Idézetek a boldogságról

„A emberek általában annyira boldogok, mint amennyire elhatározzák magukat.”

„Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket.”

„Vágyaink annyit kereszteződnek, és az élet oly zűrzavaros, hogy a boldogság ritkán száll arra a vágyra, amely hívta.”

„Sokszor az emberek agyára megyek, mert szörnyen vihogós vagyok. Gyakran legurulok a székről, annyira röhögök. Elég, ha valaki mond valami mulatságosat, vagy csak rám néz, és én már visítok a nevetéstől. Nem könnyű velem vígjátékot forgatni, mert minden jelenetet szétröhögök.”

„A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.”

„Ha a mindennap tudunk mosolyogni, ha boldogok és békések tudunk lenni, az nemcsak nekünk hanem mindenkinek a hasznára válik. Ha igazán tudjuk hogyan éljünk, akkor a napunkat egy mosollyal kezdjük. A mosoly megerősíti az elhatározásunkat, hogy boldogan és békében éljünk. Az igaz mosoly forrása az éber elme.”

„Egyesek boldogságot okoznak, bárhová is mennek; mások, amikor el mennek.”

„Az emberiség számára a választás a szabadság és a boldogság között rejlik, és az emberiség nagy része számára a boldogság jobb.”

„A siker az, hogy megkapod, amit akarsz; a boldogság az, hogy azt akarod, amit kapsz.”

„Az az ember, aki mindent, ami a boldogsághoz vezet, önmagától és nem másoktól teszi függővé, a legjobb tervet választotta a boldog élethez. Ez a mértékletesség embere, a férfias jellem és a bölcsesség embere.”

„A belső béke a kulcs: ha megtartod a belső békéd, a külső nehézségek hatástalanok lesznek a belső békédre és nyugalmadra. Ebben az elmeállapotban bármilyen helyzetet nyugalommal és értelmesen tudsz kezelni, míg megőrzöd a belső boldogságodat. Ez nagyon fontos. Nem számít anyagilag mennyire kényelmesen élsz, belső béke nélkül még aggódhatsz, zavart vagy boldogtalan lehetsz a külső körülmények miatt.”

„Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben.”

„Legnagyobb boldogságukat nagyon egyszerűen le lehetett volna írni: nem voltak többé egyedül. Mi jobb annál, mint azzal lenni, aki szeret, aki tökéletesen megért, aki nem hagyna el a legnagyobb bajban sem? Létezhet értékesebb kapcsolat?”

„Hiszem, hogy minden szenvedés forrása a tudatlanság. Az emberek a boldogság vagy kielégülés önző hajhászása által okoznak másoknak fájdalmat. Az igaz boldogság mégis a belső békéből és elégedettségből származik, amelyet úgy érhetünk el, hogy gyakoroljuk az önzetlenséget, a szeretetet, a kegyelmet és megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést és a kapzsiságot. Azok a problémák amikkel ma szembenézünk, az erőszakos konfliktusok, a környezetpusztítás, a szegénység, az éhezés és a többi, mind ember alkotta problémák, amelyeket emberi erőfeszítés árán a testvériesség eszményét megértve és fejlesztve meg lehetne oldani. Egyetemes felelősséget kell gyakorolnunk egymásért és a bolygóért amit megosztunk. Bár én a saját Buddhista vallásomat hasznosnak találom, a szeretet és kegyelem gyakorlásában még az ellenségeink irányában is, meggyőződésem, hogy vallásosan vagy hitetlenül mindenki képes kifejleszteni magában egy jó szívet és az egyetemes felelősség érzését.”

„Hiszek, és egyetértek azzal a kommunista eszmével, amely általánosságban minden emberi lény jólétét kívánja és különösen a proletariátus eszményében, és a nemzetek egyenlőségének lenini elképzelésében. Hasonlóan, kedvemre volt a Mao elnökkel folytatott társalgás a nemzetiségek eszméjéről és politikájáról. Ha az az eszme és politika megvalósulna sok csodálatot és boldogságot teremne. Azonban, ha az elmúlt két évtized fejleményeit nézzük, komoly visszalépés volt gazdasági és oktatási fejlődésben, ami pedig az emberi boldogság alapja. Továbbá az elviselhetetlen szakadás következtében, a bizalom elvesztése következett be a párt és a nép között, a hivatalnokok és a nép között, maguk a hivatalnokok körében és maga a nép körében. Egymás megtévesztése hamis feltételezésekkel és a tények elferdítésével a valóságban egy komoly hiba és késlekedés az igazi célok elérésében.”

„Hajszoljuk a boldogságot, de csak nyomorúságot és halált lelünk.”

„A pénz elméletileg az emberi boldogság; mindenki, aki többé nem képes a valódi boldogságra, a pénz után vágyakozik.”

„Van, hogy a mosolyod forrása a boldogságod, de van, hogy a boldogságod a forrása a mosolyodnak.”

„Ha boldogság volna a test gyönyörűségeiben, az ökröket mondanánk boldognak, mikor borsót találnak, hogy egyenek.”

„Nagyon fontos, hogy amennyire lehetséges, jó hozzáállást és jó szívet építsünk ki magunkban. Ezáltal megszületik a boldogság mind rövid, mind hosszú távon, mind számodra és mind mások számára.”

„A szépség és az erő, mint a nyilvános élet alapja, csak akkor adhat tartós boldogságot, ha mindenkinek része van benne.”

„Az embereknek ez a gonosz csoportja hatékonyabban dolgozik ellenünk, mint az ellenség hadseregei. Több százszor veszélyesebbek szabadságjogainkra és nagy ügyeinkre… Igazán kár, hogy mindegyik állam már jó ideje nem választja le őket mint a társadalom pestisét és Amerika boldogságának legnagyobb ellenségeit. (A függetlenségi háború katonáit becsapó pénzspekulánsokról, [http://www.snopes.com/quotes/thejews.htm])”

„Saját tapasztalatomból tanultam meg, hogy az igazi boldogság forrása önmagunkban rejlik, s hogy az emberek nem tehetik igazán boldogtalanná azt, aki boldog akar lenni.”

„Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.”

„Az emberi boldogság és az emberi megelégedés végül önmagadból kell, hogy kiinduljon. A végső megelégedés eljövetelét hiba a pénztől vagy egy számítógéptől várni.”

„Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.”

„Az embereknek ez a gonosz csoportja hatékonyabban dolgozik ellenünk, mint az ellenség hadseregei. Több százszor veszélyesebbek szabadságjogainkra és nagy ügyeinkre… Igazán kár, hogy mindegyik állam már jó ideje nem választja le őket mint a társadalom pestisét és Amerika boldogságának legnagyobb ellenségeit.”

„A fecske a szél legkedvesebb játékszere.
Ha biztosan akarod tudni, hogy kötelességedet teljesítetted, csináld mindig azt, ami a legkellemetlenebb.
Jó az Isten. Nem engedi, hogy megnyíljon alattam a föld, amikor nyelvtani hibát csinálok.
Egyedül a fák ismerhetik a víz titkát.
A madár nem azért száll a rózsabokorra, mert rózsákkal van tele, ─ levéltetveket keres
A temetőket gondozzák, a halottakkal nem törődnek.
A csend istennője a Hold.
Amikor a vízre hó hull: csendre csend esik.
Az irónia a boldogság egyik eleme.
Légy szerény! Bár ez is a gőg egy fajtája, de kevésbé visszatetsző.
Közlik velem, hogy X rosszat beszél rólam. Csodálkozom. Tudtommal soha jót nem cselekedtem vele.
Igazán szabad szellem az, aki képes visszautasítani egy meghívást, anélkül, hogy megindokolná.
Leányainknak megtiltjuk bizonyos könyvek olvasását ─ de ha kedvük tartja, elmehetnek délután az állatkertbe a majomketrec elé, nézni a majmok játékát.
Az irodalom olyan mesterség, ahol szüntelenül bizonyítanod kell tehetségedet, olyan embereknek, akiknek nincs tehetségük.”

„Az óvatosság minden formája közül az óvatosság a szerelemben a legeredményesebb az igazi boldogság számára.”

„A siker nem a boldogság kulcsa. A boldogság a siker kulcsa. Ha szereted, amit csinálsz, akkor sikeres leszel.”

„Az emberek különböző utakon keresik a beteljesülést és a boldogságot. Csak azért, mert ők nem a te utadat járják, nem jelenti azt, hogy eltévedtek.”

„A jó fizikai közérzet - ha a lélek konfúz és izgatott - nem jelent boldogságot. A boldogság a lélek nyugalmából származik”

„Boldogság az, ha amit gondolsz, amit mondasz, és amit teszel, összhangban vannak egymással.”

„A boldogság nem valami készen kapott dolog. A saját cselekedeteinkből fakad.”

„A boldogság elsősorban saját hozzáállásunkból fakad, nem pedig külső tényezőkből.”

„Nehéz elérni a valódi együttműködés szellemét mindaddig, amíg az emberek közömbösek mások érzései és boldogságai iránt.”

„A valóban kielégítő boldogságot képességeink legteljesebb gyakorlása és annak a világnak a legteljesebb megismerése kíséri, amelyben élünk.”

„Amikor szeretetet és kedvességet érzünk mások iránt, az nemcsak másoknak adja meg a szeretet és a törődés érzését, hanem nekünk is segít a belső boldogság és béke kialakulásában.”

„A boldogságod mértéke attól függ, hogy mennyi szabadság van a szívedben.”

„A képzelet rendelkezik mindennel; megteremti a szépséget, az igazságosságot és a boldogságot, és ezek mindent jelentenek ezen a világon.”

„A boldogság rövid őrületét csak azok tapasztalják meg, akik a legmélyebben szenvednek.”

„Mindnyájan a boldogság trónörökösei vagyunk ezen a földön. És mindnyájan száműzetésben.”

„Ha nem vagyunk boldogok, ha nem találunk békét, úgy nem is oszthatjuk meg a békét és boldogságot másokkal – azokkal, akiket szeretünk, akikkel egy fedél alatt élünk. Ha békét lelünk, ha boldogok vagyunk, mosolygunk és kivirágzunk, akár a rózsa, és a családunkban mindenki, sőt egész társadalmunk csak hasznát látja lelki békénknek.”

„Húsz font évi jövedelem és tizenkilenc és fél shilling évi kiadás: egyenlő a boldogsággal. Húsz font évi jövedelem és húsz font, nulla shilling, hat penny évi kiadás: egyenlő a nyomorral.”

„A butaság a boldogságra való rátermettség. A legfőbb öröm. A legnagyobb jótétemény a civilizált társadalomban.”

„A boldogság olyan illatszer, amelyet nem hinthetünk úgy másokra, hogy néhány csepp ne jusson nekünk is.”

„Egy szürke kis veréb boldogságban úszott”

„Franciának lenni, fiatalnak, gazdagnak, művésznek és szerelmesnek: ez a boldogság öt kelléke.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„Ott, a Harmadik Torony alján megértettem mindent: nyugtalanságomat a vonatokon, a szállodákban, a vendéglőkben, a kirándulók közt, egész úton mindenütt, ahol mint magányosnak a kollektivitással, a boldog olasz kollektivitással kellett érintkeznem. A magányomat féltettem tőlük és az európai jövőtől, amit a számomra szimbolizáltak. A magányos boldogságomat féltettem az ő csordai boldogságuktól, mert ők az erősebbek. Ezt a boldogságot, amit itt érzek a Harmadik Torony alján, senkinek átadni nem tudom. Éppúgy, aminthogy senkinek és semminek, semmi államnak és semmi eszmének nem adhatom oda önmagam. (A Harmadik Torony)”

„A másokkal megosztott falánkságnak van a legnagyobb befolyása arra a boldogságra, melyet a házasságban élünk meg.”

„Az élet igazi művészete abban áll, ha felismerjük a boldogságot a boldogtalanságban és a boldogtalanságot a boldogságban.”

„A tökéletes boldogság megsemmisíti a reményt. Távlat nélküli világot teremt.”

„S alapozhatja-e boldogságát az ember mások boldogtalanságára? A boldogság nemcsak szerelmi gyönyör, hanem a lélek legmagasabb rendű harmóniája. Miben nyugszik meg a lélek, ha becstelen, könyörtelen, embertelen cselekedet áll mögötte? Csak azért szökjön meg, mert "itt a boldogságom"? De milyen boldogság az, amely más boldogtalanságára épül? Nos, képzeljék el, hogy önök épületet emelnek az emberi sorsnak azzal a céllal, hogy boldoggá tegyék az embert, végre békét és nyugalmat adjanak neki. És képzeljék el, hogy evégett elkerülhetetlen szükségből agyon kell gyötörniük csak egyetlen emberi lényt - mi több, nem is valami érdemes személyiséget, hanem holmi nevetséges halandót, nem egy Shakespeare-t, csupán egy derék öregembert, egy fiatal nő férjét, aki vakon hisz az asszony szerelmében, büszke a feleségére, boldogan él vele. Csak meg kell szégyeníteni, megfosztani becsületétől és meggyötörni, s e meggyalázott öregember könnyei árán felépíteni ezt az épületet! Vállalnák-e ezzel a feltétellel? Ez a kérdés. És feltételezik, ha csak egy percre is, hogy az emberek, akiknek az üdvére emelik ezt az épületet, hajlandók elfogadni a boldogságot, ha önök egy jelentéktelen, de könyörtelenül és igazságtalanul megkínzott emberi lény szenvedésére alapozzák – és boldogok tudnának-e lenni így időtlen időkig?”

„A katasztrófa és a boldogság úgy köszönt be hozzánk, majd tűnik el, mint a váratlan látogató.”

„Minden percért, amit mérgelődéssel töltesz, elvesztegetsz 60 másodpercnyi boldogságot.”

„Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerű dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitűzésével és testmozgással.”

„Boldogság, fejlődés, magasabb célok, übermensch! Minő komikus!… E tömeg kilencven százaléka oly lényekből áll, akiknek eszébe se jut efféle, nem is tudja, tudni sem akarja, mit jelentenek e szavak: egy életen át nem ismerik meg, ők élni akarnak, annyira csak, mint a férgek vagy a hernyók: ez az egyetlen eszme és cél, mely vezeti őket, az egyetlen jelszó, amiért síkraszállnak, az egyetlen vágy, aminek teljesülését akarják, de ezt az egyetlent azután nagyon, minden feltétel nélkül, erősebben és mélyebben és kérlelhetetlenebbül és halálosabban akarnak élni, egyszerűen és tartalom nélkül, élni(…).”

„A boldogság nem a vagyonban és aranyban nyugszik, hanem a lélekben.”

„Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk közelébe.”

„Ha nem vagyunk boldogok, ha nem találunk békét, úgy nem is oszthatjuk meg a békét és boldogságot másokkal – azokkal, akiket szeretünk, akikkel egy fedél alatt élünk. Ha békét lelünk, ha boldogok vagyunk, mosolygunk és kivirágzunk, akár a rózsa, és a családunkban mindenki, sőt egész társadalmunk csak hasznát látja lelki békénknek.”

„Nem, nem hiszem, hogy a boldogság lehetséges, a nyugalom azonban igen. Ezért távol tartom magamat mindentől, ami idegesít.”

„A Forradalmi Kormányzótanács megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosítsam. Feladatom megvalósítására rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel, ha ennek szükségessége merülne fel. Nem hinném, hogy ezeket az eszközöket a keleti hadsereg katonáival szemben alkalmazni kényszerülve lennék, mert megvagyok győződve arról, hogy a hadseregnek minden katonája át van hatva attól a tudattól, hogy a proletariátus hatalma és ezzel együtt a proletariátus egész léte, jövendő boldogsága veszélyben forog. […] A proletariátus osztályellenségeihez, a burzsoáziához nem fordulok semmiféle kérelemmel, csak azt szeretném, ha ezeket a szavakat vésné az emlékezetébe: aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhallgat, aki a Forradalmi Kormányzótanács és a Hadsereg Főparancsnokság minden rendelkezését végre nem hajtja, az a saját halálos ítéletét írja alá. Az ítélet végrehajtása a mi feladatunk. És a rend fenntartására, minden ellenforradalmi megmukkanás csírájában való elfojtására nem fogok visszarettenni semmiféle eszköztől.”

„A világon hatmilliárd ember él, és a boldogsághoz is hatmilliárd út vezet.”

„Kitölteni az órát - ez a boldogság; kitölteni az órát, nem hagyva helyet a megbánásra, s nem várni a jóváhagyásra.”

„Krapp: Talán már elmúltak java éveim. Amikor még volt esély a boldogságra. De nem kell többé. Most, hogy bennem ég ez a tűz, nem kell többé. Nem kell többé.”

„A természetben uralkodó, első és legfőbb bölcsesség úgy alkotta művét, hogy mindenkinek egyéni érdeke és java legyen az általános jó érdekében való munkálkodás; és ha az ember elfordul ettől, gyakorlatilag annyira megkárosítja magát, hogy többé saját boldogságát és jólétét sem segíti elő. Ebben a vonatkozásban közvetlenül önmaga ellensége: nem is lehet másként jó vagy hasznos önmagának, csak ha továbbra is jó a társadalomnak és annak az egésznek a szempontjából, amelynek ő maga egy része.”

„Ki boldogságot vadász, árnyékot vadász.”

„Ez a végtelenül gyöngéd költőnő, aki bájos ötlettel "Ön"-nek szólítja a boldogságot, mert bár tegezni szokták, de neki még idegen, aki bús tréfálkozással mondja el, hogy álmában megcsókolta a kedvest, s ez nem emlékszik erre a csókra – a magyar szerelmi lírának talán legleheletszerűbb finomságait hozta.”

„Ha valamiben biztos vagyok, ha maradt még valami, amire azt a komoly szót használhatom, hogy „szent hitem”, akkor az az irodalom elkerülhetetlen, emberileg örök voltában való hit. Hiszem, hogy a legtávolabbi időkben is, az új-zélandi utazón túl, aki oly sokatmondóan mereng a londoni Szent Pál-székesegyház romjain, a technikai utópiák gumiból és villamosságból készült boldogságán és a biológiai antiutópiák tojásból és palackból kitöltött boldogtalanságán messze túl, az utolsó emberig, aki valamilyen irodalmi formulában fogja elzokogni magányát az egyre érthetetlenebb csillagok alatt, mindig élni fog az a valami az emberben, amit, pars pro toto [részt mondva az egész helyett], úgy nevezünk, hogy Irodalom.”

„Boldogságimat nevelék távoly lakó barátim levelei… Felejtve a világtól, s felejtve a világot, én ezek társaságában élék. Teljesedve látám, amit legkevélyebb reményeim óhajtottak, s midőn fejeink felett szikrázott és csattogott az ég, s Austerlitznél három nagy ország sorsa forgott kockán, én csendesen élék a szerelem s barátság védő szárnyai alatt, bár rettegtete hazám sorsa, melynek saját vesztemmel is, örök állást óhajtottam.
(Negyedik könyv, második szak 29. rész; 161. oldal. A könyv befejező sorai.)”

„Választhatok az állandó aktivitás és boldogság, vagy a befelé forduló passzivitás és szomorúság között. Vagy megbolondulhatok a kettő között ide-oda csapódva.”

„Az élet kellemes. A halál békés. Az átmenet az, ami problémás.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„A boldogság és a boldogtalanság (…) a tanítómesterünk, akiknek segítségével a természet nevel bennünket.”

„Magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek, és ezen kormányok a hatalmukat a kormányozottak egyetértéséből nyerik.”

„Magunkról alig tudunk valamit; másokról semmit sem. A tudatlanságban rejlik nyugalmunk; a hazugságban boldogságunk.”

„Elesett bajtársaimért nem kiáltok bosszút. Mivel életük drágább volt mindennél, az összes bűnös halála sem lenne kárpótlás elvesztésükért. Nem vérrel kell megfizetni az ifjú életekért, melyeket a nép javára áldoztak fel: csak népünk boldogsága lehet az egyetlen méltó jóvátétel halálukért.”

„Amikor kihirdették, hogy a Könyvtár minden könyvet magában foglal, különös boldogság volt az első érzés. Minden ember az érintetlen és titkos kincs urának érezte magát.”

„Nincs a sikernek olyan receptje, amely mindenki számára megfelelő lenne. Hiszen nem vagyunk egyformák. De mert az ember értelmes lény, minél jobban érti élete szerkezetét, annál közelebb kerül a boldogsághoz. Végső célja az, hogy önismerete fokához mérten, kifejezze önmagát.”

„Az emberek - úgy látom - azért szerencsétlenek, mert mióta sokan vannak, minduntalan akad egy, aki a többinek meg akarja mutatni a túlvilági, avagy a földi boldogsághoz vezető utat.”

„Olyan boldog voltam, hogy szerettem volna meghalni, mert a boldogságot akkor kell fülön csípni, amikor lehet!”

„Könnyebb nagy boldogságot ígérni, mint valóra váltani ezt az ígéretet.”

„Bárcsak el tudnám dobni a bosszantó gondolatokat, amelyek rontják a boldogságom.”

„A boldogság az okos embereknél a legkevésbé gyakori dolog, amivel valaha találkoztam.”

„A szerelem az az állapot, amelyben egy másik ember boldogsága elengedhetetlen a saját boldogságod számára.”

„Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik; de gyakran olyan hosszú ideig nézünk a zárt ajtóra, hogy nem látjuk azt, amely épp kinyitódott a számunkra.”

„Csak egy Magyarország van: a mi Magyarországunk. Tehetséges, jóravaló emberek, sok-sok millió jól, jobban, boldogságban élni akaró ember országa. Csak rajtunk múlik, hogy milyenné tesszük. Tehetjük az indulat országává. Tehetjük a harcos füttyök országává. És tehetjük a béke, a nyugalom szigetévé egy olyan világban, amely világ rólunk szól, és amelyet azért építünk, hogy gyermekeinknek itt hagyva egyszer majd azt mondjuk: nézzétek, fiúk, nézzétek, lányaink! Mi csináltuk a két kezünkkel. Apátok és anyátok csinálta. Azért tettük, hogy jobb legyen nekünk, és jobb legyen gyermekeinknek.
Magyarország szabad és demokratikus. A szabadságért és függetlenségért megküzdöttünk ’48−49-ben. Majd, amikor elbuktunk, hát kiegyeztünk. A demokráciáért megküzdöttünk ’56-ban. Forradalom volt, a vér, a tett, a cselekvés forradalma. Elbukott, de kiegyeztünk. Kiegyeztünk ’89-ben. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. A szabadság és demokrácia eszménye mára kissé megkopott, új programra van szükség. De nincsen szükség sem forradalomra, sem kiegyezésre, viszont szükség van megegyezésre egy felemelkedő Magyarországért! Egyezzünk meg egy felemelkedő Magyarországért! Ne késlekedjetek, csináljátok meg!”

„Aggódva mérem az eget
S az esőterhes felleget,
S a boldogságra gondolok,
Mely miénk lenne, ha akarnánk.”

„Magam is, csakúgy mint más, tökéletes boldogságra vágyom; s mint mindenki más, ezt a magam módján óhajtom elérni.”

„A boldogság olyan parfüm, amelyet nem szabad másokra önteni anélkül, hogy néhány csepp magadra kerülne.”

„Ismerje meg saját boldogságát. Semmi mást nem akar, csak türelmet - vagy adjon még lenyűgözőbb nevet, hívja reménynek.”

„Sokan elengedik az élet apró örömeit, miközben a nagy boldogságot várják.”

„A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”

„Egy gyógyszer sem gyógyítja meg azt, amit a boldogság nem tud.”

„A boldogság abból áll, hogy elegendő időt alszol. Csak ennyi, semmi több.”

„Azok akik nem keresik a boldogságot a legvalószínűbbek, hogy megtalálják. Mert akik keresik, gyakran elfelejtik, hogy a legbiztosabb módja annak, hogy boldogok legyünk, ha másokat teszünk boldoggá.”

„Nehéz megtalálni magunkban a boldogságot, de máshol lehetetlen megtalálni.”

„A barátság teljessé teszi a boldogságot és enyhíti a gyötrelmet azáltal, hogy megduplázza az örömünket és megosztja a gyászunkat”