„Szerencsére fizikai lehetetlenség, hogy szemen köpjük önmagunkat.”

„A művész szemével, fizikai testével kell érzékelje a probléma megoldásainak titkait. A fények egymáshoz való viszonya, mint a kristály ahogyan létrejön, azon törvényszerűségek kell létrejöjjenek az alkotásban.”

Nagy Imre (festő) (1893–1976) magyar festő, 1893-1976

„Vannak szemek, melyeknek fizikai felülete és mintegy a lelki felülete teljesen azonosak: ezek üres, tartalmatlan és meddő-nézésű szemek. Vannak aztán bizonyos „mély” szemek, ahol ez a távolság a kétféle „felület” között oly nagy, hogy a „fizikai” szinte teljesen elenyészik, és az egész szem azt a benyomást kelti, mint egy végtelen hosszú enfilade szobasor utolsó árnyékos szobája, vagy mint egy alacsony szoba plafonja, amelyen perspektivikus freskó van, és így a szoba szinte az égboltig látszik kitágulni felfelé: a szem sokkal messzebbről („mélyebbről”) jön, mint az arc, és elveszti fizikai egyszerűségének és homogénségének jellegét, hogy helyette külön térszuggesztiót alkosson magának, tele árnyékokkal és a folytonos mélyülés plasztikus fokozataival. Mintha egy meleg sátor legmélyébe néznénk, ahol nincs fény és világosság, csak a távolság érzése, amely sugárként realizálható csak számunkra.”

Szentkuthy Miklós (1908–1988) magyar író, esszéíró, műfordító

„Csak ahhoz jön el a szerencse, aki fel van készülve a fogadására!”

Napoleon Hill (1883–1970)

„Az ártatlanság többnyire szerencse, nem pedig erény.”

Anatole France (1844–1924)

„A szerencse az, amikor a felkészülés találkozik a lehetőséggel.”

Lucius Annaeus Seneca (-4–65 i.e.) római sztoikus filozófus

„A felszínes emberek hisznek a szerencsében.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„A szerencsétlenségben az a szerencse, hogy szerencsétlennek érezhetjük magunkat.”

Rochefoucauld (1613–1680)

„Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.”

Tendzin Gyaco (1935)

„Régi igazság, hogy a barátok elhagyják azt, akit a szerencse elhagy.”

Charlotte Brontë (1816–1855) angol költő, író