„A legtöbb durvaság és kegyetlenség kétségtelenül a bürokrácia felsőbb rétegeiben található, ahol magas azoknak az alacsony kultúrával rendelkező felkapaszkodottaknak az aránya, akik úgy tartják, hogy nekik mindent szabad. A levéltárak és az emlékiratok fel fogják egykor tárni azokat a valóságos bűntetteket, amelyek a régi hitvesek, és általában a nők ellen azok követtek el, akik a családi erkölcsöt és a törvény szemében sérthetetlen „anyaság” kötelező „örömeit” prédikálják.“
Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra
Hasonló idézetek

„Mindenkinek erkölcsi felelőssége, hogy ne engedelmeskedjen az igazságtalan törvényeknek.“
— Martin Luther King amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető… 1929 - 1968

„A jó emberek nem szabad, hogy túlságosan engedelmeskedjenek a törvényeknek.“
— Ralph Waldo Emerson 1803 - 1882
Neki tulajdonított idézetek

„A nők az anyag diadalát jelentik az észen, aminthogy a férfiak az ész diadalát az erkölcsön.“
— Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró 1854 - 1900
Neki tulajdonított idézetek

„Az értelem (a priori) nem meríti törvényeit a természetből, hanem szabja neki.“
— Immanuel Kant német idealista filozófus 1724 - 1804

„Ó, nők. Nekik köszönhetően magasabbra mászunk, de gyakrabban esünk.“
— Friedrich Nietzsche német filozófus 1844 - 1900

„Mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét.“
— Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

„Mikor egy régi barátunk nem passzol az újakhoz, megszabadulunk tőle. Ez a suli törvénye.“
— Darren Shan ír származású, angolul alkotó író 1972

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.“
— Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955
Eredeti: New York Times (1930. november 9.)

„Az állam, miután kimutatta, hogy képtelen a magzatelhajtásra szoruló asszonyokat a szükséges orvosi segítséggel és higiénikus berendezésekkel ellátni, hirtelen irányt változtat és a tilalmak útjára lép. Mint más esetekben, a bürokrácia ezúttal is erénynek próbálja feltüntetni az eszmei szegénységet. Solz, a szovjet Legfelsőbb Bíróság egyik tagja, a házassággal kapcsolatos kérdéseknek a szakértője, a magzatelhajtási tilalommal foglalkozó, közeljövőben meghozandó rendelet indoklását abban keresi, hogy - mint mondja - mivel a szocialista társadalomban nincs munkanélküliség, a nőnek nem áll jogában visszautasítani az „anyaság örömeit”. Mi ez, ha nem papi filozófia, amely ráadásul zsandárököllel rendelkezik? Az imént olvastuk a párt központi lapjában, hogy a gyerekszülés az asszony számára - és igazságosabb lenne azt mondani: a legtöbb asszony számára - „veszélyt jelent”. Az imént hallottuk egy magas állású szovjet személyiség megállapítását, hogy „a csavargó és felügyelet nélküli gyermekek helyzetének a rendezése gyengén folyik” ami minden bizonnyal a gyermekcsavargás növekedését jelenti; és íme, egyik magasrangú köztisztviselő kijelenti, hogy az „édes élet országában” a magzatelhajtást börtönnel büntetik, pontosan úgy, mint a kapitalista országokban, ahol szomorú az élet. Előrelátható, hogy a Szovjetunióban éppúgy, mint nyugaton, többnyire éppen a munkásnők és parasztasszonyok, a cselédek lesznek azok, akiknek nehéz lesz eltitkolni bűnüket, akik tehát a fegyőrök martalékává lesznek. Ami a „mi asszonyainkat” illeti, akiket a jó minőségű parfümök, és más hasonló cikkek érdekelnek, ők továbbra is csinálják, ami nekik tetszik a jó akaratú igazságszolgáltatás orra előtt. „Szükségünk van az emberekre”, teszi hozzá Solz, és behunyja szemét az elhagyott gyermekek láttán. A dolgozó nők milliói válaszolhatnának neki, ha a bürokrácia nem forrasztotta volna torkukra a szót: „Csináljatok magatok gyerekeket!”“
— Lev Davidovics Trockij orosz marxista politikus 1879 - 1940
Ezek az urak láthatólag elfelejtették, hogy a szocializmusnak ki kellene küszöbölnie a magzatelhajtásra kényszerítő okokat, nem pedig aljasul rendőrt állítani a nő intimitása elé, hogy így kényszerítse rá „az anyaság örömeit”.
Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

„A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította õket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?"“
— Bertrand Russell angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja 1872 - 1970
Ha erre azt feleljük, hogy egyszerûen a saját kedve szerint alkotta õket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehetõ legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt.
Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

„A régi törvények érvényüket vesztik, mihelyt a mozgó test sebessége megközelíti a fényét… A tömeg tulajdonképpen energia, viszont az energiának is van tömege.“
— Albert Einstein német-amerikai elméleti fizikus 1879 - 1955

„Ha Vénusz örömeivel töltöd az idődet, s ezzel nem sérted meg a törvényt s a jó erkölcsöt, és nem fogysz le, károsítván saját testedet, és nem mész tőle tönkre, tedd, amit jónak látsz, de tudjad, hogy nagyon nehéz elkerülni mindezeket a kellemetlenségeket. Vénusztól már az is szép, ha nem vesztesz semmit.“
— Epikurosz ókori görög atomista filozófus -341 - -269 i.e.
Epikurosz, Vatikáni mondásgyűjtemény, LI
Neki tulajdonított idézetek

„A magasabb rendű élőlények aktivitásának alapvető törvénye az, hogy a szervezet egyetlen részét sem szabad aránytalanul és tartósan dolgoztatni.“
— Selye János osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus 1907 - 1982
Idézetek műveiből, Életünk és a stress

„…rabok vagyunk, amig a puszta testi vágy ösztökölésére cselekszünk, de ha a magunk alkotta törvényeknek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk.“
— Jean-Jacques Rousseau 1712 - 1778
Idézetek A társadalmi szerződésről című műből