Czesław Miłosz idézet

Czesław Miłosz fénykép
14   0

Czesław Miłosz

Születési dátum: 30. június 1911
Halál dátuma: 14. augusztus 2004
Más nevek: چسلاو میلوش, Milosh Cheslav, 米禾舒

Czesław Miłosz Nobel-díjas lengyel költő, író, esszéista, irodalomtörténész, tolmács, jogász.

A mai Litvánia területén született, a wilnói Báthory István Egyetemen jogot tanult. Első verseskötete 1930-ban jelent meg, ekkoriban a Lengyel Rádiónál dolgozott.

A második világháború alatt a lengyel ellenállás tagja volt. Embermentő tevékenységéért az izraeli Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. A lengyel kommunista állam nagyköveteként 1951-ben politikai menedékjogot kért Franciaországban. 1960-ban az Egyesült Államokba érkezett, de csak 1970-ben kapta meg az állampolgárságot. 1961 és 1978 között a Berkeley Egyetemen a szláv nyelvek és irodalom tanára volt. Wikipedia

Művek

A rabul ejtett értelem
Czesław Miłosz

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.“

—  Czesław Miłosz, könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

„Olvasó, tekints rám elnézően. Magadra is. Amint az emberiség különös vágyaira is."“

—  Czesław Miłosz

A mű záró bekezdései; kiemelések a wikipédia-szekesztőtől
350-351
Az Urlo országa (1994)

„"Ora et labora. Imádkozz és dolgozz. Nulla dies sine linea, vagyis egyetlen nap se teljen el anélkül, hogy legalább egy vonalat húzol, állítólag ezt parancsolta magának (bár nem latinul, mert görög volt) Apellész, a rajzművész. Ezek az antik jó tanácsok díszítették az osztálytermek falát, amikor még alsó tagozatos voltam a Zsigmond Ágost Gimnáziumban. Pusztán akarattal nem jutunk messzire, inkább abban áll a titok, hogy engedünk valaminek, nem pedig a cselekvésben. Mindenekelőtt azoknak a hajlamoknak kell engedünk, amelyek tizenhat éves korunkban mutatkoztak meg először; az a lényeg, hogy be kell teljesítenünk azokat a szellemi ígéreteket, amelyekről eleinte csak ködös sejtéseink vannak. Hatalmas ívvel kell összekötni a kora ifjúságot az érett vagy idősebb korral. Vagy szellemünk története rébuszra emlékeztet, lassan, fokozatosan kell kirakni az ábrát a szétszórt darabkákból. Csak így köthetünk szövetséget a szenvedélyünkkel, megadjuk magunkat neki, így könnyen telnek majd a munkával töltött hosszú órák. Berkeleyben évekig képeztem magam olyan területeken, amelyek mintha már kisfiú koromban is rám vártak volna, emellett ösztönzőleg hatott rám az előadótermem, de csak kis százalékát használta el az úgynevezettt tárgyi tudásnak, amire magánszemélyként szükségem volt.
Az ingadozásból, tanácstalanságból, csalódásokból és különféle próbálkozásokból a vártnál logikusabb egész áll össze."
39-40“

—  Czesław Miłosz

Kiemelések a wikipédia-szerkesztőtől
Az Urlo országa (1994)

„"Ora et labora. Imádkozz és dolgozz. Nulla dies sine linea, vagyis egyetlen nap se teljen el anélkül, hogy legalább egy vonalat húzol, állítólag ezt parancsolta magának (bár nem latinul, mert görög volt) Apellész, a rajzművész. Ezek az antik jó tanácsok díszítették az osztálytermek falát, amikor még alsó tagozatos voltam a Zsigmond Ágost Gimnáziumban. Pusztán akarattal nem jutunk messzire, inkább abban áll a titok, hogy engedünk valaminek, nem pedig a cselekvésben. Mindenekelőtt azoknak a hajlamoknak kell engedünk, amelyek tizenhat éves korunkban mutatkoztak meg először; az a lényeg, hogy be kell teljesítenünk azokat a szellemi ígéreteket, amelyekről eleinte csak ködös sejtéseink vannak. Hatalmas ívvel kell összekötni a kora ifjúságot az érett vagy idősebb korral. Vagy szellemünk története rébuszra emlékeztet, lassan, fokozatosan kell kirakni az ábrát a szétszórt darabkákból. Csak így köthetünk szövetséget a szenvedélyünkkel, megadjuk magunkat neki, így könnyen telnek majd a munkával töltött hosszú órák. Berkeleyben évekig képeztem magam olyan területeken, amelyek mintha már kisfiú koromban is rám vártak volna, emellett ösztönzőleg hatott rám az előadótermem, de csak kis százalékát használta el az úgynevezettt tárgyi tudásnak, amire magánszemélyként szükségem volt.
Az ingadozásból, tanácstalanságból, csalódásokból és különféle próbálkozásokból a vártnál logikusabb egész áll össze."
39-40“

—  Czesław Miłosz

Kiemelések a wikipédia-szerkesztőtől
Az Urlo országa (1994)

„Only if we assume that a poet constantly strives to liberate himself from borrowed styles in search for reality, is he dangerous. In a room where people unanimously maintain a conspiracy of silence, one word of truth sounds like a pistol shot.“

—  Czeslaw Milosz

Nobel lecture (8 December 1980)
Kontextus: Only if we assume that a poet constantly strives to liberate himself from borrowed styles in search for reality, is he dangerous. In a room where people unanimously maintain a conspiracy of silence, one word of truth sounds like a pistol shot. And, alas, a temptation to pronounce it, similar to an acute itching, becomes an obsession which doesn't allow one to think of anything else. That is why a poet chooses internal or external exile. It is not certain, however, that he is motivated exclusively by his concern with actuality. He may also desire to free himself from it and elsewhere, in other countries, on other shores, to recover, at least for short moments, his true vocation — which is to contemplate Being.

„Under various names, I have praised only you, rivers!“

—  Czeslaw Milosz

"Rivers" (1980), trans. Renata Gorczynski and Robert Hass
Hymn of the Pearl (1981)
Kontextus: Under various names, I have praised only you, rivers!
You are milk and honey and love and death and dance.
From a spring in hidden grottoes, seeping from mossy rocks,
Where a goddess pours live water from a pitcher,
At clear streams in the meadow, where rills murmur underground,
Your race and my race begin, and amazement, and quick passage.

„Love means to look at yourself
The way one looks at distant things
For you are only one thing among many.“

—  Czeslaw Milosz

"The World": Love (1943), trans. Czesŀaw Miŀosz
Rescue (1945)
Kontextus: Love means to look at yourself
The way one looks at distant things
For you are only one thing among many.
And whoever sees that way heals his heart,
Without knowing it, from various ills —
A bird and a tree say to him: Friend.

Mai évfordulók
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij fénykép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij25
orosz író 1821 - 1881
Joszif Alekszandrovics Brodszkij fénykép
Joszif Alekszandrovics Brodszkij3
orosz költő, esszéíró (1940-1996) 1940 - 1996
Sarah McLachlan fénykép
Sarah McLachlan
(1968–) kanadai pop-rock énekes, dalszerző 1968
Ismail Kadare fénykép
Ismail Kadare
albán író, költő, esszéíró 1936
Több 24 mai évfordulók