Idézetek a madarakról

„Olyan könnyűnek kell lenned, mint a madár, nempedig olyannak, mint a toll.”

Paul Valéry (1871–1945)

„Ragaszkodj az álmaidhoz,
mert nélkülük az élet olyan,
mint egy törött szárnyú madár,
ami nem tud repülni.”

Langston Hughes (1902–1967)

„A fecske a szél legkedvesebb játékszere.
Ha biztosan akarod tudni, hogy kötelességedet teljesítetted, csináld mindig azt, ami a legkellemetlenebb.
Jó az Isten. Nem engedi, hogy megnyíljon alattam a föld, amikor nyelvtani hibát csinálok.
Egyedül a fák ismerhetik a víz titkát.
A madár nem azért száll a rózsabokorra, mert rózsákkal van tele, ─ levéltetveket keres
A temetőket gondozzák, a halottakkal nem törődnek.
A csend istennője a Hold.
Amikor a vízre hó hull: csendre csend esik.
Az irónia a boldogság egyik eleme.
Légy szerény! Bár ez is a gőg egy fajtája, de kevésbé visszatetsző.
Közlik velem, hogy X rosszat beszél rólam. Csodálkozom. Tudtommal soha jót nem cselekedtem vele.
Igazán szabad szellem az, aki képes visszautasítani egy meghívást, anélkül, hogy megindokolná.
Leányainknak megtiltjuk bizonyos könyvek olvasását ─ de ha kedvük tartja, elmehetnek délután az állatkertbe a majomketrec elé, nézni a majmok játékát.
Az irodalom olyan mesterség, ahol szüntelenül bizonyítanod kell tehetségedet, olyan embereknek, akiknek nincs tehetségük.”

Jules Renard (1864–1910)

„Alkonyra hajlik már az évszak,
nő a homály, fogy a derű,
a dombra hűvös-szárnyú szél csap,
fél a madár, fázik a fű.
…
Némán tapad a menyezetre
a légy, mint akit csapda zár,
s mint földre hullott hópehelyke,
apránként olvad szét a nyár.

(Nemes Nagy Ágnes)
.”

Victor Hugo (1802–1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró

„Asszonyszobámban felöltöm ruhám,
kint levél gyanánt léptem hullatom.
Hajlékom árva, én is az vagyok,
de a fű zöld a lépcsős udvaron.
Amerre megyek, szél kavarodik,
madárka fölszáll, délre zavarom,
szerelmes gondom éget szüntelen,
urammal lenni vágyódok nagyon.”

Cao Cse (192–232) ókori-középkori kínai költő, író

„Mert én egykor voltam már fiú is, lány is, bokor, madár és néma tengeri hal.”

Empedoklész (-490–-430 i.e.) ókori görög filozófus, orvos

„Amadis Dudu minden meggyőződés nélkül haladt a keskeny utcácskán. A 975-ös autóbuszhoz vezető átvágások közül ez volt a leghosszabb. Mindennap három és fél jegyet szokott kezeltetni, mert menet közben, még a megálló előtt szállt le, s most megtapogatta mellényzsebét, hogy meggyőződjék róla, maradt-e még jegye. Igen. Maradt. Egy madarat pillantott meg; szemétrakás tetején ült, s csőrével olyan ügyesen kapirgált három üres konzervdoboz belsejében, hogy sikerült kikopognia az Ej uhnyem első ütemeit. Erre már megállt, de a madár ekkor hamis hangot ütött meg, és madárnyelven csúnyákat dünnyögve csőre között, dühösen tovarepült. Amadis Dudu tovább dúdolta a dalt, és folytatta útját. De aztán ő is gikszelt, és káromkodásra fakadt.”

Boris Vian (1920–1959)

„Nem hiszem, hogy létezik egy igazi, gondolkodó Isten, aki feljegyzi minden madár halálát Ausztráliában, vagy minden bogárét Indiában, egy Isten, aki nagy aranykönyvébe beleírja minden bűnünket, és ítélkezik felettünk, amikor meghalunk – nem akarok egy olyan Istenben hinni, aki szándékosan rossz embereket teremt, hogy aztán szándékosan elküldje őket megsülni a pokolba, amelyet szintén Ő teremtett –, de azt hiszem, hogy kell lennie ott valaminek.”

Stephen King könyv Tom Gordon, segíts!

„A szerencse egy bekötött szemű vak felett átrepülő ragadozó madár.”

Serge Gainsbourg (1928–1991) francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező

„Hallottam, hogy egyszer majd felnőttnek kell lennem, komoly képet kell majd mindig vágnom, hivatalba kell járnom, és kemény kalapot kell hordanom, meg esernyőt, mint a többi komoly felnőttnek… de én nem akarok felnőtt lenni, inkább csak madár akarok lenni megint!”

J. M. Barrie (1860–1937)

„A sajtóhibát lehetetlen elkerülni. Olyan mint a főnix madár: újraéled a saját hamvaiból. A korrektor hiába ragadja üstökön az arcátlan betolakodót: a szedő elvégzi a javítást, és csinál helyette egy újat, ha szándéktalanul is.”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

„A madarak közül a búvárkacsa a legősibb lélekszimbólum. A víz alatt és az égben egyaránt otthonos madár méltán felkölthette a primitív ember érdeklődését. A világ legkülönbözőbb népeinek teremtésmondáiban megtaláljuk a kacsát, mint a Teremtő, vagy segítője, az ördög szimbólumát. […] Ezt a mondai kacsát Erliknek vagy Ertiknek nevezik a török népek, s ebből a névből származik a magyar ördög neve is.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

„A szegény embernek arra kell vigyázni, hogy még a madár se ügyeljen rá. A szegény ember akkor élhet, ha senki se monja, hogy höj, ennek van a füle mögött.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

„Ameddig a madár a maga szárnyán száll, nem mondhatod „túlságos” magasnak a röptét.”

William Blake (1757–1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász

„Csupa béke minden
orom.
Sóhajnyi szinte
a lombokon
a szél s megáll.
A madár némán üli fészkét.
Várj, a te békéd
Sincs messze már.”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„Hol a hazád, mondd, madár!

s este milyen tanya vár?

Milyen fészek, milyen lomb?

Oh te rétek dísze, mondd!”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„A minap, csak úgy gondolkoztam, hogy ha az ember lát egy törött lábú madarat, akkor komoly kényszert érez, hogy tegyen valamit és segítsen a madárnak. Majd, ezzel egy időben elmegy egy étterembe, és megesz egy csirkét vagy valami ilyesmit. Ennek semmi értelme nincs...
Most jöttem rá, hogy ha valóban az együttérzés vezérel, akkor talán nem elég csak abbahagyni az állatok ételként való fogyasztását, de talán bojkottálni kell az egész állattenyésztést, mert ... az nem az, amit az ember, mint együttérző lény szeretne. Tehát valójában eggyel tovább kell lépni és vegánná válni.”

Patrik Baboumian (1979)

„Az ember ambíció nélkül olyan, mint egy madár szárnyak nélkül.”

Salvador Dalí (1904–1989) katalán-spanyol festőművész

„Minden ősi mesében van valami igaz, és van valami igaz azokban a képzeletekben is, amelyek a köztársaság szimbólumát látják a Jupiter villámait hordozó madárban.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

„Vakitón hunyorít s belerándul a kínba a villám,
puha fellegek árnya omolva a fűre terül,
lélegzeni mind nehezebb, felhő gomolyog, sürü hullám,
a madár alacsony köröket kanyarítva repül.”

Nyikolaj Alekszejevics Zabolockij (1903–1958)