„Kevesen vannak azok, akik a saját szemükkel látnak és a saját szívükkel éreznek.“
— Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955
Idézetek szem-ről
Idézetek gyűjteménye a szem témáról .
Kapcsolódó témákTeljesen 204 idézet, szűrés:
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Szeretem, ha egy férfi az uralma alá hajt… Ha érezteti velem, hogy nála van a gyeplő, és azt tesz velem, amit csak akar… – a nő hangjából áradó érzékiség csordultig töltötte a szobát.
Morawski nyelt egyet, mert a nő izgató szavai óhatatlanul kibillentették a szerepéből. Nem volt hozzászokva, hogy a munkája során ilyen izgató beszámolókat hallgasson, egy ilyen izgató nőtől,
mint Aleksandra. Pedig bármelyik nőt megkaphatta, amelyiket csak akarta. Nem
akadt olyan nő, aki a határozott, jó kiállású főfelügyelőnek nemet mondott volna. Többnyire már azzal az uralma alá hajtotta a nőket, hogy mélyen a szemükbe nézett sötétbarnán izzó, mégis jéghideg keménységgel megvillanó szemeivel.
Válása óta, idestova négy éve, egyéjszakás kalandokkal, és alkalmi viszonyokkal elégítette ki az igényeit. Tökéletesen elég volt neki a magánélet látszata, amit a futó kalandok biztosítottak. Ilyen téren a
mának élt, a pillanatnyi vágynak, ami jött-ment az életében, és sohasem okozott benne maradandó nyomot, sem túlcsorduló érzelmeket. Képes volt uralkodni az érzésein, a vágyain, amit a fejébe vett, azt véghez is vitte. Nehezen viselte, ha valami nem úgy történt, ahogy eltervezte. A Dudek-ügy is csak egy nyomozás volt a számára a sok
közül, egy újabb kihívás, egy feladat, amelyet meg kell oldani. És a
feladatot ezúttal is kiválóan akarta megoldani. Az a tény azonban,
hogy ismételten azon kapta magát, Aleksandrát bámulja, egyre jobban bosszantotta.
Megköszörülte a torkát. Túl akart lenni a számára kényelmetlen beszélgetésen, de mielőtt bármit is mondhatott volna, a nő
megelőzte.
– Van még valami kérdése, főfelügyelő úr? – búgta Aleksandra provokatívan, miközben kihívóan a férfi szemébe mélyedt. Lábait egy kecses mozdulattal átvetette a karfán, amitől a szoknyája felcsúszott az ölére, kivillantva csupasz combjait.
Morawski hirtelen azt sem tudta, hova nézzen. Bosszantotta, hogy alig tud parancsolni a testének. Bosszantotta, hogy a tanú, akit éppen kihallgat, összezavarja, és pattanásig feszíti a tűrőképességét.
Ujjai ökölbe rándultak, megindult az ajtó felé, súlyos lépteibe beleremegtek a falak. Feltépte az ajtót, aztán egy kemény mozdulattal bevágta maga mögött.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
192-193. Oldal
„Morawski nem felelt. Keskeny, szigorú ajkait összeszorította, miközben bosszúsan végigmért a nőn. A düh azonban hamar elpárolgott benne, amikor Aleksandra a szeme láttára húzta le szoknyájának cipzárját, miközben ráadásul nem átallott kihívóan mosolyogni.
A nő egy kecses mozdulattal kibújt a szoknyából. Alsónemű nem volt rajta. Aztán levetette a szinte áttetsző kombinét is. Valamennyi ruhadarab a földön landolt. Aleksandra ott állt a főfelügyelő előtt pucéran.
Morawski érezte, hogy a halántékát elönti a forróság, az ágyéka pedig bizseregni kezd. Összeszorította a fogait. Uralkodnia kell magán, cikázott a fejében.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
281. o.
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Elmesélte, hogyan ismerkedtetek meg. Érdekelt, ezért megkérdeztem, és ő elmondta. Elmondta, milyen ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy megismerje azt a sugárzóan szép, szőke lányt, aki egy egyszerű, fehér ruhában belibbent a bár ajtaján, a pulthoz sétált, leült, és bátortalanul rendelt egy italt, valami olcsót, mert valószínűleg nem lapult a tárcájában több néhány złotynál. Mégsem volt keserű, bájosan
mosolygott, nem játszotta meg magát, nem akarta felhívni magára a figyelmet, egyszerűen csak ábrándozó tekintettel a pultra könyökölt. Ő pedig ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy felálljon, és odasétáljon ehhez a lányhoz. Ahogy egyre jobban megismert téged, úgy lettél neki egyre fontosabb. Te olyan világban élsz,
amelytől ő már hosszú évek óta egyre csak távolodott, elérhetetlen messzeségbe keveredett. Te visszahoztál valamit a múltjából, a régi életéből. Te más vagy, mint azok az alakok, akik között mozgott. Naiv vagy, idealista, hiszel a jóban. Tele vagy érzelemmel és szenvedéllyel. Maksymilian imádta, ahogy a művészetről beszélsz. Imádta a nevetésedet, a szemeidet. Azt mondta, neked vannak a
legtisztább szemeid, amelyeket valaha látott.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
316. oldal
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Villódzó szemekkel, mindenre készen járta körbe a házat, olyan volt, akár egy birtokát védő ragadozó.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
428. oldal
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„A férfi felmordult, Aleksandra könyörgő, könnybelábadt kék
szemeit szuggerálta.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
50. Oldal
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Morawski biccentett. Menthetetlenül elveszett a nő merengő, égkék szemeiben.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
407. Oldal
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Dariusz szemei alaposan körbejárták a lehunyt szemmel pihegő lányt. Bámulta Aleksandra karfán pihentetett törékeny ujjait, kecses nyakát, apró, elnyíló ajkait, mintha csak mértanilag méregetné őt, hogy aztán újra és újra megállapíthassa magában, mennyire tökéletes.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
35. Oldal
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Még egyszer végigpásztázta szemeivel a nőt, élvezettel figyelte, ahogy kéjesen tekergőzik a puha szőrmén. Lassan emelkedett fel a tekintélyes bőrfotelból, szemeit mindvégig szeretőjén tartva. Amikor Aleksandra meglátta, hogy a férfi közeledik feléje, elmosolyodott. Cinkos, pajzán mosoly ült az arcára, miközben a férfi nyers öntudatot árasztó tekintetét bámulta. Maksymilian a nő fölé állt. Lábaival közrefogta annak pucér
testét, aztán egy hirtelen mozdulattal felrántotta. Csókolni kezdte a nő nyakát, de csókja csakhamar vad harapásokká erősödött, amitől Aleksandra kéjesen felnyögött.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
21. Oldal
Ez az idézet felülvizsgálatra vár.
„Megdermedt. Egészen lassan fordult meg. Dariusz öntelt mosolyával találta magát szembe.“
— Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok
43. Oldal
„A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem az a szeretet, ha két ember egymás szemébe néz, hanem, ha mindketten ugyanabba az irányba néznek.“
— Antoine de Saint-Exupéry Francia író 1900 - 1944
Neki tulajdonított
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.“
— Antoine de Saint-Exupéry, könyv A kis herceg
Forrással ellátott, A kis herceg
„Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh – a kezei nem találják el, amit a szeme nem lát. Most látsz engem, most nem. George [Foreman] azt gondolja, hogy látni fog, de én tudom, hogy nem fog.“
— Muhammad Ali olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó 1942 - 2016
Önmagáról és a bokszról
Eredeti: Float like a butterfly sting like a bee – his hands can’t hit what his eyes can’t see. Now you see me, now you don't. George thinks he will, but I know he won't. (1974; A George Foreman elleni meccs előtt mondta Ali.)
„… ez a párt nyitotta fel szemünket,…sem örömben, sem bánatban nem hagyott el bennünket.“
— Joszif Visszarionovics Sztálin a Szovjetunió diktátora 1879 - 1953
„Egy élő fát pontosan úgy kellene „szellemi szemmel” látnunk, ahogyan kivágott állapotban a „szív” köré nőtt évgyűrűi megmutatkoznak. Egy folytonos, koncentrikus körökben való áradást kellene megtapasztalni: az Idő benső természetéről „beszélne” a Fa annak, aki „meghallgatná”. Mint midőn egy becsapódó kő a nyugodt vízfelszínt mozgásba hozza, elbeszélné a „Bűnbeesést” és a szertegyűrűző Élet „láthatatlan történetét”. Sokat elmond a mai emberről az a mód, ahogyan a fákhoz viszonyul, s mint mindent – beleértve saját magát is –, naivan a „termelésbe” vonja.“
— Orosz László Wladimir költő 1966
„Kelta” Zöld
Esszé-idézetek
„Az állatok - milyen furcsák. A kutya felnéz rád. A macska lenéz rád. Csak a disznó szemében vagy egyenrangú.“
— Sir Winston Churchill Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt 1874 - 1965
Neki tulajdonított idézetek