nagy hatást tett Utazás Észak-Amerikában című útirajza , amely egy éven belül két kiadást ért meg, és a reformkori politikusok kézikönyvként forgatták; ennek köszönhetően nyerte el az Akadémia levelező tagságát.

Idézetek Bölöni Farkas Sándor

„Ma is naplóm nézegetésével foglalatoskodám, s most egészen más oldalú gondolatok keletkezének bennem. Még eddig senkivel nem közlöttem ezeket, de hátha történetesen politicus vagy vallásos bigottak kezébe kerülhet? Ez sok gyengémet, szívemnek sok titkát s gondolatimnak oly egyenes kifejezését foglalja magában, melyek csak önmagamnak megvallhatók. Könnyen visszaélhetnének vele, s szamarak előtt nevetség tárgya is lehetnék. De igen sajnálom megválni tőle, s búsulnék, ha elveszne. Nem tudom, nevetséges vagy borzasztó dolognak nevezzem-e helyhezetünket, hogy az embernek félnie kell önmaga számára is egész tisztaságában leírni gondolatit és érzelmeit? Ekként kell-e kétszínséghez szoktatnunk magunkot még magános elmélkedéseinkben is, s megcsalni magunkot, a világot és az istent is?“

—  Bölöni Farkas Sándor

1836. január 7.
Naplójából

Titok, Emberek, Szív, Könny

„Európában szinte valamely varázslatnak hisszük azon eszközöket, melyek az amerikai népet egyes személyenként oly hirtelen a mívelődésnek ily magas pontjára emelték, s az egész nemzetet ily virágzó állapotba tették, s pedig azok Amerikában nézve csupa egyszerű és igen természetes eszközök. […] Ezen varázslóeszközöknek egyike Amerikában az újságok kiadása. A nemzet törvényei szerint minden egyes amerikai polgárnak teljes és kérdés alá sem jöhető jussa lévén ott, ahol és mikor tetszik, nyomtatóműhelyt állítani, s abban minden engedelemkéregetés s cenzúrai felvigyázat nélkül, akármely - a több polgárok vele egyforma jussait meg nem sértő - írásait szabadon kinyomtatni, ezen egyszerű mód által születnek Amerikában a tudományok és tudnivalók minden nemében annyi újságok, s terjednek oly könnyen és olcsón mindenüvé a tudományosság, értelmesedés és mívelődés. […] Erdély népessége majd egyforma a New York-i státussal, s Erdélyben 1, azaz egyetlenben egy újság adatik ki, és a New York-i státusban 237. A magyar haza népessége majd egyforma az Egyesült Státusokéval, s a magyar hazában mindöszve újság és folyóírás 10, azaz csak tíz teng-leng, és az Egyesült Státusban 1.015 adatik ki. Peekskill faluban már rég újság nyomattatik, s Marosvásárhelyt és Debrecenben s magyar városainknak nagy részében a magyar polgár még hazug levélnek hiszi az újságot.“

—  Bölöni Farkas Sándor

Utazás Észak-Amerikába (1834)

Törvény, Kérdés, Könny, Hazáról

„Amerikai első napomnak szinte tündérálomként lefolyt órái után, midőn estve számot vetettem magammal azon napi történeteimről, két nevezetes tárgy lett előttem igen figyelmessé, s az nekem hosszas elmélkedésre adott okot. Az első az: hogy midőn Amerikába beléptünk, senki tőlünk, sem egyik útitársunktól is passzust nemcsak hogy nem kért, hanem még csak nevünket sem kérdezte, s odamenetelünk senki figyelmét magára nem vonta. A második az, hogy a vámháznál az utazók becsületszavát elégségesnek tartják portékáikra nézve, s azt senki fel nem bontja, s nem hányja ki darabonként, ha vajon igazat mondott-e az utazó; s a kereskedők portékáit is csupán a hitök szerint feladottakról vámolják. Ki legalább hallomásból ismeri az európai országok nagyobb részének harmincadi, políciai és passzusbeli rendszerét, gondolni fogja, miért lettek oly figyelmesek reám nézve ezen tárgyak. Ki pedig utazott is, az velem együtt bámulni fog az amerikaiak ezen módján.“

—  Bölöni Farkas Sándor

Utazás Észak-Amerikába (1834)

Nap

„Olvasám az ujságokban a hivatalos jelentést, hogy a magyar tudós társaság engem is megválasztott levelező tagjának. Ezen új rang nagyon genieroz. Ugy tetszik, mintha boldog magányomból kihurcolnának egy zajgó sokaság közé, hol ujjal fognak mutatni: "Íme a tudós!" Szegénységem büszkesége meg van alázva. A céhot és monopóliumot minden nemben utálom, s íme, nekem is céhbeli tagnak kell lennem! Nem tudom kimagyarázni, miért van terhemre nekem ez a megtiszteltetés. Úgy tetszik, hogy ez által leköteleztetik az ember a közvéleménynek s jusst ád a közönségnek tudós várakozásra. Minden fény és kijelentés ellensége a csendes örömeknek. [ … ] Ha el nem fogadom, hihetőleg gorombaságnak s kevélységnek veszik a választók s tudós bolondnak fognak tartani.“

—  Bölöni Farkas Sándor

1835. január 11.
Naplójából

Magány, Várakozás, Emberek, Fény

„Minél kevesebbé elegyedik az igazgatóság a magánosok dolgaiba, intézetjeikbe s vallások állapotjába, annál nagyobb fontosságú előtte a nevelés dolga. Az iskoláknak az egész státusban elterjesztésére bámulatos szorgalommal ügyel az igazgatóság, s a státusok azon törekednek, hogy a legszegényebb ember is legalább az alsó iskolákot kitanulja. […] Mert Európában az igazgatóság érdekei közé tartozik, hogy a népnek mely és csak mennyi része míveltessék, és hogy azok ne a fennálló rendszer elleni módon s azokkal ellenkező elvekre taníttassanak. De Amerikában ellenkezőleg áll a dolog: itt a nép a törvény értelménél fogva felügyelője lévén az igazgatóságnak, azon jusst, hogy az ifjúságot miként és mely elvekben neveltesse, fenntartotta magának.“

—  Bölöni Farkas Sándor

Utazás Észak-Amerikába (1834)
Forrás: Bölöni Farkas Sándor szóhasználatában az igazgatóság a mai kormánynak felel meg.

Ifjúság, Törvény, Emberek, Vallás

Hasonló szerzők

Stendhal fénykép
Stendhal18
francia realista író
Id. Alexandre Dumas fénykép
Id. Alexandre Dumas13
francia író, költő, drámaíró (1802–1870)
Lewis Carroll fénykép
Lewis Carroll9
angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij fénykép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij25
orosz író
Mark Twain fénykép
Mark Twain63
amerikai író, újságíró, humorista
Lev Nyikolajevics Tolsztoj fénykép
Lev Nyikolajevics Tolsztoj22
Jules Verne fénykép
Jules Verne7
francia író
Anatole France fénykép
Anatole France205
Baháalláh fénykép
Baháalláh10
Abraham Lincoln fénykép
Abraham Lincoln48
amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 16…
Mai évfordulók
Philip Johnson fénykép
Philip Johnson
1906 - 2005
Paul Nurse fénykép
Paul Nurse
brit biokémikus 1949
Robert Boyle fénykép
Robert Boyle
angol fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára 1627 - 1691
Conrad Burns fénykép
Conrad Burns
az USA szenátora 1935 - 2016
Több 22 mai évfordulók
Hasonló szerzők
Stendhal fénykép
Stendhal18
francia realista író
Id. Alexandre Dumas fénykép
Id. Alexandre Dumas13
francia író, költő, drámaíró (1802–1870)
Lewis Carroll fénykép
Lewis Carroll9
angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij fénykép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij25
orosz író
Mark Twain fénykép
Mark Twain63
amerikai író, újságíró, humorista