Idézetek a fájdalomról

Idézetek gyűjteménye a betegség, szenvedő, halál, fájdalom témáról .

Legjobb idézetek a fájdalomról-ről

„Egy jó dolog van a zenében: amikor üt, nem érzel fájdalmat.”

Bob Marley (1945–1981) jamaicai énekes, gitáros, dalszerző, emberi jogi aktivista

„Nagy kár hogy az ostobaság nem jár fájdalommal.”

Anton Szandor LaVey (1930–1997) amerikai zenész, sátánista vallásalapító

„Minden gyönyörű dolog mögött valamiféle fájdalom rejtőzik.”

Bob Dylan (1941) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő

„Lehetetlen fájdalom nélkül eljutni a tudatosságig.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„A fájdalom színe előtt nincsenek hősök.”

George Orwell (1903–1950) angol író, kritikus, újságíró

„A fájdalom tapasztalatában érzi erejét.”

Jim Morrison (1943–1971) amerikai énekes, dalszövegíró és költő

„A fájdalom áldás. A sötétség a gyertyád.”

Dzsalál ad-Dín Rúmí (1207–1273)

„A fájdalom elmúlik, de a szépség megmarad.”

Pierre-Auguste Renoir (1841–1919) francia festő

„Az öröm mindig a fájdalom után jött.”

Guillaume Apollinaire (1880–1918) francia író, költő, kritikus

„Az élet több annál, mint hogy a fájdalmat kerülgessük.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

459.old.
Rémület a sivatagban (1996)

Anatole France idézet: „Nincs nagyobb dolog a világon a fájdalomnál.”

William Blake idézet: „Gyönyör ejt teherbe, de a fájdalom szül.”

Idézetek a fájdalomról

„… a testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.”

Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista

Büntetés

„Senki sem ismer engem, senki sem tud rólam semmit, mindenki kételkedik bennem, de mindent meg fogok valósítani, és mindent érted csinálok majd. Mindent tudok a fájdalomról, amelyen keresztül kell menned.”

Lil Peep (1996–2017) amerikai rapper

„Mi lennék en.. vagyis főként az a kérdés hogy ki.
Egy érzés egy gondolat és egy hangulat főként egy személyiség
S mit okozhat egy titok minek dátumát féltve őrzöm

Ki is lehetnek én valójában a(z) álarc mögött
a sok fájdalom mellet pengét ragadva eldontenem de mindenki megovni szeretne amint egyedül sötét szobában azon toprengek hogy messzire mentem meg érte meg ehez hasonló kósza gondolat jár egyfolytában fejemben majd egy hang suttogja minden rendben lesz

En míg sírva remegek mert nem vagyok jol rám jön szorongás es hozzá társul depresszió és egy kis pánik roham ők soha nem hagynak el s amiutan be kötöttem sebemet nagy ruhakba oltozven könnyeket le töröl ve megyek nagy mosollyal nevetve másnap s mindenki azt mondja milyen boldog milyen okkes de ha ismerne nem gondolná ezt talán…
S utána legjobb barátom halgatja mit más okozott nekem fájdalmat”

Anonimus61714

Forrás: What would I be.. that is, it is mainly a question of who .
A feeling, a thought and a mood are mainly a personality
And what can a secret do, the date of which I treasure

Who Could I Really Be Behind The Mask
With all the pain, I would take a blade and decide, but everyone wants to protect me, as I wonder how far I have gone in a dark room, and I keep thinking about it, and then a voice whispers that everything will be fine;

I, while I tremble with tears, because I do not desire

Hangulat, Kérdés, Mosoly, Könny

„Minden gyöngyszem egy templom, amely fájdalomból épült egy homokszem köré.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.”

George Gordon Byron (1788–1824) angol költő, író

boldogság

„Nincs nagyobb dolog a világon a fájdalomnál.”

Anatole France (1844–1924)

Világ

„Ha a fájdalom tapasztalata és a semmi között kéne választanom, a fájdalmat választanám.”

William Faulkner (1897–1962)

„Már minden nap mosolyogva ébredek. Nincs több könny, sem fájdalom, mert szeretsz.”

Michael Jackson (1958–2009) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes

fordítás: http://www.michaeljackson.hu
With this smile upon my face. No more tears, no more pain cause you love me.
Eredeti: You Are My Life

Könny, Nap

„Hiszem, hogy minden szenvedés forrása a tudatlanság. Az emberek a boldogság vagy kielégülés önző hajhászása által okoznak másoknak fájdalmat. Az igaz boldogság mégis a belső békéből és elégedettségből származik, amelyet úgy érhetünk el, hogy gyakoroljuk az önzetlenséget, a szeretetet, a kegyelmet és megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést és a kapzsiságot. Azok a problémák amikkel ma szembenézünk, az erőszakos konfliktusok, a környezetpusztítás, a szegénység, az éhezés és a többi, mind ember alkotta problémák, amelyeket emberi erőfeszítés árán a testvériesség eszményét megértve és fejlesztve meg lehetne oldani. Egyetemes felelősséget kell gyakorolnunk egymásért és a bolygóért amit megosztunk. Bár én a saját Buddhista vallásomat hasznosnak találom, a szeretet és kegyelem gyakorlásában még az ellenségeink irányában is, meggyőződésem, hogy vallásosan vagy hitetlenül mindenki képes kifejleszteni magában egy jó szívet és az egyetemes felelősség érzését.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: I believe all suffering is caused by ignorance. People inflict pain on others in the selfish pursuit of their happiness or satisfaction. Yet true happiness comes from a sense of inner peace and contentment, which in turn must be achieved through the cultivation of altruism, of love and compassion and elimination of ignorance, selfishness and greed. The problems we face today, violent conflicts, destruction of nature, poverty, hunger, and so on, are human-created problems which can be resolved through human effort, understanding and the development of a sense of brotherhood and sisterhood. We need to cultivate a universal responsibility for one another and the planet we share. Although I have found my own Buddhist religion helpful in generating love and compassion, even for those we consider our enemies, I am convinced that everyone can develop a good heart and a sense of universal responsibility with or without religion.

Önzés, Szeretet, Érzés, Erőfeszítés

„A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom, ijedség és szenvedés érje.”

Platón (-427–-347 i.e.) ókori görög filozófus, iskolaalapító

Idézetek műveiből, Egyéb

Szenvedés

„A bor elaltatja a férfiak lelkében a fájdalmat, mint a mandragóra az embereket, és lángra gyújtja a vidámságot, mit a tűz az olajat.”

Szókratész (-470–-399 i.e.) ókori görög filozófus

Lakoma, 2. 24.
Neki tulajdonított idézetek, Xenophón

Emberek, Bor, Férfiak

„Ha félsz valamely fájdalomtól vagy szenvedéstől, vizsgáld meg, tehetsz-e valamit ellene. Ha igen - nincs miért aggódnod. Ha nem - akkor sincs.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Bár igaz, ez csak a való élet, ami – szerencsére – nem képes elvenni, összetörni és elégetni egyetlen igazi emléket sem, mert az emlékek örök és halhatatlan dolgok, magunkkal visszük akkor is, mikor már nem számít semmi – sem Idő, sem fájdalom, sem holnap…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Hazafelé - A Titok
Idézetek műveiből

Élet, Idő, Rossz szerencsét, Titok

„A fájdalom nem más, mint az értelmünket elzáró burok feltörése. Éppúgy, ahogy fel kell törni a gyümölcs csonthéját, ha hozzá akarunk jutni a maghoz. Meg kell hát ismerned a fájdalmat.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

Akarat

„A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra.”

Stephen King könyv Tóparti kísértetek

Tóparti kísértetek (1998)

„Légy türelmes és kemény; egyszer ez a fájdalom hasznos lesz számodra.”
Perfer et obdura, dolor hic tibi proderit olim.

Publius Ovidius Naso (-43–17 i.e.) római aranykori költő

„Az emberi fájdalom nagy része szükségtelen. Önmagad teremted, amíg a megfigyeletlen elme irányítja az életedet.”

Eckhart Tolle (1948) német származású kanadai író

életkor, Emberek

„El kell fogadnunk a fájdalmat, és el kell égetnünk, mint üzemanyagot az utazásunkhoz.”

Mijazava Kendzsi (1896–1933)

Utazás

„Minél tökéletesebb egy dolog,
annál több örömöt és fájdalmat okoz.”

Dante Alighieri (1265–1321) itáliai költő, filozófus

Öröm

„Az összes állat közül az ember az egyetlen, amelyik kegyetlen. Ő az egyetlen, aki fájdalmat okoz az annak élvezetéért.”

Mark Twain (1835–1910) amerikai író, újságíró, humorista

Emberek

„Optimista vagyok... Úgy döntöttem, hogy az leszek. A világunkban sok a sötétség, sok a fájdalom, és választhatunk, hogy ezt látjuk, vagy választhatjuk, hogy meglátjuk az örömöt. Ha megpróbálsz pozitívan reagálni a világra, jobban fogod tölteni az idődet.”

Tom Hiddleston (1981) Angol színész

Világ, Idő, Öröm

„A bizonyosság fájdalommal tör be az elménkbe.”

Empedoklész (-490–-430 i.e.) ókori görög filozófus, orvos

B 114.
Idézetek a Tisztulások című műből

„Szemöldökömet összehúzva farkasszemet néztem saját tükörképemmel, keresve, mi különöset láthatok a szememben. Ugyanolyan volt, mint máskor, a szokottnál kicsit szomorúbb, de…
Megtorpantam. Már tudtam, mit akart megláttatni velem Truska. A tekintetem nem egyszerűen szomorú volt - a legteljesebben hiányzott belőle az élet és a reménység. (…) Már tudtam, mire gondolt Truska, amikor arról beszélt, hogy az élő is lehet halott.
- Larten nem akar ezt - súgta a fülembe, miközben meredten bámultam azt az üres szemet a tükörben. - Ő szeret az életet. Azt akar, hogy te is szeressed. Mit mondana, ha látná ez az élőhalott tekintet, ami csak rosszabb lesz, ha nem hagysz abba? (…) Az üres nem jó - folytatta Truska. - *Iszonyatos teher mindez egyetlen embernek, különösen ha az illető ilyen fiatal, ilyen tapasztalatlan, és… a fenébe is, mit szépítsük: ilyen gyáva, mint én. Egyszerűen disznóság. De hát mikor igazságos az élet? A dolgok nem ilyen egyszerűek, a fájdalom, a baj és a megpróbáltatások nem egyenlő arányban oszlanak meg azok között, akik képesek megbirkózni velük. Egyesek rákényszerülnek, hogy Atlasszá legyenek, és egymaguk tartsák meg a világ súlyát. Nem volna szabad így lennie, mégis így van.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

életkor, Akarat, Tea, Halott

„Volt egyfajta sablon az életemben. Sosem voltam elég erős, hogy foglalkozzam azokkal a dolgokkal, amik az irányításomon kívül estek; hogy megküzdjek az ellenségekkel, vagy elüldözzem őket; hogy elkerüljem a fájdalmat. Mindig emberi és gyenge voltam, az egyetlen dolog, amit mindig is képes voltam megtenni, az, hogy nem adom fel. Kitartottam. Túléltem. Eléggé felkészült voltam ebből a szempontból. Elégnek kell lennie mára. Ki kell tartanom, amíg jön a segítség.”

Stephenie Meyer (1973)

életkor, Erős, Segítség, Emberek

„A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.”

Anatole France (1844–1924)

Emberek, életkor

„Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten; Félni, hogy talán még igazság sincsen; Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge, hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre, és makacs reménnyel mégis, mégis HINNI, hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. És örülni tudni a nagy megnyugvásnak: a fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.”

Teller Ede (1908–2003) magyar–amerikai atomfizikus

Teller Edének tulajdonított mondatok

Akarat, Halál, Isten, Remény

„A korbácsnak tömör, sűrű struktúrája volt, a fájdalom már az első ütés után otthonosan érezte magát az emberben; voltaképp ez az első ütés elég volt egy egész napra, sőt még tovább, voltaképp az első „első ütés” elég lett volna egész életemre, de ezt nem tudtam elmagyarázni az idősebb K.-nak. Csak kiabálni tudtam, „Apu, ne bánts”, mindig ugyanazt, úgyhogy az idősebb K. rám se hederített; nem tudtam elmagyarázni neki, nem tudhatta, hogy egyetlen ütés a korbáccsal elég volt ahhoz, hogy egész nap ne tudjak leülni, hogy egész éjszaka ne tudjak elaludni, hogy másnap egész nap kerüljem az emberek tekintetét. Nem tudhatta mindezt, hiszen sosem verték meg a korbáccsal, noha volt már hagyománya a korbácsnak, noha már nem egy nagyobb állat megismerte a keménységét, a hatékonyságát, sőt alighanem a szagát is; hiába, én voltam az első embergyerek, aki megízlelte a korbács hagyományát, aki nem felejtette el a fájdalmat, amit okoztak neki, amit az idősebb K. okozott neki; mert senki más nem merte volna a kezébe venni azt, senki másnak nem jutott volna eszébe, hogy a kezébe vegye, hogy ilyen célra használja. Ilyen, mondjuk ki, pedagógiai célra.

A korbácshoz hasonlóan a fájdalomnak is megvolt a maga sűrűsége. Már az első ütés után mázsás teherként ömlött szét a testemen; az első ütést a hirtelensége különböztette meg a többitől, ezt volt a legnehezebb kapni, mert erre vártam a legtovább, ez volt a legeredményesebb, minthogy a felkészületlen testbe tört be. Voltaképp az első ütés elég lett volna az úgynevezett pedagógiai hatás eléréséhez, vagyis jelen esetben az abszolút és feltétel nélküli engedelmesség kikényszerítéséhez, mert ezt az elvet oltotta bele az idősebb K. a kutyáiba és az embergyerekébe; az első ütés után azonban, amely csupán beinjekciózás volt, jöttek az újabb, egyre erősebb, az átható fájdalmat kiterjesztő, mindent átható fájdalommá fokozó ütések is. S ahogy az injekció utáni fájdalom is folyékony, akár az ólom – és az ülepen, az epicentrumon keresztül szétfolyik mindenfelé, elhatol egész a velőig, a gerincen végigfutó libabőrökig, és csak amikor ezek elmúlnak, adja át óvatosan a helyét a megkönnyebbülésnek, a nővérke kiveszi a tűt, és megtörli a szúrás helyét –, hasonlóképpen folyt szét a fájdalom is, csak ez makacs volt, a megkönnyebbülés nem győzte cérnával, és rosszkedvűen, dolgavégezetlenül távozott; kegyetlen fájdalmat okozott a korbács, minthogy önző fájdalom volt ez, pöffeszkedett a bőségben és a hely-idő egységében. Az idősebb K. gondoskodott róla, hogy mindig egy ütéssel többet adjon a kelleténél, hogy adjon egyet tartalékba, hogy jobban belém vésődjön (nem tudhatta, hogy az már nem vésődhet belém jobban), hogy el ne felejtsem – nem tudtam elmagyarázni neki, hogy azt nem lehet elfelejteni. Ha képes lettem volna beszélni erről az egészről, akkor sem hitte volna el, hiszen soha senki nem ütötte meg a korbáccsal; – ha képes lettem volna, akkor sem… De nem voltam képes semmire, csak kiabáltam, hogy „Apu, ne bánts!”; bár később, a második vagy harmadik alkalommal, a második vagy harmadik pedagógiai szeánszon túl már csak azt, hogy „Ne bánts!”; később, a huszadik vagy harmincadik alkalommal meg csak azt, hogy „Nem!”. A „Nem” volt a talán legtágabb válasz minden felmerülő tisztázatlanságra, minden feltételezhető kérdésre, nem különben arra, amit az idősebb K. kérdezgetett, miközben vert a korbáccsal. Amit az idősebb K. egymás után kérdezgetett, amikor egymás után mérte rám az ütéseket is a korbáccsal. Azt kérdezte:

– Fogsz még? – (ütés) – Fogsz még? – (ütés) – Fogsz? – (ütés) – Fogsz? – (ütés) – Fogsz még?”

Wojciech Kuczok (1972)

(ütés)

És bár nem voltam egészen biztos benne, hogy mire gondol, arra-e, hogy fogok-e még, ahogy a szülők mondani szokták a gyerekeiknek, „rosszalkodni” (ami az ő esetében a nem teljesen abszolút és nem igazán feltétel nélküli engedelmességet jelentette), vagy esetleg arra gondol, hogy fogok-e egyáltalán létezni – márpedig amikor belém fészkelte magát az a fájdalom, amikor megsokszorozódott és kezdte otthonosan érezni magát, mindig szilárdan hittem, hogy nem fogok; hogy soha többé nem fogok enni, inni, lélegezni, létezni, csak hagyja abba a verést. Úgyhogy kiabáltam, hogy „Nem!”, vagy néha, ha még volt bennem annyi erő, hogy kimondjak két szót egymás után: „Nem fook!”, így, minden eshetőségre készen, mert nem akartam megsérteni a szép kiejtéssel.
61–64.
Bűz (2003)

életkor, Éjszaka, Hiba, Idő

„Már sokszor napokra sikerült megszabadulnom a fájdalomtól. Ennek persze ára volt: a szűnni nem akaró érzéketlenség. Választhattam a fájdalom és a semmi között, és én a semmit választottam.”

Stephenie Meyer (1973)

Nap

„Nehéz időket éltünk meg gyerekkorunkban. Egy család, távol az otthontól, Németországban. Sokat szenvedtek [a szüleim]. Sok volt a fájdalom, a harc közöttük.”

Tarkan Tevetoğlu (1972)

2006 – egy, a moszkvai Takvim újságnak adott interjúban. <br class="br">Forrás: Tarkan-interjú a Takvim újságnak Moszkvában http://tarkandeluxe.blogspot.com/2006/06/tarkan-interview-in-red-square-1.html

Idő, Család, Távoli, Harc