Idézetek az emberekről

oldal 14

„Arra a kérdésre, hogy mi az egy szám, vagy hogy mi az 1 jel jelentése, legtöbbször ezt a választ kapjuk: nos, egy dolog. Ha ezután felhívjuk a figyelmet arra, hogy „az egy szám egy dolog” mondat nem definíció, mert az egyik oldalon határozott, a másikon határozatlan névelő áll; hanem csak azt mondja ki, hogy az egy szám a dolgok közé tartozik, de nem mondja meg, melyik dolog az, akkor esetleg arra szólítanak fel bennünket, hogy válasszunk magunknak egy tetszőleges dolgot, amit aztán egynek nevezhetünk. Ha azonban mindenkinek megvolna az a joga, hogy ezen a néven azt értse, amit akar, akkor ugyanaz az egyről szóló mondat különböző emberek számára különbözőt jelentene; az ilyen mondatoknak nem volna közös tartalma.”

Gottlob Frege (1848–1925)

„A hála legritkább tünemények közé tartozik, szintúgy egyes személyekben mint a nép sokaságában. (…) Minden jó, amit más az emberiséggel teszen, reád is, mint emberre háramlik; azért tégy jót te is, hogy tetteid az egészre s az egész által az egyesekre jótékonyan háramoljanak. (…) Háláért tenni jót, uzsorástól is kitelik. Mert ki tettéért valamit kíván, nem csuda, ha annak mértékét is meghatározza, s tettére tetszés szerint tesz kamatot. Az ily tevő, legtöbbször csak hálátlant csinál, s később bűnösnek hiszi maga iránt az emberiséget, s annak gyűlölésére szívét teljes joggal véli felhatalmazottnak.”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„Szomorú igazság, hogy még a nagy embereknek is megvan a maguk szegény rokonsága.”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

„Nem mertük elképzelni sem, hogy népünk hitvilága, költészete eredeti magyar, tehát ma is keleti formákban él. Attól féltünk, hogy nagyobb tudományos apparátussal rendelkező nyugati szomszédaink mindjárt megszégyenítenek, bebizonyítva, hogy amit mi sajátosan magyarnak véltünk, az általános európai, indogermán, vagy emberi sajátosság.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

„El sem tudtam képzelni, hogy létezhet még olyan dolog a világon, amitől nekem félnem kellene - fizikai dolgoktól semmiképpen. Ez az egyik előnye annak, ha az ember mindent elveszített.”

Stephenie Meyer (1973)

„A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen.”

Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember

„Vannak alkalmak az ember életében, amikor nem valóságosak a percek, úgy hogy össze se tudja számolni őket.”

Stephen King könyv Dolores

„Az emberek sohasem őszinték. Nem azért mondanak valamit, mert azt gondolják, amit mondanak; hanem azért, mert azt hiszik, hogy ez az, amit mondaniuk illik. Ez a szokásuk fölöttébb unalmassá teszi őket.”

Anatole France (1844–1924)

„Egy ember nemcsak a tetteivel árthat másoknak, hanem a közömbösségével is, és ebben az esetben is felelősség terheli őt.”

John Stuart Mill (1806–1873)

„… minden jó könyv olvasása olyan, mintha elmúlt századok legderekabb embereivel, e műnek szerzőivel társalognánk…”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Sok idő eltelik míg a szeretet törvénye a nemzetközi viszonyokban is megmutatkozik. Az államgépezet az emberek szívei közé férkőzik, és elrejti őket.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Az a puszta elhatározás, hogy az ember elvet mindent, amiben hitt azelőtt, nem mindenki számára követendő példa.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Az ember tragédiája”

Madách Imre (1823–1864) író

„… csak úgy tudhatom meg az emberek igazi nézeteit, ha inkább arra figyelek, amit tesznek, mint arra, amit beszélnek…”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„A természetben uralkodó, első és legfőbb bölcsesség úgy alkotta művét, hogy mindenkinek egyéni érdeke és java legyen az általános jó érdekében való munkálkodás; és ha az ember elfordul ettől, gyakorlatilag annyira megkárosítja magát, hogy többé saját boldogságát és jólétét sem segíti elő. Ebben a vonatkozásban közvetlenül önmaga ellensége: nem is lehet másként jó vagy hasznos önmagának, csak ha továbbra is jó a társadalomnak és annak az egésznek a szempontjából, amelynek ő maga egy része.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

„… miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Áldozat nélkül nincs megvalósulás. (…) Ami az életünkben szép és nagyszerű, az mind önfeledt örömmel indult az útjára, olyasféle lelki élménnyel, mely érzéki szinten az ölelés testi kéjéhez hasonlatos - de csak komoly áldozattal és szenvedéssel tud "világra" jönni. (…) Áldozatot az ember mindig valakiért vagy valamiért hoz, amibe, vagy akibe "szerelmes!"”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

„Ha igaziban megy a dolog, mindjárt sokkal nehezebb. Az embernek torkán akad a szó, mert igaziból kell végigcsinálnia.”

Stephen King könyv Az

„Az ember mindig talál magánál hülyébbet: nézz meg engem!”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„Az ember nem változtathatja meg a múltat, akárhogy erőlködik.”

Stephen King Álomcsapda

„Ha egy felfedezés idő előtt születik, majdnem bizonyos, hogy az emberek nem vesznek róla tudomást, vagy olyan ellenzéssel fogadják, amelyet nincs ereje leküzdeni, ezért a legtöbb esetben olyan, mintha meg sem született volna.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Okos, becsületes embereknek mindig van hova menniök.”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

„A tettek jutalma a szándéktól függ, és minden ember a szándékai alapján kap jutalmat.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„Különösen azt jegyezd meg, hogy nem lehetsz bírája senkinek. Mert e földön senki se lehet bírája egy bűnösnek, amíg a bíró maga rá nem ébred, hogy ő is pontosan ugyanolyan bűnös, mint az előtte álló, és hogy talán elsősorban ő a felelős az előtte álló bűntettéért. Csakis akkor lehet bíró, ha erre ráeszmél. Bármennyire esztelenségnek látszik is – ez az igazság. Mert ha én magam igaz ember volnék, talán nem is lenne bűnös az előttem álló sem. Ha képes vagy magadra vállalni az előtted álló és a szívedben elítélt bűnös bűnét, akkor vállald azonnal, és szenvedj helyette magad, őt pedig bocsásd el egyetlen zokszó nélkül.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Egy arab nem jobb, mint egy nem-arab és egy nem-arab nem jobb, mint egy arab. És egy vörös (értsd: fehér) ember nem jobb, mint egy fekete, és egy fekete nem jobb, mint egy vörös, az alázatosságot leszámítva.”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„A barát az az ember, aki mellett mersz önmagad lenni!”

Pam Brown (1948)

„Az improvizáció, az egy rejtély. Egész könyvet is írhatsz róla, de a végén sem tudod, mi az valójában. Amikor improvizálok és a legjobb formában vagyok, úgy nézek ki, mint aki félig alszik. Még azt is elfelejtem, hogy közvetlenül előttem emberek vannak. A nagy improvizátorok olyanok, mint a papok, akik csak Istenükre gondolnak.”

Stéphane Grappelli (1908–1997) francia jazz-hegedűs

„Az élet nem más, mint bánat és öröm, ragyogás és keserűség, milliónyi emlék, rezdülés egybe gyúrva. S ha már egyben van, igazán minden egyben van, jön egy puha szellő és csillámló gyöngysorként szalad szét az ember élete Isten örök kertjében.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„A mai világban, amikor nincs elég rongyos nadrág, nincs elég szakadt ing, nincs elég csámpásra taposott cipő ahhoz, hogy ne lehessen valakit találni, akinek az a nadrág vagy az az ing ne legyen mégis elég jó, mert nincs olyan szegény ember a földön, akinél egy másik ne érezné magát még szegényebbnek…”

B. Traven (1890–1969) Német író

„Az ember csak akkor ura az időnek, ami maga az élet, ha órákra, percekre és másodpercekre, azaz az emberi lét rövidségével arányos darabkákra tagolja.”

Anatole France (1844–1924)

„Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés.”

Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, muzeológus, történész, régész, a „tiszteletbeli makai"

„Az evangéliumot megérteni annyi, mint nem a tanítást, hanem a normális ember élettechnikáját megérteni.”

Hamvas Béla (1897–1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

„Mihelyt az ember önmaga tárgyává válik, mihelyt csinálni akar valamit magával vagy magából, belép a harmadik személybe, megszűnik én-nek (kereszt és vezetéknevek) lenni, az emberré lesz”

Franz Rosenzweig (1886–1929)

„A józan ész az a dolog, amely a legjobban oszlik meg az emberek között: mert mindenki azt hiszi, hogy annyit kapott belőle, hogy még azok sem szoktak maguknak többet kívánni, mint amennyiük van, akiket minden más dologban csak igen nehéz kielégíteni.”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Részeg embereknél nem ritka az…elmélkedés. Elfelejtik szellemük középszerűségét, és örök filozófiai problémákat akarnak megoldani.”

Jean Cocteau (1889–1963) francia író, festő, filmrendező

„Az az ember, aki gondoskodik egy árváról és vigyáz rá, így lép majd be velem a paradicsomba. (Összetette a mutató és a középső ujját.)”

Mohamed (570–632) Arab politikai vezető és az iszlám alapítója

„A rézbőrű embernek folyvást hátrálnia kell az előrenyomuló fehér ember elől, ahogy a hajnali köd húzódik vissza napkeltekor az erdőbe, de apáink hamva szent, sírja megszentelt föld, s így nekünk szentek ezek a dombok, ezek a fák, szent ez a darab föld. Tudjuk, hogy a mi érzelmeinket a fehér ember nem érti meg. Számára ez ugyanolyan föld, mint bármely másik, mert idegen, ki éjszaka érkezik, és elveszi a földtől mindazt, amire szüksége van. Neki a föld nem testvére, hanem ellensége, és mihelyt meghódította, továbbáll.”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

„Ha valamiben biztos vagyok, ha maradt még valami, amire azt a komoly szót használhatom, hogy „szent hitem”, akkor az az irodalom elkerülhetetlen, emberileg örök voltában való hit. Hiszem, hogy a legtávolabbi időkben is, az új-zélandi utazón túl, aki oly sokatmondóan mereng a londoni Szent Pál-székesegyház romjain, a technikai utópiák gumiból és villamosságból készült boldogságán és a biológiai antiutópiák tojásból és palackból kitöltött boldogtalanságán messze túl, az utolsó emberig, aki valamilyen irodalmi formulában fogja elzokogni magányát az egyre érthetetlenebb csillagok alatt, mindig élni fog az a valami az emberben, amit, pars pro toto [részt mondva az egész helyett], úgy nevezünk, hogy Irodalom.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„…borzasztó, hogy az ember egyedül van / borzasztó, hogy van tudata csak ezért van egyedül / vagy csak azt hiszi, hogy egyedül van…”

József Attila (1905–1937) költő

„Ha egy íztelen italról, például vízről van szó, az ember nem érez sem ízt, sem utóízt. Minthogy semmit sem érez, semmire sem gondol - ivott és ez minden.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„Jelenleg nem hiányzik a versenyzés. Boldog ember vagyok. Jó életem van. Jól éreztem magam a múltban, de most még jobban érzem magam és ez elég egyértelmű. Több időt tudok otthon tölteni. Magam határozhatom meg az időbeosztásomat úgy, hogy a vakációk alatt otthon legyek és a gyerekeimmel tölthessem a szünidőt. Ez nagyon kellemes. De még mindig nagyon közel állok a versenyzéshez és képben vagyok majdnem mindennel kapcsolatban, ami történik.”

Michael Schumacher (1969) német autóversenyző

„A tapasztalat tanított meg, hogy a csönd az igazság szerzetesének lelki fegyelmének a része. Az igazság elhallgatására, eltúlzására vagy módosítására való hajlam, akarva vagy akaratlanul az ember természetes gyengesége, és a csönd szükséges, hogy felülkerekedjünk rajta.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„A tudós az az ember, aki miközben mászkál a világban, ugyanazt látja, mint bárki más; de miközben ugyanazt látja, olyan dolgok jutnak eszébe, mint előtte soha senkinek.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

„Ha az ember bocsánatot kér, elsimulnak a dolgok. Így működik a világ.”

Stephen King könyv Végítélet

„Az emberek többnyire szavakon perlekednek. Szavak miatt ölnek és öletik meg magukat a legszívesebben.”

Anatole France (1844–1924)

„Régóta az a véleményem, hogy az ember által problémamentesen elviselt zaj fordított arányosságban áll az illető értelmi képességeivel.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

„A valóság befolyásolásának alapvető módja a szavak manipulálása. Ha irányítani tudjuk a szavak jelentését, irányíthatjuk az embereket, akik kénytelenek használni a szavakat. George Orwell tette ezt teljesen világossá az 1984-ben. De van egy másik mód is az emberek gondolatainak irányítására: az észlelés befolyásolása. Ha képes vagy rá, hogy az embereket rávedd, a világot úgy lássák, ahogyan te, azt is fogják gondolni, amit te. Az értelem követi az érzékelést.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

„Az ember és a természetá felbonthatatlanul összekapcsolódik'és közös végzethez van kötve.”

Paramahansza Jógánanda (1893–1952) Jogi és guru

„Minden emberi bölcsesség összegezhető két szóban: várakozás és remény.”

Id. Alexandre Dumas (1802–1870) francia író, költő, drámaíró (1802–1870)

„A filozófia túlságosan elviselhetetlen, s ez a legnagyobb hiányossága. Hiányzik belőle a pátosz, az alkohol, a szerelem. Mi a művész? Egy ember, aki mindent tud – de ezt nem tudatosítja. Hát a filozófus? Egy ember, aki a tudatossággal él, de nem tud semmit.”

Emil Cioran (1911–1995)

„Nekem nincsen hosszú múltam ebben a pártban. Nem elegendő az, hogy a miniszterelnök meg én bizonyos dolgokról hasonlókat gondolunk. A kormánytagsághoz, a miniszterséghez, egy terület irányításához nem elég, ha az ember egyébként intellektuálisan elbír bizonyos ügyekkel. Az ember háttér nélkül, miközben politizál - mert én politizáló miniszter vagyok -, meglehetősen sérülékeny. Nekem nem volt kiterjedt politikai hátterem ebben a pártban, és akkortájt sokak szemében csak egy furcsa fickó voltam…”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„Az élet több mint hozzájárulás egy választáshoz. Az ember ritkán választ. Igent vagy nemet csak a részére adott lehetőség szerint mond. Az ember egyedüli szabadsága az, hogy hagyja dagadni a vitorlát, vagy bevonja azt. A szél nem mi vagyunk.”

Pierre abbé (1912–2007)

„A madarak közül a búvárkacsa a legősibb lélekszimbólum. A víz alatt és az égben egyaránt otthonos madár méltán felkölthette a primitív ember érdeklődését. A világ legkülönbözőbb népeinek teremtésmondáiban megtaláljuk a kacsát, mint a Teremtő, vagy segítője, az ördög szimbólumát. […] Ezt a mondai kacsát Erliknek vagy Ertiknek nevezik a török népek, s ebből a névből származik a magyar ördög neve is.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.”

Wass Albert (1908–1998) erdélyi magyar író, költő

„Az alacsony szavazáson való részvételi arány azt jelzi, hogy kevesebb ember megy el szavazni.”

Al Gore (1948) amerikai politikus

„A hadi dicsőség még mindig szélesebb elismerést nyer, mint a tudományos vagy művészi alkotás. A londoni Szent Pál templom kriptájában nyugszik Wellington és Nelson. Mindkét nagy katonának hatalmas síremléke van. Közelükben egy szerény sírkövön mindössze két betű áll : „A. F.” Ki ez? Alexander Fleming, a penicillin felfedezője. Több ember életét mentette meg, mint amennyit Wellington és Nelson valaha is elpusztított.”

Feleki László (1909–1989)

„Abból indultam ki, hogy a legtöbb embernek szüksége van arra, hogy munkájával olyan ügyet szolgáljon, amelyet sokra becsül, s így az önkifejezés által elérje azt a kielégülést és lelki nyugalmat, amire vágyik.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Sose téveszd szem elől, hogy a természet nem isten, az ember nem gép, a feltevés nem tény.”

Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus és író, az Encyclopédie főszerkesztője

„Az emberek nem buták és nem bolondok. Az emberek tudják, hogy mit miért beszélnek. Csak egyet nem tudnak: hogy az, amiről beszélnek, miért van úgy, ahogy van. Ezt nem tudják, és ez nem is érdekli őket.”

Wass Albert könyv A funtineli boszorkány

„Livius megemlékezik egy római bűnügyről. Az i. e. 328. évben történt, hogy két konzult megmérgeztek. kiderült, hogy előkelő római hölgyek úgyszólván mérgezési klubba álltak össze. Huszat tetten értek, amint a mérget kotyvasztották. Azzal védekeztek, hogy orvosságot főztek. "ha orvosság, igyátok meg" - mondták a hatósági emberek. Megitatták velük főztjüket és valamennyien elpusztultak. Még százötvenen kerültek hurokra és nyerték el büntetésüket.”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

„A nacionalizmus […] és a politikai demagógia újjáéledését, az autoriter nosztalgia és a politikai szélsőségek fölerősödését tapasztaljuk az egész térségben. Ez az új, a szélsőjobb elvakult, demokráciaellenes erői által szított és a megnövekedett szociális feszültségeket kihasználó radikalizmus rendkívül veszélyes. A radikalizmus ma egészen mást jelent, mint tegnap. A tegnap radikalizmusa a demokrácia kiépítéséért és az emberi szabadságjogokért küzdött, a mai radikálisok pedig megpróbálják lerombolni a demokratikus rendszert.”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

„Ahogy a babona szerint a rém eltűnik egy láthatatlan hasadékban, ugyanez történik a kétségbeeséssel is, minél szellemibb, annál inkább szeretne olyan külsőben lakozni, ahol bizonyára senkinek sem jutna eszébe keresni. Ez a rejtettség éppen valamiféle szellemi dolog, és arra szolgál, hogy mintegy a valóság mögött valami bezárt világot biztosítson magának az ember, egy világot kizárólag magának, olyan világot, amelyben a kétségbeesett Én szüntelen kínok között azzal foglalkozik, hogy önmaga legyen.”

Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)

„A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.”

Neumann János (1903–1957) magyar származású amerikai matematikus

„… az emberi nem, amelyhez oly sok olvasóm is tartozik…”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Egy gaucsó megkésel egy barna bőrű férfit, a földre dobja, mint valami zsákot, végignézi, ahogy haldoklik és meghal, felegyenesedik, megtörli a pengét, elköti a lovát és komótosan felszáll, nehogy azt higgyék, hogy menekül. Ez egyszer megtörtént, és még végtelen sokszor meg fog történni; a hadsereg elvonult, és csak egy szánalmas késpárbaj maradt: az ember álma része a közös emlékezetnek.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

„…az ész tehát nem arravaló, hogy "irányítsa" az embert (lásd a pedagógiát: a felnőtteknek nem irányitaniok, hanem csak értelmezniük kellene a kicsinyeket) hanem arra való az ész, hogy a külvilágot önmagával együtt tudomásul vegye…”

József Attila (1905–1937) költő

„Nem lesz megértés. A jövőben a korábbinál is több embert hozunk majd Berlinbe a világ minden részéről, hogy láthassák annak a rendszernek a meztelen és brutális valóságát, amely az embereknek a földi paradicsomot ígérte.”

Willy Brandt (1913–1992) német politikus

„Ami ma az állatokkal történik, nemsokára az emberekkel is megtörténik majd. Minden összetartozik. Ami baj a földet éri, az utoléri a föld fiait is.”

Seattle törzsfőnök (1786–1866)

„Az ember nemigen csinál egyebet, mint hogy örökösen összehasonlítgatásokat tesz maga és az egész világ között. Mindennap újra megállapítja a régtől fogva tudott dolgokat; s mindennap álmélkodó szemet mereszt ugyanazokra az ismeretes jelenségekre. Ez ostoba; de így van.”

Ambrus Zoltán (1861–1932) magyar író, kritikus, műfordító, az MTA levelező tagja

„A szamaraknak kedvesebb a szecska az aranynál, az embereknek az arany a szecskánál.”

Hérakleitosz (-535)

„A mi korunkban az ember átélheti azt az örömet, és részesülhet abban a semmihez sem hasonlítható élvezetben, hogy kitalálhatja, hogyan fog viselkedni a természet egy eddig még sosem vizsgált, új helyzetben.”

Richard Feynman (1918–1988) amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő

„Válságba a nagy emberek keverednek. A kis embernek csak a feneke viszket, még akkor is, ha minden látszattal dacolva belehal.”

Abody Béla (1931–1990) magyar író, műfordító, újságíró, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő, színházigazgató, pedag…

„Az arany saját sarlatánságához illő óriási reklámmal dolgozik. Az ókor krónikái telve vannak hallatlan aranycsodák híreivel, ezek még a mai ember fantáziáját is képesek felizgatni.”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

„Ami azt teszi, hogy az ember vágyakozzon és szeressen, az egy édes, rettenetes erő, mely erősebb, mint a szépség.”

Anatole France (1844–1924)

„Kell, hogy minden ember, midőn férfikorúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni, hogy e szerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének minéműségét.”

Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, egyetemi tanár

„Az ember gigász akarna lenni barátom, pedig csak egy darab szar.”

Jaroslav Hašek (1883–1923)

„Az emberek furcsák néha.”

Stephen King könyv A sárkány szeme

„Nincs kockázat a szerelemben, és ezt te is meg fogod tanulni. Az emberek évezredek óta keresik és megtalálják egymást.”

Paulo Coelho (1947)

„Ha az ember meg akar győzni valakit, ne a megfelelő érvekben bízzon, hanem a megfelelő szavakban.”

Joseph Conrad (1857–1924) lengyel születésű angol regényíró

„Az emberek testi gyengesége ingerlékenységben testesül meg.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Amikor a túlélés a tét, amikor már csak arról van szó, mi mozgatja, élteti az embert, akkor hirtelen végletesen egyszerűvé válik minden. Az ember vagy életben marad, vagy elpusztul.”

Stephen King könyv Cujo

„Pálfordulásokban és önmagam ellen fordulásokban gazdag életemben, – noha nem volt mesterem, akit meg nem tagadtam volna tovább vezető nyugtalanságomban, – nem emlékszem egy korszakomra sem, amikor ne olvastam volna újra és újra Babits Mihály verseit. Mint fiú, egy véletlen, egy kedves osztálytárs által hozzá irányítva, ezeken a verseken át eszméltem rá az irodalomra és arra, ami bennem az irodalomra reagál. Mint fiatal ember az õ hangjára és az õ hangján megszólaló Dantéra figyelve igyekeztem felemelkedni egy idealisztikus világszemlélet purgatóriumos magaslataira és első tudományos kísérletem arra irányult, hogy ennek a hangnak megfejtsem a titkát az irodalomtudomány számomra akkor újszerű módszereivel. Amikor pedig íróvá öregedtem, Babits minden egyes verse úgy érkezett hozzám, mint a hívőhöz a pápai bulla, mint csapattiszthez a fentről jött parancs, mint külországban élő követhez a titkos utasítás. (Babits Mihály összes versei 1937; 474. o. )”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Úgy tűnik, a számítógép meg tudja verni az embert sakkban. Kezdek idegeskedni, hogy egy nap judóban is megvernek bennünket.”

Coluche (1944–1986) francia színész, humorista

„A legcsekélyebb ember is teljes lehet, ha képességei és készségei határán belül megmarad; de még a legszebb adottságok is elhalványulnak, megromlanak, ha ez iménti elengedhetetlen mérték eltűnik. Újabb korunkban gyakorta leszünk még efféle áldatlan jelenség tanúi; hiszen ugyan ki tehet eleget másképp, méghozzá a lehető legkevesebben, a hihetetlenül felfokozott jelenlét követelményeinek?”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„Gyakran nem érti emberét a kor, nagyot teremt nagy lelke erejébül, és ez bukása! Népét fölviszi oly magasra, honnan az leszédül.”

Petőfi Sándor (1823–1849) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős

„Arkhimédész, Hierónnak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

„Milyen az igazi igehirdetés? Ahelyett, hogy másoknak prédikálunk, elegendő igehirdetés az, ha állandóan Istent imádjuk. Aki azon fáradozik, hogy elérje a felszabadulást születéstől és haláltól, ő a valódi igehirdető. Aki szabad, ahhoz mindenhonnan emberek százai jönnek, akik égnek a vágytól, hogy tanítsák őket. Amikor virágzik a rózsa, a méhek mindenfelől jönnek kéretlenül.”

Rámakrisna (1836–1886) Indiai hindu szerzetes és filozófus

„Sose bízz az olyan emberben, aki egyetlen rossz tulajdonságot sem hozhat fel mentségére.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. A szerencsétlenség nem fűzi össze, hanem elválasztja egymástól az embereket, még ott is, ahol a hasonló fájdalom összekötő kapocsként szerepelhetne.”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

„Egy ember odasétált hozzám és megkérdezte: Mi a punk? Megdobtam szeméttel és azt mondtam: ez a punk! Aztán õ is megdobott és megkérdezte. Ez a punk? Aztán azt mondtam: Nem. Ez trendi!”

Billie Joe Armstrong (1972) amerikai énekes, rockzenész

„Egy kezemen meg tudom számolni, hány alkalmas ember dolgozik ma a médiában. De siralmas a helyzet a színház, a filmgyártás és a képzőművészet területén is. Az egész magyar kultúra mélységes válságban van, a rothadás, ami uralja az országot – kulturálisan, gazdaságilag, politikailag, etikailag és mentálökológiailag – mindent elemésztő. ([http://hvg.hu/kultura/20120320_puzser_robert_interju Idegen test az RTL Klubon - Puzsér Róbert-interjú], hvg. hu, 2012. március 20.)”

Puzsér Róbert (1974) publicista, műsorvezető, szerkesztő

„Ilyennek kell lennie a Forma-1-nek, ezek az ember-ember elleni küzdelmek azok, amitől izgalmassá válok kívülről, és belülről is. Éreztem, hogy szinte hasítottam a kavalkádon át, ezzel a valóban kiválló autóval, rengeteg volt a tartalékom, tudtam támadni, s az ellenfeleket sorban hagytam magam mögött. Általában az ember más várja, mikor lesz vége egy futamnak - hiszen fáradt. Ma azt éreztem, hogy ha lehetett volna, még egy darabig-csak még egy keveset- szívesen köröztem volna odakinn a többiekkel!”

Michael Schumacher (1969) német autóversenyző

„Nem abban áll egy ember valódisága, amit neked kimutat, hanem abban, amit nem tud kimutatni. Ha tehát őt meg akarod érteni, ne hallgass arra, amit mond, hanem sokkal inkább arra figyelj, amit elhallgat.”

Halíl Dzsibrán (1883–1931)

„A repülőgép olyan mint a film: csak emberi hibák léteznek. Egy rossz film, emberi hiba.”

Gérard Depardieu (1948) francia-orosz színész

„Minden pszichikai robusztussága mellett Keitel egy érzékeny, másokat megértő ember volt, nyoma sem volt benne a brutalitásnak vagy a szürke fásultságnak. Mély belső fájdalommal töltötte el fiának és lányának halála, a feleségéért a Berlin elleni bombázások idején érzett aggodalom. (…) Ő volt az, aki az 1944. július 20-i merénylet után Hitlert a karjaiba vette, majd teljes nyugalommal és oltalmazóan, mint egy gyermeket vezette ki a szabadba. ˙(…) Egy kötelességtudó, engedelmes katona, de egyenes, igazságos és segítőkész.
Alfred Jodl, német tábornok”

Wilhelm Keitel (1882–1946) Második világháborús német katonai főparancsnok

„… az ember helyzete és erkölcsi tevékenysége közt az összhang hiánya a legbiztosabb jele az igazságnak.”

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910)

„Nem követem Arisztotelészt, és eljön az idő, amikor önmagamtól is eltérek: az emberi értelem művei állandóan tökéletesíthetők…”

Roger Bacon (1220–1292) brit filozófus, alkimista

„Az ember nem nagyot alkot, hanem (az alkotást) hagyja nagyra nőni.”

Alfred Jarry (1873–1907) francia drámaíró