Gaius idézet

Gaius római jogász, a legnagyobbnak minősített öt jogtudós egyike.

✵ – 180

Gaius fénykép

Basilio, Own work / CC BY-SA 3.0

Gaius: 14 idézet0 Kedvelés

Gaius híres idézetei

„139. Az adásvétel akkor jön létre, amikor az árról megállapodtak, annak ellenére, hogy még a vételárat nem számolták le és semmiféle foglalót sem adtak. Ugyanis amit a foglaló címén adnak, az az adásvétel megkötésének a bizonyítéka.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Harmadik kommentár

„8. A res sanctae is, mint a falak és a kapuk, valamiképpen isteni jogúak.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Második kommentár

„12-14. Ezen kívül egyesek testi dolgok, mások testetlen dolgok. Testi dolgok azok, amelyeket meg lehet érinteni, mint például a telek, a rabszolga, a ruha, az arany, az ezüst és végülis számtalan dolog. Testetlenek azok, amelyeket nem lehet megérinteni, amilyenek azok, amelyeknek jog a lényege, mint az örökség, haszonélvezet, a valamiképpen szerződéssel létrehozott kötelmek.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Második kommentár

„109. Mert míg potestas alatt hímneműek és nőneműek is szoktak lenni, addig manus alá csak nők kerülhetnek.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„3. Törvény az, amit a nép megparancsol és elrendel.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„2-6. A dolgok legfőbb felosztása tehát két fejezetre oszlik: egyesek ugyanis isteni jogúak, mások emberiek. Isteni jogúak például a res sacrae és res religiosae. Res sacrae azok, amelyeket az égi isteneknek szenteltek, res religiosae azok, amelyeket az alvilági istenekre bíztak. De sacrumnak csak azt tartjuk, amit a római nép hozzájárulásával szenteltek fel. Religiosusszá viszont a mi saját akaratunkból teszünk egy olyan helyet, amelybe halottat temetünk, feltéve, hogy a halotti gyászszertartás minket illet.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Második kommentár

Gaius idézetek

„51. A rabszolgák természetszerűleg uraik hatalma alatt állnak. Ez a hatalom ius gentium eredetű. Ugyanis egyöntetűen minden népnél megfigyelhetjük azt, hogy az uraknak rabszolgáikkal szemben élet és halál joguk van, és mindazt amit a rabszolga szerez, azt urának szerzi.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„9. A személyek joga szempontjából a legfőbb felosztás, hogy minden ember vagy szabad, vagy rabszolga.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„48. Következik a személyek jogáról egy másik felosztás. Egyes személyek ugyanis önjogúak, mások más jogának vannak alávetve.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„1. Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben a saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotottm, az az ő sajátja és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„Úgy tekintendő, hogy nem jár el csalárdul (az), aki a saját jogát gyakorolja.”

Nullus videtur dolo facere, qui suo iure utitur.
Gai. D. 50, 17, 55.
Idézetek a Digestából

„Helyzetünk rabszolgáink révén (csak) javulhat, rosszabbá nem válhat.”

Melior condicio nostra per servos fieri potest, deterior fieri non potest.
Gai. D. 50, 17, 133.
Idézetek a Digestából

„A mesterségbeli járatlanság gondatlanságnak számít.”

Imperitia culpae adnumeratur.
Gai. D. 50, 17, 132.
Idézetek a Digestából

„Kétes esetekben mindig a kedvezőbb (elbírálásra) kell törekedni.”

Idézetek a Digestából
Eredeti: Semper in dubiis benigniora praeferenda sunt.