Idézetek az emberekről

oldal 15

„Ez mindig így van: semmi sem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől; de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Hálára sem tart igényt a sors.”

Ottlik Géza (1912–1990) magyar író, műfordító

„Kétségtelen, hogy tisztelni kell a régieket, és elismerést kell mutatnunk azok iránt, akik utunkat egyengették, nem szabad azonban elfelejteni, hogy ők is emberek voltak, mint mi, akit többször is tévedtek…”

Roger Bacon (1220–1292) brit filozófus, alkimista

„Még a butaság az, ami a legjobban boldogul ezen a világon. Az elmés emberek ostobák. Semmire sem viszik.”

Anatole France (1844–1924)

„…gondolkodunk: egymásban olyan embert látunk, aki gondolkodásra, okoskodásra képes, és ez szolidárissá tesz bennünket, akármilyen különbözőek legyenek is nézeteink.”

Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író, drámaíró, orvos

„A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzeteknek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője. Érzi ezt mind az egyik fél, mind a másik, s szereti a nyelvet szent hazafisággal; abban hasonlanak meg, hogy míg az egyik azt elváltozásától s elkorcsosodásától félti, a másik annak elváltozását, azaz haladását még óhajtja is; s ő is retteg ugyan elkorcsosodásától, de a mások szép és hasznot neki is igérő példájoknak követését, ha az nem egyéb, mint saját erejének kifejtése és gazdagítása, elkorcsosodásnak nem tekinti. Egyedül a pók az, ami mindent magából szed, fon és szőv: az embernek az az elsőség juta, hogy egy ponton veszteg ne álljon, hanem tehetségeit használván, s mások találmányaikat eszmélettel követvén, a tökéletesedés útján előbbre haladhasson. Valamivé ő lesz, e két szernek egyesítése által lesz.
(816. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„Minden ember akkora, amekkora dolgok feldühítik.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Hanem azért mégis furcsán állok ezzel a Szinyei Merse Palival – vagyis Pállal (mert ez a név most már olyan titulus lett, mely az excellenciás urakénál is különb). Nem tudom elhinni, hogy ő festette ezeket a képeket. Úgy éreztem magam, mikor a Szalonból kiléptem, mintha harmatban jártam volna. Néztem, nem nedves-e a lábam azoktól a sáros füvektől. De talán csak a szemem volt nedves az örömtől, hogy micsoda dolgokat festett ez az én ex-képviselőtársam.
Hisz éppen ez, éppen a képviselősége konfundál. Az nem tud a fejembe menni, hogy egy ember, aki öt esztendeig nyelte a klub füstjét, öt esztendeig hallgatta a Polónyi beszédeit, a Kubik közbeszólásait, hogy ezek után olyan rozmaringokat és orgonavirágokat tudjon festeni, amik leheletszerűen szinte reszketni látszanak a levegőben. Hát lehet egy képviselőben annyi poézis? (174. oldal)”

Mikszáth Kálmán (1847–1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság …

„Ez a mostani idő többnyire nem kedvez semmi réginek, jól beváltnak vagy egyszerűen jónak. De akkor még másképpen működött a világ. (…) Segítették egymást az emberek, noha senki nem volt gazdag, csak lelkiekben. Ez viszont elég volt ahhoz, hogy senki ne éhezzen és a körülményekhez képest mindenki boldogan éljen.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

„Az emberi jellem, mon cher, változik. Erősödhet és torzulhat. Hogy milyen is az ember, az csak akkor válik el, amikor próbára teszik… vagyis akkor, ha kiderül, hogy megáll-e az ember a maga lábán vagy sem.”

Agatha Christie (1890–1976)

„A keresztény szentatyák már nagyobb figyelmet fordítanak a természetre, mert nagyszerű rendjében s pompájában az istenség legfenségesebb képét látják. — A legújabb felfogás szerént az ember csak mint a nagyszerű természet egyik lénye tűnik fel, a legmagasabb az állatok hosszú sorában, semmi más.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

„A legjobban akkor örülök, amikor azt hallom, hogy ismerőseim, legnagyobb meglepetésükre úgy olvassák irodalomtörténeti könyveimet, mint a regényt. Ezt is akartam. Kiemelni az irodalomtörténetet az iskolás porrétegből, eleven valósággá tenni, és ezáltal az emberekbe kedvet önteni ahhoz, hogy ne csak a bestsellereket olvassák, hanem az ún. irodalomtörténeti nagyságokat is. Az irodalomtörténésznek elsősorban propagandistának kell lennie, a régi nagy értékek reklámfőnökének.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

„Legkülömb ember, aki bátor. S csak egy külömb van, aki: bátrabb.”

Ady Endre (1877–1919) magyar költő, újságíró

„Éppen annyi hatalmam van, mint a pápának. Csak kevesebb ember hisz benne.”

George Carlin (1937–2008)

„A természet harmonikus eleganciáját szemlélni és valamelyest meg is érteni a legnagyobb élmény, amelyben az ember részesülhet.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Lakatos István mint költő a klasszikus hagyományok neveltje és híve, költői magatartását befelé fordulás jellemezte. Igen művelt és tehetséges; magatartásában, műveiben, kijelentéseiben mindig haladó szellemű emberként és íróként nyilatkozott meg.”

Lakatos István (1927–2002) magyar Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja (1927–2…

„Szeretem az embereket. Mindenkit. Úgy szeretem őket, mint a bélyeggyűjtő a gyűjteményének darabjait. Számomra minden történet, minden esemény, minden beszélgetésfoszlány: nyersanyag. A szeretetem nem személytelen, mégsem egészen szubjektív. Mindenki én szeretnék lenni, a béna, a haldokló, a szajha, aztán visszabújnék a saját bőrömbe, hogy leírjam annak az embernek az érzéseit, gondolatait, aki voltam. De nem vagyok mindentudó. A saját életemet kell élnem, mindig ezzel az eggyel kell beérnem. A saját életét meg nem szemlélheti folyton objektív kíváncsisággal az ember.”

Sylvia Plath (1932–1963) amerikai költő, író, novellista, gyerekkönyvíró

„… az orvostudomány sokkal több, mint amit az ember a könyvekből megtanulhat …”

Sir Alexander Fleming (1881–1955)

„Van ember, aki agyondolgozza magát, mégis nyomorultul él; ez vérlázító dolog, de ezért még semmi sem változik meg. A változás valószínűleg azért következik majd be, mert az ember bizonyos mértékig gép, s a gazdasági szempont azt diktálja, hogy okosabb, ha valamilyen gépet ésszerűen dolgoztatunk…”

Pierre Curie (1859–1906) francia fizikus, kémikus

„…ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Isten akaratából az ember a természet királya, és minden, amit a föld termel, neki terem.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„A becsvágy, a siker hajszolása, a hatalomvágy okozzák a legtöbb bajt az emberi lélekben. Ha aztán ezek a vágyak kielégülnek, az erőszakhoz, hatalmaskodáshoz vezet. Ha meg nem elégülnek ki - nos, az az igazán rossz, hát erről sokat tudnának mondani a különböző ideggyógyintézetek orvosai! Ezek mind tele vannak olyan emberi lényekkel, akik nem tudták elviselni a középszerűséget, jelentéktelenséget s azt, hogy nem volt semmi befolyásuk a dolgok menetére. Ezért aztán elmenekültek a valóság elől, egyúttal örökre ki is zárva magukat a való életből.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Ha olyan balesetet szenvedek, amely az életembe kerülhet, azt remélem, hogy gyorsan és azonnal történik majd. Nem akarok tolószékbe kerülni. Ha élek, teljes életet akarok élni, teljesen átélve mindent, mert intenzív ember vagyok.”

Ayrton Senna (1960–1994) brazil autóversenyző (1960–1994)

„Az igazi költő az érző ember, aki ki tudja fejezni magát. A szinte hivatásszerűen érző ember. Az, aki szükség esetén sokat, talán mindent feláldoz a hasznos elfoglaltságokból, csak hogy kimunkálhassa érzelmi kultúráját, és megformálhassa azt, ami benne zajlik.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„Az az igazán okos ember, aki nem saját, hanem más hibáiból tanul.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„Az emberek valamilyen érthetetlen oknál fogva szeretik, ha olvasmányaikban műkedvelő badarságokat mesélnek arról, amit ők személyes tapasztalataik alapján jól ismernek.”

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

„Hiszen igaz, hogy a művész szellemileg egyre magasabbra tör, de az ember maradjon a háttérben. Öröme csupán a munka legyen.”

Paul Cézanne (1839–1906) francia festő

„Minthogy az emberi dolgok nem örökkévalók, hanem kezdetüktől fogva utolsó pillanatig mindig lejtőn haladnak, különösen pedig az emberi élet, bizony Don Quijote sem kapott olyan kiváltságot az égtől, hogy élete folyását feltartóztathatta volna; az ő vége is eljött, ütött utolsó órája, mégpedig akkor, amikor a legkevésbé gondolta volna.”

Miguel de Cervantes könyv Don Quijote

„Azt hisszük, hogy a régiek ostobák és együgyüek voltak, de valójában legalább olyan intelligensek voltak, mint mi. Félelmetesen okos emberek voltak. A pszichológia végtelenül sokat tanulhat a régi civilizációktól.”

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa milyen keveset is tud.”

Széchenyi István (1791–1860) magyar politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter

„Éppoly nehéz egy egészen rossz embert találni, mint egy egészen jót, mert ahol csak egy szemernyi jóindulat is maradt, ott még feltétlenül létezik valamennyi jóság, vagy erény.”

Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja (1671–1713)

„Magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek, és ezen kormányok a hatalmukat a kormányozottak egyetértéséből nyerik.”

Thomas Jefferson (1743–1826) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809)

„Egy kicsit elszórakoztam vele, hogy megijesztettem az autókat, az utolsó pillanatban futottam át. Az emberek félnek tőle, hogy gyereket találnak gázolni, és élvezet volt érezni, hogy nem voltam mindegy nekik.”

Romain Gary (1914–1980) litván származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata

„A természet rákényszerítvén minden élőlényt, hogy lehajolva vegye magához a táplálékot, egyedül az embert egyenesítette föl, és buzdította arra, hogy az ég felé emelje tekintetét.”

Cicero (-106–-43 i.e.) ókori római író, filozófus, politikus

„A nomád ember. Múltunk és jövőnk a vándorok szemével; Allprint, Bp., 2004”

Jacques Attali (1943)

„Aki könyvet ír, annak tudós embernek kell lennie. Hosszú vita kerekedett Ádám tudományos képzettsége körül, míg végr kialakult a vélemény, hogy Ádám "mindent tudott". Vagyis ő volt az első polihisztor.”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

„A pesszimista olyan ember, akinek mindig igaza van, de soha sincs öröme benne.”

Teller Ede (1908–2003) magyar–amerikai atomfizikus

„…az erényes ember lelke olyan, mint a fényesre csiszolt tükör, ebben minden helyesen tükröződik. Minden igazi filozófus tudja, hogy míg lelke meg nem tisztul a bűntől, az igazságot teljes fényében nem ismerheti meg.”

Roger Bacon (1220–1292) brit filozófus, alkimista

„Tévedni emberi, tévedést belátni emberfölötti dolog.”

Feleki László (1909–1989)

„Birkóztam egy aligátorral, megküzdöttem egy bálnával, bilincsbe vertem a villámot, börtönbe küldtem a vihart. Rossz ember vagyok… A múlt héten megöltem egy sziklát, megsebesítettem egy követ, kórházba küldtem egy téglát. Olyan aljas vagyok, hogy megbetegítem a gyógyszert.”

Muhammad Ali (1942–2016) olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó

„Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.”

William James (1842–1910)

„Az az igazság, hogy én már nem hiszek a magam csalhatatlanságában. Ezért vagyok én elveszett ember. (Sötétség délben)”

Arthur Koestler (1905–1983) magyar-brit regény- és újságíró, társadalom-filozófus

„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.”

Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zongorista, zeneszerző, karmester

„Két ember fűrészel, az egyik húz, a másik tol, mégis ugyanazt végzik; és kisebbé téve a fát, többé teszik.”

Hippokratész (-460–-370 i.e.)

„Az ember a gondolatai szüleménye. Amit gondol, azzá lesz.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Az emberi élet és a Föld számtalan területén tapasztalható negatív jelenségek a megismerés és a moralitás önálló és egymást feltételező valóságának tagadásából vagy korlátozásából következtek. Észre kellene vennünk, hogy ez az agnosztikus magatartás tette féloldalassá a civilizált emberiség életét, fosztotta meg egészséges arányérzékétől és tette a világ, a természet gátlástalan bekebelezőjévé.”

Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója

„A kihívások nem arra valók, hogy győzz, hanem hogy megtudd, milyen ember vagy.”

Bud Spencer (1929–2016) olasz úszó, vízilabdázó, színész (1929–2016)

„Sok ember méltóságon alulinak érzi, hogy leírja gondolatait, tennivalóit, és inkább megpróbál az emlékezetére támaszkodni. Ilyenekkel nem dolgozom.”

Stanley Kubrick (1928–1999) amerikai filmrendező és producer

„Az ember élősdi lény; szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal meg a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy: életének mindig egy idegen élet az ára…”

Örkény István (1912–1979) magyar író, drámaíró, humorista, gyógyszerész

„Ne az ember bőrszínét nézzétek, hanem szívét. Akinek a szíve megtelik fénnyel, az az ember közel van Ura küszöbéhez, de akinek nem, lett légyen bár fehér vagy fekete, bizony nem törődik az Urával.”

Abdolbahá (1844–1921)

„Embernek lenni nagy betegség. És gyógyíthatatlan is.”

Rejtő Jenő (1905–1943) magyar író

„Az ember külsője és belsője között természetes viszony van, s ha valakiről ítélkezni akarsz, mindkettőre figyelmezz!”

Kölcsey Ferenc (1790–1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja

„Nem gondolom, hogy a fiatalok olyan demoralizáltak, mint ahogy azt a média és a kormány szeretné, hogy gondoljuk. Annak, hogy az emberi kapcsolatok milyen szorosak és erősek, nyilvánvaló jele az, hogy hányan képesek felépíteni az életüket mindazok ellenére, amiket hozzájuk vágtak.”

Thom Yorke (1968) (1968–) angol rockzenész, énekes (Radiohead)

„Az ember általában nehezen hal meg. Épp ez benne a borzalmas.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

„Mentől gyengébbeknek érezzük magunkat más, nem emberi erőkkel szemben, annál inkább keressük vigasztalásunkat azon öntudatban, hogy sorsunk közös minden emberével; innen van, hogy a természettudományoknak elterjedése a demokratikus elveknek oly kedvező.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„De az ember nem tudja csak úgy kitörölni magából azt, ami egyszer megtörtént. Nem tud úgy tenni, mintha bizonyos dolgok nem történtek volna meg.”

Agatha Christie (1890–1976)

„A dohánygyárak azt tervezik, hogy olyan rágót dobnak piacra, amely 60%-ban dohányból áll, és annyi nikotint tartalmaz, mint egy szál cigaretta. Ez egy kiváló ötlet! Az emberek ezután majd a passzív lehelletbe fognak belehalni.”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

„A valóban tudós emberek úgy járnak, ahogyan a búzakalászok járnak; egyenesen és büszkén emelik és fennen hordozzák fejöket, valameddig üresek; de midőn érettségökben megtelnek és magoktól duzzadnak, alázkodni kezdenek, és lehorgasztják szarvokat.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„A kommunizmus kísértete, melyről Marx beszélt, bejárta Latin-Amerikát is. De ugyanakkor a kizsákmányolók is kísértetként tüntettél fel a kizsákmányoltak előtt: rágalmazták a marxizmus-leninizmust, a hazával, a társadalommal, a szabadsággal, a családdal, az emberrel szemben álló ellenséges, idegen doktrínaként mutatták be. A burzsoák számára a haza, társdalom, szabadság, család, ember, mindig egyetlen szóban összefoglalható: magántulajdon.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

„Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

„Ma az emberek egy olyan csoportja a hangadó, amely uralni akarja a Földet a mozgékony kapitalista gazdaság eszközeivel. E csoport a tőle függő embercsoportokat a gazdasági eszközök révén kapcsolja össze és szervezi meg. Csak az alábbi alternatíva lehetséges: vagy leleplezi az ember a hazugságot, amellyel a Nyugatnak dolgoznia kell, ha boldogulni akar; vagy átengedi az ember a világuralmat az anglo-amerikai világon belüli okkult csoportnak, amíg a leigázott német-szláv területekről jövőbeli vérfolyamok árán meg nem menekül a Föld igazi szellemi célja. (1917)”

Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója

„A rémálom pedig természetes, egészséges módja annak, hogy az ember levezesse a feszültséget és szembenézzen a félelmével.”

Darren Shan (1972) ír származású, angolul alkotó író

„Az egyetlen útmutató az emberhez a lelkiismerete; az egyetlen pajzs tetteink becsületességének és őszinteségének emléke. Nagyon meggondolatlan dolog végigsétálni az életen e pajzs nélkül, mert reményeinket olyan gyakran gúnyolja ki a kudarc és borulnak fel terveink. De ezzel a pajzzsal, még ha játszik is velünk a sors, mindig becsületesen menetelhetünk.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

„…amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk - természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataink különböző utakon járnak…”

René Descartes (1596–1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus (1596–1650)

„Mert helyeselni korlátlanul szabad. A helyeslésben senkit sem fog megakadályozni a Harmadik Birodalom vagy valamilyen más hasonló rendszer. Helyeslési szükségleteit mindenki szabadon elégítheti ki – ez az új emberi jogok kinyilatkoztatásának első és legfontosabb pontja, amit kellő örömmel kell üdvözölni. Végre egy szükséglet, amit mindenki szabadon, korlátlan mennyiségben kielégíthet.”

Bálint György (1906–1943) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító

„Az erkölcsi önismeret minden emberi bölcsesség kezdete.”

Immanuel Kant (1724–1804) német idealista filozófus

„Ostoba módon azt hitetjük el nagyon sok emberrel, hogy neki a mai rendszer jó. Tévedésben tartunk milliókat. A mai rendszer nekik rossz. A mai rendszer a felső egymilliónak jó.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

„A tudományok jótékonyak: meggátolják az embereket abban, hogy gondolkodjanak.”

Anatole France (1844–1924)

„A beszélgetés legfőbb célja mégis, hogy tudassunk vagy tudomást szerezzünk, továbbá hogy szórakoztassunk és meggyőzzünk. (…) Mert ha kioktatás volt is a cél, a kifejtés módjának feltétlensége viszályt szül, és gátlója a figyelmes meghallgattatásnak is. Ha pedig okulást kívánsz mások tudományán, mégis szilárd véleményedet hangoztatod, az olyan szerény és értelmes emberek, akik a vitáért nem lelkesülnek, meghagynak tévedésedben békével.”

Benjamin Franklin (1706–1790) amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász

„Szeretni azt jelenti, hogy az embert, akit szeretsz, a figyelmesség energiájával öleled át.”

Thich Nhat Hanh (1926)

„Ha az ember olyasmiről beszél, ami régen történt, akkor teljesen kinyílik. A történet kihajt, mint egy virág. Asszem ez jó is, rossz is.”

Stephen King könyv Rémautó

„Amikor az ember egy rossz álom kellős közepén találja magát, csak mindennapi dolgokba kapaszkodhat.”

Agatha Christie (1890–1976)

„A régiek és mostaniak közt azt a nevezetes különbséget leljük, hogy azok durvábbak voltak, mint símák. De a nagy símaság, úgy mondja Montesquieu, rab lelkek elsősége; a durvább kor jobb volt. Kor és kor hasonlítanak egymáshoz, s az emberi dolgok karikaként fordúlnak elő, bár jobb változásokkal, s nincs okunk elveszteni hitünket az emberiséghez.
(Második könyv, második szak, 74. oldal.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

„A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Tegnap hatalmas, özönvízszerű eső esett. Láttam egy embert az úton két kecskével, két birkával, két leopárddal és két lámával. Aztán rájöttem, hogy csak Michael Jackson sétált a háziállataival.”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

„Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke. Ahol ez kivész az elfogultság miatt, ott minden összeomlik.”

Wass Albert (1908–1998) erdélyi magyar író, költő

„Az argentin ember azért lel jelképre a gaucsóban, s nem pedig a katonában, mert a szájhagyományban továbbélő gaucsóvitézség nem szolgál semmiféle ügyet: önmagában érték.”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

„Ha ebben az országban valaki szavazásra bírná a szegényeket, itt szocializmus lenne. De az emberek gazdagságban gondolkodnak. Ebben áll a kapitalizmus zsenialitása: vagy gazdag vagy, vagy az akarsz lenni, vagy úgy gondolod, hogy annak kéne lenned.”

John Updike (1932–2009)

„Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.”

William James (1842–1910)

„Három óra: mindig túl kései, vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.”

Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia dráma- és regényíró

„… a szorgalmas emberek is teljes mértékben kiveszik a részüket a világon elkövetett gonoszságokból. Mi egyebet műveltek ebben az elmúlt egy-két évszázadban azok az emberek, akik a legszorgalmasabban gyűjtötték a vagyont és a hatalmat? Mi egyebet, ha nem gonoszságot?”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

„Hitchcockkal az emberek elégedetten fedezhették fel: a filmnek még megvan az a különös ereje, hogy semmi sem hasonlítható hozzá.”

Jean-Luc Godard (1930)

„Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Föl kell hagynunk az olyan enteriőrök megfestésével, amelyeknek olvasók és kötögető nők láthatók. Élő embereket kell festenünk, akik lélegeznek és éreznek és szenvednek és szeretnek.”

Edvard Munch (1863–1944) világhírű norvég expresszionista festő

„Ember vagyok és nincs semmi az embertől, vagy legalábbis a harmonikus gyönyörétől való, ami idegen lenne tőlem.”

Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826) francia jogász és politikus

„A titok ajtaját nem olyan nehéz kinyitni, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Ellenkezőleg, az a szörnyű, milyen nehéz bezárni.”

Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927) japán költő, író

„Bárcsak mindenki felismerné saját őrültségét, és együtt tudna élni vele! Talán rosszabb lenne tőle a világ? Nem! Ellenkezőleg: az emberek őszintébbek és boldogabbak lennének.”

Paulo Coelho (1947)

„A szentkönyvek tartalma az alapállás. Az alchimisták szavával a príma materia. Ez a philosophia normalis. – A normális ember az evangéliumi ember, aki elôbb volt, mint a világ.”

Hamvas Béla (1897–1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

„A hős cseppet sem bátrabb mint egy átlagos ember, de öt perccel tovább bátor.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

„A divat megváltozását rendszerint praktikus szempontokkal is indokolni szokták, de ez a praktikum csak illúzió. A divat évenkint változik, s ami tavaly nagyon célszerűnek látszott, idén már nem válik be. Nemcsak a női divat indoklása ilyen relatív érték, hanem a modern teknika minden vívmányáé az. Tudjuk, hogy az újításoktól nemcsak a falusiak tartózkodtak sokáig, hanem a művelt városiak is. Idősebb emberek sokáig nem ültek autóba […]. Pedig a régi jó világban sokszor a lovak is elragadták a kocsit, s nem kis bajt csináltak. De azt megszokták már, az a »mi világunkban« volt, s ennek a világnak a függetlenségét próbálták megőrizni az öregek, mintha gyanították volna, hogy a teknika áldásai még átokká is fordulhatnak.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

„Az eszme olyan az emberben, mint az a vasrúd, amelyet a szobrászok szobraikba helyeznek: karóba húzza és támasztja.”

Hippolyte Adolphe Taine (1828–1893) francia kritikus, irodalomtörténész

„Az önzés vagy egoizmus az élet legősibb jellemző vonása. A legegyszerűbb mikroorganizmustól az emberig minden élőlénynek elsősorban a saját érdekeit kell védelmeznie.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben… Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít… Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk… Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye… Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk es lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük…”

Dale Carnegie (1888–1955)

„…bizony, szívós teremtés az ember! Azt hiszem, az embert legjobban ezzel jellemezhetjük: olyan lény, aki mindent megszokik.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

„…éppen egy geometriai ábrán tépelődött, és annyira belemerült a probléma megoldásába, hogy sem a rómaiak betörését, sem a város elfoglalását nem vette észre. Hirtelen egy katona termett előtte, és felszólította, hogy kövesse Marcellushoz, de ő nem akart menni, amíg a problémát meg nem oldja, és be nem fejezi a bizonyítást; erre a katona megharagudott, kihúzta kardját és ledöfte. Mások azt mondják, hogy a római katona kivont karddal lépett oda hozzá, és azzal fenyegette, hogy azonnal megöli. Amikor Arkhimédész megpillantotta, kérte, várjon egy csöppet, hogy az elkezdett feladat ne maradjon befejezetlenül és bebizonyítatlanul, de a katona nem törődött kérésével, és végzett vele. Egy harmadik elbeszélés szerint, mikor Arkhimédész Marcellushoz vitte csillagászati műszereit, a napórát, a földgömböt és a szögmérőt, amellyel a napot szokta mérni, katonákkal találkozott, akik azt gondolták, hogy a dobozban aranyat visz, és megölték. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Marcellus nagyon fájlalta Arkhimédész halálát, és gyilkosától, mint valami szentségtörőtől elfordult. Felkutatta Arkhimédész rokonait, és kifejezte előttük a nagy ember iránt érzett tiszteletét.”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

„Maga nem tudja, hogy én növényevő vagyok? […]Tudja, milyen jól jött az nekem Mauthausenben? El sem tudja képzelni. Nagy, erős emberek, atléták, birkózók lefogytak a súlyuk felére, nekem pedig a világon semmi bajom nem volt, pedig tudja, mi volt Mauthausenben? Por, piszok, közönséges beszédek.”

Moldova György (1934) magyar író, újságíró, a DIA alapító tagja

„Részvétet könnyen kap az ember, az irigységért azonban keményen meg kell dolgozni.”

Michael Schumacher (1969) német autóversenyző

„Ha egy műben elvont és emberi elemek ötvöződnek, mélyebb, teljesebb jelentést kap.”

Henry Moore (1898–1986)