Idézetek a gyakorlatról

Idézetek gyűjteménye a feladatok témáról .

Kapcsolódó témák

Teljesen 54 idézet feladatok, szűrés:


Ez az idézet felülvizsgálatra vár.

„Szeretem, ha egy férfi az uralma alá hajt… Ha érezteti velem, hogy nála van a gyeplő, és azt tesz velem, amit csak akar… – a nő hangjából áradó érzékiség csordultig töltötte a szobát.
Morawski nyelt egyet, mert a nő izgató szavai óhatatlanul kibillentették a szerepéből. Nem volt hozzászokva, hogy a munkája során ilyen izgató beszámolókat hallgasson, egy ilyen izgató nőtől,
mint Aleksandra. Pedig bármelyik nőt megkaphatta, amelyiket csak akarta. Nem
akadt olyan nő, aki a határozott, jó kiállású főfelügyelőnek nemet mondott volna. Többnyire már azzal az uralma alá hajtotta a nőket, hogy mélyen a szemükbe nézett sötétbarnán izzó, mégis jéghideg keménységgel megvillanó szemeivel.
Válása óta, idestova négy éve, egyéjszakás kalandokkal, és alkalmi viszonyokkal elégítette ki az igényeit. Tökéletesen elég volt neki a magánélet látszata, amit a futó kalandok biztosítottak. Ilyen téren a
mának élt, a pillanatnyi vágynak, ami jött-ment az életében, és sohasem okozott benne maradandó nyomot, sem túlcsorduló érzelmeket. Képes volt uralkodni az érzésein, a vágyain, amit a fejébe vett, azt véghez is vitte. Nehezen viselte, ha valami nem úgy történt, ahogy eltervezte. A Dudek-ügy is csak egy nyomozás volt a számára a sok
közül, egy újabb kihívás, egy feladat, amelyet meg kell oldani. És a
feladatot ezúttal is kiválóan akarta megoldani. Az a tény azonban,
hogy ismételten azon kapta magát, Aleksandrát bámulja, egyre jobban bosszantotta.
Megköszörülte a torkát. Túl akart lenni a számára kényelmetlen beszélgetésen, de mielőtt bármit is mondhatott volna, a nő
megelőzte.
– Van még valami kérdése, főfelügyelő úr? – búgta Aleksandra provokatívan, miközben kihívóan a férfi szemébe mélyedt. Lábait egy kecses mozdulattal átvetette a karfán, amitől a szoknyája felcsúszott az ölére, kivillantva csupasz combjait.
Morawski hirtelen azt sem tudta, hova nézzen. Bosszantotta, hogy alig tud parancsolni a testének. Bosszantotta, hogy a tanú, akit éppen kihallgat, összezavarja, és pattanásig feszíti a tűrőképességét.
Ujjai ökölbe rándultak, megindult az ajtó felé, súlyos lépteibe beleremegtek a falak. Feltépte az ajtót, aztán egy kemény mozdulattal bevágta maga mögött.“

—  Mercèdes Rheinberger, könyv Ártatlan vagyok

192-193. Oldal

Cicero fénykép

„A bölcsesség feladata a jó és a rossz megkülönböztetése.“

—  Cicero ókori római író, filozófus, politikus -106 - -43 i.e.

Kurt Cobain fénykép
Márai Sándor fénykép
Ulrike Meinhof fénykép
Platón fénykép
Albert Camus fénykép
Gyurcsány Ferenc fénykép
Hoffmann Rózsa fénykép
Corneliu Zelea Codreanu fénykép
Bruce Lee fénykép
Franz Kafka fénykép

„Feladatunk éppen akkora, mint az életünk - ezért tűnik végtelennek.“

—  Franz Kafka prágai német író 1883 - 1924

Neki tulajdonított idézetek

Osvát Ernő fénykép

„A Nyugat elsősorban irodalomtermelő folyóirat, feladata, hogy a jelentős, eredeti művek javát kiválassza, közölje vagy rájuk mutasson.“

—  Osvát Ernő magyar szerkesztő, kritikus, író, újságíró 1877 - 1929

Osvát egy interjúban.
Forrás: Bíró-Balogh Tamás: Osvát Ernő elfelejtett nyilatkozata http://www.holmi.org/2008/01/biro-balogh-tamas-osvat-erno-elfelejtettnyilatkozata-jegyzetek, Holmi, 2008. január

Thich Nhat Hanh fénykép
Anatole France fénykép
Római Szent Kelemen fénykép

„Mindez már a korábbiakban is megmutatkozott számunkra; bepillanthattunk az isteni tudás mélységeibe is, ezért hát mindent a maga rendjének megfelelően kell végeznünk, amit csak uralkodónk meghatározott időnkre véghezvinnünk rendelt. Felajánlásaink, és a szent cselekményeinket gondosan végezzük, mert parancsaiban nem hanyag és rendetlen módon hagyta ránk, hanem meghatározott időre és órára. Meghatározott helyen, és meghatározott személyek által akarta ő ezeket végeztetni, legfelsőbb akaratával rendelte el, hogy mindent méltó módon, neki tetszően történjen, és szívesen fogadott legyen akaratának. Mindazok boldogok és tetszésére vannak, akik az uralkodó törvényeit követik, nem fognak eltévelyedni. Adottak voltak ugyanis a főpapnak a maga szent cselekményei, ugyanúgy a papoknak is megvannak a nekik rendelt feladataik, a leviták számára az előírt szolgálataik, és a néphez tartozó embert (laikosz) is kötik a nép számára előírt rendelkezések.
Közülünk mindenki a maga rendjében, jó lelkiismerettel adjon hálát az Istennek, megszentelődésében, senki se lépje át a szent cselekmények számára előírt szabályát. Mert nem mindenütt lehetett felajánlani, testvéreim, a fogadalmi áldozatot, a könyörgést, a bűnökért bemutatott, a tisztulás áldozatát, csupán csak Jeruzsálemben, és ott sem minden helyen lehetett felajánlani, hanem csak a templom előtti áldozati oltáron, azután hogy a főpap és a fentebb említett istentiszteleti szolgák előzőleg gondosan megvizsgálták a felajánlásra kerülő adományt. Akik pedig akaratával egybehangzó dolgokon kívül bármit is tettek, halállal bűnhődtek. Láthatjátok tehát, testvéreim, hogy a tudásban minél nagyobb megtiszteltetés jutott ki minekünk, annál nagyobb a ránk leselkedő veszély is.
Nem kis mértékben vétkeznénk, ha azokat, akik feddhetetlenül és illendő módon ajánlják fel adományainkat, kivetnénk a püspökségből. Boldogok az előttünk járt presbiterek, gyümölcsöző és tökéletes megnyugvásban lett részük.“

—  Római Szent Kelemen 1. századi püspök, ókeresztény író

40-41. 44,4-5.
Levél a korintusiakhoz (Kr. u. 88-96?)