Idézetek az emberekről
oldal 18

„Minél kevesebbé elegyedik az igazgatóság a magánosok dolgaiba, intézetjeikbe s vallások állapotjába, annál nagyobb fontosságú előtte a nevelés dolga. Az iskoláknak az egész státusban elterjesztésére bámulatos szorgalommal ügyel az igazgatóság, s a státusok azon törekednek, hogy a legszegényebb ember is legalább az alsó iskolákot kitanulja. […] Mert Európában az igazgatóság érdekei közé tartozik, hogy a népnek mely és csak mennyi része míveltessék, és hogy azok ne a fennálló rendszer elleni módon s azokkal ellenkező elvekre taníttassanak. De Amerikában ellenkezőleg áll a dolog: itt a nép a törvény értelménél fogva felügyelője lévén az igazgatóságnak, azon jusst, hogy az ifjúságot miként és mely elvekben neveltesse, fenntartotta magának.”

Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) erdélyi író, műfordító, utazó, felfedező, művelődésszervező, az MTA tagja

Utazás Észak-Amerikába (1834)
Forrás: Bölöni Farkas Sándor szóhasználatában az igazgatóság a mai kormánynak felel meg.

Ifjúság, Vallás, Törvény

„1. Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben a saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotottm, az az ő sajátja és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja.”

Gaius

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

Törvény

„Az embereknek tudniuk kell, hogy az elnökük csaló-e vagy sem. Nos én nem vagyok csaló. Minden eredményemet kiérdemeltem.”

Richard Nixon (1913–1994) amerikai ügyvéd, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke (1969-1974)

„Ahhoz, hogy tovább léphessünk, ki kell fejteni a „szakrális földrajz” legfontosabb enigmáját: ebben a geográfiai kontextusban az északi sark ellentéte nem a déli pólus, hanem az egyenlítő. Úgy is mondhatnám, hogy a Sarokpont az Észak, és az Ekvátor pedig a Dél. […] Északon a személyiség felértékelődik, s noha elbukhat, olykor tagadhatatlanul héroszi rangra tör. Délen az individuum semmi; millió veszély és betegség les rá, a magas halandóságot viszont a rasszok hihetetlen reprodukciós képessége mindig bőségesen fedezi. Az ember sehol nem lehet istenibb, mint a Póluson, és sehol nem lehet démonibb, mint az egyenlítőn. Délen az ember úgyszólván a flóra és a fauna organikus és kiszakíthatatlan része, Északot viszont meg kell hódítania.”

Orosz László Wladimir (1966) költő

Aranyláz a Benső Alaszkában – Jack London műveiről
Esszé-idézetek

Betegség, Személyiség

„Az élet úgy élteti az embereket, hogy közben nem nagyon figyel oda, mi történik velük.”

Romain Gary (1914–1980) litván származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata

Élet

„Szanaszét a világban, öt világrészen, hány szegény és tanulatlan magyar ember bizonyítja szíve vérével, kétségbeesett fájdalommal, hogy kell a vers, mégiscsak kell, mindenütt. Lehet akármilyen, mégis életszükséglet. Lehet akármilyen, de legyen!”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

Emlékezések és publicisztikai írások

Fájdalom, Világ, Szív

„A birkákat tereljük, a marhákat hajtjuk, az embereket pedig vezetjük. Vezess, kövess, vagy tűnj el az utamból!”

George Patton (1885–1945) amerikai tábornok

„A kísérleti ember az örök szükséglet a teremtésben. Ő a félbolond, ha nincs helyén, vagy a lángelme, ha helyére kerül.”

Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

A félbolond

„Amit az emberek civilizációnak neveznek, az az erkölcsök mai állapota, amit barbárnak neveznek, azok a korábbi állapotok.”

Anatole France (1844–1924)

„Nevetséges dolog azt állítani, hogy az emberek jók, vagy rosszak, az emberek vagy kellemesek, vagy unalmasak.”

George Bernard Shaw (1856–1950)

Rossz szerencsét

„Elcseszett huszonegyedik század - odáig fejlődtünk, hogy meghódítjuk a világűrt, miközben a saját földünkön nem tudunk rendet tenni. Mi, a "civilizáció csúcsa", a szofisztikált életvitel megtestesítői, tétlenül nézzük, ahogy hús-vér emberek még ma is kibelezik, lelövik, lebombázzák egymást elvekért, hatalomért vagy néhány száz négyzetméter földért.”

Al Ghaoui Hesna (1978) magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa

Híresebb idézetei

„Nem a tények zavarják az embereket, hanem a tényekről alkotott vélemények. A halálban például nincsen semmi szörnyű;”

Epiktétosz (50–138) ókori görög filozófus

Epiktétosz Kézikönyvecskéje

Halál

„A férfi egy volt a húsz rohamrendőr közül, akik a felderítő őrjáratot alkották. […] Csak pár napja temette el a feleségét és a csecsemő fiát. A föld akkor is sáros volt. A „hegyi emberek” (kommunista gerillák) ölték meg őket, mivel az ő családtagjai voltak.”

Hvang Szunvon (1915–2000)

hegy, Nap

„Mikor sok olyan ember él, akinek nincsen becsülete, mindig akadnak olyanok is, akik sok ember becsületét őrzik magukban. Ők azok az emberek, akik félelmetes erővel lázadnak fel azok ellen, akik megfosztják a népet a szabadságától, ami nem más, mint hogy elrabolják becsületüket. Ezekben az emberekben ezer és ezer ember egyesül, egy egész nép, az emberi méltóság.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Élet, Szabadság

„Olyan társadalomban élünk, ahol az emberek nagyobb valószínűséggel hagyják magukat diszkriminálni, mint hogy kiállnának magukért.”

Marilyn Manson (1969)

Élet

„Rájössz, hogy ahogy az emeberek öregszenek, maguk sem tudják, hogy miről beszélnek.”

John Cleese (1939)

„A filozófia az emberek megbetegedését okozhatja.”

Arisztotelész (-384–-321 i.e.) ókori görög filozófus és tudós

„Minden nagy ember mögött nem egy nő rejtőzik, a nők melletük vannak, velük vannak, nem pedig mögöttük.”

Tariq Ramadan (1962)

„A gonosznak egy dologra van szüksége a győzelemhez. Arra, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit sem.”

Edmund Burke (1729–1797)

Gonosz, Győzelem

„A boldogság az okos embereknél a legkevésbé gyakori dolog, amivel valaha találkoztam.”

Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró

boldogság

„Ez az ember hozzám tartozik, őt akarom!”

Bram Stoker (1847–1912)

Akarat

„Bármilyen apró is az ember, mindig ember.”

Dr. Seuss (1904–1991)

„Kevés gazdag ember birtokolja a vagyonát. Legtöbbször a vagyon birtokolja őket.”

Robert Ingersoll (1833–1899)

„Minden embernek vannak titkos bánatai, amelyeket a világ nem ismer; gyakran hidegnek hívunk egy embert, amikor csak szomorú.”

Henry Wadsworth Longfellow (1807–1882)

Világ

„A szerelem az az állapot, amelyben egy másik ember boldogsága elengedhetetlen a saját boldogságod számára.”

Robert A. Heinlein (1907–1988)

boldogság

„Egy kezemen meg tudom számolni, hány alkalmas ember dolgozik ma a médiában. De siralmas a helyzet a színház, a filmgyártás és a képzőművészet területén is. Az egész magyar kultúra mélységes válságban van, a rothadás, ami uralja az országot – kulturálisan, gazdaságilag, politikailag, etikailag és mentálökológiailag – mindent elemésztő.”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

Idegen test az RTL Klubon - Puzsér Róbert-interjú http://hvg.hu/kultura/20120320_puzser_robert_interju, hvg.hu, 2012. március 20. Interjúk

„Ha egy boldog embert megkérdezel: Miért vagy boldog?”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

nem tud felelni rá. Ha már mond valamit, nem igazán boldog! (...) Egy igazán boldog, ha egyáltalán felelni tud az értelmetlen kérdésre, azt mondja: "Csak!"
Híresebb idézetei

„D. B. nem olyan rémes, mint a többiek, de ő is rengeteget kérdez. Múlt szombaton átjött autón, azzal az angol pipivel, aki az új filmjében játszik, amit most ír. Eléggé megjátszotta magát a pipi, de azzal együtt nagyon jó bőr. Egyébként mikor elment megkeresni a női vécét, valahova a fenébe, a túlsó szárnyra, D. B. megkérdezte, mit gondolok erről az egészről, amit most neked is elmondtam. Nem tudtam, mi a frászt feleljek. Ha tudni akarod az igazat, nem tudom, mit gondolok róla. Sajnálom, hogy annyi embernek elmeséltem. Csak azt tudom, hogy mindenki hiányzik nekem, akiről meséltem. Még például Stradlater és Ackley is. Azt hiszem, még az az átkozott Maurice is. Röhejes. Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.”

Jerome David Salinger (1919–2010) amerikai prózaíró

Akarat, Múlt

„Nagyon sokan, főleg ez a pszichoanalitikus pofa itt, azt kérdezik, igyekszem-e beilleszkedni az ottani rendbe, ha jövő szeptemberben visszamegyek az iskolába. Ez olyan hülye kérdés, szerintem. Mert honnan tudná az ember, mit fog csinálni, amíg meg nem csinálta? A válasz: sehonnan. Én azt hiszem, igyekszem majd, de honnan tudjam? Esküszöm, hülye kérdés.”

Jerome David Salinger (1919–2010) amerikai prózaíró

Iskola, Kérdés, Jövő

„Persze olyanok is akadtak, akiknek nagyon is tetszett, szinte kapóra jött ez az egész. Néhány porlódi nyilas, mint a Borbély bőröndös meg a Bodnár cipész Pestre utaztak, és a német titkosrendőrség, a Gestapo embereivel tértek vissza. Nem tudom, lenne-e kedve viccelni annak, akihez – a tréfa szerint – a Télapó helyett a Gestapo jön: néhány jómódú porlódi polgárnak, mint a Singer, a Reitzer, a Patzauer, akit a nyilasok kiszemeltek, mindenesetre nem volt.”

Temesi Ferenc (1949) magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró

http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/szeged/por/sarga_csillag.html – Por

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Élet, Sors, Félelem, Erőfeszítés

„Az Új Hit etikai eszménye azonban puritán. Ha meg lehetne csinálni, hogy minden állampolgárt cellákba költöztetnek, és onnan csak politikai gyűlésekre meg a munkába engedik ki őket, kétségkívül ez lenne a legkívánatosabb. De sajnos engedményeket kell tenni az emberi természetnek. A népességszaporodást csak a férfiak és nők szexuális kapcsolata teszi lehetővé, ezzel a sajnálatos körülménnyel számolni kell.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Nők, Férfiak, Hit, Hiba

„A szervezett államgépezet nyomása eltörpül a mindent elsöprő érveléshez képest. Magam is részt vettem Lengyelországban a különféle művészeti ágak képviselői számára rendezett konferenciákon, melyeken első ízben vitatták meg a szocialista realizmus elméletét. A terem hallgatósága határozottan ellenségesen fogadta a hivatalos referátumokat tartó szónokokat. Mindenki hivatalból rákényszerített elméletnek tartotta a szocialista realizmust, mely siralmas eredményekkel jár, amint az orosz művészet példáján is látható. Hiába próbáltak vitát provokálni. A terem néma maradt. Rendszerint akadt egy bátor ember, aki maró gúnnyal támadásba lendült az egész hallgatóság néma, de szemmel látható helyeslése közepette. Az előadók remekül alátámasztott érveléssel hallgattatták el a támadót, és hogy a dolog még hatásosabb legyen, konkrét fenyegetéseket is megeresztettek az engedetlen egyén karrierjére és jövőjére nézve. A séma: érvelni, és kényszerrel megteremteni a szükséges körülményeket. Tűzszerszám és tapló. Üllő és kalapács. A várt szikra kipattan. Ez matematikai bizonyosság.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Hit, Művészet, Hiba, Jövő

„Amerika egyik legmeghatározóbb írója, filozófusa. Tizenhét könyve és számos esszéje mellett tanított filozófiát és szerkesztett kritikai folyóiratot New Yorkban, forgatott saját forgatókönyv alapján filmet Svédországban és Izraelben. Elsősorban a tömegkultúra jelentőségéről írott – gyakran provokatív – esszéiről ismerték. Egész életében küzdött az emberi jogokért.”

Susan Sontag (1933–2004)

Könyvek, életkor

„Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat.”

Czeizel Endre (1935–2015) magyar orvos-genetikus, biológus

Meg vagyok győződve, hogy a házasságok döntő többségéből is ilyen gyermekek születnek...

Kapcsolatok, Gyermekkor

„Igen, ez így van: az emberek többsége kettős téves hiedeIemmel csapja be magát: hisz (az emberek, dolgok, tettek, nemzetek) örökkévalóságában és (a tettek, tévedések, hibák, sérelmek) jóvátehetőségében.”

Milan Kundera (1929–2023) francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista

Mindkét hiedelem hamis. A valóságban éppen fordítva van: minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. A jóvátétel (bosszú és megbocsátás) szerepét a feledés veszi át.
Forrás: Bölcsességek könyve, Szalay Könyvkiadó, 1999. ISBN 963-9178-27-6]

„Sosem akartam híres lenni. Mindig énekelni akartam, és megosztani, amit éreztem, az emberekkel. Mindig színészkedni akartam, hogy az emberek beleéljék magukat egy-egy személyiségbe és átérezzék.”

Thalía (1971) mexikói énekes-dalszövegíró, színésznő

Nunca quise ser famosa. Siempre quise cantar y compartir lo que sentía con las gentes, con los seres. Siempre quise actuar y hacerlos vibrar con un personaje, y hacerlos sentir.
Ő mondta, Aranyköpések

Személyiség

„Én azonban mindig puha ágyban aludtam, nemigen bagózom, a plankton hidegen hagy, és ha egyáltalán loptam volna valamit, az hús lett volna. Márpedig a hentes – vérmesebb természetű lévén, mint a pék, akinek az ereiben jobbadán lekváros bukta csörgedezik – nem adja csendőrkézre az embert egy szelet nyavalyás vesepecsenye miatt (ilyen nincs a lisztesképűnél), hanem úgy vesz elégtételt a rajta esett sérelemért, hogy lendületes rúgásokkal halmozza el a vétkes személy ülepe tájékát.”

Boris Vian (1920–1959)

Venyigeszú és a plankton

„Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak.”
Fere libenter homines id quod volunt credunt.

Julius Caesar (-100–-44 i.e.) római hadvezér és politikus

Libenter homines id, quod volunt, credunt.

„Hölgyeim és uraim! Hanyatló osztály hanyatló képviselőjét látják maguk előtt. Minket, polgári kisiparosokat, akik derék feszítővasainkkal a kis boltosok nikkelkasszáit dolgozzuk meg, elnyelnek a nagyvállalkozók, akik mögött ott állnak a bankok. Mit számít egy tolvajkulcs egy részvénnyel szemben? Mit számít egy bankrablás egy bankalapítással szemben? Mit jelent egy ember meggyilkolása, szemben egy ember alkalmaztatásával?”

Bertolt Brecht Koldusopera

Koldusopera, Vas István fordítása
Bank

„Megölhetitek tíz emberemet minden egyes halott katonátokért, de még akkor is ti fogtok veszíteni és én fogok nyerni.”

Ho Si Minh (1890–1969)

a Franciaország és az Egyesült Államok elleni háborúról

Halott

„Ha minden tudományok szellemi kötelékkel fűzik össze az embereket, mennél inkább a természettudományok. Minden lépéssel, mellyel e mezőn továbbhaladunk, inkább mutatja azon csudálatos összefüggést, melyben a világ minden tárgyai egymáshoz állnak; minden haladás erősíti a meggyőződést, hogy az egésznek esmerete csak a részletek tanulmányozása által lehetséges, s hogy a legkisebb részletet csak az egész által érthetjük. — A haladás, melyet a természettudományok általján tesznek, attól függ, hogy e föld minden országában, len nép a neki e mezőn jutott feladást megértse, s annak feleljen.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

Az egésznek dolgozunk, de csak itt teljesíthet kötelességünket, s a haszon, mely működéseinkből az emberiségre háromol, attól függ, hogy saját körünkben feladásunkak eleget tegyünk.

Világ, Tudomány

„A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tető.”

Lucius Annaeus Seneca Maior (-54–39 i.e.)

További idézetek tőle

„Mindennek kisebb jelentőséget kell tehát tulajdonítanunk, és mindent könnyű szívvel viselnünk; az emberhez illőbb nevetni, mint siránkozni az életen. S vedd hozzá: az emberi nemnek is jobb szolgálatot tesz, aki nevet rajta, mint aki bánkódik miatta, az ugyanis meghagy neki némi jó reményt, ez viszont ostoba módon siratja, mivel nem reméli, hogy rendbe hozható.”

Lucius Annaeus Seneca Maior (-54–39 i.e.)

A lelki nyugalomról

életkor, Remény, Szív

„Kiváltképp meg kell válogatnunk az embereket: méltók-e arra, hogy életünk egy részét értük áldozzuk, vagy időpocsékolás, amit rájuk szánunk, mert egyesek még bűnünkül is képesek felróni szolgálatainkat.”

Lucius Annaeus Seneca Maior (-54–39 i.e.)

A lelki nyugalomról

életkor

„Kevés költő hagyott maga után annyi selejtest, művészileg idétlent és modorost. Mégis jelentős tehetség volt. Maradandót alkotott azzal a harminc-negyven versével, mely pályája szerencsés termékének tekinthető. Nem tündököl a lángész kápráztató fényével. Helye nincs is se Petőfi, se Vörösmarty, se Berzsenyi mellett, csak az érdekes csonka nagy tehetségek között. Akadhatnak olyanok, akik ezután is sokkal elnézőbben látják alakját. De lehetetlennek tartom, hogy a művészetre fogékony, tisztafejű emberek között nagy különbségek tátonganának megítélése tekintetében.”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

Róla írta, Kosztolányi Dezső

Fény

„Ady prózája csak a hírlapi vitában melegszik föl, különben csikorgó, kurta lélegzetű, emberei papirosfigurák. Petőfi tanult fő, literátus, a betű tisztelője, Shakespeare ihletes fordítója. Adynak a francia szellem a pórusáig se hat, műveltsége újságírós, értesültsége kávéházi. Petőfi, aki sohase látta a tengert, és Ausztrián kívül nem járt külföldön, világvárosi jelenség. Ady, minden Párizs-rajongása ellenére, nem az. Petőfi nyugat-európai formában fejezi ki, hogy magyar. Ady melldöngető, magyarkodó formában fejezi ki, hogy nyugat-európai. Politikai verseit többnyire megrendelésre írta a napilapok tárcarovatába, vagy a Galilei-kör március 15-i ünnepére, mintegy versenyezve Ábrányi Emillel, aki ezen a napon csengőbb rímekben és ötletesebb formában a másik, jobboldali tábort szolgálta ki…”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

Róla írta, Kosztolányi Dezső

Nap, Tenger

„Úgy véltem, sokat kell még gondolkodnunk Fregéről, ámde elsősorban nem értelmeznünk kell, hanem inkább elmélyedni az általa vizsgált problémákban és föltárni mindazokat a következtetéseket, amelyek gondolataiból adódnak. Aztán elképedtem, mert jó sok olyan könyvet, cikket és egyebet olvastam, amely radikálisan új és szerintem legtöbbször teljesen torz értelmezést javasolt [...]. Azonban az értelmezése körüli káosz egyszerűen nagyon irritál. És ez sajnos azóta is folytatódik. Jó néhány könyv jelenik meg, amelyek lényegében mind azt mondják, hogy "Előttem mindig mindenki félreértette Fregét." Azt hiszem, ez ostobaság. Egyszerûen nem tudom elhinni, hogy ez igaz lehetne. Persze megláthatnak olyasmit, amit a többiek nem vettek észre. De az, hogy eddig mindenki teljesen félreértette, hogy Frege valójában mire gondolt... Hát ez egyszerûen túlságosan valószínűtlen ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. De az emberek sajnos folytatják ezt. Nem tudom, miért éppen Frege vonzza annyira az efféle értelmezôket. Russell-lal nem csinálják ezt. De azt hiszem, még Kanttal sem, vagy tévednék?
Michael Dummett”

Gottlob Frege (1848–1925)

http://web.archive.org/web/20010124043200/http://www.c3.hu/~mfsz/MFSZ_9913/9913DUMMETT.htm
Mások Fregéről

Könyvek, Ostobaság

„Vágytam egyszerű, tiszta hitre,
ami az embert megsegítse.”

Juhász Ferenc (költő) (1928–2015) magyar költő

Idézetek műveiből

„Egy éjszakai támadás kezdete nem éppen látványos. A katonák felkapják a felszerelésüket, és egyenként felkerekednek, a lehető leglassúbb iramban. A sötétben nem látni semmit a világon, legfeljebb az előttünk haladó lépteinek halk csoszogása hallatszik. A bakancsunk minden egyes lépéssel súlyosabb lesz, a gyomrunkat kemény kis gubóba szorítja a félelem. Arcunkon a veríték összevegyül a hajnali harmattal, és emlékezetünk sorra felidéz minden egyes meleg, kényelmes szobát, amelyben valaha is megfordultunk.
Mire kivilágosodik, már készségesen meghúzódunk bármelyik biztonságos zugban, ha mégoly kényelmetlen is, és szinte ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy leroskadjunk az első nagyobb szikla mögé, ahol rágyújthatnánk egy cigarettára. De hát az ember, ugyebár, nem holmi gyáva féreg, így aztán elvánszorgunk a szikla mellett, és tudjuk, hogy ezt később még ezerszer is megbánjuk.”

Robert Capa (1913–1954) magyar származású amerikai fotográfus

Világ, Félelem, Hal, Éjszaka

„Miért gondolja a Burger King, hogy az éhes embereknek imponál a fasizmus?”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

Reklámtörvényszék #3 - Burger King http://indavideo.hu/video/Reklamtorvenyszek_3_-_Burger_King Reklámtörvényszék

„Hitvány, milyen puhány - így küzdöttem még eszemmel -,
mily szégyelni való nagy nevével is az ember!
Itthagyni életet, mindent mi fájhatott,
ti tudtok már csupán, fenséges állatok!”

Alfred de Vigny (1797–1863) francia költő, író és drámaíró

Illyés Gyula
Idézetek verseiből

életkor, állatok

„(Wass Albertnek - sírvers helyett)

Mert él a lélek és a holtnak árnyak
megtagadva is rávetül a mára
s zsoltárként zúgnak örökszép szavak
A gyáváknak harminc ezüstje nem nyer
mert győz a vers, ha Ember volt az Ember
A víz szalad, a kő marad … marad.”

Kannás Alajos (1926–1999)

Idétzetek verseiől

Élet, Lélek, Víz

„Mikor hazám csak rendőrállam,
félgyarmat, félfegyenctelep
-- személyi kultusz korszakában --
egész pokol lett, s emberek
folytak el, mint a hó leve,
s nem csont, test s eszme erdeje
feszült volna az életekben,
akkor az otthont félretettem,
hogy bőröm mentsem s jelenem…
Azóta egyre keresem :
mi lett volna?… De nincsen válasz.
A ember újabb hazát választ
s tökben megkapja ugyanazt :
rendőrt, a rácsot, csak a méret
felpuffadtabb s a vér fehérebb,
a tetvek száma kevesebb.”

Kannás Alajos (1926–1999)

Idétzetek verseiől

életkor, Pokol, Hazáról

„Én már nem félek semmitől
Amit lehetett elvesztettem
házban hazában emberekben
s mint rozsdás szög a romos falban
valahogy mégis megmaradtam
s nem kértem soha alamizsnát

Hiszek a téli termő földben
amely a magvakat megőrzi
madarat embert sosem öltem
s nem szoktam dacból összetörni
a kiürített poharat”

Kannás Alajos (1926–1999)

Idétzetek verseiől

Téli, Ház, Hazáról

„Nyuszika cigarettafüstben mogorva egyre
a másik Nyuszikát, (ki inkább krokodil csak!) nem méltatja kegyre.
Nyuszika (a többszörös néma) beszédesen hallgat,
én tehát nézhetem kis pókhálóit a falnak.
Nyuszika kirándult és nézi a Dunát,
mert unja a velem való dumát.
Nyuszika nézi szomorú szívvel a tájat,
nekem meg éppen semmise fájhat.
Nyuszika könyörtelen félelmetes bíró,
én meg egy picike se füle, se farka író.
Az élet szép azért mindazonáltal,
ha felkötni magát az ember átal.
Nyuszika csodálja: mily szép az a kert,
és én rímeket gyártok, nyakatekert.
Nyuszika kőszikla, szíve meg nem indul,
míg én itt hallgatok, bűnbánón a kíntúl.
Nyuszika, kérem a babaruhámat:
add vissza hát a másik Nyuszikának!
Sok-sok puszi:
küldi a Nyuszi.”

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

Élet, Szív

Végh György (1919–1982) költő, író, műfordító, 1919-82

Élet, Szív

„A mai ember egyre markánsabban: Én.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.

„A mai ember egyre markánsabban: Én.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.

„A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek.
A magánosan élő ember nem teljes ember, mert hiányoznak mellőle a társak, akik éppen olyan szerves részei az életnek, mint saját gondolatai.
A nagy városok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól.
A nagyváros bezárja az embert az embercsordába. Egyebet sem lát és hall az ember, csak embert és embernek munkáját. Az emberről beszél minden körülötte: a házak, az utcák, a villmhárítók. Az ember kiszakította magát a mindenség öleléséből.”

Balázs Ferenc (1901–1937) erdélyi magyar író, költő

Rög alatt (részlet)

Élet, életkor, Törvény, állatok

„Társadalmunk egyik legnagyobb problémája, hogy a pártpolitika az élet minden területére benyomult: vállalkozásokba, baráti körökbe, családokba. Az emberek kommunistának és fasisztának bélyegzik egymást.”

Bajnai Gordon (1968) magyar politikus

Es ist eines der größten Probleme der Gesellschaft, dass die Parteipolitik in alle Lebensbereiche eingedrungen ist: Beziehungen, Freundschaften, Familien. Die Leute stempeln einander als Kommunisten und Faschisten ab. A magyar társadalom megosztottságáról 2009. május 26. Source: Der Standard http://derstandard.at/fs/1242316759728/Immunsystem-gegen-Extremismus-staerken

Élet

„Az igaz magyar ember Váncsa-módra fokhagymázott kocsonyát fogyaszt, bűzfellegek mögé rejtezik, és derűsen böfög.”

Váncsa István (1949) magyar író, újságíró

Kocsonya

„Ha említettem a fiút, aki fantasztikus országai térképét rajzolta iskolai füzeteibe, csak azért tettem, mert a "végső dolgokat" hajlamosak vagyunk ünnepélyesnek és fenségesnek, ősz szakállú bölcsek és próféták birodalmának tekinteni. Ugyanakkor a millenniumi ábrándok mögött gyakran valami gyermekit találunk. Az ártatlanság dalának és a tapasztalás dalának ugyanaz a témája. Kegyetlen és aljas évszázadunkban a "katasztrofizmus" idilli földről álmodott, ahol a "szénának álomillata van", a fák, az emberek és az állatok együtt magasztalják az Édenkert szépségét. Amikor emlékeztetek rá, hogy az a fiú, a "katasztrofista" költő és az idős Berkeley professzor ugyanaz az ember, összhangban vagyok e gyermeki és érett, fennkölt és földhözragadt könyv alapelvével.”

Czesław Miłosz (1911–2004)

Az Urlo országa (1994)

Könyvek, Iskola, Szépség, Fiú

„Ha majd egyszer, mint barátom állítja, Zeusz színe elé kerülök (akár természetes halállal halok meg, akár a Történelem ítélő keze sújt le rám), nagyjából ezeket mondhatom el mentségemre. Sok ember fecsérelte életét bélyegek, régi pénzérmék gyűjtésére vagy ritka tulipánfajták termesztésére. Biztos vagyok abban, hogy e mulatságos és haszontalan mániájuk ellenére Zeusz kegyes lesz hozzájuk, feltéve, ha teljes szívvel adták át magukat ennek a szenvedélynek. Ezt mondom neki: „Nem az én bűnöm, hogy költőnek teremtettél, hogy olyan szemmel ajándékoztál meg, amely látja, hogy mi történik Nebraskában és Prágában, a balti államokban és a Jeges-tenger partján. Éreztem, hogy ha nem használom fel ezt az ajándékot, költészetem íztelen, a dicsőség visszataszító lesz számomra. Bocsáss meg.””

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

És Zeusz, aki nem nevezte idiótának a régi pénzérmék gyűjtőit és a tulipántermesztőket, talán megbocsát nekem.
A rabul ejtett értelem (1953)

Halál, életkor, Történelem, Hal

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

És Zeusz, aki nem nevezte idiótának a régi pénzérmék gyűjtőit és a tulipántermesztőket, talán megbocsát nekem.
A rabul ejtett értelem (1953)

Halál, életkor, Történelem, Hal

„A háborús évek tapasztalataiból megtanultam valamit: nem szabad csak azért tollat venni a kezünkbe, hogy közöljük másokkal a keserveinket és belső ziláltságunkat, mert ez olyan silány áru, amelynek előállításához nincs szükség különösebb erőfeszítésre, következésképp nem is tisztelhetjük magunkat érte; aki látott már porba döntött milliós várost, több kilométernyi utcát, amelyen nemhogy ember, de még egy macska, még egy kóbor kutya sem található – az gúnyos mosollyal gondol a kortárs költőknek a nagyváros – de valójában saját lelkük – pokláról írt verseire. Az igazi „kietlen föld” sokkalta iszonyatosabb az elképzeltnél.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Mosoly, Erőfeszítés

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Mosoly, Erőfeszítés

„Homokba írtam kedvesem nevét,

de jött a hullám s rajzom elsöpörte:

leírtam újra minden betűjét,

de jött a dagály s munkám eltörölte.

Hiú ember, hiú vágy - szólt pörölve

a lány - megfogni a pillanatot,

hisz magam is így omlok egykor össze

és nevemmel együtt elpusztulok.

Tévedsz!”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

felelte: - híred élni fog,

ami porba hal, az csak földi lom,

szépséged a dalaimban lobog

s dicső neved a mennybe fölírom.

S ott szerelmünk, bár minden sírba hull,

örökké él s örökké megujul.
Idézetek műfordításaiból, Edmund Spenser

Lány, Rajz

„Néhány katona kíséretében egy őrmester véres emberi szemmel a kezében belépett bajtársnőink, Melba Hernández és Haydée Santamaría cellájába. „Ez a bátyád szeme – mondta Santamaríának.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

Ha nem mondod meg, amit ő nem akar elárulni, kitépjük a másik szemét is.” A leány, aki pedig mindennél jobban szerette bátor testvérét, méltósággal válaszolta: „Ha kitéptétek egyik szemét, és nem mondott semmit, én mégúgysem beszélek.” Az őrmester és a katonák elmentek, de később visszatértek, és égő cigarettával sütögették a lány karját, míg végül dühösen azt mondták neki: „Már nincs vőlegényed. Őt is megöltük.” Santamaría rendíthetetlen nyugalommal válaszolta: „Ő nem halt meg. Aki a hazáért halt meg, örökké él.”

„Az író a szellem embere, és nem állhat egy olyan forradalom szolgálatába, amely szellem nélkül való, sőt szellem-ellenes… [A tömeg] …megunta, hogy egy elit-réteg vezesse és magának akarja megszerezni a vezetést. Éppen ezért gyűlöl mindent, ami elit, ami magasabb rendű nála, gyűlöli, tehát elsősorban a szellemet. Ez a tömeg eleve gyanakvással fogadna mindenkit, aki szabatos, világos, élvezetes stílusban tudja kifejezni magát. Ösztönösen ellenségének érzi az intellektuális embert, és ha valaha hatalomra kerül, ki fogja irtani. (…)
A XX. század nagy újítása az, hogy a tömeggel elhitették, hogy a szellem becsapta őket vagy nincs is, vagy ha van, nem ér sokat. A tömeg-ember megkönnyebbülve fellélegzik: „Ha csak műveletlennek kell lenni, azt én is tudok””

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

és készül a nagy leszámolásra. (Az elmaradt viharmadár 1939. augusztus; 36–37. o.)
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom

Gyűlölet, Akarat

„Mert a világ azt mondja: „Ha vannak szükségleteid, elégítsd ki őket, mert ugyanolyan jogod van hozzá, mint a legelőkelőbb és leggazdagabb embereknek. Ne félj kielégíteni, sőt még gyarapítsd is őket””

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

ez a világ mostani tanítása. Éppen ebben látják a szabadságot. És mi az eredménye ennek a szükségletek növelésére irányuló jognak? A gazdagoknál az elkülönülés és a lelki öngyilkosság, a szegényeknél pedig – a gyűlölet és a gyilkosság, mert jogokat ugyan adtak nekik, de a szükségletek kielégítésének eszközeit még nem mutatták meg.
Idézetek A Karamazov testvérek műből

Világ

„Tőlem ha azt kérdezed: „Thalía, hol érzed magad jobban, énekesnőként, színésznőkét, üzletasszonyként?”, én azt mondom, nos, én nem érzem magam énekesnőnek, nem érzem magam színésznőnek, nem érzem magam üzletasszonynak… nem érzem magam sztárnak; én egyszerűen egy olyan embernek érzem magam, aki csupán azt szeretné, hogy a többieket boldoggá tegye.”

Thalía (1971) mexikói énekes-dalszövegíró, színésznő

A mí si me preguntas, «¿Thalía, dónde te sientes mejor, siendo cantante, siendo actriz, siendo empresaria?», yo digo, bueno, yo no me siento cantante, no me siento actriz, no me siento empresaria… no me siento estrella; yo simplemente me siento una persona que lo único que quiere es hacer feliz a los demás.
Ő mondta, Aranyköpések

„Őrült ember vagyok
a falnak fejjel rohanhatok
az istenekkel hadakozom
de a csillagokba nem juthatok soha el!”

Nagy Feró (1946) magyar énekes

előadó: Beatrice
Dalszövegek, Jerikó

Isten, Csillag

„A nagy emberek esznek is, meg isznak,
a bendőjük tömik.
Tetteiket hallgatja a szegény nép,
s szintén csak eszik-iszik.
Tellér Gyula fordítása”

Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró, költő, író, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója

A nagy emberekről (2.)

„Az arany csillagok át-áttűznek a fákon.
Szétoldják selymüket a sápadt óceánon
az olajos habok.
A felhő mint madárraj suhan odafent el,
s szaggatott szavakat ejt a szél, mint az ember
ha álmában dadog.
…
Ki sejti, avilág titkai mire érnek?
Nádszálak, csillogó nyálú kis földi férgek:
magunkról sincs elég
bizonyosságunk; s vajon hogyan tudnánk mi itt lenn:
nem dísziti-e még új tiarával Isten
az éjszaka fejét?
…
Az ember tanu csak, s szívében döbbenet nő.
Mint az állatokat, az eget is teremtő
életnedv járja át.
Sarjad, alakul és gyarapszik a csodás fa,
és mint egy óriás kévét, az égbe tárja
sötét lombozatát.
…
Talán e percben is, vak éjből kicsapva
homály-hullámait s fény-habjait dagasztja
a titkos tengerár,
a néma Végtelen, hogy egünket elöntse
világot görgető sodrában hömpölyögve
egy új csillag.-dagály!”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

Rónay György
Idézetek verseiből

Isten, Titok, Világ, álmok

„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

A Tűz csiholója

Isten, Világ, Bátorság, Akarat

„Azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Orbán Viktor: újra vonzóvá kell tenni a katonai hivatást, Budapest, 2001. március 1., MTI
Idézetek, 1998–2001

„Az embereknek személyes lett a viszonyuk II. János Pál pápával. Az első modern, igazi keresztény sztár lett, s így is viszonyulnak hozzá, miközben ennek a sztárságnak lelki oldala van”
2005. április”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2004. november 30.

„Csak egy Magyarország van: a mi Magyarországunk. Tehetséges, jóravaló emberek, sok-sok millió jól, jobban, boldogságban élni akaró ember országa. Csak rajtunk múlik, hogy milyenné tesszük. Tehetjük az indulat országává. Tehetjük a harcos füttyök országává. És tehetjük a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely világ rólunk szól, és amelyet azért építünk, hogy gyermekeinknek itt hagyva egyszer majd azt mondjuk: nézzétek, fiúk, nézzétek, lányaink! Mi csináltuk a két kezünkkel. Apátok és anyátok csinálta. Azért tettük, hogy jobb legyen nekünk, és jobb legyen gyermekeinknek.
Magyarország szabad és demokratikus. A szabadságért és függetlenségért megküzdöttünk ’48−49-ben. Majd, amikor elbuktunk, hát kiegyeztünk. A demokráciáért megküzdöttünk ’56-ban. Forradalom volt, a vér, a tett, a cselekvés forradalma. Elbukott, de kiegyeztünk. Kiegyeztünk ’89-ben. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. De nincsen szükség sem forradalomra, sem kiegyezésre, viszont szükség van megegyezésre egy felemelkedő Magyarországért! Egyezzünk meg egy felemelkedő Magyarországért! Ne késlekedjetek, csináljátok meg!”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

http://www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/szervezetek/mutatAloldal&fnId=2803

2005. Márc. 15.-i beszédéből
2004. november 30.

boldogság, Világ, Béke, Demokrácia

„Ha az embert megbántják, megsértik, rágalmakat szórnak rá, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, akkor erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat, a válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk, és telepre visszük, a városokat és az országot megvédjük”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2005 - 2006

kutyák

„Az ember nemcsak él, hanem szeret és gondolkozik is; a biológiai élet benne éri el tetőfokát. De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a „szellemi” élet, az a magasabb rendű és másféle élet, amely Istenben van meg. Ugyanazt a szót - „élet””

C. S. Lewis (1898–1963) ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai művek írója

használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.
Keresztény vagyok!; ford. Lukácsi Huba

Élet

„Demokrata végül is az, aki elfogadja, hogy ellenfelének igaza lehet, következésképpen hagyja őt megnyilatkozni, és kész elgondolkodni érvein. Amikor pártok és emberek annyira meggyőzve érzik magukat a saját igazukról, hogy készek erőnek erejével befogni a nekik ellentmondók száját, nincs többé demokrácia.”

Albert Camus (1913–1960) francia író, újságíró, filozófus

ford. Fekist

Camus à „Combat” Éditoriaux et articles (1944-1947) [2002]. 665. old. (Édition de Jacqueline Lévi-Valensi, Collection Cahiers Albert Camus [No 8], Gallimard) ISBN 2070759423.
Forrással ellátott idézetei

Demokrácia