„Ha majd egyszer, mint barátom állítja, Zeusz színe elé kerülök (akár természetes halállal halok meg, akár a Történelem ítélő keze sújt le rám), nagyjából ezeket mondhatom el mentségemre. Sok ember fecsérelte életét bélyegek, régi pénzérmék gyűjtésére vagy ritka tulipánfajták termesztésére. Biztos vagyok abban, hogy e mulatságos és haszontalan mániájuk ellenére Zeusz kegyes lesz hozzájuk, feltéve, ha teljes szívvel adták át magukat ennek a szenvedélynek. Ezt mondom neki: „Nem az én bűnöm, hogy költőnek teremtettél, hogy olyan szemmel ajándékoztál meg, amely látja, hogy mi történik Nebraskában és Prágában, a balti államokban és a Jeges-tenger partján. Éreztem, hogy ha nem használom fel ezt az ajándékot, költészetem íztelen, a dicsőség visszataszító lesz számomra. Bocsáss meg.””

—  Czesław Miłosz, könyv A rabul ejtett értelem

És Zeusz, aki nem nevezte idiótának a régi pénzérmék gyűjtőit és a tulipántermesztőket, talán megbocsát nekem.
A rabul ejtett értelem (1953)

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem
Témakörök
szenvedély, életkor, hal, halál, történelem, szív, emberek, tenger, költő, használat, elem, kezdet, szám, ajándék, szem, ember, mentség
Czesław Miłosz fénykép
Czesław Miłosz14
1911–2004

Hasonló idézetek

Czesław Miłosz fénykép

„Ha majd egyszer, mint barátom állítja, Zeusz színe elé kerülök (akár természetes halállal halok meg, akár a Történelem ítélő keze sújt le rám), nagyjából ezeket mondhatom el mentségemre. Sok ember fecsérelte életét bélyegek, régi pénzérmék gyűjtésére vagy ritka tulipánfajták termesztésére. Biztos vagyok abban, hogy e mulatságos és haszontalan mániájuk ellenére Zeusz kegyes lesz hozzájuk, feltéve, ha teljes szívvel adták át magukat ennek a szenvedélynek. Ezt mondom neki: „Nem az én bűnöm, hogy költőnek teremtettél, hogy olyan szemmel ajándékoztál meg, amely látja, hogy mi történik Nebraskában és Prágában, a balti államokban és a Jeges-tenger partján. Éreztem, hogy ha nem használom fel ezt az ajándékot, költészetem íztelen, a dicsőség visszataszító lesz számomra. Bocsáss meg.””

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

És Zeusz, aki nem nevezte idiótának a régi pénzérmék gyűjtőit és a tulipántermesztőket, talán megbocsát nekem.
A rabul ejtett értelem (1953)

Móricz Zsigmond fénykép

„Szó az egész, az ember szája mondhatja a szót, akár így, akár úgy. Mér ne mondja azt, ami neki javára válik?”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

Sir Winston Churchill fénykép

„A történelem kegyes lesz hozzám, mert szándékomban áll átírni.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

Neki tulajdonított idézetek

John Steinbeck fénykép

„Az embernek kell valaki, aki a közelében legyen. Megbolondul az ember, ha nincs senkije. Lehet az akárki, mindegy, csak együtt legyen az emberrel. Mondom neked! Mondom neked, az ember belébetegszik a magányosságba.”

John Steinbeck könyv Egerek és emberek

Egerek és emberek

„Nézz le rám, Úristen,
szívem érted szenved,
Krisztus haláláért
bűneim elengedd!”

Fazekas István (1967) magyar költő, műfordító, jogász, politikus

Idézetek verseiből, Reggeli imádság

Ulrike Meinhof fénykép

„Természetesen azt mondjuk, hogy a zsaruk disznók. Azt mondjuk, hogy az egyenruhás alak disznó, nem is ember. Így is kell hozzájuk viszonyulnunk. Ez azt jelenti, hogy nincs velük tárgyalni valónk, és hiba lenne egyáltalán ezekkel az emberekkel szóba állni. És természetesen lőni is lehet.”

Ulrike Meinhof (1934–1976)

Tendzin Gyaco fénykép

„Akár hisz valaki egy vallásban, akár nem, és akár hisz valaki az újjászületésben, akár nem, nincs olyan ember, aki ne értékelné a kedvességet és a kegyelmet.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Whether one believes in a religion or not, and whether one believes in rebirth or not, there isn't anyone who doesn't appreciate kindness and compassion.

Henry David Thoreau fénykép

„Nem mondhatjuk, hogy az az ember sikeres ebben az életben, aki nem teszi boldoggá egyetlen barátját sem.”

Henry David Thoreau (1817–1862)

„Nagy Endre egy helyütt leírja könyvében a nagyérdemű közönséget úgy, hogy ki is mondja rá a szentenciát: ha emberek tömegben vannak, akkor csőcselékké válnak, akár selyem ingmell és brilliáns butón legyen rajtok, akár condra. Mindegy!”

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

A kabaré regényéről; 1935.

Kapcsolódó témák