„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud. …Demian”Hermann Hesse (1877–1962) Idézetek művekből
„A szellem elme nélkül, a szellem test nélkül nem az ember típusa, ezért az emberi spiritualitás az elmét, az életet vagy a testet nem becsülheti le, vagy tarthatja csekély jelentőségűnek őket: inkább nagy jelentőségűnek, óriási fontosságúnak fogja őket tartani, éppen azért, mert ezek a szellem életének feltételei és eszközei az emberben.”Sri Aurobindo (1872–1950) indiai hazafi, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru, és költő
„Életünk egy bizonyos pontján elveszítjük az irányítást a velünk kapcsolatos események felett, és életünket a sors irányítja. Ez a világ legnagyobb hazugsága.”Paulo Coelho (1947)
„Néhány változás negatívnak tűnik a felszínen, de hamarosan rájössz, hogy helyet teremtenek az életedben valami új megjelenéséhez.”Eckhart Tolle (1948) német származású kanadai író
„Senkiről nem tudjátok, mi történik vele, csak saját magatokról. És ha belekeveredsz valaki életének egy részébe, nem csak abba a részbe keveredsz bele. Sajnos nem lehetsz ilyen pontos és igényes. Mikor belekeveredsz valaki életének egy részébe, akkor az egész életébe keveredsz bele.”Jay Asher könyv Tizenhárom okom voltTizenhárom okom volt (2007)
„…nagy különbség van a között, hogy valaki önmagával szemben vállal kötelezettséget, vagy valamilyen egésszel szemben, amelynek a részét képezi.”Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) A főhatalomról Idézetek A társadalmi szerződésről című műből
„Ha szenvedélyesen szeretünk valakit, mindig több fájdalomban lesz részünk, mint örömben. De az ember azért mégsem mondana le erről az élményről. Aki sose szeretett igazán, nem is tudja, mi az élet.”Agatha Christie (1890–1976) 36. oldal Idézetek a Cipruskoporsó című könyvből
„A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.”Anatole France (1844–1924)