Idézetek az anyákról

„Az anyák jobban szeretik gyermekeiket, mint az apák, mert biztosak lehetnek abban, hogy az övéi.“

—  Arisztotelész ókori görög filozófus és tudós -384 - -321 i.e.

„Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak,
Anyám, soká, örökkön él.“

—  Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős 1823 - 1849

1843 március 5-e előtt
Műveiből, Jövendölés

„Törvénnyé emelt fegyverek

között éltél, míg élni hagytak.

Tanítód dicsért: így a szép,

papod megáldott: így a jó,

s anyád se mondta, hogy te rab vagy.“

—  Fáy Ferenc magyar költő 1921 - 1981

Magamsirató

„Az anyák és nagyanyák a földlakó rovarok szívósságával húzták-tolták a napvilágra ivadékaikat. Ők maguk mindvégig a nyirkos homályban maradtak, annak szennylevéből szívták az erőt, azt alakították az utódok számára mézédes táplálékká. Túl gyors volt az átalakulás? A második nemzedék tántorgott, és vakultan pislogott a felső fényen, berúgott az erős, szabad levegőtől s rövidesen elvesztette lába alól a talajt. Oh, fejlődni fejlődött… Mint a hideg égövből az egyenlítő alá plántált növény, duzzadt és ragyogott, de épp ez a hirtelen és hangos tündöklés figyelmeztetett, hogy saját magát eszi. Valami beteg hiszékenységtől hajtva rohamosan nőtt, egyre magasabbra, egyre messzebb a gyökértől. (19. fejezet, 377. oldal)
(1934-1935)“

—  Illyés Gyula magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja 1902 - 1983

Prózai műveiből, Puszták népe

„Amint jól tudjátok, én híven szolgáltam
Tinéktek s ellenben magamat eladtam
Rabságra értetek, de még azt sem bánom,
Úgy tetszik, ebbe nincs nékem semmi károm.
De még éltemmel is áldoznék értetek,
Csakhogy nyugodalmat szerezhetnék néktek.
Lássátok, hogy nem szült anyám hamisságra,
Nem neveltettem fel szegénynek kárára.
Nem is lehet ennek büntetés az ára.“

—  Varga Katalin magyar kisnemes és munkásmozgalmi vezető 1802

Szépirodalom

„Épp lepihentem, amikor a feleségem megkérdezte a fiamat:
– Mondd, kit szeretsz jobban, a nagyapát vagy a nagyanyát?
– A nagyapát.
Egyértelmű volt, hogy a feleségem most kezdni megtanítani a gyereket mindazokra a mocskos kis trükkökre, amelyeket nekem is tanított az anyám kisfiú koromban.“

—  Hvang Szunvon 1915 - 2000

Szokás kérdése (novella, 1936)
Forrás: Hvang Szun-von: Kagylóhéjak (Ráció Kiadó, 2005, ISBN 963965093)

„…a kulturában minden nő kurva, mennél öntudatosabb, annál inkább / anyám azért gyűlölt öntudatlanul, mert azt hitte, mint anya nem lehet kurva, neki csak dolgoznia muszáj és ezért is akarta, hogy én is csak dolgozzak…“

—  József Attila költő 1905 - 1937

Szabad–ötletek jegyzéke

„Az anyám olyan volt nekem, mint egy lánytestvér - csak nem szexeltünk annyit.“

—  Emo Philips 1956

Neki tulajdonított idézetek

„Anyám, az álmok nem hazudnak;“

—  Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős 1823 - 1849

Műveiből, Jövendölés

„Anyám kirándulni ment a hegyek közé az anyagi forráshoz.“

—  Boncz Géza magyar író, humorista 1944 - 2000

Megtörtént történet

„Nem tudok élni a zeném nélkül, ember! Vagy nélkülem, anyám!“

—  Robbie Williams 1974

„Egyedül vagyok, egyéni vagyok, csak én vagyok, és éppen az egyes ének, az egyének és az egyedek azok, ami nem számít a természetben, amivel nem törődik sem a történelem, sem a csillagok járása, sem az évszakok, sem a mítoszok istenei – az egyén semmi, nulla, névtelen sejtszilánk, jön-megy, anyja buta hús-koporsójából ki, vacak puhafa koporsókba be, mint aki csak bujkál és szégyenkezik, és öt percig sem bírja a világosságot: ez vagyok én, a megtestesült elhanyagolandó, nem szorzó és nem osztó – pedig! pedig! ugyanakkor az egyén egyéni világa az egyetlen valóság, az első és az utolsó pozitívum, az, amit én láttam, az az istenség, az a természet, az a szerelem, az a történelem – anyám méhe előtt a dolgok mind legfeljebb jámbor vagy bárgyú hipotézisek számomra, és ami sírom lakatjának csattanása után következik, bolond fikció, hisztérikák tolonc-kórházbeli látomása. Az egyéniségemet érzem csak valóságnak, s a természet, ha valamivel egész bizonyosan nem törődik, akkor az egyéniségem az!“

—  Szentkuthy Miklós magyar író, esszéíró, műfordító 1908 - 1988

„Nincsenek előítéleteim magammal szemben. Apám fehér volt, anyám fekete. Néhányan félvérnek, vagy valami ilyesminek hívnak. Én nem állok senki oldalára. Nem állok sem a fekete, sem a fehér ember oldalára. Én Isten oldalára állok, aki megalkotott engem, és aki miatt fekete és fehér vagyok.“

—  Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző, emberi jogi aktivista 1945 - 1981

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„A gyerekeim Sting-nek szólítanak, az anyám is Sting-nek hív, de akkor ki a fene az a Gordon?“

—  Sting angol zenész, énekes 1951

„Az oxigén születésünkkor azonnali fizikai függőséget okozott, mert anyánk már a terhesség alatt használta. Az oxigénfüggők tükör által homályosan hallucinálnak, akiknek már nincs az anyagra szükségük, színről színre látnak.“

—  Puzsér Róbert publicista, műsorvezető, szerkesztő 1974

Forrás
Forrás