„Az ember és a természetá felbonthatatlanul összekapcsolódik'és közös végzethez van kötve.”

— Paramahansza Jógánanda

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem

Témakörök

Paramahansza Jógánanda fénykép

Paramahansza Jógánanda6

Jogi és guru 1893–1952

Hasonló idézetek

„Az ébren lévőknek egy és közös a világuk, az alvóknak pedig mindegyike külön világba lép. Közös java mindenkinek a gondolkozás. Ezért ahhoz kell igazodni, ami közös. De bár a Logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkozása volna.”

Hérakleitosz (-535)

Gondolatai

„Spinoza Istenében hiszek, aki a világ törvényszerű harmóniájában nyilvánul meg, és nem egy olyan Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével foglalkozik.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Válaszul Herbert S. Goldstein, New Your rabbijának távíiratára (1929 Április 24.), amely így szólt: "Hisz ön Istenben? Stop. Válasz 50 szóig fizetve." Einstein 25 (német) szóval válaszolt.
Eredeti: I believe in Spinoza's God, Who reveals Himself in the lawful harmony of the world, not in a God Who concerns Himself with the fate and the doings of mankind.

„A szeretet, a barátság, a tisztelet nem egyesíti annyira az embereket, mint a közös gyűlölet valami iránt.”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

„Mindig megdöbbenek azon, hogy automatikusan azt nézzük, ami megoszt és elkülönít bennünket. Soha nem azt nézzük, hogy mi a közös az emberekben.”

Doris Lessing (1919–2013)

„Kétféle szegény ember létezik, akik közösen szegények, és akik egyedül szegények. Az előbbiek az igazán szegények, a többiek a szerencsétlen gazdagok.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

„Mentől gyengébbeknek érezzük magunkat más, nem emberi erőkkel szemben, annál inkább keressük vigasztalásunkat azon öntudatban, hogy sorsunk közös minden emberével; innen van, hogy a természettudományoknak elterjedése a demokratikus elveknek oly kedvező.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„Bármekkora is az emberek sokasága: ha cselekedeteiket egyéni nézeteik és vonzalmaik irányítják, nem várhatnak egymástól oltalmat vagy védelmet sem a közös ellenséggel, sem pedig az egymásnak okozott jogtalankodásokkal szemben.”

Thomas Hobbes (1588–1679) angol filozófus

„1. Minden nép, melyet törvényekkel és szokásokkal kormányoznak, részben a saját, részben minden ember közös jogát használja. Ugyanis az a jog, amelyet egy nép önmagának alkotottm, az az ő sajátja és civiljognak nevezik, mintegy az állam saját joga. Azt a jogot pedig, amelyet a természetes ésszerűség az összes népek között alkotott, azt minden nép egyformán betartja és azt ius gentium-nak nevezik, mintegy mivel ezt a jogot minden nép használja. A római nép tehát részben a saját jogát, részben minden ember közös jogát használja.”

Idézetek az Institutionem commentarii IV című művéből, Első kommentár

„A legtöbben, akik az indulatokról és az emberek helyes életmódjáról írnak, úgy járnak el, mintha nem természeti dolgokról szólnának, amelyek a természet közös törvényeit követik, hanem a természeten kívül eső dolgokról. Sőt úgy látszik, az embert a természetben úgy fogják fel, mint az államot az államban. Mert azt hiszik, hogy az ember a természet rendjét inkább megzavarja, mintsem követi, s hogy feltétlen hatalma van a cselekedetein, és semmi más nem determinálja őt ön-saját magán kívül. Azután az emberi tehetetlenség és állhatatosság okát nem a természet közös hatalmának tulajdonítják, hanem az emberi természet nem tudom micsoda hibájának, s ennélfogva megsiratják, kinevetik, megvetik vagy - s ez történik legtöbbször - elátkozzák; s aki pedig az emberi lélek tehetetlenségét különös ékesszólással és élességgel tudja gáncsolni, azt szinte isteni lénynek tartják.”

Baruch Spinoza (1632–1677) holland filozófus

Alexander Bernát fordítása
Idézetek műveiből, Etika

„A legelőrelátóbb, a legpontosabban kalkuláló ember is csak játékszer a sors kezében. Semmi sem biztos, csak a jelen, minden más az ismeretlen fennhatósága alá tartozik, amit nevezhetünk szerencsének, balszerencsének, végzetnek, vagy Isten kifürkészhetetlen akaratának. Csak egy a fontos: hogy soha ne törődjünk bele a vereségbe, és minden kudarc után képesek legyünk újrakezdeni.”

Henri Charrière (1906–1973)

Kapcsolódó témák