Idézetek a hegyekről

„Soha ne értékeld egy hegy magasságát, mielőtt felérnél a csúcsra! Csak azután fogod látni, hogy milyen alacsony volt.“

—  Dag Hammarskjöld svéd diplomata, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2. főtitkára 1905 - 1961

Híresebb idézetei

„Semmitől nem fut úgy az idő, s nem rövidül meg úgy az út, mint ha valamilyen gondolat lenyűgözi egész mivoltát, egész lelkét annak, aki gondolkodik. A külső lét ilyenkor szinte alvás csupán, s ennek az alvásnak álma az a bizonyos gondolat. Hatására az idő elveszti tartamát, a tér elveszti kiterjedését. Elindulunk valahonnan, megérkezünk valahová, csupán ennyit tudunk. Bejárt utunkból az emlékezet csak valamiféle homályos ködöt fogad be: számtalan elmosódó kép úszik benne, fák, hegyek, tájak.“

—  Id. Alexandre Dumas francia író, költő, drámaíró (1802–1870) 1802 - 1870

„Semmi újat nem tudok tanítani a világnak, az igazság és az erőszakmentesség olyan ősi, akárcsak a hegyek.“

—  Mahatma Gandhi indiai politikai, spirituális vezető 1869 - 1948

„Van egy álmom a mai napon! Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember. Ez a mi reménységünk. Ezzel a hittel térek vissza Délre.“

—  Martin Luther King, I Have a Dream

I Have a Dream (1963)
Eredeti: I have a dream today! I have a dream that one day every valley shall be exalted, and every hill and mountain shall be made low, the rough places will be made plain, and the crooked places will be made straight; "and the glory of the Lord shall be revealed and all flesh shall see it together.This is our hope, and this is the faith that I go back to the South with.

„Kedves néném, nemcsak mi, hanem az egész emberi nemzet olyan, mint a halálra ítéltetett rabok, akik nem tudják, mikor viszik ki a halálra. A mi sorsunk éppen olyan. Mennyi urakot, nemesembereket temettünk már el, kit egy, kit más esztendőben, úgyannyira, hogy már csak ketten maradtunk volt Zay úrral. Az Isten azt is kivevé a bujdosásból 22 octobris. Már most egyedül maradtam a bujdosók közül… … Micsodás a világ! Mennyi változáson mentem már által, de az Istennek gondviselése mindenkor velem volt és vagyon mindnyájunkkal. Egész predikációt csinálhatnék a siralomnak völgyében lévő változó életünkről, amely változást mindaddig próbáljuk, valamég az örömnek hegyére nem megyünk… … Az első levelemet, amidőn a nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, eztet pedig hatvankilencedikbe írom; ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit haszontalan bujdosásba töltöttem. A haszontalant nem kelletett volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nincsen haszontalanság, mert ő mindent a maga dicsőségire rendel. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy mi is arra fordítsuk, és úgy minden irántunk való rendelése üdvességünkre válik. Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és az üdvességet, és azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Amen.“

—  Mikes Kelemen, könyv Törökországi levelek

207. levél, Rodostó, 20. decembris 1758. A „Leveleskönyv“-ben az utolsó levél
Törökországi levelek

„Brodszkij: Abban az időben [1965 előtt] én Cvetajevát természetesen nem könyvekben, hanem kizárólag szamizdatos gépelt lapokon olvashattam. Már nem emlékszem, ki adta a kezembe, de amikor először olvastam A hegy költeményé-t, minden a helyére került bennem. És semmi, amit azóta oroszul olvastam, nem hatott rám akkora erővel, mint amilyennel Marina.“

—  Marina Ivanovna Cvetajeva 1892 - 1941

Róla, Joszif Brodszkij
Forrás: http://lib.web-malina.com/getbook.php?bid=1277&page=1

„Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám.“

—  Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja, a Bud… 1847 - 1910

„A legtöbben meg vagyunk győződve arról, hogy hegyeket tudnánk megmozgatni, ha valaki eltakarítaná az útból a dombokat.“

—  J. M. Barrie 1860 - 1937

„Az emlék pillangó, mely elrepül; hiába kapkodunk utána, szárnyainak a hamva se marad meg sokáig az ujjaink hegyén.“

—  Ambrus Zoltán magyar író, kritikus, műfordító, az MTA levelező tagja 1861 - 1932

Híres idézetei

„Elméleti munka nem létezik tisztesség nélkül, amit viszont lábbal tipornak. Minden új kiadás alkalmával töviről-hegyire átdolgozzák a Lenin írásaihoz fűzött magyarázó jegyzeteket avégett, hogy a kormányzó vezérkar személyes érdekeit szolgálják, dicsőítsék a „vezéreket”, befeketítsék ellenlábasaikat, eltüntessenek bizonyos nyomokat…“

—  Lev Davidovics Trockij orosz marxista politikus 1879 - 1940

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A család, az ifjúság és a kultúra

„Amíg erdők, mezők, hegyek, tavak és folyók lesznek a földön, amíg a fehér hajnali ködök felszállnak a vizekről, addig nimfák és driádok is lesznek; és tündérek is. Ők a világ szépsége, és ezért nem fognak kiveszni soha.“

—  Anatole France 1844 - 1924

„Ne törekedjünk hiába a víznek hegy ellen vitelére, s ne reméljük, hogy a teher felfelé essék; de eszközöljük inkább azt, hogy nemcsak tiszteletre, de még barátságra, sőt szeretetre méltóak is legyünk, hogy tapasztalásaink, szebb szokásaink s öntartásunk társaságunkat kívánatossá, mulatságossá és bájolóvá tegye.“

—  Széchenyi István magyar politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter 1791 - 1860

„Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani, a legszebb penig mindeneket fellyülhaladni, és a nagy hegynek oly részében állani, ahová soha senki maga erejétől nem hághatott, s talám soha nem is hág.“

—  Apáczai Csere János erdélyi magyar pedagógus, filozófus, teológus 1625 - 1659

„Mindenki a hegy csúcsán szeretne élni, nem is sejtvén, hogy a valódi boldogság éppen abban rejlik, ahogyan oda feljutunk.“

—  Gabriel García Márquez, könyv Száz év magány

Száz év magány

„Goethe és Platón romjain vadonatúj nyomdák épültek, és röpiratokat ontanak. A kötéltáncos megáll az ingó zsinór közepén, körülnéz, és nem tudja, érdemes-e még végigmenni. Ezüstpisztráng száguld a hegyi patak üvegtiszta vizében: valamivel messzebb, nagy kövek alatt, szelíden álmodnak a viperák. (II./424. o.)“

—  Bálint György magyar író, újságíró, kritikus, műfordító 1906 - 1943

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

„Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmoniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást, s újhodj meg lélekben.“

—  Marcus Aurelius a Római Birodalom császára 121 - 180

Neki tulajdonított idézetek

„Megvédjük szigetünket, bármibe kerül is. Harcolunk a partokon, harcolunk a leszállópályákon, harcolunk a mezőkön és az utcákon, harcolunk a hegyekben; sosem fogjuk megadni magunkat.“

—  Sir Winston Churchill Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt 1874 - 1965

Neki tulajdonított idézetek

„A piramis által vetett árnyék hegyéhez botot tűzve kimutatta, hogy a napsugár érintése következtében két háromszög keletkezik, s hogy a két árnyék [a piramisé és a boté] úgy aránylik egymáshoz, mint a piramis és a bot magassága.“

—  Thalész -624 - -547 i.e.

A 21.

„Most hófehéren reszket minden a holdban, és harsogva habzik a völgybe ért hegyi patak. Ide látszik, a balkonra, ahová kiültem a holdfényben hajnali három órakor. Holnap reggel továbbmegyek rohanva és lelkesülten, ahogy idejöttem tegnap este, amikor még vöröslöttek a dolomitok csupasz ormai.“

—  Szabó Lőrinc magyar költő, műfordító 1900 - 1957

Emlékezések és publicisztikai írások