Idézetek a világról
oldal 5

„Az amerikai Standard Biblia megparancsolja az embereknek, hogy győzedelmeskedjenek a bűn fölött, és ezen az alapon a bűnt egyszerűen tudatlanságnak lehet nevezni. Jakab király Bibliája megígéri, hogy „uralkodni fogsz” a bűnön, ami annyit jelent, hogy az emberek bizonyára győzedelmeskednek majd a bűn fölött. De a héber szöveg a „timsel” szót használja, ami annyit jelent: „lehet”, vagyis választást enged az embernek. Talán ez a legfontosabb szó az egész világon. Arra utal, hogy nyitva áll az út. A felelősséget visszahárítja az emberre. Mert ha igaz, hogy lehetőséged van megtenni valamit, akkor arra is lehetőséged van, hogy ne tedd meg. Érti már?”

John Steinbeck (1902–1968) amerikai író

Édentől keletre

Emberek, Út

„Ne vitatkozzunk az "evolúció" és a "haladás" szavak értelmén; bár ami engem illet, szívesebben nevezem reformnak. Mert a "reform" szó magában foglalja azt, hogy a világot valaminek a képére igyekszünk átformálni, és ez a kép már létezik szellemünkben… E kérdésben tetten érhető korunk egész ingatagsága és rettentő zűrzavara. Összekevertünk két különböző és egymással ellentétes dolgot. A haladásnak azt kéne jelentenie, hogy szakadatlanul változtatjuk a világot, mert azt akarjuk, hogy egyre jobban hasonlítson az elképzeléshez. Ma viszont a haladás azt jelenti, hogy szakadatlanul változtatjuk az elképzelést. Azt kéne jelentenie, hogy lassan, de biztosan igazságot és könyörületességet viszünk az emberi világba; manapság ellenben azt jelenti, hogy egy pillanatig sem vagyunk restek kételkedni az igazság és a könyörület kívánatos voltában: elegendő egyetlen bőszült oldal a porosz szofista tollából, hogy máris kétségbe vonjuk. A haladásnak azt kéne jelentenie, hogy az Új Jeruzsálem felé haladunk, holott ma azt jelenti, hogy az Új Jeruzsálem egyre távolodik tőlünk. nem a valóságot alakítjuk az ideál képére, hanem megváltoztatjuk az ideált: ez a könnyebb.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

VII. Örök forradalom
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Emberek, Igazság, Kérdés, Valóság

„Néztél már gyerekszembe? Pár éves gyerek szemébe. De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk - hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (…) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És… boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadtság, dráma, - ahol a lélek még nem koszos.”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

Híresebb idézetei

Élet, Lélek

„A tehetség csendben alakul ki, de a jellem a világ viharaiban.”

Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)

Idézetek a jellemről

Csend

„Az agy a világot megváltoztatni képes izom.”

Stephen King könyv Tűzgyújtó

Tűzgyújtó (1980)

„A világon hatmilliárd ember él, és a boldogsághoz is hatmilliárd út vezet.”

Stefan Klein (1965)

Élet, boldogság, Emberek, Út

„A világ komisz, haver.”

Stephen King könyv Végítélet

Végítélet (1990)

„A hazugság az élet egyik szükséges velejárója; nélküle nem lenne a világon művészet, sem szépség, sőt még szerelem sem.”

Anatole France (1844–1924)

Élet, Hazugság, Szépség, Művészet

„Az igazság nem tesz annyi jót a világgal, mint amennyi bajt okoz a látszata.”

Rochefoucauld (1613–1680)

Igazság, Szomorú

„Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmoniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást, s újhodj meg lélekben.”

Marcus Aurelius (121–180) a Római Birodalom császára

Neki tulajdonított idézetek

Emberek, Lélek, hegy, Akarat

„Könnyen előfordulhat, hogy egy percre félrenéz az ember, és aztán rádöbben, hogy a ruhái több tíz éve kimentek a divatból, vagy nem hogy nem tudod, mi történik a világban, de nem is érdekel.”

Claudia Gray (1970)

Emberek, Könny

„Micsoda világban élünk, micsoda világban!”

Stephen King könyv A halálsoron

A halálsoron (1996)

Élet

„Hányan kerültek föl a tiszta, szabad levegőre, a szabad gondolkodás világába, hogy hírt vigyenek a lentmaradtak életéről? Talán senki. Ahogy a béres szava elakad a birtokos előtt és csak karját lebbenti, ha lebbenti, azonmód a társadalmi rétegek is csak dadogva és különböző váll- és ökölmozdulatokkal tudnak egymással valamit érthetően közölni. Nagy ritkán előfordult, hogy a pusztáról valaki felsőbb szellemi körbe emelkedett; a puszta szelleméből semmit sem vitt magával. Nem is vihetett. A nyers állati bőr finom szattyán állapotáig nem megy át több áztatáson, cserzésen, gyúráson, vakaráson, mint a pusztai fiú, aki valami csodás véletlen folytán középiskolába jut és tagja lesz a látható társadalomnak. (19. fejezet, 373-374. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

Prózai műveiből, Puszták népe

Fiú, Gondolkodás, állatok, Véletlen

„Mindenféle hibát el fogsz követni, ameddig azonban nagylelkű maradsz és igaz, de egyúttal a végsőkig kitartó, nem tudsz komolyan ártani a világnak, és még nagy bajt sem tudsz okozni.”

Sir Winston Churchill (1874–1965) Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború alatt

Neki tulajdonított idézetek

„Michel Mort francia kritikus a zsüri tanácskozásán elhangzott kiváló beszédében többek között a következőkkel támogatta meg jelöltségemet: „Ennek az írónak az írásaiban van valami titok, szeretnék személyesen is megismerkedni vele, ki tudja, lehet, hogy homoszexuális, impotens vagy onanista, mindenesetre van benne valami törvénytelen; nem csodálkoznék, ha titokban orgiákat csapna à la Übü király". Mûveim és személyem e kivételesen mély, a legjobb francia ízlésre valló értelmezését világgá kürtölte a nemzetközi sajtó és rádió, úgyhogy amikor Vence-ban átsétáltam egy kis téren, a kávéház teraszán ülő ifjúság összesúgott a hátam mögött: – Nézzétek, ez az a vén impotens buzi, aki orgiákat rendez! Ráadásul, mivel a fenti zsűriben a skandináv delegáció, jelölésemet támogatandó, „humanistának" titulált, néhány sajtótudósítás a Humanista vagy onanista rímes címet viselte.”

Witold Gombrowicz (1904–1969) lengyel író

Napló (Dziennik ), 1992
Forrás: A Prix International de Littérature-díjról van szó

Titok, Ifjúság

„Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

Szenvedély

„Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha.”

Juhász Gyula (1883–1937) magyar költő, pedagógus

„Ahogy a világi érdekek csökkennek, úgy jelenik meg a haladás az igazi öröm felé.”

Anandamayi Ma (1896–1982) Hindu tanár

Öröm

„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”

Mahatma Gandhi (1869–1948) indiai politikai, spirituális vezető

„Csak egyszer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek; most kell segítenem másokon, ahol segíthetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon.”

Dale Carnegie (1888–1955)

Részletek a Sikerkalauz trilógiából

Élet

„El sem tudtam képzelni, hogy létezhet még olyan dolog a világon, amitől nekem félnem kellene - fizikai dolgoktól semmiképpen. Ez az egyik előnye annak, ha az ember mindent elveszített.”

Stephenie Meyer (1973)

Emberek

„A legélesebb szemű vadász a világon a szerelem.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

Neki tulajdonított idézetek

„Magyarországon az elmúlt 7-8 év politikatörténete a demokratikus párbeszéd és a demokratikus versengés mibenlétének végzetes félreértését hozta. Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők jelentős része nem tekinti politikai teljesítménynek a konszenzust és a kompromisszumot, azaz az egyetértést, viszont úgy gondolja, hogy a vitatkozós demokráciát fel lehet cserélni a veszekedős, acsarkodó demokráciával. Ennek az a következménye, hogy a politikai és közéleti tényezők jelentős része egymást, és végső soron az országot tartja csapdában. Szükséges változások és alkalmazkodás helyett változatlanság, sok esetben egyhelyben-járás, és legfeljebb a népszerűnek tűnő, csak a felszínt érintő változások jellemezték az elmúlt éveket. Nagyon sajátos csapdaszituáció ez, mert rövidtávon természetesen a változatlanság biztonsága kényelmet okoz, de már középtávon is nagyon jelentős ennek a társadalmi, gazdasági és politikai ára. Már olyan magas a mozdulatlanságnak az ára, hogy az Magyarország pozícióját veszélyezteti Európában és a világban.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2005 - 2006

Demokrácia, változás

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

Rossz szerencsét, Emberek, Igazság, Vallás

„A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójának népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen.”

Mőcsényi Mihály (1919–2017) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár

1981
Mőcsényi-idézetek

Jövő

„Egyszóval, lovagunk annyira belegabalyodott az olvasásba, hogy reggeltől estig, estétől reggelig csak olvasott, s így a kevés alvás és a sok olvasás úgy kiszárította agyvelejét, hogy végre elvesztette józan ítéletét. Olvasmányai árasztották el képzeletét; varázslat, párbaj, csatározás, kihívások, sebesülések, ömlengések, szerelmek, sorscsapások s több ily soha meg nem történt balgaság. Annyira fejébe vette, hogy a kitalált históriák elolvasott zagyvaléka igaz valóság, hogy számára hihetőbb történet nem is volt a világon”

Miguel de Cervantes könyv Don Quijote

Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha (1614) – El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha (1614)
Eredeti: I. 1

Valóság, Alvás, Olvasás

„Áldozat nélkül nincs megvalósulás. (…) Ami az életünkben szép és nagyszerű, az mind önfeledt örömmel indult az útjára, olyasféle lelki élménnyel, mely érzéki szinten az ölelés testi kéjéhez hasonlatos - de csak komoly áldozattal és szenvedéssel tud "világra" jönni. (…) Áldozatot az ember mindig valakiért vagy valamiért hoz, amibe, vagy akibe "szerelmes!"”

Müller Péter (1936) magyar író, drámaíró, színházi dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

Híresebb idézetei

Emberek, Öröm, életkor, szerelmesek

„A mai világban, amikor nincs elég rongyos nadrág, nincs elég szakadt ing, nincs elég csámpásra taposott cipő ahhoz, hogy ne lehessen valakit találni, akinek az a nadrág vagy az az ing ne legyen mégis elég jó, mert nincs olyan szegény ember a földön, akinél egy másik ne érezné magát még szegényebbnek…”

B. Traven (1890–1969) Német író

Idézet

Emberek, Cipő

„A világgal való párbajodban a világ pártjára állj.”

Franz Kafka (1883–1924) prágai német író

Neki tulajdonított idézetek

„A tudós az az ember, aki miközben mászkál a világban, ugyanazt látja, mint bárki más; de miközben ugyanazt látja, olyan dolgok jutnak eszébe, mint előtte soha senkinek.”

Szent-Györgyi Albert (1893–1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus

Emberek

„Ha az ember bocsánatot kér, elsimulnak a dolgok. Így működik a világ.”

Stephen King könyv Végítélet

Végítélet (1990)

Emberek

„A valóság befolyásolásának alapvető módja a szavak manipulálása. Ha irányítani tudjuk a szavak jelentését, irányíthatjuk az embereket, akik kénytelenek használni a szavakat. George Orwell tette ezt teljesen világossá az 1984-ben. De van egy másik mód is az emberek gondolatainak irányítására: az észlelés befolyásolása. Ha képes vagy rá, hogy az embereket rávedd, a világot úgy lássák, ahogyan te, azt is fogják gondolni, amit te. Az értelem követi az érzékelést.”

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

Hogyan építsünk olyan univerzumot, ami nem esik szét két nap múlva (1978)

Emberek, Valóság, Tea

„Kemény, öreg világ ez, bébi.”

Stephen King könyv A ragyogás

A ragyogás (1977)

„Csak egyetlen tanácsot szeretnék nektek adni: ami a francia foglyokat illeti, ébernek kell lennünk és alaposan őriznünk kell őket, mégis az a helyes, ha méltányosan bánunk velük. Fontos, hogy az egész világ és mindenekelőtt a francia nép tudja: csak a függetlenségünket és a szabadságot akarjuk, nem gyűlölet és bosszúszomj vezérel bennünket. Cselekedjünk oly módon, hogy megtudja az egész világ: civilizáltabb nép vagyunk, mint az agresszorok, akik gyilkolnak, hogy meghódítsák országunkat.”

Ho Si Minh (1890–1969)

:Dél-Vietnámi honfitársaimhoz, 1945. szeptember 26.

Gyűlölet, Szabadság, Akarat

„1989: Békesség a teremtő Istennel, békesség az egész az egész teremtett világgal.”

II. János Pál pápa (1920–2005) a római katolikus egyház 264. pápája

Isten

„A madarak közül a búvárkacsa a legősibb lélekszimbólum. A víz alatt és az égben egyaránt otthonos madár méltán felkölthette a primitív ember érdeklődését. A világ legkülönbözőbb népeinek teremtésmondáiban megtaláljuk a kacsát, mint a Teremtő, vagy segítője, az ördög szimbólumát. […] Ezt a mondai kacsát Erliknek vagy Ertiknek nevezik a török népek, s ebből a névből származik a magyar ördög neve is.”

Lükő Gábor (1909–2001) magyar néprajzkutató, szociálpszichológus

A magyar lélek formái, Néprajzi tárgyú idézetek

Emberek, Madár, Víz

„Boldogságimat nevelék távoly lakó barátim levelei… Felejtve a világtól, s felejtve a világot, én ezek társaságában élék. Teljesedve látám, amit legkevélyebb reményeim óhajtottak, s midőn fejeink felett szikrázott és csattogott az ég, s Austerlitznél három nagy ország sorsa forgott kockán, én csendesen élék a szerelem s barátság védő szárnyai alatt, bár rettegtete hazám sorsa, melynek saját vesztemmel is, örök állást óhajtottam.
(Negyedik könyv, második szak 29. rész; 161. oldal. A könyv befejező sorai.)”

Kazinczy Ferenc (1759–1831) magyar író, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja

Pályám emlékezete

Barátság, Sors, boldogság, Könyvek

„Az Istenhez való vonzódás és az érzéki világ tárgyai iránti közömbösség párhuzamosan fejlődnek.”

Anandamayi Ma (1896–1982) Hindu tanár

Érzék

„Megváltoztatom a világot, a világ megváltoztat engem.”

Libba Bray (1964)

„Akárhol állunk - még ha fejjel lefelé lógunk is a világmindenségben, még ha karácsonykor a nyári nap tűz ránk -, mindig a világ közepén vagyunk, mindenhonnan egyforma messze van a világ vége.”

Lénárd Sándor (1910–1972) magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus

Völgy a világ végén

Nap, Karácsony, Nyári

„Ahogy a babona szerint a rém eltűnik egy láthatatlan hasadékban, ugyanez történik a kétségbeeséssel is, minél szellemibb, annál inkább szeretne olyan külsőben lakozni, ahol bizonyára senkinek sem jutna eszébe keresni. Ez a rejtettség éppen valamiféle szellemi dolog, és arra szolgál, hogy mintegy a valóság mögött valami bezárt világot biztosítson magának az ember, egy világot kizárólag magának, olyan világot, amelyben a kétségbeesett Én szüntelen kínok között azzal foglalkozik, hogy önmaga legyen.”

Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855)

Halálos betegség

Emberek, Valóság, Kétségbeesés

„Veszélyes az egész világgal haragban lenni.”

Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891–1940) orosz író

Idézetek forrás nélkül

Harag

„A szépség nem feltétlenül jár gyakorlati haszonnal, mégis úgy keressük, mintha a világ legfontosabb dolga lenne.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Szépség

„Ha valakit a sors tóba kényszerített, csodákat művelhet, ha kétéltűvé válik. Bámulatba ejtheti a világot azzal, mire képes a sikeres alkalmazkodás érdekében. Mégis azt hiszem, ésszerűbben jár el, ha azon igyekszik, hogy kimásszon a tóból, és tartósan a parton rendezze be életét - kopoltyúk nélkül.”

Arnold Bennett (1867–1931)

Sors, életkor

„Nem lesz megértés. A jövőben a korábbinál is több embert hozunk majd Berlinbe a világ minden részéről, hogy láthassák annak a rendszernek a meztelen és brutális valóságát, amely az embereknek a földi paradicsomot ígérte.”

Willy Brandt (1913–1992) német politikus

Emberek, Megértés, Valóság, Jövő

„Az ember nemigen csinál egyebet, mint hogy örökösen összehasonlítgatásokat tesz maga és az egész világ között. Mindennap újra megállapítja a régtől fogva tudott dolgokat; s mindennap álmélkodó szemet mereszt ugyanazokra az ismeretes jelenségekre. Ez ostoba; de így van.”

Ambrus Zoltán (1861–1932) magyar író, kritikus, műfordító, az MTA levelező tagja

Híres idézetei

Emberek

„A nemzet, élén az új vezetéssel rendületlenül állja és folytatja a harcot az ország és népének megvédése érdekében, igaz hűséggel német szövetségeseink oldalán, azzal a szellemmel, amellyel Németország, a harcoló Itália, és Japán az új világ megteremtéséért küzd.”

Szálasi Ferenc (1897–1946)

Élet, Harc, Hűség

„Az esszencializmus megszokott világunkat puszta jelenségnek tekinti, amely mögött felfedezi a valódi világot. E felfogást el kellett vetni, amikor felismertük azt a tényt, hogy elméleteink mindegyikének világa magyarázható további világokkal, amelyeket további elméletek írnak le – az absztrakció, az általánosság és az ellenőrizhetőség egy magasabb fokán álló elméletek. A lényegi vagy végső valóság tétele együtt omlik össze a végső magyarázatéval.”

Karl Popper (1902–1994)

Három nézet az emberi tudásról http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Popper.htm

Valóság

„A gyerek nem tulajdon! Megtiszteltetés, hogy ránk bízta magát, hogy bevezessük a világba.”

Popper Péter (1933–2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár

„Nem szabad bolondnak lennünk. Többé már nem vagyunk a világ legjobb csapata.”

Franz Beckenbauer (1945) világbajnok, Európa-bajnok német labdarúgó, edző, csapatvezető

„Egy homokszemben lásd meg a világot, Egy vadvirágban a fénylő eget, Egy órában az örökkévalóságot, S tartsd tenyeredben a végtelent!”

William Blake (1757–1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász

Neki tulajdonított idézetek

„Az a világ sora, hogy a gazdagok mindent olcsóbban vásárolnak, mint a szegények.”

Anatole France (1844–1924)

„A tompa elme számára az egész természet ólomszürke. A felvilágosodott elme számára az egész világ színekben tobzódik, és szikrázik a fénytől.”

Ralph Waldo Emerson (1803–1882)

Neki tulajdonított idézetek

Természet

„Abban az élethalálharcban, ahol az egyik oldalon a munkásosztály, a világ dolgozói és elnyomott népei, a másikon az imperialisták és hazaáruló lakájaik, a feudális földbirtokosok és reakciós burzsoák állnak, a különböző országok népeinek radikális forradalmi szellemről kell tanúbizonyságot tenniük, magasra emelve a forradalmi hősiesség zászlaját, elszántan, a végsőkig kell harcolnunk, nem riadva vissza a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért hozandó semmiféle megpróbáltatástól, áldozattól.”

Ho Si Minh (1890–1969)

:A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a népek felszabadulásának útját, 1967. október 28.

„Az érzelmek - mint például a szerelem - nem öregszenek meg a testünkkel együtt. Az érzelmek egy olyan világ részei, amit nem ismerek, de ebben a világban nincs idő, sem tér, sem határok.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Idő

„Apámnak a szerelem műve közben csuklania kell, vagy prüsszentenie, mert egy felébredt légy véletlenül az orrának ütközött, abbahagyja idegesen a művet, s én örökkön-örökké semmi vagyok. Hogyan higgyek komolyan az életemben, mikor mindig tudom, hogy esetleg egy légynek köszönhetem az egész világot?”

Szentkuthy Miklós (1908–1988) magyar író, esszéíró, műfordító

életkor

„Ahol a Balatonból csordogáló Sióhoz hirtelen társul szegődik északról a Sárvíz, de mégsem ömlik bele, hanem egy vármegye hosszán két-három kilométernyi távolságban mellette ballag, szinte kar karban, kacérkodón át-átkacsintva, mint az andalgó szerelmesek, - én ott vagyok honn, az az én világom. A két folyónak egy ágya van, hatalmas, termékeny, széles, mondhatnám családi kettős ágya. Kétoldalt enyhe lankák és szelíd dombok díszével, melynek látképe, mintha festve volna, ugyancsak egy békés, derűs otthon falára. Fent Sárrét, lent Sárköz - ahol majdnem minden falu neve Sár-ral kezdődik, - ez az én vidékem… Szülőföldemmel úgy vagyok, mint a szegény király az országával. Magántulajdona nincs benne egy talpalatnyi sem, de gondra és tetszelgésre mindenestül az övé. (2. fejezet, 27-28. oldal)”

Illyés Gyula (1902–1983) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA és a DIA tagja

Prózai műveiből, Puszták népe

otthon, szerelmesek

„Arkhimédész, Hierónnak, Szürakusza királyának rokona és barátja, közölte a királlyal, hogy bármilyen adott erővel bármilyen súlyt lehet mozgatni. Mint mondják, bizonyításának ereje által annyira felbátorodott, hogy kijelentette, ha van egy másik világ, és ő el tud menni oda, akkor azt el is tudja mozdítani. Hierón igen meglepődött, és kérte Arkhimédészt, valósítsa meg állítását, mutasson meg neki egy csekély erővel elmozdított nagy súlyt. Arhimédész kiválasztott magának a királyi flottából egy háromárbócos szállítóhajót, amelyet sok ember nagy fáradsággal vonszolt a partra, és miután sok utast és a szokásos rakományt elhelyezték a fedélzeten, a hajótól egy kissé távolabb leült a partra, és minden nagyobb erőfeszítés nélkül, kezével bonyolult csigarendszert mozgatva a hajót simán és egyenletesen húzta magához, mintha az a vízen siklott volna tova”

Plutarkhosz (46–127) ókori görög életrajzíró

George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. p. 23.
Arkhimédészről

Emberek, Erőfeszítés, Víz

„A társadalmi világban nem igazán az a fontos, megtörtént-e valami vagy sem, hanem hogy milyen mértékben és milyen feldolgozásban észleli azt a szélesebb környezet. Az újságok, a rádió és televízió révén a XX. században kitágult a világ számunkra, és a saját szemünkkel észlelt események mellett úgy ítéljük meg nagyobbrészt a világot […], ahogy a tömegmédiumok tálalják […]”

Pokol Béla (1950) magyar jogász, alkotmánybíró

A "médiaértelmiségről"

„Amennyiben legalább száz Bük-fürdőhöz hasonló létesülhetne néhány évtizeden belül, valószínűleg százezrek élhetnének meg kerti termékek előállításából, helyi eladásból. A vendégek milliói győződhetnének meg arról, hogy a világ kevés helyén ízesebb, zamatosabb a zöldség, a gyümölcs, a bor mint hazánkban.”

Mőcsényi Mihály (1919–2017) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár

1996
Mőcsényi-idézetek

Bor

„Azok, akiket 25 évvel ezelőtt nem zavart, hogy Magyarországon egypártrendszer volt… Ott nem volt egyeztetés, még ellenzék sem volt. Nagyon jól éltek abban a világban. Részt vettek a politikai életben. Azok most elkezdenek rettegni a Fidesz demokratikus, választópolgárok által biztosított kétharmados többségétől? Nem nevetséges ez? Nem érzünk itt valami ellentmondást?”

Orbán Viktor (1963) magyar politikus

Idézetek, 2010 <br class="br">Forrás: Öt nagy nemzeti ügyről kezdődnek konzultációk http://orbanviktor.hu/cikk/ot_nagy_nemzeti_ugyrol_kezdodnek_konzultaciok nemzetközi sajtótájékoztató, 2010. április 26.

életkor

„Még a butaság az, ami a legjobban boldogul ezen a világon. Az elmés emberek ostobák. Semmire sem viszik.”

Anatole France (1844–1924)

Emberek

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.”

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, filozófus, teológus

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Gyermekek, Emberek, Szépség, Zene

„…a világ minden tárgya és rajza és ábrája rejtélyes problémává lesz, ha nem annak nézem, ami, hanem valami titkos tervet teszek fel mögötte.”

Karinthy Frigyes (1887–1938) író

Karinthy Frigyes, Viccelnek velem, Széchenyi Kiadó, Győr, 1999.
Hiteles idézetek

Probléma, Rajz

„A kacsák csendben rakják le a tojásaikat, a tyúkok kotkodácsolnak, mint az eszeveszett. És mi a következmény? Az egész világ tyúktojást eszik.”

Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember

Csend

„Ez a mostani idő többnyire nem kedvez semmi réginek, jól beváltnak vagy egyszerűen jónak. De akkor még másképpen működött a világ. (…) Segítették egymást az emberek, noha senki nem volt gazdag, csak lelkiekben. Ez viszont elég volt ahhoz, hogy senki ne éhezzen és a körülményekhez képest mindenki boldogan éljen.”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Hazafelé - Első házam
Idézetek műveiből

Emberek, Idő, Ház

„…ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni.”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

Emberek, Lány

„A mai világ egyik legismertebb és legnagyobb tekintélynek örvendő személyisége, a Katolikus Egyház feje, őszentsége XVI. Benedek pápa a NEVELÉS kérdéseinek szentelte szokásos újévi körlevelét. Mondandója sok tekintetben felerősíti az új törvényeink üzeneteit. Fontosnak tartjuk, hogy a neveléssel bármilyen minőségben foglalkozók megismerhessék az egyházfő üzenetét, és ki-ki belátása szerint meríthessen belőle”

Hoffmann Rózsa (1948) magyar politikus

Hoffmann Rózsa államtitkár köszönőlevele, 2012. január 1. (www.kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/hoffmann-rozsa-levele <br class="br">Minisztériumi körlevelek, 2012

Törvény, Kérdés, Személyiség

„Az álmok életben tartják a világot.”

Srí Csinmoj (1931–2007) vaisnava szellemi vezető

életkor, álmok

„Az internacionalizmus az az eszme, mely testvérré, egy vérből származó testvérré tesz bennünket, a világ többi népével, akiket az imperialisták kizsákmányolnak és támadnak.”

Fidel Castro (1926–2016) kubai kommunista politikus

testvérek

„A világban az a legérthetetlenebb, hogy érthető.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Aki ura az érzelmeinek, az egész világot meghódíthatja.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

„Ne gondoljátok, hogy Isten Amerikát választotta, (…) hogy az egész világ rendőre legyen.”

Martin Luther King (1929–1968) amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom …

Hova tovább? (1967)
Eredeti: Don't let anybody make you think God chose America... to be a sort of policeman of the whole world.

Isten

„Az emberi élet és a Föld számtalan területén tapasztalható negatív jelenségek a megismerés és a moralitás önálló és egymást feltételező valóságának tagadásából vagy korlátozásából következtek. Észre kellene vennünk, hogy ez az agnosztikus magatartás tette féloldalassá a civilizált emberiség életét, fosztotta meg egészséges arányérzékétől és tette a világ, a természet gátlástalan bekebelezőjévé.”

Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója

Előadások
Forrás: 1921. augusztus 29. és szeptember 6. között Rudolf Steiner nyolc előadást tartott egy Stuttgartban rendezett antropozófiai kongresszuson.

Élet, Emberek, életkor, Természet

„Én hiszem, hogy Isten jó világot teremtett: ha megengedi, hogy szomjasak legyünk, akkor kutat is teremtett. Ez olyan, mint egy óriási kirakós játék, csak meg kell keresni a darabokat, akkor összeáll”

Böjte Csaba (1959) magyar katolikus pap, ferences szerzetes

FigyelőNet, 2007. december 24.

Isten, játék

„A régi trükk: kapaszkodunk a világba, és panaszkodunk, hogy nem ereszt.”

Franz Kafka (1883–1924) prágai német író

Neki tulajdonított idézetek

„Ma az emberek egy olyan csoportja a hangadó, amely uralni akarja a Földet a mozgékony kapitalista gazdaság eszközeivel. E csoport a tőle függő embercsoportokat a gazdasági eszközök révén kapcsolja össze és szervezi meg. Csak az alábbi alternatíva lehetséges: vagy leleplezi az ember a hazugságot, amellyel a Nyugatnak dolgoznia kell, ha boldogulni akar; vagy átengedi az ember a világuralmat az anglo-amerikai világon belüli okkult csoportnak, amíg a leigázott német-szláv területekről jövőbeli vérfolyamok árán meg nem menekül a Föld igazi szellemi célja. (1917)”

Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák filozófus, író, az Antropozófia megalapítója

Közélet

Emberek, Hazugság, Akarat

„Józan ésszel nem lehet felfogni, hogy egy-egy nő mit lát, mit érez egy bizonyos férfiban. Nem lehet mást tenni, mint tudomásul venni a tényt. Ugyanaz a nő, aki ragyogó értelemmel nyúl a világ minden kérdéséhez, egy bizonyos férfival kapcsolatban teljesen elveszti a fejét.”

Agatha Christie (1890–1976)

Kérdés, Kapcsolatok

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fõvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”

Nagy Imre (1896–1958) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 1896-1958

Harc

„A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél. Aki nem ismeri, aki nem tud többé csodálkozni és nem érez meglepetést, az olyan, akár a halott, akinek lezáródott a szeme. (Hogyan látom a világot?)”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Művészet, Érzés, Tudomány, Halott

„… a szorgalmas emberek is teljes mértékben kiveszik a részüket a világon elkövetett gonoszságokból. Mi egyebet műveltek ebben az elmúlt egy-két évszázadban azok az emberek, akik a legszorgalmasabban gyűjtötték a vagyont és a hatalmat? Mi egyebet, ha nem gonoszságot?”

Charles Dickens (1812–1870) angol író

Neki tulajdonított idézetek

Emberek

„Rohadtul törékeny dolog a világ, törékenyebb, mint a tarkabarkára mázolt, belül üres húsvéti tojás.”

Stephen King könyv Cujo

Cujo (1981)

„Azt hiszem, ezt úgy értette, Len, hogy a világ megőrült. Így hiszem. Ez a Yeats tudta, még ha semmi mást nem tudott is, hogy a világ előbb-utóbb felfeslik a varratoknál.”

Stephen King könyv Végítélet

Végítélet (1990)

„Olyan emberekről akarok írni, akiket szeretek, és akiket egy általam kigondolt, fiktív világba helyezek bele, és nem abba a világba, amelyben élünk, mert a mi világunk nem egyezik az elképzeléseimmel. Oké, át kellene alakítanom az elképzeléseimet; lemaradtam, a valósághoz kellene alkalmazkodnom. Soha nem alkalmazkodtam a valósághoz. Erről szól a sci-fi. Aki a valóságra kíváncsi, olvasson Philip Rothot; olvassa a New York-i irodalmi elit kanonizált szerzőit. […] Ezért szeretem a sci-fit, ezért szeretem olvasni, ezért szeretem írni. A sci-fi író nem csupán a lehetőségeket látja meg, hanem a legvadabb lehetőségeket. Nem csupán arról van szó, „mi lenne, ha?”. Arról van szó, hogy „Te jóságos Isten, mi lenne, ha?””

Philip K. Dick (1928–1982) amerikai író

A sci-fi idegesen és hisztérikusan veti fel a problémát. Hiszen egyfolytában támad a Mars.
Idézi: Lawrence Sutin: Isteni inváziók 12-13. oldal.

Szeretet, Élet, Isten, Probléma

„Bárcsak mindenki felismerné saját őrültségét, és együtt tudna élni vele! Talán rosszabb lenne tőle a világ? Nem! Ellenkezőleg: az emberek őszintébbek és boldogabbak lennének.”

Paulo Coelho (1947)

Híresebb idézetei

Emberek, Őrültség

„A szentkönyvek tartalma az alapállás. Az alchimisták szavával a príma materia. Ez a philosophia normalis. – A normális ember az evangéliumi ember, aki elôbb volt, mint a világ.”

Hamvas Béla (1897–1968) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

Emberek

„Aki azért jött a világra, hogy azt komolyan és fontos dolgokban felvilágosítsa - szerencsésnek mondhatja magát ha ép bőrrel megússza.”

Arthur Schopenhauer (1788–1860)

Forrás nélküli idézetek

„A tipikus tévénéző, a rossz értelemben vett tévénéző, leül a láda elé így, amerre világit arra ül. Aztán vagy tévéműsor, vagy villám, a franc tudja.”

Hofi Géza (1936–2002) magyar humorista, előadóművész, színművész

Rossz szerencsét

„Minden generációban elhangzik ugyanaz a kifogás: "Nem, ebben az esetben *ez* tényleg túl rejtélyes ahhoz, hogy a tudomány megértse." A gyerekek manapság egy olyan világban nőnek fel, ahol a csillagok, a kémia és az élet egyszerű dolgoknak tűnnek, és az előző generációk pedig ügyetlen misztikusoknak. És amikor találkoznak valamivel, amit *tényleg* nem tudnak megmagyarázni, mint például a tudat működése, úgy viselkednek, mintha megmagyarázhatatlannak tűnő dolgokat még sosem fejtettünk volna meg. Ha lenne egy egyszerű magyarázat, már biztos megtaláltuk volna. Mintha a csillagok és az élet nem lettek volna évezredes rejtélyek, amíg valaki meg nem oldotta volna őket, hogy utána egyszerű dolgoknak tűnjenek.”

Eliezer Yudkowsky (1979)

In every generation it is the same plea: "No, this time it really *is* too mysterious for science."
The children grow up in a world where stars and chemistry and life have always been mundane and previous generations were just being silly mystics. And when they encounter something that's *really* inexplicable, like consciousness, why, such a mystery has never happened before, it is wholly unlike such non-mysterious things as stars and life forms. Surely if there were a mundane explanation we would have found it already. As if stars and life forms had not been great mysteries for millennia on end, until one day someone solved them, and then they were not mysteries any more.
Eredeti: In every generation it is the same plea: "No, this time it really *is* too mysterious for science." The children grow up in a world where stars and chemistry and life have always been mundane and previous generations were just being silly mystics. And when they encounter something that's *really* inexplicable, like consciousness, why, such a mystery has never happened before, it is wholly unlike such non-mysterious things as stars and life forms. Surely if there were a mundane explanation we would have found it already. As if stars and life forms had not been great mysteries for millennia on end, until one day someone solved them, and then they were not mysteries any more.

Élet, Csillag, Tudomány