Lányi Sarolta idézet (7 idézet) | Híres emberek idézetei

Lányi Sarolta: 7 idézet1 Kedvelés

Lányi Sarolta híres idézetei

„Valamit, valamit, ami hasonlítson az örömhöz
csak amiként a fű a fához
a csillaghoz a mécs világ,
valamit, valamit…”

1918. 1. szám
Idézetek verseiből, A Nyugatban megjelent versekből

„Ez a végtelenül gyöngéd költőnő, aki bájos ötlettel "Ön"-nek szólítja a boldogságot, mert bár tegezni szokták, de neki még idegen, aki bús tréfálkozással mondja el, hogy álmában megcsókolta a kedvest, s ez nem emlékszik erre a csókra – a magyar szerelmi lírának talán legleheletszerűbb finomságait hozta.”

Lányi Sarolta

Tóth Árpád, 1913 <br class="br">Idézetek személyéről, költészetéről <br class="br">Forrás: Nyugat 1913. 11. szám http://epa.oszk.hu/00000/00022/00129/04194.htm (Az Ajándék c. verseskönyvről)

„E tekintetben: bensőség, őszinteség, közvetlenség és egyszerűség dolgában Lányi Sarolta lírája valóságos kincse irodalmunknak. Nem a legművészibb, nem a leggondolatgazdagabb, nem a legegyénibb, nem a legmagávalragadóbb – de a legmeghatóbb. Nincs egy hamis hangja. Minden szava tiszta érzés.”

Lányi Sarolta

Füst Milán, 1922 <br class="br">Idézetek személyéről, költészetéről <br class="br">Forrás: Nyugat 1922. 2. szám http://www.epa.hu/00000/00022/00309/09378.htm

„És mit hagyok,
ha meghalok?
Tudatlanságot?
Vagy amit mindig kerestem
s amire vágyok:
az igazságot?”

Lányi Sarolta

1969
Idézetek verseiből, Későbbi versekből
Forrás: Szép versek 1969 (211. oldal.) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970

„Keserű fuvolám
kiesik a számból…
elmegyek meghalni
ebből az országból.

Szomorú személyem
elszállítják innen.
Szivem adósságát
fizesse az isten.

Fiatal kincseim
már úgyis elszórtam,
halovány gyöngyeim
villognak a porban.”

Lányi Sarolta

1922. 15-16. szám
Idézetek verseiből, A Nyugatban megjelent versekből

„Halvány, halvány a szerelem,
már nem vakítja a szemem,
már nem tombol a szívemen,
elcsöndesült a szerelem.

Múló öröm, dús pillant
álomvilágból villanat
ragyog felém, - de nem nekem:
neked ragyogjon gyermekem.”

Lányi Sarolta

1919. 11. szám
Idézetek verseiből, A Nyugatban megjelent versekből

„Irdatlan nagy úton elvesztettek engem,
jó meleg tenyérből hideg földre estem.

Hideg földre estem, nyitott szemmel, ébren,
bitang jószág lettem, látom, tudom, érzem.”

Lányi Sarolta

1917. 14. szám
Idézetek verseiből, A Nyugatban megjelent versekből