„Itt állok, gondtól borítottan,
Életem komor alkonyán, -
Virágot, fényt csak te adsz nékem,
Én csillagom, én rózsafám!”

„Csillagok, rejtsétek el tüzeiteket; A fény ne lássa fekete és mély vágyaimat.”

William Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró, költő, színész

„Szeretni fogom a fényt, mert megmutatja nekem az utat, de elviselem a sötétséget, mert megmutatja nekem a csillagokat.”

Og Mandino (1923–1996)

„Mielőtt megismertelek, Bella, az életem olyan volt, mint egy holdtalan éjszaka. Nagyon sötét, de azért akadtak csillagok, az értelem apró fénypontjai… Aztán egyszer csak te átszáguldottál az egemen, mint valami meteor, s hirtelen minden lángba borult, minden csupa szépség és ragyogás lett. Amikor elváltunk, amikor a meteor lehullt a láthatár mögé, minden elsötétült. Csakhogy a szememet már elvakította a fény: nem láttam többé a csillagokat. És így már nem volt értelme semminek.”

Stephenie Meyer (1973)

„Ó, te, Világ köztársasága, ma még csak fény az éjszakába holnapra te leszel a nap.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Az életnek eleve nincs értelme... Rajtad múlik, hogy adsz-e neki értelmet, és az érték nem más, mint az általad választott értelem.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

„Ha tisztán látnánk egyetlen virág csodáját, az egész életünk megváltozna.”

Buddha (-563–-483 i.e.) ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja

„Ég csillaga csillog körülöttünk, s ha a hold
felsüt, ki ragyog más sugarában? Te meg én.
Nincs én, se te, együtt a gyönyörben szabadon,
őrült dadogásban, de vidáman, te meg én.”

Dzsalál ad-Dín Rúmí (1207–1273)

„Együtt lennénk, könyveket olvasnánk, és éjszaka együtt feküdnénk az ágyban, nyitott ablakok mellett, a csillagok fényében.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

„Egybeérünk, mint Élet és Étel –
Te szikkadt földemre dús esőt hozol,
Megnyugvást adsz, mi tusával ér fel;
Fösvény lettem, ki nyíltan tékozol.”

Orosz László Wladimir (1966) költő