Idézetek szem-ről

Idézetek gyűjteménye a szem, emberek, ember, világ témáról .

Teljesen 211 idézet, szűrés:

Antoine de Saint-Exupéry fénykép
Albert Einstein fénykép
Orosz László Wladimir fénykép
Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép
Baháalláh fénykép

„Jómódban légy bőkezű, balsorsban pedig hálás. Légy méltó embertársad bizalmára, sugárzó és barátságos arccal tekints rá. Légy a szegényeknek kincs, a gazdagoknak meg figyelmeztető, a szűkölködők kiáltására válaszoló, ígéreted szentségének megtartója. Légy igazságos ítéletedben és megfontolt a beszédedben. Senkivel se bánj igazságtalanul és légy szelíd minden emberrel. Légy lámpás a sötétben járónak, öröm a bánatosnak, tenger a szomjazónak, kikötő az elfáradtnak, támasza és védelmezője az elnyomás áldozatának. Minden cselekedetedet tisztesség és becsületesség jellemezze. Légy otthon az idegennek, balzsam a szenvedőnek, erős bástya a menekülőnek. Légy a vaknak szem és vezérlő fény a tévelygő lába előtt. Az igazság orcájának légy ékessége, a hűség koronája, a tisztesség templomának oszlopa, az élet lehelete az emberiség testének, az igazságosság seregeinek címere, az erkölcs láthatárán fénylő égitest, harmat az emberi szív talajának, bárka a tudás óceánján, nap a jótékonyság égboltján, drágakő a bölcsesség fejékén, sugárzó fény nemzedéked láthatárán, gyümölcs az alázat fáján.“

—  Baháalláh 1817 - 1892

Forrás: Gyöngyszemek Bahá’u'lláh írásaiból http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/gyongyszemek-bahaullah-irasaibol/, 130. szemelvény

Selma Lagerlöf fénykép

„Könnyes szemmel integetett egészen addig, amíg el nem tűntek a szeme elől.“

—  Selma Lagerlöf svéd írónő 1858 - 1940

Nils Holgersson csodálatos utazása

Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép
Stephen King fénykép
Albert Einstein fénykép
Uesiba Morihei fénykép
Antoine de Saint-Exupéry fénykép
Muhammad Ali fénykép

„Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh – a kezei nem találják el, amit a szeme nem lát. Most látsz engem, most nem. George [Foreman] azt gondolja, hogy látni fog, de én tudom, hogy nem fog.“

—  Muhammad Ali olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó 1942 - 2016

Önmagáról és a bokszról
Eredeti: Float like a butterfly sting like a bee – his hands can’t hit what his eyes can’t see. Now you see me, now you don't. George thinks he will, but I know he won't. (1974; A George Foreman elleni meccs előtt mondta Ali.)

Selma Lagerlöf fénykép

„Sokszor elmondták már, hogy nem könnyű látni annak az értékét, ami állandóan a szemünk előtt van. A távolság és a vágy kellenek hozzá.“

—  Selma Lagerlöf svéd írónő 1858 - 1940

Forrás: netorian.hu - Lagerlöf, Selma idézetei http://www.netorian.hu/szerzo/508

Sir Winston Churchill fénykép

„Az állatok - milyen furcsák. A kutya felnéz rád. A macska lenéz rád. Csak a disznó szemében vagy egyenrangú.“

—  Sir Winston Churchill Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt 1874 - 1965

Neki tulajdonított idézetek

Arisztotelész fénykép

„Mert ahogy viselkedik az éjjeli madarak szeme a napfénnyel szemben, úgy viselkedik a mi lelkünkben az értelem mindazokkal szemben, amik a természetüknél fogva a legszembetűnőbbek.“

—  Arisztotelész ókori görög filozófus és tudós -384 - -321 i.e.

II. könyv 1. f.
Forrással ellátott, Metafizika

Miguel de Cervantes fénykép
Anatole France fénykép
Kossuth Lajos fénykép

„A teória olyan épület, melynek alapja a praxis. Aki ezt szem előtt tartva, általános eszméket penget, az puszta hangot mond, s üres szalmát csépel - vagy mást akar, mint amit mond.“

—  Kossuth Lajos (1802-1894) magyar politikus, kormányzó-elnök 1802 - 1894

A dunai állam-konföderáció és a nemzetiségi kérdés
Forrással ellátott idézetei

Hippokratész fénykép
Marie Curie fénykép
Gilbert Keith Chesterton fénykép

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Rudolf Péter fénykép
Emil Cioran fénykép
Joseph Conrad fénykép
Plutarkhosz fénykép

„A rómaiak tehát két oldalról támadtak, a szürakuszaiakat pedig rémület fogta el, s félelmükben elnémultak, mert azt gondolták, hogy ilyen hatalmas erővel semmit nem állíthatnak szembe. Ekkor azonban Arkhimédész megindította gépezeteit, amelyek mindenféle lövedéket, óriási köveket szórtak a szárazföldi csapatokra nagy robajjal és hihetetlen gyorsasággal, úgyhogy senki nem volt képes ellenállni nekik, földre sújtottak mindenkit, akit értek, és összezavarták a hadsorokat. Ami pedig a hajókat illeti, a bástyafalakról hirtelen gerendák nyúltak ki föléjük, teljes súlyukkal rájuk zuhantak és elsüllyesztették őket. Más hajók orrára darucsőrszerű vaskapcsok csappantak, függőlegesen a magasba emelték, majd a tatjuknál visszaejtették őket a vízbe. Voltak hajók, amelyeket körbeforgatott egy távolról irányított gépezet, majd úgy hozzácsapott a falak tövében emelkedő szirtekhez és sziklákhoz, hogy a legénység is mind egy szálig odaveszett. Másfajta gépezetek kiemelték a hajókat a vízből. Szörnyű látvány volt, amint a magasban himbálózott a hajó, az emberek szanaszét repültek a fedélzetről, majd a vaskarmok elengedték az üres hajót és alázuhant a mélybe vagy a falakhoz csapódott. Marcellus gályákra szereltetett gépezete, amelyet sambucá-nak, lantnak neveztek, mert hasonlított ehhez a zeneszerszámhoz, még közel sem ért a várfalakhoz, amikor rázuhant egy tíz talentum súlyú kődarab, majd egy második és harmadik is. A kövek nagy robajjal és recsegéssel összezúzták a gépezet talapzatát, széttörték a gályákat, úgyhogy Marcellus zavarodottságában gyorsan visszafelé irányította a hajókat, és parancsot adott a gyalogságnak a visszavonulásra.“

—  Plutarkhosz ókori görög életrajzíró 46 - 127

Arkhimédészről

Anatole France fénykép
Charles Babbage fénykép
Darren Shan fénykép
Elbert Hubbard fénykép
Malcolm X fénykép
Szentkuthy Miklós fénykép
Heinrich Heine fénykép

„Én nem hiszem az égről, mit prédikál a pap, tebenned hiszen én csak, bűvös szem, földi nap!“

—  Heinrich Heine zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró 1797 - 1856

Neki tulajdonított idézetek

Szabó Magda fénykép
Mikszáth Kálmán fénykép

„A dzsentri gazdagon termeli a tehetségeket még a szépművészetek mezején is. Azaz termelné. Mert föl-fölcsillanik itt is egy, ott is egy, fénylik egy percig, mint a szentjánosbogár a falevélen, aztán lemossa talán egy-két esőcsepp, és vége van, eltűnik a szem elől, csak az arra menő látta.“

—  Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja, a Bud… 1847 - 1910

176. oldal
Cikkek, karcolatok (1)

Stephen King fénykép
Szabó Lőrinc fénykép

„Könnytől félted tán egy özvegy szemét“

—  Szabó Lőrinc magyar költő, műfordító 1900 - 1957

Idézetek műfordításaiból, Shakespeare

Baruch Spinoza fénykép
Steven Weinberg fénykép
Illyés Gyula fénykép
Groucho Marx fénykép
Vincent van Gogh fénykép
Szerb Antal fénykép
Moldova György fénykép
Szabó Lőrinc fénykép

„Szeme a rácsok futásába veszve“

—  Szabó Lőrinc magyar költő, műfordító 1900 - 1957

Idézetek műfordításaiból, Rainer Maria Rilke

Ho Gjongjong fénykép
Selma Lagerlöf fénykép
Lev Davidovics Trockij fénykép

„Az állam, miután kimutatta, hogy képtelen a magzatelhajtásra szoruló asszonyokat a szükséges orvosi segítséggel és higiénikus berendezésekkel ellátni, hirtelen irányt változtat és a tilalmak útjára lép. Mint más esetekben, a bürokrácia ezúttal is erénynek próbálja feltüntetni az eszmei szegénységet. Solz, a szovjet Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, a házassággal kapcsolatos kérdéseknek a szakértője, a magzatelhajtási tilalommal foglalkozó, közeljövőben meghozandó rendelet indoklását abban keresi, hogy - mint mondja - mivel a szocialista társadalomban nincs munkanélküliség, a nőnek nem áll jogában visszautasítani az „anyaság örömeit”. Mi ez, ha nem papi filozófia, amely ráadásul zsandárököllel rendelkezik? Az imént olvastuk a párt központi lapjában, hogy a gyerekszülés az asszony számára - és igazságosabb lenne azt mondani: a legtöbb asszony számára - „veszélyt jelent”. Az imént hallottuk egy magas állású szovjet személyiség megállapítását, hogy „a csavargó és felügyelet nélküli gyermekek helyzetének a rendezése gyengén folyik” ami minden bizonnyal a gyermekcsavargás növekedését jelenti; és íme, egyik magasrangú köztisztviselő kijelenti, hogy az „édes élet országában” a magzatelhajtást börtönnel büntetik, pontosan úgy, mint a kapitalista országokban, ahol szomorú az élet. Előrelátható, hogy a Szovjetunióban éppúgy, mint nyugaton, többnyire éppen a munkásnők és parasztasszonyok, a cselédek lesznek azok, akiknek nehéz lesz eltitkolni bűnüket, akik tehát a fegyőrök martalékává lesznek. Ami a „mi asszonyainkat” illeti, akiket a jó minőségű parfümök, és más hasonló cikkek érdekelnek, ők továbbra is csinálják, ami nekik tetszik a jó akaratú igazságszolgáltatás orra előtt. „Szükségünk van az emberekre”, teszi hozzá Solz, és behunyja szemét az elhagyott gyermekek láttán. A dolgozó nők milliói válaszolhatnának neki, ha a bürokrácia nem forrasztotta volna torkukra a szót: „Csináljatok magatok gyerekeket!”“

—  Lev Davidovics Trockij orosz marxista politikus 1879 - 1940

Ezek az urak láthatólag elfelejtették, hogy a szocializmusnak ki kellene küszöbölnie a magzatelhajtásra kényszerítő okokat, nem pedig aljasul rendőrt állítani a nő intimitása elé, hogy így kényszerítse rá „az anyaság örömeit”.
Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

Steven Weinberg fénykép
Mahatma Gandhi fénykép

„A szemet szemért elv csak oda vezet, hogy az egész világ megvakul.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

Egy önéletrajz
Eredeti: An eye for an eye will make the whole world blind.

Juhász Gyula fénykép
Lénárd Sándor fénykép

„Az öregek szeme már csak a távoli dolgokat látja tisztán. Az öregek emlékezete biztosabban mozog a régmúltban, mint a tegnapban…végül az ember ott keresi a dolgokat, ahová a keze nem ér el.“

—  Lénárd Sándor magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus 1910 - 1972

Egy nap a láthatatlan házban

Jozef Tiso fénykép
Lev Davidovics Trockij fénykép
Alekszandr Szolzsenyicin fénykép
Móricz Zsigmond fénykép
Jules Renard fénykép
Charles Darwin fénykép

„A létfenntartás ösztöne csak veszély esetén válik érezhetővé; sok gyáva ember tartotta magát bátornak, míg szemtől szembe nem került ellenségével.“

—  Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809 - 1882

Neki tulajdonított idézetek

Wass Albert fénykép

„Amennyi az éjtszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat. Minden nappalhoz szükséges egy éjtszaka, és minden éjtszakához szükséges egy nappal. Minden éjtszaka sok-sok gyermeket csinálnak ezen a világon, hogy legyen mért dolgozzanak és éljenek nappal az emberek. Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent – ujjával nehányszor rákopogtatott keszeg mellére –, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa. Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. Úgy, mint a nappal s az éjtszaka. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjtszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végin csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka…! Nagy hangon, szinte kiabálva mondta az utolsó mondatokat, de a szeme még így is kifényesedett tőlük. Aztán lehajtotta a fejét, inge ujját végighúzta az orrán, és fölállt. Fölmarkolta kalapját is a padról. – Na, én megyek. Az asszony elkomolyodva állt a bölcsőmellett, és nézte Birtalant. – De ha az ember – szólalt meg lassan –, de ha az ember mindég csak puliszkát eszik, puliszkát és puliszkát… és a túró szagával is megelégszik… míg mások meg, más asszonyok azalatt csak túrót esznek, puliszka nélkül… akkor mi lesz azzal a túróval, amit elmulasztott megenni az ember…? Megmarad az a gyermeknek? Birtalan már fejére tette a kalapot, a puskát is a vállára vette, úgy állt ott. Nézte az asszonyt. – Aki mindég csak puliszkát eszik – felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan –, mindég csak puliszkát, akarattal… s a túrót félreteszi.. annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék… Ami pedig másokat illet – legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is –, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én… nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. Indult. Az asszony nem szólt utána. Nehány lépés után visszafordult még egyszer.“

—  Wass Albert, könyv A funtineli boszorkány

Azt, bizony, meg kell enni, mind egy szemig. Ha öregen is, ha kutyafáradtan, kutya-magányosan is. Azt meg kell enni. Nincs meghalás addig, míg az utolsó keserűmorzsát is föl nem szedte az ember. Az így van.
Idézetek műveiből, A funtineli boszorkány

„Annak, ami a szemhez szól, nem szabad fölöslegesen a fülhöz is szólnia.“

—  Robert Bresson francia filmrendező, forgatókönyvíró 1901 - 1999

Neki tulajdonított idézetek

Kótsi Patkó János fénykép
Hérakleitosz fénykép
Alfred Jarry fénykép
Id. Alexandre Dumas fénykép
Martin Luther King fénykép

„Nincs semmi rossz a hatalomban, ha a hatalmat helyesen használják. Láthatjátok mi történik, ha néhány filozófusunk eltér az alapoktól. És az egyik legfőbb gond a történelemmel az, hogy a szeretet és a hatalom fogalmát általában szembe helyezték egymással, így a szeretetet a hatalomról lemondásként értelmezték, a hatalmat pedig a szeretet elutasításaként. Ez a félremagyarázás eredményezte, hogy Nietzsche - aki a "hatalomra törő akarat" filozófusa volt - elvesse a szeretet keresztényi felfogását. Ugyanez a félreértelmezés eredményezte, hogy a keresztény teológusok elvessék a nietzschei "hatalomra törő akarat" filozófiáját, a keresztényi szeretet nevében. Most helyre kell hoznunk ezt a dolgot. Ami szükséges, az az a felismerés, hogy a hatalom szeretet nélkül gátlástalan, és kártékony, a szeretet pedig hatalom nélkül érzelgős, és vérszegény. A hatalom a legjobb esetben szeretet, ami követeli az igazságot, és az igazság a legjobb esetben hatalom, ami kijavít mindent, ami a szeretet ellen való.“

—  Martin Luther King amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető… 1929 - 1968

Hova tovább? (1967)
Eredeti: There is nothing wrong with power if power is used correctly. You see, what happened is that some of our philosophers got off base. And one of the great problems of history is that the concepts of love and power have usually been contrasted as opposites, so that love is identified with a resignation of power, and power with a denial of love. It was this misinterpretation that caused Nietzsche, who was a philosopher of the will to power, to reject the Christian concept of love. It was this same misinterpretation which induced Christian theologians to reject the Nietzschean philosophy of the will to power in the name of the Christian idea of love. Now, we've got to get this thing right. What is needed is a realization that power without love is reckless and abusive, and love without power is sentimental and anemic. Power at its best is love implementing the demands of justice, and justice at its best is power correcting everything that stands against love.

Moldova György fénykép
Antoine de Saint-Exupéry fénykép
XXIII. János pápa fénykép
Ralph Waldo Emerson fénykép
Jorge Luis Borges fénykép

„Az allegória – mindannyiunk szemében – esztétikai tévedés. (Először azt akartam írni, hogy „Az allegória nem más, mint az esztétika egyik tévedése”, de aztán rájöttem, hogy allegóriát rejt ez a mondat.)“

—  Jorge Luis Borges argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus 1899 - 1986

Esszék, Az allegóriától a regényig

Stefan Klein fénykép
Lükő Gábor fénykép
Henry Ford fénykép
Jack London fénykép
Kerényi Imre fénykép
Thich Nhat Hanh fénykép

„Az emberek a levegőben vagy a vízen járást csodának tartják. De én úgy hiszem, hogy az igazi csoda a földön járás. Minden nap találkozunk csodákkal, amiket fel sem ismerünk: a kék ég, a fehér felhők, a zöld levelek, egy gyermek fekete, kutató szemei - a saját szemeink. Ezek mind csodák.“

—  Thich Nhat Hanh 1926

Eredeti: People usually consider walking on water or in thin air a miracle. But I think the real miracle is to walk on earth. Every day we are engaged in a miracle which we don't even recognize: a blue sky, white clouds, green leaves, the black, curious eyes of a child -- our own two eyes. All is a miracle.

Ottlik Géza fénykép
Gustave Flaubert fénykép
Ambrose Bierce fénykép
Fidel Castro fénykép
Malcolm X fénykép

„F kioltotta N szeme világát, és azzal vádolja, hogy nem lát tisztán.“

—  Malcolm X 1925 - 1965

Alex Haley idézi Malcom X egyik jegyzetét, melyet pl. szalvétákra írt le miközben elmesélte életét. Az idézetben szereplő F = fehér ember, N = néger ember.
Forrás: Uo. Epilógus, 549. old.

Friedrich Schiller fénykép
Alfred de Vigny fénykép

„Az ész minden vakbuzgóság szemében szálka.“

—  Alfred de Vigny francia költő, író és drámaíró 1797 - 1863

Idézetek aforizmáiból

Stefan Klein fénykép
Jules Verne fénykép