Arthur Schopenhauer idézet

„Semmit sem szeretni, sem gyűlölni" magában foglalja a felét minden életbölcsességnek; a másik fele: "Semmit sem mondani és semmit sem hinni el.“

—  Arthur Schopenhauer

Forrás nélküli idézetek

„Az ember csak addig lehet önmaga, amíg egyedül van; és ha nem szereti a magányt, akkor nem szeretheti a szabadságot sem; mert csak akkor lehet valaki igazán szabad, amikor egyedül van.“

—  Arthur Schopenhauer

„A bolondoknak író embernek mindig biztos nagy a közönsége.“

—  Arthur Schopenhauer

„Minden ember a saját látóterének határait a világ határainak veszi.“

—  Arthur Schopenhauer

„Régóta az a véleményem, hogy az ember által problémamentesen elviselt zaj fordított arányosságban áll az illető értelmi képességeivel.“

—  Arthur Schopenhauer

A világ mint akarat és képzet

„Többet adok egy hű kutya farkcsóválására, mint száz barátságnyílvánításra és mímelésre.“

—  Arthur Schopenhauer

Forrás nélküli idézetek

„Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük.“

—  Arthur Schopenhauer

Etika két alapproblémája

„Nincs biztosabb jele a nagyságnak, mint bántó vagy sértő nyilatkozatokat figyelembe nem venni, amennyiben, mint számtalan más tévedést is, minden teketória nélkül a beszélő gyönge megismerésének tulajdonítjuk őket, s tehát csak észrevesszük, de nem érezzük.“

—  Arthur Schopenhauer

Forrás nélküli idézetek

„A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.“

—  Arthur Schopenhauer

Forrás nélküli idézetek

„Az együttérzés az erkölcs alapja.“

—  Arthur Schopenhauer

„Véleményem szerint, Fichte, Schelling és Hegel nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban. Puszta szofisták ők: látszani akartak valaminek, nem lenni, s nem az igazságot keresték, hanem saját javukat és előmenetüket a világban…ezzel szemben kitűntek egy dologban, abban a művészetükben, hogy elkápráztassák a közönséget s magukat olyasmi gyanánt érvényesítsék, amik nem voltak; mindehhez kétségkívül tehetség kell, csak nem filozófiai. Hogy ellenben a filozófiában semmi valódit alkotni nem tudtak, -végső alapon azon múlott, hogy értelmük nem vált szabaddá, hanem szolgálatában maradt az akaratnak.“

—  Arthur Schopenhauer

Az ideálisról és a reálisról szóló tan (függelék)

„A szerelmet nem a férfi és nem a nő akarja, hanem az a hatalmas harmadik, aki nincs, de lenni akar.“

—  Arthur Schopenhauer

Forrás nélküli idézetek

„A természetben mindenütt harc, küzdés és győzelem váltakozik. Az akarat minden foka küzd egymással anyagért, térért, időért… Az akaratnak önmagából kell táplálkoznia, mivel kivüle semmi nincsen, és ez egy éhes akarat. Innét a hajsza, a szorongás és a szenvedés“

—  Arthur Schopenhauer

A világ mint akarat és képzet

„Leginkább a veszteség tanít bennünket a dolgok értékére.“

—  Arthur Schopenhauer

„A tehetség olyan célt talál el, amit senki más nem talál el. A zseni olyan célt talál el, amit senki más nem lát.“

—  Arthur Schopenhauer

„Képzetem a világ… a világ hordozója, minden megjelenőnek, minden objektumnak előzetes feltétele: mert bármi létezzék is, csak a szubjektum számára van.“

—  Arthur Schopenhauer

„Nehéz megtalálni magunkban a boldogságot, de máshol lehetetlen megtalálni.“

—  Arthur Schopenhauer

„A boldogság az öröm gyakori ismétlésében rejlik.“

—  Arthur Schopenhauer

„Miért látja az ember öregkorában az életet, amely mögötte van, olyan rövidnek? Mert olyan rövidnek tartja, amilyen rövid az emléke. Ebből ugyanis minden jelentéktelen és kellemetlen dolog kiesett, tehát kevés maradt meg.“

—  Arthur Schopenhauer

Forrás nélküli idézetek