Idézetek rész-ről

„Ha valami nemeset és szépet csinálsz, és senki nem vette észre, ne légy szomorú. Mert a napfelkelte minden reggel gyönyörű látvány, pedig a közönsége nagy része mégis alszik.”

„Többet ér a jó veszteségben részt venni, mint a rossz diadalban.”

„Akármilyen rövid a pillanat, mely része a mellettünk élő állatok életének, felélénkíti a miénket, és minden szempontból jobbá, tartalmasabbá teszi azt.”

„Mindannyiunknak van egy ismeretlen részünk, ami ha felszínre kerül, csodákra képes.”

„Kézzelfoghatóan meggyőződtem egy dologról, s most egészen világos lett előttem: Teljesen hamis elképzelésem volt életszentségemet illetően. Minden cselekedetemben, vagy még a legkisebb hibámban is egy szent életét tartottam tükörképszerűen magam előtt, akit a legapróbb tettemben is utánozni akartam, olyan pontosan, mint például egy festő, aki lemásolja Rafael képét. Mindig így beszéltem: (Gonzaga) Szt. Alajos most ebben az esetben így és így cselekedne, vagy pedig ő nem tenné meg ezt meg ezt. Azonban így sohasem tudtam elérni, amit elképzeltem, s ez nyugtalansággal töltött el. Ez a módszer tehát nem vált be. A szentek erényeiből a lényeget, s nem a lényegtelen járulékos részeket kell átvenni. Én nem Szt. Alajos vagyok, s nem úgy kell szentté lennem, ahogy ő, hanem saját lényem, jellemem szerint, és a tőle teljesen különböző életkörülmények között. Nem lehetek senkinek vértelen, száraz és merev másolata, mégha az illető tökéletes példakép is. A jó Isten azt akarja, hogy úgy kövessük a szenteket, hogy erényes életük velejét tegyük magunkévá, változtassuk át vérünkké, s alkalmazzuk azt sajátos hajlamainknak és körülményeinknek megfelelően. Ha Szt. Alajos az én helyzetemben lenne, egészen másképpen lenne szent, mint ahogy lett.”

„Én viszont úgy látom, hogy a vallásháborúk és vallásüldözések a vallási élet középpontjában álltak egész történelmünk során. Vajon mi változott meg, ami miatt a világ egyes részein, egyes emberek szemében ezek ma már csupán az igazi vallásos hit szélsőséges megnyilvánulásainak látszanak? Volt valami természetfölötti jelenés, vagy elveszettnek hitt szent könyveket fedeztek föl, amelyek új megvilágításba helyezték a vallási tanokat? Nem. A racionális és humanitárius gondolkodás indult terjedésnek a felvilágosodás kora óta, s ez visszahatott a vallásos hitre is: a vallási tolerancia terjedésének kedvezett.”

„A sánták szeretik nevetni a félszeműt.
(Első könyv, második szak 18. rész; 36. oldal.)”

„Minden percét utáltam [az edzésnek]. De azt mondtam magamnak 'Szenvedj most, és életed hátralevő részét éld bajnokként'.”

„Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.”

„Azon vagyunk és azon leszünk, hogy az eljövendő lengyel kormányról szóló tárgyalásokon csak olyan emberek vegyenek részt, akik tettekkel bizonyították a Szovjetunióhoz való baráti viszonyukat, és akik becsülettel készek együttműködni a szovjet állammal.”

„Azt hiszem, demokrácia akkor támad, ha a szegények kerekednek felül, és ellenlábasaikat részben megölik, részben száműzik, a maradéknak pedig egyenlő alapon osztanak részt az alkotmányos jogokból és vezető állásokból, és a vezetőket többnyire sorsolással választják.”

„Minden nagy vallás alapvetően ugyanazt az üzenetet hordozza, ami a szeretet, kegyelem és megbocsátás… a lényeg, hogy a mindennapjaink részévé kell, hogy váljanak.”

„Nem lehet hinni egy jobb világban; ha nem javítjuk meg az egyént. Hogy ezt a célt elérhessük, mindenkinek tökéletesíteni kell önmagát, hogy kivegyük részünket ezzel az emberiség általános életében a reánk eső felelősségből – mert különös kötelességünk, hogy segítsük azokat, akiknek a legtöbbet használhatunk.”

„Az emberiség számára a választás a szabadság és a boldogság között rejlik, és az emberiség nagy része számára a boldogság jobb.”

„A versenyzés a véremben van, a lényem, az életem része, és minden másnál fontosabb számomra.”

„… létezik az idők szelleme, egy – a generációra jellemző– gondolkozásmód, amely emberről emberre száll, és egy társadalomnak jellegzetes bélyegét adja. E korszellem változásában kevés munkával mindenkinek részt kell vennie.”

„A lélek az a részed, amely rögtön észreveszi, ha az agyad nem úgy működik, ahogy kellene.”

„Minden változásnak, még annak is, amelyet leginkább óhajtunk, megvan a maga szomorúsága, mert az, amitől megválunk, önnönmagunkban egy része; az egyik élet számára meg kell halnunk, hogy egy másikba lépjünk.”

„Ebben az épületben a dolgozószobák tulajdonosaik rangjának növekedésével együtt nőttek. Nőttek az íróasztalok is. Nőttek a kék, vörös és málnaszínű posztós tárgyalóasztalok is. De a legnagyobb igyekezettel a Győzelmek Ösztönzőjének és Szervezőjének portréi nőttek. Még a közönséges nyomozók dolgozószobájában is sokkal nagyobbnak ábrázolták természetes magasságánál, Abakumov dolgozószobájában pedig az Emberiség vezérét öt méter magas vásznon örökítette meg egy kremli realista festő; az egész termetét, a csizmától az ellenzős marsalli sapkáig, valamennyi érdemrendjének ragyogásával ( sose viselte őket ), amelyeket nagyobb részben saját magától kapott, részben más királyoktól és elnököktől. Csak a jugoszláv érdemrendek voltak később nagy igyekezettel átmázolva a zubbony posztójának színére.”

„Ha van benned szeretet, akkor van remény, hogy igazi családod, igazi testvéreid, igazi egyenlőség, igazi béke legyen. Ha a szeretet elveszlik az elmédből és másokban csak az ellenséget látod, akkor nem számít, hogy mennyi tudással, műveltséggel, pénzzel rendelkezel, csak szenvedésben és zavarodottságban lesz részed.”

„Hogyan is ismerhetné meg a rész az egészet?”

„Thalész mutatta ki elsőnek, hogy az átmérő a kört két egyenlő részre osztja.”

„Nem azok közé tartozom akik félnek a néptől. A nép, és nem pedig a gazdagok továbbélő szabadságunk támaszai. És, hogy megõrizzük népünk függetlenségét, nem engedhetjük meg, hogy vezetõink állandó adósságal terheljenek meg bennünket. Választanuk kell takarékosság és szabadság, vagy tékozlás és szolgaság között. Ha olyan adósságokba verjük magunkat, hogy adót kell fizetnünk a húsra, italra, szükségleteinkre és kényelmünkre, munkánkra és szórakozásunkra, hivatásunkra és hitünkre - ahogy Anglia népe is kénytelen -, akkor népünknek, mint nekik is, huszon-négyből tizen-hat órát kell majd dolgoznia és tizenöt óra jövedelmét a kormánynak adnia adósságaira és költségeire; és a tizenhatodik óra keresete nem lévén elég kenyérre, kénytelenek leszünk - mint ők is - zabkását és krumplit enni. Nem lesz időnk gondolkozni, nem lesz módunk a hûtelen gazdákat számadásra vonni, hanem örülünk majd ha létfenntartásunkat megkereshetjük, bérbeadván magunkat társ-szenvedőink nyakára bilincset verni. Földbirtokosaink is, mint az övéik, névleg megtartják ugyan a sajátjuknak nevezett ingatlant és annak igazgatását, de valójában csupán mint a kincstár intézői, és kénytelenek lesznek - mint övéik is - külföldön vándorolni és megelégedni nyomorral, ismeretlenséggel, kivetettséggel és a nemzet glóriájával. E példa áldásos tanulságként állhatna elõttünk, hogy köz- és magán szertelenség miként teszi tönkre a magán vagyonokat. Az alapelvtõl való eltérés elsõ esete a második példájává válik, a második a harmadikévá, és így tovább, míg a társadalom nagy része nyomorúság automatáivá alakul és nem lesz máshoz érzéke mint bûnhöz és szenvedéshez. Azután indul el majd a bellum omnium in omnia [harc mindenki mindenkik ellen], amit egyes filozófusok oly elterjedtnek találtak ebben a világban, hogy azt képzelték az embertelenség az emberiség természetes állapota. Az államadósság e félelmetes fogat első lova. Amit adózás és az annak nyomában járó nyomorúság és elnyomás követ.”

„A halál része az emberéletnek. Ez vezet minket. Ez formál. Ez őrjít meg.”

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

„Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.”

„Egy különös dolog, amit a Forma-1 nyújt neked, hogy tudod, mindig veszélynek vagy kitéve. A sebesülés veszélye, a halál veszélye. Ez az életed részét képezi, és neked mindkét arcodat, a szakértőt is és a rideg magatartást is el kell dobnod magadtól. És én túlságosan szeretem ahhoz, hogy eldobjam magamtól.”

„Ebből a szempontból az élet létezését mint elemi tényt kell felfognunk, amelynek semmiféle közelebbi megalapozása nem lehetséges, és amelyet a biológia kiindulási pontjává kell tennünk, …mint ahogy a hatáskvantum… az elemi részek létezésével együtt kiindulási alapja az atomfizikának.”

„A szépség és az erő, mint a nyilvános élet alapja, csak akkor adhat tartós boldogságot, ha mindenkinek része van benne.”

„Honnan tudhatnám, melyik vallás az igaz vallás? Csak mert valaki vall valamilyen hitet, az nem szükségszerűen jelenti az igaz ösvényt… Talán nincs is olyan vallás, amelyben benne lenne a teljes igazság. Talán minden vallás tartalmazza az igazság részeit, és a mi feladatunk, hogy felismerjük ezeket a töredékeket, és összeillesszük őket.”

„Az amerikai imperialisták fokozzák háborújukat az ország déli része ellen. Ottani honfitársainkat ezernyi szenvedés sújtja az amerikaiak és Diem barbár uralma alatt. Nem múlik el nap, hogy e szörnyetegek ne zaklatnák razziákkal, ne pusztítanák terrorcselekményekkel, tömegmészárlással a lakosságot, ne gyújtanának fel falvakat, ne szórnának mérgeket a megművelt földekre, ne hurcolnák el honfitársainkat koncentrációs táborokba, ezekbe a „stratégiai falvak”-nak elkeresztelt pokolbugyrokba.”

„Az emberi lét része az egésznek, amit mi "Univerzumnak" hívunk, egy olyan rész, amelyet behatárol a tér és az idő.”

„Az emberek nagy része úgy fogadta mások életének tragédiáit, mintha nagyon szeretne segíteni - holott valójában nagyon is élvezték mások szenvedését, boldognak érezhették magukat, hogy mindez nem velük történik, mert az élet kegyes hozzájuk.”

„Tudtam, hogy akkor, mikor a nagy szellem lesújt, hogy az emberiséget két szembenálló részre osztja, én a közemberek oldalán fogok állni.”

„A Tudomány sosem képes a Természet végső rejtélyeit megoldani, mivel a rejtélynek mi magunk is részei vagyunk.”

„Ama gazdasági tényező mellett, amely a jelenlegi szakaszban a munka bérezésének a kapitalista módszereihez való visszatérést igényli, politikai tényező is működik, amely magában a bürokráciában testesül meg. Ez jellegénél fogva megteremti és védelmezi az előjogokat. A kezdet kezdetén úgy tűnik fel, mint a munkásosztály burzsoá szerve. Miután kialakítja és megszilárdítja a kisebbség előjogait, természetesen a legnagyobb részt hasítja ki magának. Aki elosztja a javakat, még soha nem rövidítette meg magát. A társadalom szükségleteiből így születik egy szerv, amely jóval meghaladva szükséges társadalmi funkcióját, önálló tényezővé, és ugyanakkor az egész társadalmi szervezet számára nagy veszélyek forrásává is válik.”

„Végeredményben most már rendelkezünk egy kialakult és minden megpróbáltatást kibíró szocialista állammal, amelynek szilárdságát megirigyelhetné bármely nemzeti állam a világ bármely részén.”

„…nagy különbség van a között, hogy valaki önmagával szemben vállal kötelezettséget, vagy valamilyen egésszel szemben, amelynek a részét képezi.”

„A vallás véleményem szerint elsõsorban és fõképpen a félelmen alapul. Részben az ismeretlentõl való rettegésrõl van szó, részben pedig, mint mondtam, arról a vágyról, hogy valami "idõsebb testvér"-félét érezzünk magunk mellett, aki minden gondunkban, konfliktusunkban velünk van. Az egész dolog alapja a félelem: félelem a titokzatostól, félelem a vereségtõl, félelem a haláltól. A félelem kegyetlenséget szül, így nem csoda, ha a kegyetlenség és a vallás mindig kéz a kézben járt a történelem során.”

„A magyarországi koncertet megelőzően többek között sétahajókázáson vett részt Freddie és viccelődött, amikor a parlament előtt haladt el a hajójuk: "Ez a parlament? Eladó? Hány háló van benne? Van benne elég szolgáló-szállás?" Opsz, a kezét a szája elé teszi. "Nem a legszerencsésebb ilyet mondani ebben az országban. Elnézést!"”

„Hiányzik Anglia. Hiányzik az időjárás is. Az elmúlt 25 év nagy részét turnézással töltöttem el. Otthon akarok lenni.”

„Szerintem az öregedés legrosszabb része a magányosság – nem az, hogy itt sajog, ott szúr, nem a hisztis belek, vagy az, hogy nem kapsz levegőt, ha fölmásztál azon a lépcsőn, amin húszévesen fölrepültél, hanem a magányosság.”

„Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetbõl egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét poontosan megtervezett törvény szabályozza -- éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentõs része éppen ilyen jellegû.”

„Gallia három részre van osztva, egyet a belgák laknak, egy másikat a aquitániaiak, a harmadikat, kiket saját nyelvükön keltáknak, a miénken galloknak hívnak.”

„nem gyógyul a seb sehogyan sem;
hát kard messe ki most, hogy az ép rész meg ne romoljon.”

„Ez része az egész irodalom szépségének. Felfedezed, hogy vágyaid egyetemes vágyakozások, hogy nem vagy magányos és elszigetelt senkitől. Hozzátartozzol.”

„Ha nem változtatod az életed történetté, akkor csak egy valaki más története része leszel.”

„Része vagyok mindennek, amit valaha olvastam.”

„Jobb meghalni a szabadságért harcolva, mint az életed hátralévő részéig rabnak lenni.”

„Az emberi fájdalom nagy része szükségtelen. Önmagad teremted, amíg a megfigyeletlen elme irányítja az életedet.”

„A tudatlanságban részt nem venni bölcsesség.”

„Ha korrigálod az elmédet, az életed többi része a helyére kerül.”

„Az életben való siker titka részben abban rejlik, hogy azt eszünk, amit szeretünk, és hagyjuk, hogy az ételek megküzdjenek egymással.”

„A szex a természet része. Én pedig a természettel haladok.”

„Egyél meg egy élő békát reggel, és a nap hátralévő részében semmi rosszabb nem fog történni veled.”

„Nem vettem részt a temetésén, de küldtem egy kedves levelet, hogy helyeslem azt.”

„Nálunk, Amerikában nem a többség kormányoz. Nálunk az a többség kormányoz, akik részt vesznek benne.”

„Csodálatos világban élünk, amely tele van szépséggel, bájjal és kalanddal. A kalandoknak, amelyekben részünk lehet, nincs vége, ha nyitott szemmel keressük őket.”

„Rendkívüli jelentőségű ipari felfedezés, melynek segítségével nagy mennyiségű fekete lakkot és festéket meg lehet takarítani azok részére, akik ragaszkodnak hozzá, hogy a tehenek feketék legyenek, nem szőkék.”

„Egyszer már volt részünk ilyen mocskos kampányban, ahol lezsidózták és lekommunistázták az ellenzéket. Ennek azonban egyszer s mindenkorra vége, ezt még egyszer nem engedheti meg magának az MDF.”

„Amerikai első napomnak szinte tündérálomként lefolyt órái után, midőn estve számot vetettem magammal azon napi történeteimről, két nevezetes tárgy lett előttem igen figyelmessé, s az nekem hosszas elmélkedésre adott okot. Az első az: hogy midőn Amerikába beléptünk, senki tőlünk, sem egyik útitársunktól is passzust nemcsak hogy nem kért, hanem még csak nevünket sem kérdezte, s odamenetelünk senki figyelmét magára nem vonta. A második az, hogy a vámháznál az utazók becsületszavát elégségesnek tartják portékáikra nézve, s azt senki fel nem bontja, s nem hányja ki darabonként, ha vajon igazat mondott-e az utazó; s a kereskedők portékáit is csupán a hitök szerint feladottakról vámolják. Ki legalább hallomásból ismeri az európai országok nagyobb részének harmincadi, políciai és passzusbeli rendszerét, gondolni fogja, miért lettek oly figyelmesek reám nézve ezen tárgyak. Ki pedig utazott is, az velem együtt bámulni fog az amerikaiak ezen módján.”

„A böjti időszakok részei a lényemnek. Éppoly kevéssé tudok lemondani róluk, mint a látásomról. Ami a látást jelenti a külvilág számára, az a böjt belső világunk számára.”

„Úgy tűnik, kénytelenek vagyunk az általunk ismert tényeket és adatokat téglákká formálni, majd pedig elméletek és meggyőződések malterával egymáshoz tapasztjuk őket. És folytathatjuk tovább, hordjuk a téglákat Bábelba, noha tudjuk, hogy a torony sosem fog elkészülni, és hogy már a meglévő részeket is elenyészheti a villám és bármikor leomolhat.”

„Az ember eleve a természet része, még akkor is, ha megkülönbözteti magát tőle azért, hogy kihasználhassa.”

„Az erőszakmentesség nem egy ruha, amit csak úgy fel lehet venni, és el lehet dobni. Az erőszakmentesség helye a szívünkben van, és a létünk egy elválaszthatatlan részének kell lennie.”

„Érdekes tudomány az emberismeret, csakhogy valamint az emberi test, úgy a jellem boncolásánál le kell előbb győzni az undort, melyet a látvány bennünk gerjeszt, mielőtt a bámulatos összefüggésben, mely a szövevényes szervezet legnemesebb s legaljasabb részeit egybeköti, élvezetet találhatunk.”

„Isten az a mindenség, amelynek részeként magunkat felismerjük.”

„Sylvester Stallone most ünnepelte a Rocky első részének huszadik évfordulóját. Vagy a huszadik rész első évfordulóját?”

„az öröklét általunk ismert része.”

„Korunk aggodalmainak java része, hogy a valódi világot a képek világa pótolja.”

„Aznap felkereste őket Chaviano ezredes, és azt mondta nekik, hogy a tárgyaláson „óriási csorbát ejtettem a kormány tekintélyén”. Ezért igazolniuk kell, hogy beteg vagyok, és nem vehetek részt a további tárgyalásokon. Az orvosok azt is közölték velem, készek lemondani állásukról, vállalják az üldöztetést is; rám bízzák, döntsem el, mit tegyenek. Számomra csak az igazság fontos, s ha ezzel megsérteném e két jó orvos személyes érdekeit, becsületességük felől minden kétséget eloszlattam, és ez mindennél fontosabb. Követeltem, hogy két törvényszéki orvos vizsgáljon meg, s tanúsítsa, hogy teljesen egészséges vagyok. Levelemben kijelentettem, hogy inkább ezerszer vállalom a halált, mintsem ily áron mentsem meg az életemet.”

„Amilyen minőségű az az ember, akivel napunk legnagyobb részét eltöltjük, szükségképp olyanná válunk magunk is.(Stobaiosz II. 31, 41; DK 87 B 62)”

„Annak a biztos reményemnek adok kifejezést, hogy ma, midőn a legnehezebb időn túlestünk és a magyar nemzet kálváriaútjának nagyobbik részét már megtette, az előttünk álló rövidebb úton leroskadni nem fogunk, s meglesz az államban és a társadalomban a szükséges erő és áldozatkészség arra, hogy a bennünket megelőzött nagy nemzedékektől átvett kulturális kincseket a jövő nemzedéknek átadhassuk.”

„Részben azért szeretjük a természetet, mert nem gyűlöl bennünket, és nem is féltékeny ránk.”

„A közügyek gondját a közepesekre és a még rosszabbakra bízzuk. Ez bűn és butaság. A politika legjobbak része kell hogy legyen, mert ez a legjobb rész. Szép dolog vezetni, jó dolog jól vezetni. Az a gondolat, hogy a politika alantas mesterség, és hogy államférfinál különb valaminek is lehet lenni – ez a fő oka annak a köznyomorúságnak, ami manapság kétségbe ejti az embert.”

„Az élet árnyékainak nagy részét saját ragyogásunk okozza.”

„Az USA jobb egyetemein félévenként olyan „órákra” bontott foglalkozástematikákat készítenek, amelyekben előírják, hogy a hallgatóknak az újabban megjelent közlemények mely részeit kell elolvasniuk, értelmezniük. A professzor nem szónokol a katedrán, hanem a hallgatók kérésére magyarázza, kiegészíti a javasolt közleményeknek homályos, esetleg tévesnek tűnt részleteit, megállapításait. Ez a fajta brain-storming állítólag a professzornak is hasznos. És jaj neki, ha – a magas tandíj fejében jogosan követelő hallgatók – nem tartják eléggé „korszerűnek.””

„Mindez már a korábbiakban is megmutatkozott számunkra; bepillanthattunk az isteni tudás mélységeibe is, ezért hát mindent a maga rendjének megfelelően kell végeznünk, amit csak uralkodónk meghatározott időnkre véghezvinnünk rendelt. Felajánlásaink, és a szent cselekményeinket gondosan végezzük, mert parancsaiban nem hanyag és rendetlen módon hagyta ránk, hanem meghatározott időre és órára. Meghatározott helyen, és meghatározott személyek által akarta ő ezeket végeztetni, legfelsőbb akaratával rendelte el, hogy mindent méltó módon, neki tetszően történjen, és szívesen fogadott legyen akaratának. Mindazok boldogok és tetszésére vannak, akik az uralkodó törvényeit követik, nem fognak eltévelyedni. Adottak voltak ugyanis a főpapnak a maga szent cselekményei, ugyanúgy a papoknak is megvannak a nekik rendelt feladataik, a leviták számára az előírt szolgálataik, és a néphez tartozó embert (laikosz) is kötik a nép számára előírt rendelkezések.
Közülünk mindenki a maga rendjében, jó lelkiismerettel adjon hálát az Istennek, megszentelődésében, senki se lépje át a szent cselekmények számára előírt szabályát. Mert nem mindenütt lehetett felajánlani, testvéreim, a fogadalmi áldozatot, a könyörgést, a bűnökért bemutatott, a tisztulás áldozatát, csupán csak Jeruzsálemben, és ott sem minden helyen lehetett felajánlani, hanem csak a templom előtti áldozati oltáron, azután hogy a főpap és a fentebb említett istentiszteleti szolgák előzőleg gondosan megvizsgálták a felajánlásra kerülő adományt. Akik pedig akaratával egybehangzó dolgokon kívül bármit is tettek, halállal bűnhődtek. Láthatjátok tehát, testvéreim, hogy a tudásban minél nagyobb megtiszteltetés jutott ki minekünk, annál nagyobb a ránk leselkedő veszély is.
Nem kis mértékben vétkeznénk, ha azokat, akik feddhetetlenül és illendő módon ajánlják fel adományainkat, kivetnénk a püspökségből. Boldogok az előttünk járt presbiterek, gyümölcsöző és tökéletes megnyugvásban lett részük.”

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)”

„Kádár nyitott volt a változtatásokra, és - legalábbis bizonyos fokig - kész volt arra, hogy hosszabb pórázra engedje a hozzáértőket, a Rákosi-korszakkal szembeni kritikájának is része volt ez, mivel akkor az ő tanácsaikat figyelmen kívül hagyták.”

„Penceyben az Ossenburger-szárnyban laktam, az új hálókban, ahol csak felsősök és gólyák laktak. Én gólya voltam, a szobatársam felsős. Azt a részt egy Ossenburger nevű tagról nevezték el, aki a Penceybe járt valamikor. Később marha sok pénzt szerzett. Olcsó temetkezési irodákat nyitott mindenfelé az országban. Öt dollárért temette a tagokat fejenként. Látnod kellett volna a kis öreget. Azt hiszem, zsákba gyömöszöli a hullákat, aztán bevágja őket a tengerbe. Egyébként egy vagon pénzt adott Penceynek, és erre az egyik szárnyat róla nevezték el. Mindig feljött az év első meccsére a böhöm nagy Cadillacjén, és mi felálltunk a tribünön, rárogyasztottuk az eget, mármint az éljenzésünkkel. Aztán másnap reggel a kápolnában beszélt, pokoli dumája volt, eltartott vagy tíz óra hosszat. Szakállas viccekkel kezdte, meg akarta mutatni, milyen rendes tag. Nagy dolog! Aztán arról beszélt, hogy ha valami baja volt az életben, sose szégyellt térdre borulni és imádkozni Istenhez. Azt mondta, hogy nekünk is mindig imádkozni kellene. Beszélgetnünk az Úrral, meg minden - akárhol vagyunk. Mondta, hogy Jézus a mi pajtásunk, meg hogy ő mindig beszélgetni szokott Jézussal, még vezetés közben is. Ez fájt! El tudom képzelni azt a gennyes állatot, amint éppen első sebességre vált, és közben Jézuskához fohászkodik több hulláért. Az egyetlen jó az egész beszédben a közepe volt. Éppen azt magyarázta, hogy ő milyen nagymenő meg milyen nagy koponya, meg minden, mikor Edgar Marsalla, aki az előttem levő sorban ült, hirtelen egy öblöset fingott. Elég disznóság ilyet csinálni templomban, meg egyáltalán, de jót röhögtünk rajta legalább. A jó öreg Marsalla! Majd szétvetette a kápolnát. Nem röhögtünk hangosan, Ossenburger úgy csinált, mintha nem hallotta volna, de az öreg Thurmer, a diri, szintén ott ült a szószéken, és a fejem rá, hogy ő hallotta. Öregem, állatian odavolt. Nem szólt egy büdös szót se, de másnap este bezáratta az osztályt, feljött, leadott egy nagy lelkifröccsöt; azt mondta, aki ilyen fegyelmezetlen a kápolnában, az meg se érdemli, hogy Penceybe járjon. Noszogattuk Marsallát, hogy még egyet eresszen meg az öreg Thurmer beszéde közben is, de nem volt formában. Hát szóval ez volt Pencey, az Ossenburger-szárny, az új hálók.”

„…a nyelvet nem a grammatikus, nem a lexikografus viszi előre, hanem az író; (…) Nincs filozófusabb nyelv, mint a miénk! – ezt kiáltozza [a grammatikus] kevélyen és örvendezve. E dicsőségen én legalább nem igen kapok. Azt óhajtom inkább, hogy az minél szebbé váljon s alkalmatosabbá a lélek gondolatait s érzéseit minden különbözéseikben festeni, s minél elébb.
(Harmadik könyv, első szak 2. rész; 115. oldal.)”

„Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani, a legszebb penig mindeneket fellyülhaladni, és a nagy hegynek oly részében állani, ahová soha senki maga erejétől nem hághatott, s talám soha nem is hág.”

„Ti, kik erős lélekkel birván,
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, akiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!”

„A Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke úgy véli, Horn Gyula nem az ország kormányfője, mert nincs miniszterelnöki hatásköre. Ezt ugyanis részben a koalíciós szerződés, részben a Bokros-csomag korlátozza. (Tudósítás a Magyar Nemzetben egy sajtótájékoztatóról, 1995. szeptember 21.)”

„…a németek és magyarok túlnyomó részének el kell tőlünk mennie. Ez végérvényes elhatározásunk… Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.”

„Új tudat formálásra, a nemzettudat formálásra van szükség. És nem árt, hogyha az ember végiggondolja a tudományoknak a megállapításait, eredményeit, az új nemzettudat csak akkor tud kialakulni, hogyha abba[n] a bizonyos nemzetlélekben, a kollektív tudattalanban elegendő energiatömeg, energiamennyiség van. […] Ma energiahiányos a kollektív tudattalan, vissza kellene valamilyen módon töltenünk ebbe az energiát, erőforrásokat kellene nyernünk ahhoz, hogy elindulhasson egy új, olyan nemzettudat kialakulása. És ennek részeként egészségtudatosság jöhessen létre, ami a jövőnk szempontjából alapvetően fontos.”

„Átmentem én is ezen a napon, 1939. szeptember elsején, sőt meg is maradt bennem rendkívül mélyen, kitörülhetetlenül csodásnak, csak éppen úgy jártam vele én is, mint a Pármai kolostor Fabrice del Dongója a Waterlooi csatával, aki észre sem vette, érzékelni sem tudta, hogy az ütközetben maga is részt vett.
~ A garabonciás diák”

„A mai feladatokat tekintve Magyarországon lassan ott tartunk, hogy ennek a 93 ezer négyzetkilométeres területnek az 50%-án sem fogunk termeszteni. Mégis a fejlett világban e csökkentett termesztő területeken is túltermelésről beszélünk, ami például Hollandiában és Belgiumban a legnagyobb gondot jelenti. Nálunk is túltermelési problémák vannak. Magyarország lakosságának több mint 60%-a a II. világháború után még a földből élt. Ma a fejlett világ lakosságának 1-1,5%-a foglalkozik mezőgazdasággal. Nálunk ez az arány ma 6-7% körüli. A termőföld egy része feleslegessé vált, nem használja senki. Mi történjék ezzel? Ez ma a tájrendezők legfőbb feladata, legfőbb dolga, gondja.”

„Amikor a fehérek halottai útra kelnek, hogy a csillagok közt bolyongjanak, elfelejtik a földet, ahol születtek. […] Részei vagyunk a földnek, és a föld része mindannyiunknak. Nővérünk minden illatozó virág, és fivérünk az őz, a ló és a nagy szirti sas. A sziklás magaslatok, a termékeny rétek, a ló testének és az ember testének melege - egyetlen család.”

„Leukipposz a mindenséget végtelennek mondta… Ennek egy része telített a másik üres… Ebből számtalan kozmosz jön létre és bomlik vissza belé.”

„Ha én mint egyetemi professzor egy sor cikket írok néhány, szűk körben olvasott szaklapban, azt egy-két szorgalmasabb kollégám biztosan észreveszi. De ha napilapban nyilatkozozm egy újságírónak, vagy egy tudományos cikkem napi politika szerint aktuálisabb részét publikálom, akkor három-négy ilyen cikk utánaz ország fő politológusává, szociológusává, filozófusává avanzsálhatok.”

„Kádár nem érte meg a rendszer bukását, arra viszont nyilván rájött, hogy rogyadozik, múltja nagy részét pedig szigorúan ítélik meg.”

„"Virág" alatt átvitt értelemben fiatal leányokat és nőket kell érteni. Megfordítva zsebmetszők részére alkalmazható: minden virágnak (leány, nő) leszakaszd óráját”

„Ez a legtöbb, amit elérhetünk,
ami talán lehozhatja a Mennyet:
nem a csodálat, nem a diadal,
csak az, hogy egyszerűen elfogadnak
a tagadhatatlan Valóság részéül,
mint a köveket vagy a fákat.”

„Azoknak a részére, akik nem tudják megvásárolni az Avemart, de a betegségük miatt orvosilag indokolt, hogy a készítményt szedjék, a Magyar Rákellenes Liga ingyenesen biztosítja a készítményt.”

„Drága testvéreim, tudom, hogy szívetek szerént kívánnátok valami jót hallani rólam, de még az Udvartól nem jött semmi, de minden órába várjuk. Különben kosztom és becsületes ágyam a porkoláb úr házánál, amint előbb megírtam, aszerént vagyon mostan is. Azért téged, édes érzékeny szívű testvérem, Ilona különösen kérlek, ne sirass engemet és ha éppen sírnál is, nemcsak te siratsz, hanem három falu gyászba borult lakosai gyászba borult szívvel kesergik esetemet és talán egy prókátort [Bohăţelt] magok mellé vévén két vagy három ember, ők is felmentek volna Bécsbe ezen dologért. Mert ők úgy tekintettek magok közt engemet, mintha az Istentől küldött jóltévő angyalt látták volna, becsülték hívségemet, meg voltak győződve igazságomról. A fizetésemet sem fogják elhúzni, most pedig vége szakad a pereknek. Azért édes öcsém, édes igaz testvérem ne sirass, ne búsulj rajtam. Mert nem olyan állapotban vagyok, mint más rabok, vagy mint rab, hanem becsületes ház, ágy és koszt van részemre rendelve a felsőbbségtől, csak hogy még letartóztatva vagyok egy ideig […] Hív testvéretek Varga Katalin, 3 helységek képviselőnője.”

„Ha szenvedélyesen szeretünk valakit, mindig több fájdalomban lesz részünk, mint örömben. De az ember azért mégsem mondana le erről az élményről. Aki sose szeretett igazán, nem is tudja, mi az élet.”

„Azok a ruhák, amelyeket megvettél, hozzád tartoznak, a részeid, és különleges pillanatokat képviselnek. Olyan pillanatokat, amikor azzal a szándékkal indultál el otthonról, hogy megajándékozod magad, mert elégedett voltál a világgal. Olyan pillanatokat, amikor valaki megbántott, és ezzel akartál vigasztalódni. Olyan pillanatokat, amikor úgy érezted, meg kell változtatnod az életed. A ruhák mindig érzelmet változtatnak anyaggá.”