„Egy hazugság már félig körbejárta a világot, miközben az igazság még csak a cipőjét húzza.“
— Mark Twain amerikai író, újságíró, humorista 1835 - 1910
Idézetek a cipőkről
Idézetek gyűjteménye a cipő témáról .
Teljesen 13 idézet cipő, szűrés:
„Ha érdekli önöket, 44-es volt. – Bagdadi búcsúlátogatásán, miután egy iraki újságíró ellenszenve jeleként hozzávágta a cipőjét (2008. december, Bagdad) [http://index.hu/politika/kulfold/bshbgh6754/ Megdobták egy cipővel Busht Bagdadban], Index, 2008. december 14.“
— George W. Bush amerikai üzletember, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke (2001-2009) 1946
„Minden jobb az etikettnél. Állj tótágast, ha úgy tetszik, vesd le a ruhádat, cipődet és mindent, amit csak akarsz, feltéve, hogy nem szajkózol elcsépelt frázisokat.“
— Hippolyte Adolphe Taine francia kritikus, irodalomtörténész 1828 - 1893
Idézetek műveiből
„Gyereked lábán mikor lesz új cipő:
Majd ha a tanácselnök fia rálép.
Nyugodj meg, annak lesz!
Az már tud lopni - csalni - hazudni
De ilyen, ami most van! Te, mi ez a pánik?
Minden TV híradó, minden újság, kinyitom, meghallgatom: Na, ma ki lopott?
Hát ilyet!
Nem kell ennyire sietni gyerekek! Hát azért marad abban, marad még!
Tudod ezek miért lopnak?: Hagyománytiszteletből.“
— Hofi Géza magyar humorista, előadóművész, színművész 1936 - 2002
„…
viszek egy szívet viszek egy májat
viszek egy kívül-belül lakhatatlan tájat
naná hogy úgy van ahogy azt sejted:
viszek egy lassú burjánzásnak indul sejtet
viszek egy csúnyán beszopott mesét
viszem a legesleges legutolsó esélyt
ki tudja, lesz-e búcsúzni időm
viszem a Duna-parton levetetett cipőm
mit bánom úgyis elviszem lazán
elviszem gond nélkül a hátamon a hazám
aki ma büntet az holnap lövet
viszek egy mindig újra föl-földobott követ
Ezt is elviszem magammal…“
— Erdős Virág magyar költő, író (* 1968) 1968
Ezt is elviszem magammal
„Gyereked lábán mikor lesz új cipő:“
— Hofi Géza magyar humorista, előadóművész, színművész 1936 - 2002
„A gyerekek örömét csak az árnyékolja be, hogy a ruhájuk, a cipőjük ahány, annyiféle, s igazából nincs is ünneplőjük: nem tudnak szép népviseletbe öltözni s úgy menni a templomba, az ünnepélyre, ahogy a többi odavalósi magyar gyerek. Így kell-e ennek lennie? Csaba testvér imáit talán nem hallgatja meg a Jóisten? Dehogynem! Csak éppen most Titeket szólít meg: tegyetek jót! Támogassátok fejenként legalább 100-100 forinttal csíksomlyói nehéz sorsú társaitokat, hogy az ünnepnapok alkalmával felvehessék a Tőletek ajándékba kapott székely ruhákat!“
— Hoffmann Rózsa magyar politikus 1948
Felhívás minden magyar gyerekhez, aki szeretettel segítene erdélyi árváknak. 2011. augusztus. 31. ( kormany.hu http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/felhivas-minden-magyar-gyerekhez-aki-szeretettel-segitene-a)
Minisztériumi körlevelek, 2011
„Igazi filozófus lévén, Szókratész szentül meg volt győződve arról, hogy a bölcs ember ösztönszerűleg igénytelen életet él. Ő maga még cipőt sem hordott; de ugyanakkor a piac szelleme sokszor rabul ejtette, és kiment, hogy az árukban gyönyörködjék. Amikor egy barátja aziránt érdeklődött, hoghy miért teszi ezt, Szókratész ezt válaszolta: - Azért szeretek odamenni, mert ott fedezem fel, hogy annyi minden nélkül is tökéletesen boldog vagyok.“
— Anthony de Mello 1931 - 1987
A szív ébredése
„A mai világban, amikor nincs elég rongyos nadrág, nincs elég szakadt ing, nincs elég csámpásra taposott cipő ahhoz, hogy ne lehessen valakit találni, akinek az a nadrág vagy az az ing ne legyen mégis elég jó, mert nincs olyan szegény ember a földön, akinél egy másik ne érezné magát még szegényebbnek…“
— B. Traven Német író 1890 - 1969
Idézet
„A fiú kifogta a lovat, bevezette az istállóba és bekötötte a helyére, majd apjáék után szaladt. A malom ajtaja nyikordult, majd becsukódott. (…) belépett a szobába. Érezte az öregek kimondott szavainak el nem röppent, még odabent nehezedő súlyát. Nem szólt semmit. Régi, kopott kis cipője halkan beszélt a padló fájához, miközben az ablakhoz ment. Nézte egy darabig az üvegen sétáló, imádkozásban lábacskáit dörzsölő, fényes hátú legyet, amint lassan az üvegről az ablak szúette, vénségtől barnult fájára óvatoskodott – majd kinézett a pókhálós üvegen.“
— Papp Olivér magyar író (1975–) 1975
Verőcei emlékeim - Malom a pataknál
Idézetek műveiből