Idézetek lény-ről

Idézetek gyűjteménye a lény, emberek, ember, életkor témáról .

Idézetek lény-ről

Albert Schweitzer fénykép
XXIII. János pápa fénykép

„Kézzelfoghatóan meggyőződtem egy dologról, s most egészen világos lett előttem: Teljesen hamis elképzelésem volt életszentségemet illetően. Minden cselekedetemben, vagy még a legkisebb hibámban is egy szent életét tartottam tükörképszerűen magam előtt, akit a legapróbb tettemben is utánozni akartam, olyan pontosan, mint például egy festő, aki lemásolja Rafael képét. Mindig így beszéltem: (Gonzaga) Szt. Alajos most ebben az esetben így és így cselekedne, vagy pedig ő nem tenné meg ezt meg ezt. Azonban így sohasem tudtam elérni, amit elképzeltem, s ez nyugtalansággal töltött el. Ez a módszer tehát nem vált be. A szentek erényeiből a lényeget, s nem a lényegtelen járulékos részeket kell átvenni. Én nem Szt. Alajos vagyok, s nem úgy kell szentté lennem, ahogy ő, hanem saját lényem, jellemem szerint, és a tőle teljesen különböző életkörülmények között. Nem lehetek senkinek vértelen, száraz és merev másolata, mégha az illető tökéletes példakép is. A jó Isten azt akarja, hogy úgy kövessük a szenteket, hogy erényes életük velejét tegyük magunkévá, változtassuk át vérünkké, s alkalmazzuk azt sajátos hajlamainknak és körülményeinknek megfelelően. Ha Szt. Alajos az én helyzetemben lenne, egészen másképpen lenne szent, mint ahogy lett.”

XXIII. János pápa (1881–1963) a római-katolikus egyház 261. pápája

Egy lélek naplója
Forrással ellátott idézetek

Marcel Proust fénykép
Marcel Proust fénykép
Marcel Proust fénykép
Alfred de Vigny fénykép
Kurt Vonnegut fénykép
Ayrton Senna fénykép
Tendzin Gyaco fénykép

„Hiszek, és egyetértek azzal a kommunista eszmével, amely általánosságban minden emberi lény jólétét kívánja és különösen a proletariátus eszményében, és a nemzetek egyenlőségének lenini elképzelésében. Hasonlóan, kedvemre volt a Mao elnökkel folytatott társalgás a nemzetiségek eszméjéről és politikájáról. Ha az az eszme és politika megvalósulna sok csodálatot és boldogságot teremne. Azonban, ha az elmúlt két évtized fejleményeit nézzük, komoly visszalépés volt gazdasági és oktatási fejlődésben, ami pedig az emberi boldogság alapja. Továbbá az elviselhetetlen szakadás következtében, a bizalom elvesztése következett be a párt és a nép között, a hivatalnokok és a nép között, maguk a hivatalnokok körében és maga a nép körében. Egymás megtévesztése hamis feltételezésekkel és a tények elferdítésével a valóságban egy komoly hiba és késlekedés az igazi célok elérésében.”

Tendzin Gyaco (1935)

Levele Teng Hsziao-ping-nek (1981)
Eredeti: I agree with and believe in the Communist ideology which seeks the well being of human beings in general and the proletariat in particular, and in Lenin's policy of the equality of nationalities. Similarly, I was pleased with the discussions I had with Chairman Mao on ideology and the policy towards nationalities. If that same ideology and policy were implemented it would have brought much admiration and happiness. However, if one is to make a general comment on the developments during the past two decades, there has been a lapse in economic and educational progress, the basis of human happiness. Moreover, on account of the hardships caused by the unbearable disruptions, there has been a loss of trust between the Party and the masses, between the officials and the masses, among the officials themselves, and also among the masses themselves. By deceiving one another through false assumptions and misrepresentations there has been, in reality, a great lapse and delay in achieving the real goals.

Tendzin Gyaco fénykép

„Ma sok nehézséggel kell szembenéznünk. Néhányat ideológiai, vallási, faji, gazdasági, vagy más különbségekre alapozva mi magunk teremtettünk. Ezért itt az ideje, hogy mélyebb szinten gondolkodjunk, emberi szinten, és attól a szinttől kezdve az emberi lények azonosságát tisztelnünk kell és megbecsülni.”

Tendzin Gyaco (1935)

A kedvesség politikája (1990)
Eredeti: Today we face many problems. Some are created essentially by ourselves based on divisions due to ideology, religion, race, economic status, or other factors. Therefore, the time has come for us to think on a deeper level, on the human level, and from that level we should appreciate and respect the sameness of others as human beings.

Tendzin Gyaco fénykép

„Amikor a világ különböző részeiről származó emberekkel találkozom, mindig eszembe jut, hogy alapvetően hasonlóak vagyunk: mindannyian emberi lények vagyunk. Talán különböznek a ruháink, a bőrünk színe vagy a nyelv, amit beszélünk. Ez csak a felszín. De alapvetően mindannyian emberi lények vagyunk. Ez az, ami összeköt minket.”

Tendzin Gyaco (1935)

Nobel Előadás(1989)
Eredeti: When I meet people in different parts of the world, I am always reminded that we are all basically alike: we are all human beings. Maybe we have different clothes, our skin is of a different colour, or we speak different languages. That is on the surface. But basically, we are the same human beings. That is what binds us to each other.

Tendzin Gyaco fénykép

„Ahogy ennek az évezrednek az utolsó évtizedébe lépünk, optimista vagyok, hogy az ősi értékek, amelyek fenntartották az emberiséget, ma újra igazolják létjogosultságukat, hogy egy kedvesebb és boldogabb 21. századba lépjünk. Mindannyiunkért imádkozom, elnyomóért és barátért, hogy együtt egy jobb világot építsünk az emberi egyetértés és szeretet által, és hogy ezáltal csökkentsük a fájdalmát és a szenvedését minden érző lénynek.”

Tendzin Gyaco (1935)

Beszéde a Nobel-békedíj átvételekor (1989)
Eredeti: As we enter the final decade of this century I am optimistic that the ancient values that have sustained mankind are today reaffirming themselves to prepare us for a kinder, happier twenty-first century. I pray for all of us, oppressor and friend, that together we succeed in building a better world through human understanding and love, and that in doing so we may reduce the pain and suffering of all sentient beings.

Jean-Jacques Rousseau fénykép

„A gyöngének mindig az a sorsa, hogy önnön lényével táplálja a hatalmast.”

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)

Neki tulajdonított idézetek

Tendzin Gyaco fénykép

„Hiszem, hogy az embereiség a 20. században sok-sok tapasztalatot szerzett. Néhány jót, és rengeteg rosszat. Micsoda nyomor, micsoda pusztítás! A legtöbb emberi lényt e század két világháborújában ölték meg. De az emberi természet olyan, hogy amikor ilyen rettenetes válságos helyzettel kell szembenéznünk, az emberi elme képes felriadni és más megoldást találni.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: I believe that in the 20th century, humanity has learned from many, many experiences. Some positive, and many negative. What misery, what destruction! The greatest number of human beings were killed in the two world wars of this century. But human nature is such that when we face a tremendous critical situation, the human mind can wake up and find some other alternative.

Osho fénykép
Stephen King fénykép
Joszif Visszarionovics Sztálin fénykép
Carlos Ruiz Zafón fénykép

„A sárkányok iránti rajongásomnak hosszú története van. Barcelona a sárkányok városa, sok épületének homlokzatát díszítik vagy őrzik és attól tartok, hogy én is egy vagyok közülük. Talán pont ezért, a kis szörnyetegekkel való szolidaritásból, évek óta gyűjtöm őket és menedéket nyújtok számukra az otthonomban, egy igazi sárkánybarlangban, amit mostanáig több mint 400 sárkányszerű lény népesít be, de számuk havonta emelkedik. Természetesen a sárkány évében születtem, de ezen kívül számos más kapcsolatom is van ezekkel a tüzet okádó zöld bestiákkal. A sötétséget kedvelő éjszakai lények vagyunk, de nem különösebben barátságosak és nem éppen barátai a nemeseknek és a vándorlovagoknak.”

Mi afición a los dragones viene de largo. Barcelona es ciudad de dragones, que adornan o vigilan muchas de sus fachadas, y me temo que yo soy uno de ellos. Quizás por eso, por solidaridad con el pequeño monstruo, hace ya muchos años que los colecciono y les ofrezco refugio en mi casa, dragonera al uso. Al día de hoy ya son más de 400 criaturas dragonas las que hacen mi censo, que aumenta cada mes. Además de haber nacido en el año, por supuesto, del dragón, mis vínculos con estas bestias verdes que respiran fuego son numerosos. Somos criaturas nocturnas, aficionadas a las tinieblas, no particularmente sociables, poco amigas de hidalgos y caballeros andantes y difíciles de conocer.
Zafón és a sárkányok

Che Guevara fénykép
Bertrand Russell fénykép

„Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot -- a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tõle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tûnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehetõ legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végsõ soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bûnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövõben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet -- ebben bízunk -- messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.”

Bertrand Russell (1872–1970) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja

Miért nem vagyok keresztény? http://www.freeweb.hu/ateizmus/whynot.html

Molnár Ferenc fénykép
Dante Alighieri fénykép
Terry Pratchett fénykép
Lao-ce fénykép
Mahatma Gandhi fénykép
Stephenie Meyer fénykép
Isaac Asimov fénykép

„A különböző sci-fi történetek ugyanolyan triviálisnak tűnhetnek a ma vak kritikusainak és filozófusainak, mint akármikor. De a science fiction magja, a lénye, a fogalom, ami körül újít kritikus lehet a megmentőnknek, ha egyáltalán meg kell, hogy mentsenek”

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus

Forrással ellátott idézetek
Eredeti: "My Own View" a The Encyclopedia of Science Fiction-ből (1978, szerkesztette Robert Holdstock), később Asimov on Science Fiction-ben is megjelent (1981).

Lev Nyikolajevics Tolsztoj fénykép
Hippolyte Adolphe Taine fénykép

„Egyetlen emberi lény sem ért meg egyetlen emberi lényt sem. A legjobb esetben megszokásból”

Hippolyte Adolphe Taine (1828–1893) francia kritikus, irodalomtörténész

Idézetek műveiből

Daniel Clement Dennett fénykép
Teilhard de Chardin fénykép
Henri-Frédéric Amiel fénykép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij fénykép

„S alapozhatja-e boldogságát az ember mások boldogtalanságára? A boldogság nemcsak szerelmi gyönyör, hanem a lélek legmagasabb rendű harmóniája. Miben nyugszik meg a lélek, ha becstelen, könyörtelen, embertelen cselekedet áll mögötte? Csak azért szökjön meg, mert "itt a boldogságom"? De milyen boldogság az, amely más boldogtalanságára épül? Nos, képzeljék el, hogy önök épületet emelnek az emberi sorsnak azzal a céllal, hogy boldoggá tegyék az embert, végre békét és nyugalmat adjanak neki. És képzeljék el, hogy evégett elkerülhetetlen szükségből agyon kell gyötörniük csak egyetlen emberi lényt - mi több, nem is valami érdemes személyiséget, hanem holmi nevetséges halandót, nem egy Shakespeare-t, csupán egy derék öregembert, egy fiatal nő férjét, aki vakon hisz az asszony szerelmében, büszke a feleségére, boldogan él vele. Csak meg kell szégyeníteni, megfosztani becsületétől és meggyötörni, s e meggyalázott öregember könnyei árán felépíteni ezt az épületet! Vállalnák-e ezzel a feltétellel? Ez a kérdés. És feltételezik, ha csak egy percre is, hogy az emberek, akiknek az üdvére emelik ezt az épületet, hajlandók elfogadni a boldogságot, ha önök egy jelentéktelen, de könyörtelenül és igazságtalanul megkínzott emberi lény szenvedésére alapozzák – és boldogok tudnának-e lenni így időtlen időkig?”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881) orosz író

Puskin emlékbeszéd - 1880. június 8.

Szentkuthy Miklós fénykép
Isaac Asimov fénykép
Baruch Spinoza fénykép
Richard Feynman fénykép
Mihail Afanaszjevics Bulgakov fénykép
Fidel Castro fénykép
Samuel Beckett fénykép
Victor Eftimiu fénykép
Karády Katalin fénykép
Steven Pinker fénykép
Határ Győző fénykép
Eötvös József fénykép
Orosz László Wladimir fénykép
Agatha Christie fénykép
Ralph Waldo Emerson fénykép
Anatole France fénykép
Örkény István fénykép
Morvai Krisztina fénykép
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij fénykép
Arthur Schopenhauer fénykép
Anthony Ashley-Cooper, Shaftesbury harmadik grófja fénykép
Anatole France fénykép
Selye János fénykép
Orosz László Wladimir fénykép
Orosz László Wladimir fénykép
Victor Hugo fénykép
Stephen King fénykép
Jane Austen fénykép
Patrik Baboumian fénykép
Charlotte Perkins Gilman fénykép
Konfuciusz fénykép
Stephen King fénykép
Gabriel García Márquez fénykép
Buddha fénykép
Rollo May fénykép
James Joyce fénykép

„Nincs az az eretnekség, vagy filozófia, ami annyira összeegyeztethetetlen az egyházzal, mint az emberi lény.”

James Joyce (1882–1941) ír költő, író, kritikus

Neki tulajdonított idézetek
Forrás: James Joyce levele Augusta Gregorynak (1902. november 22.)

Dazai Oszamu fénykép
Johannes Robert Becher fénykép
Srí Csinmoj fénykép
Friedrich Hebbel fénykép
Cao Cse fénykép
Angelo Vulpini fénykép
Mwanandeke Kindembo fénykép
Michael Ende fénykép